A pénteki naphoz hasonlóan magas részvétel és nagy érdeklődés mellett zajlott a Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás (DOKK 2019) második napja is, amelyen – a kiállítótérben folyamatosan zajló oktatástechnológiai cégbemutatók mellett – elsősorban szakmai műhelyek keretében folyt a munka. A konferencia zárásaként sor került a 2019. évi Digitális Témahét intézményi és pedagógus-pályázatainak ünnepélyes díjátadójára is.

Az iskola helye a digitális jelenben c. szekcióban innovatív – többek közt az EFOP 3.2.3 és VEKOP 7.3.3. „Digitális környezet a köznevelésben” pályázati programban részt vevő – intézmények képviselői osztották meg tapasztalataikat arról, hogy a pályázati támogatások milyen folyamatokat indítottak el az iskola pedagógiai kultúrájában, hogyan változott meg a tanítás, tanulás folyamata, eszközrendszere a lehetőségek birtokában és a technológiai innováció inspirálta-e az osztálytermi gyakorlat megújulását.

A szekciók témái között két programpontban is helyet kapott a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia, melynek keretében több kutatás is lezajlott, részint a gyerekek internetezési szokásai és az ezzel kapcsolatos (kockázat)tudatosságuk, részint pedig a pedagógusok digitális kompetenciái, valamint az iskolai médiaoktatás tekintetében. A kutatási eredményeket bemutató szekcióelőadások mellett sor került egy kerekasztal-beszélgetésre is, amelynek résztvevői bemutatták a szintén a DGYS keretében kidolgozásra került kortárs médiasegítő (mentor) képzési rendszert. A program célja, hogy az internethasználat előnyeit és az annak során felmerülő kockázatokat a leginkább érintettek számára a velük hasonló korú társaik mutassák be.

Az Olvasónak maradni a digitális korban c. szekcióban a résztvevők megismerhették az Olvasó Nemzet Programot, valamint innovatív példákat láthattak arra, hogyan lehet újraértelmezni az iskolai könyvtárak szerepét. Ezt követően a meghívott vendégekkel arról beszélgethettek, milyen módokon lehet összekapcsolni a szakpolitika, a könyvszakma és az oktatás céljait és szereplőit annak érdekében, hogy a gyermekek a Neumann-galaxisból visszataláljanak a Gutenberg-galaxisba.

A digitális eszközök használata az oktatásban nem a jövő, hanem már a jelen sürgető elvárása. Ebben a helyzetben alapvető fontosságú kérdés a pedagógus számára, hogy milyen személyes támogatást kaphat, kitől kérhet segítséget és milyen szakmai platformok állnak a rendelkezésére. A Hol vagyok ÉN a digitális oktatásban? c. szekció bemutatta az ezen a téren jelenleg elérhető fejlesztési eredményeket, valamint a rendelkezésre álló szolgáltatásokat is.

A Digitális Oktatási Stratégia előrehaladását nyomon követő rendszer kialakításáról és működéséről, valamint a felhasználás lehetőségeiről tájékozódhattak a tanügyigazgatási döntéshozók és az érdeklődő szakemberek a Monitoringrendszer az intézményfejlesztés szolgálatában c. szekció előadása és az azt követő beszélgetés során.

A pedagógusok módszertani kultúraváltásában az egyik alapvető kulcstényező, hogy a pedagógusképzés rendszere hogyan képes biztosítani minden pedagógus számára a szükséges digitális pedagógiai módszertani ismereteket. Hogyan lehet azonban meghatározni a leendő pedagógusok digitális kompetenciáinak kötelezően elvárt alapszintjét a képzésből való kilépés feltételeként? Pedagóguskompetenciák a digitális világban c. szekció a fentiek mellett olyan témákat járt körül, mint a pedagógusok túlterheltsége, szülők bevonása, az elköteleződés és a kompetenciafejlesztés lehetőségei az alap- és a továbbképzésben.

A mesterséges intelligencia a 21. század egyik legmeghatározóbb jelensége, amely alapjaiban formálja át a jövő munkaerőpiacát, egy-egy vállalat, vagy akár egy állam versenyképességét és újfajta elvárásokat teremt a társadalom, s így az oktatási rendszer számára is. Miközben a sajtó hírei, a tudományos közösségi munkái és az üzleti trendek alapján egybehangzóan állíthatjuk, hogy az MI-éra küszöbén állunk, keveset tudunk az intelligens rendszerek működéséről, ahogy a fogalom pontos jelentéséről is. Az Oktatás az MI-érában c. szekció részeként a 2018 októberében megalakult Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK) előadói bemutatták megvalósításra kerülő projektjeiket, melyekből a részvevők többek között megtudhatták azt is, miként állíthatók az intelligens rendszerek a hatékony oktatás és intézményi működés szolgálatába és hogyan biztosítható a jelen és jövő generációinak munkaerőpiaci versenyképessége.

A DOKK 2019 záró eseményeként került sor a 2019. évi Digitális Témahét intézményi és pedagógus pályázatok ünnepélyes díjátadójára is. Az eseményen dr. Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a megjelenteket és adta át a díjakat a nyertes pedagógusok, illetve intézmények részére. Ezt követően került sor a támogatói különdíjak átadására, majd a nyertes projektek rövid bemutatóira.