2018. január 22–28. között került megrendezésre Londonban a BETT (British Educational Training and Technology) Show, amely a világ egyik legnagyobb oktatástechnológiai kiállítása és vására. Az oktatásban érintettek számára a kiállításon való részvétel újabb impulzusokat adhat a pedagógiai-módszertani ismertek frissítéséhez, hozzájárulhat a nemzetközi kapcsolatrendszer építéséhez, és szakmai együttműködések kialakításához a digitális fejlesztések területén tevékenykedő szervezetekkel, intézményekkel. Lehetőség van jó gyakorlatokat megfigyelni, újabb digitális taneszközöket megismerni, valamint tanulmányozni az internetbiztonsággal kapcsolatos megoldásokat. Mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az oktatás digitális átállásáról pontosabb képet alkothasson az ember.

Az idei BETT kiállításon több mint 900 kiállító és 35 ezer látogató jelent meg. Az idei évben először, Magyarország mintegy 300 négyzetméteres, önálló standdal képviseltette magát, ahol többek között olyan kiállítók jelentek meg, mint a Balázs Diák, a BOOKR Kids, a Darts matek, a Designsoft, az Edu&Fun, az Edutus Főiskola, az Infotér Egyesület, a Leopoly, a Sbrick, a Wizper stb. A magyar standon prezentációt tartottak a kiállítók mellett további cégek is, mint például az orvosi diagnosztikát segítő Insimu startup, a Mozaik vagy a Székesfehérváron működő Alba Innovár Digitális Élményközpont.

Az előző évekhez képest újdonságként a következő trendek voltak megfigyelhetőek a vásáron.

• Több makerspace jellegű megoldás volt látható a kiállításon, vagyis olyan komplex jellegű, tevékenységen alapuló oktatás, amely egy térbe szervezi az alkotó munkát, folyamatot. Ezek többnyire technikai, informatikai, természettudományos irányokat foglalnak magukba, de céljuk a 21. századi képességek fejlesztése.
• Teret hódított a robotika és a kódolás, valamint nagy számban voltak jelen tanulói eszközök, amelyek között viszont nemigen lehetett tabletet látni. A tanulói eszközökről elmondható, hogy egyre inkább megfelelnek minden követelménynek és ár/érték arányuk is javuló tendenciát mutat.

 

1. Robotok és kódolás

Ha BETT Show, akkor robotok! Így volt ez idén is. A robotok és a kódolás a tavalyi kiállításhoz hasonlóan idén is nagy szerephez jutottak. Talán kevesebb humanoid robotot láttunk 2018-ban Londonban, bár a Shape Robotics Fable elnevezésű robotja sok látogatónak integetett a cég standjánál. A kiállítás egyik üdvöskéje kétségtelenül a MiRo névre hallgató autonóm házikedvenc volt.

Kutya? Csacsi, Nyúl? Ki tudja. De talán nem is lényeges akkor, ha elolvassuk a gyártó szlogenjét: „Az első olyan robot, amelyik úgy gondolkodik, mint egy állat.” Az egyszerűbb, olcsóbb robotokból nagy volt a választék, a már megszokott alapfunkciók (vonalkövetés, okostelefonra íródott applikáció, Scratch-programozhatóság és Bluetooth) mellett a legtöbb robot készletben érkezett a BETT-re, és az alapeszköz mellé szenzorokat is csomagoltak a gyártók. A robotokat, illetve a robotokat tartalmazó készleteket számos módszertani segédlet teszi iskolabaráttá. A szinte megszámlálhatatlan kis- és közepes méretű robot között érdemes volt egy-egy pillantást vetni a következőkre: Kamibot, TRUETRUE, Kubo, Cubetto, Cue, Data Harvest – Education Robotics with Scratch, HB Invent! Kit és Explorer. A két utóbbi termék már szinte átvezet a STEAM kategóriájú készletek világába. A STEAM (Science, Technology, Engineering, Arts and Math) módszertanához illeszkedő eszközök és eszközkészletek újra szép számban voltak jelen a kiállításon. A STEAM Village keretében bemutatkozó kiállítókat a termékek sokoldalú felhasználhatósága tette népszerűvé a közönség körében. A tantárgyi koncentrációt könnyedén megvalósító, a tanulók kreativitását támogató tevékenységek jó részét ki is lehetett próbálni. A legegyszerűbb készletektől kezdve a Raspberry Pi, a BBC micro:bit és Arduino mikrovezérlőket tartalmazó összetettebb csomagokig, széles volt a spektrum.

