Csaknem hétszáz látogató és 32 kiállító részvételével, 9 plenáris és 11 szekcióelőadással, valamint oktatástechnológiai cégbemutatókkal zajlott a DOKK 2019 első napja június 7-én, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 

A  konferencia résztvevői, az ország egész területéről érkező pedagógusok, oktatáskutatók, módszertani szakemberek, valamint az oktatáspolitika képviselői az esemény két napja alatt bepillantást nyerhetnek abba, milyen kihívások előtt áll a magyar oktatás az egyre inkább technológia uralta jelenünkben, és milyen módszerekkel támogathatja az iskola a 21. században nélkülözhetetlen készségek megszerzését.

A DOKK vendégei a konferencia ideje alatt látogatható oktatástechnológiai kiállításon tájékozódhatnak a digitális oktatáshoz kapcsolódó innovatív pedagógiai megoldásokról, és a gyakorlatban is kipróbálhatnak sokféle oktatási segédeszközt: szoftvereket, alkalmazásokat, robotokat és okostáblákat is. A szekciók, módszertani műhelyek, bemutató órák és teachmeetek keretében fejlesztők, gyakorló pedagógusok kapnak lehetőséget arra, hogy ismertethessék a már jól működő gyakorlataikat.

A konferencia első napján dr. Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), oktatásért felelős államtitkára, a rendezvény fővédnöke nyitóbeszédében utalt az európai unió foglalkoztatásért felelős biztosának egyik fontos kijelentésére, mely szerint jövőben a szakmák 90%-a nem lesz végezhető digitális készségek nélkül. Azt is kiemelte, hogy bár az OECD 2016-os felmérése szerint Magyarország elmarad az átlagtól az eszközökkel való ellátottság tekintetében, az oktatási innovációt (azaz a viszonylag kevés eszköz oktatási hasznosulását) nézve azonban a hazai diákok már sokkal jobb – a német gyerekek teljesítményét is felülmúló – eredményt mutatnak. Kiemelte: rengeteg további feladat vár még ránk, hogy a technikai színvonal területén is utolérjük az OECD átlagot, de – mint Teller Edét idézve fogalmazott – a tudománytól, technológiától félni bűn, azt inkább irányítani kell megtanulnunk.

A DOKK-on előadást tartott Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára is, aki bevezetésként elmondta: a versenykésség alapját jelentő digitalizáció fejlődése exponenciális, üteme pedig egyre gyorsuló. Lehetetlen kiszámítani, mi fog történni egy-két éven belül, és a képzésnek, oktatásnak ehhez a gyorsan változó világhoz kell nap mint nap alkalmazkodnia. Éppen ezért a kormányzat (az ITM és EMMI), valamint a gazdaság együttműködésében megvalósuló stratégiáknak kőbe vésett elképzelések és tervek helyett elsősorban a gyors alkalmazkodási képességre kell fókuszálniuk.

A digitális gazdaság jelentőségét hangsúlyozva elmondta, hogy az jelenleg a magyarországi GDP 21-22%-át, az export 7-8%-át teszi ki, és nagyjából 400 000 embert foglalkoztat. Ugyanakkor jelentős IT-szakemberhiánnyal küzdünk, melynek csökkentésében, valamint az informatikai szakmák népszerűsítésében kiemelt szerepe van az olyan fejlesztéseknek, mint például a GINOP 3.1.1 Programozd a jövőd! projekt. A magasszintű informatikai szakképzés támogatása mellett a helyettes államtitkár kiemelte az állampolgári digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságát is. Ezen a területen több, jelenleg is zajló fontos fejlesztés (a digitális szakadékot csökkentő képzési projekt, aktív idősügyi program, Digitális Jólét Pontok, digitális készségek ösztönzése civil szervezetekkel) mellett folyamatban van az EU-s mintán alapuló, magyar viszonyokra adaptált, egységes keret- és mérési rendszer (DigKomp) kidolgozása, tesztelése és bevezetése.

Végül az ITM helyettes államtitkára utalt az utóbbi években beindított, a digitalizációt támogató programokra: a Szupergyors Internet Programra, az internetes ÁFA-csökkentésre, az 5G-hálózat fejlesztésére, valamint az iskolai wifi-hálózatok, sávszélesség és infrastruktúra fejlesztésére fordított 30 milliárd Ft-nyi fejlesztési beruházásra.

Horváth Ádám, a  Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK), divízióvezetője elmondta, hogy nem válhat napi szintű gyakorlattá a digitális pedagógia anélkül a háttérmunka nélkül, amit a DPMK végez két és fél annak érdekében, hogy Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS) célkitűzései megvalósulhassanak. Arra vonatkozóan, hogy hogyan értelmezzük a digitális iskolát, kifejtette: alapvetően nem létezik digitális iskola, csak jó iskola meg rossz iskola, a jó iskolának viszont fontos ismérve, hogy digitális. Ami nem alapvetően abban nyilvánul meg, hogy sokkal több benne a számítógép, hanem hogy a diákok kezébe adja azokat a létfontosságú digitális készségeket, amelyek nélkül nem lesznek képesek boldogulni a jövő munkaerőpiacán.

Utalt arra, hogy a DOS-ban megfogalmazott célkitűzések számos új elem megjelenítését teszik szükségessé a szabályozási rendszerben, akár a finanszírozásról, akár a tartalmi vagy kimeneti követelményekről legyen szó. Kiemelte: a digitális oktatás elengedhetetlen feltétele a pedagógiai paradigmaváltás, hiszen az információ elérésére ma már az iskolánál sokkal olcsóbb és hatékonyabb eszközök is rendelkezésre állnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs többé szükség az iskolára, csupán azt, hogy annak klasszikus ismeretátadó szerepént át kell értelmeznünk egy olyan támogató szereppé, amely az információ kiválogatásában, értelmezésében és relevanciájának megítélésében segíti a diákokat.

Előadása zárásaként Horváth Ádám elmondta: a digitális oktatásnak nincs alternatívája, és a DOS-ban megfogalmazott célok eléréséhez, a még előttünk álló munkában számít a konferencia résztvevőinek, a pedagógusoknak, valamint a konzorciumi partnereknek a támogatására.

A délelőtti 9 plenáris előadást követően a résztvevők szekcióelőadások, műhelyfoglalkozások, kerekasztal-beszélgetések és oktatástechnológiai bemutatók keretében tájékozódhattak az oktatás digitális átállásának mai helyzetéről, a működő gyakorlatokról és további lehetőségekről.

A II. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás szombaton is ingyenesen látogatható. Részletes program elérhető a http://dpmk.hu/dokk/ oldalon.