 

2. Tanulói laptopok

Elmondható, hogy a tanulóknak szánt számítógépek már olyan ár-érték arányt képviselnek, amely az iskolák vagy a családok számára minden szempontból megfelelő teljesítményű gépeket tesz elérhetővé.

Külön kategóriát képeznek azok a laptopok, amelyeket a tanulók maguk szerelhetnek össze. A Pi-top esetében például a billentyűzetet kell előretolni, és alatta található a Raspberry Pi 3, amely a notebook fő egysége. A gép egy 14 hüvelykes full HD LCD-kijelzővel van felszerelve. A szett tartalmazza az Inventors Kit nevű csomagot is, amelynek része több LED, egy mikrofon és egy mozgásérzékelő. Ezek mind a Raspberry Pi 3-hoz csatlakoztathatók. A készülékhez saját operációs rendszer, számos alkalmazás, továbbá előre elkészített robotikai, zenei és játékprogramozási modul jár.

A Qulibro különleges megoldással rukkolt elő, ugyanis egy kinetikus számítógépet mutatott be, ahol a vízszintesen elhelyezett monitor mozog. A játékokat (amelyek arra épülnek, hogy érzékelik a labda helyét, és mozogni képes a képernyő) Scratchben lehet elkészíteni.

3. Virtuális valóság

Megfigyelhető volt a kiállításon az a tendencia, hogy minden nagy cég (Microsoft, Google, DELL, HP, Acer, Lenovo, Intel, Samsung stb.) a virtuális valóság technológiájának felhasználásával is kínál oktatási megoldásokat. Összességében elmondható, hogy az eszközök beszerzési ára még nincs arányban azzal a tartalommal, ami olyan széleskörű volna, mint más, hagyományos vagy digitális megoldások. Ahol magasabb szintű technikai háttér van (kontroller, számítógép), ott szinte elképzelhetetlen, hogy az iskolák megfelelő mennyiségű eszközt szerezzenek be a tanulók számára, mert olyan drága az eszköz. Ugyanakkor az olcsóbb megoldások még nem adnak elég interaktív anyagot a tanuláshoz. Egyelőre az érdeklődés felkeltésére, motivációra alkalmasak, de komplex ismeretszerzésre, képességfejlesztésre még nem. A jövőre vonatkozóan elmondható, hogy előrelépést kell elérni a vezeték nélküli adatviteli megoldások terén, javítani kell a képminőségen, bővíteni kell a tartalmi kínálatot, és ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az árat, mert különben a virtuális valóságra épülő technológia nem fogja tudni megvetni a lábát a közoktatásban.

 

4. Interaktív panelek és tanulásmenedzsment

A magyar pedagógusok a témával kapcsolatban két bemutatón is részt vettek:, mondhatni a két legnagyobb gyártónál, a Prometheannál és a SMART-nál. Mindkét helyen hasonló kvalitású megoldásokkal találkoztak a látogatók, és elmondhatjuk, hogy a panelekhez kapcsolódó alkalmazások túlmutatnak az eszköz demonstrációs célú felhasználásán. Mindkét megoldás sokféle módon támogatja az interaktív pedagógiai módszereket, a tanulói interaktivitást. Lehetőség van tananyagok, feladatok készítésére, illetve arra, hogy a felhasználók virtuális közösségeket hozzanak létre, ahol az elkészített tananyagok megosztásra kerülhetnek. Az eszközökhöz készített programok által a felhasználó gyakorlatilag minden segítséget megkap a tanuláshoz, tanításhoz.

 

5. Természettudomány

A természettudományos tantárgyak tanulását és tanítását támogató eszközök és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak elsősorban a tevékenykedtető módszerekre építenek. „Készítsd el! Próbáld ki! Mérd meg! Tapasztald meg!” – lehetnének a jelszavak. A javasolt tevékenységek támogatják az egyéni, a páros, illetve a kiscsoportos munkát, de jól lehet rájuk projekt alapú oktatási formát is építeni. Számos kiállító a korábbi kiállításokról már jól ismert BBC micro:bit, Raspberry Pi és Android mikroszámítógépeket, illetve kontrollereket építi vagy építteti be a tanulókkal az eszközökbe. A digitális eszközökhöz kapcsolt szenzorokból kinyert, viszonylag pontos mérési adatok birtokában a tanulók gyorsan eljuthatnak a mérésektől a következtetésekhez. A STEAM Village számos kiállítója hihetetlen mennyiségű eszközzel és ötlettel tette emlékezetessé a látogatást. Az említett eszközök, tevékenységformák és módszerek minden bizonnyal rendkívül pozitív hatással lennének a hazai diákok motivációjára és a magyarországi természettudományos oktatás hatékonyságára.

 

6. Oktatási tartalmak

A tartalomfejlesztés területén is találkoztunk olyan kiállítókkal, amelyek termékei nagyban hozzá tudnak járulni a digitális pedagógia népszerűsítéséhez. Az Encyclopedia Britannica például képes volt az offline tartalmát olyan digitális platformra konvertálni, ami megfelel a digitális iskolai pedagógia igényeinek: az egyes tartalomelemek igény szerint fűzhetők egybe, megjegyzésekkel egészíthetők ki, és támogatják az SNI tanulókat is.

Érdemes kiemelni azokat a rövid videóanyagokat kínáló cégeket, akiknek az anyagai könnyen illeszthetők bármely tantervi tartalomhoz. A Twig többnyire természettudományos területen kínál tartalmakat 4–16 éves korosztály számára. A tananyagok célja, hogy bevonja a tanulókat és felkeltse a diákok érdeklődését az adott téma iránt.

A Clickview a videoanyagokon túl lehetőséget biztosít arra, hogy magunk is alkossunk, szerkesszünk videó-alapú tananyagot. A honlap felületén a videó az általunk választott ponton megállítható és kérdések helyezhetőek el a látottakkal kapcsolatban. A videókhoz feliratfájlt is lehet fűzni, ami nagy segítség lehet például a nyelvtanárok részére. Lehetőség van továbbá arra is, hogy a tanár figyelemmel kövesse a diákok teljesítményét. Visszajelzést kap arról, hogy a diák hol és mennyi időre ugrotta át a videót, hány próbálkozásból oldotta meg, illetve mennyi idő alatt készítette el az általunk adott feladatot.

Mindent összevetve a BETT Show nagy kavalkádja ismét rengeteg tapasztalattal szolgált a látogatók számára. Nem kellett nagy fantázia ahhoz, hogy a bemutatott termékek láttán elképzeljük a jövő osztálytermét és oktatását. A technológia már most olyan szinten van, ami a ma általunk használt megoldásokhoz képest a tudásátadás egészen új távlatait nyithatja meg. Azonban látva a termékek árait, a (nem a virtuális) realitás talajára kell visszalépni. Úgy tűnik, hogy a világ minden pénzét el lehetne költeni, ha valaki minden technikai jóval fel szeretné szerelni az iskoláját.

Ugyanakkor mégse gondoljuk, hogy ezek az eszközök az oktatás minden kihívására választ tudnának adni. A technika továbbra is eszköz a maga lehetőségeivel és korlátaival együtt. De szükségünk is van rájuk az oktatásban, mert a tudással való kapcsolatunk általuk és miattuk már megváltozott. Okosan, lehetőségeinkhez mérten, megfelelő pedagógiával és módszertannal együtt kell a gyerekek javára felhasználni őket.

 

Frész Attila

(a szerző a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ digitális fejlesztője)

 

Készült az EFOP-3.2.15–VEKOP-17-2017-00001 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” projekt keretében.