2023-ban, Neumann János születésének 100. évfordulója évében Magyarország rendezi meg Szegeden a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát (International Olympiad in Informatics, IOI). Az M1 Ma este c. műsorában Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a rangos diákversenyről, annak múltjáról és a magyarországi informatikaoktatás jelenlegi helyzetéről.

Annak ellenére, hogy az informatika viszonylag fiatal tudományág, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát már 1989 óta minden évben megrendezik. A kezdetben mindössze 20 versenyzővel indult versenyre ma már a világ 80 államából érkeznek résztvevők. Egy-egy ország 4 fővel nevezhet, akik közül a versenykiírás értelmében egy sem lehet 20 évnél idősebb és nem vehet részt középiskolánál magasabb szintű oktatásban.

A kifejezetten az algoritmizálás és programozás versenyeként számon tartott megmérettetés két napja alatt a résztvevőknek összesen 6 informatikai problémát megoldaniuk, amelyre naponta 5 óra áll rendelkezésükre.

Az idei versenynek Azejbajdzsán adott otthont augusztus 4. és 11. között. A bakui olimpia Magyarország számára több szempontból is sikeresen végződött: Tóth Balázs, a Fazekas Gimnázium tanulója aranyérmet szerzett, a magyar szervezők pedig itt mutatták be az Irányító Bizottságnak a 2023-as rendezés projekttervét, amelyről a verseny végéig döntés is született. Magyarországon eddig egy alkalommal, 1996-ban Veszprémben került megrendezésre a diákolimpia, illetve 2005-ben Sárospatakon került sor a Kelet-Európai Informatikai Diákolimpiára.

Jobbágy László az interjúban elmondta: az Informatikai és Technológiai Minisztérium által irányított Digitális Jólét Program nagy hangsúlyt fektet az informatikai szakma népszerűsítésére, tekintettel arra, hogy magyar diákok kimagasló nemzetközi eredményei ellenére még mindig sokkal kevesebben jelentkeznek informatikai szakokra, mint amennyi végzett diplomásra az ágazatnak szüksége volna (a jelenleg betöltetlen informatikai állások száma Magyarországon 20.000 közeli). Emellett a kormány a Digitális Oktatási Stratégia keretében azt is igyekszik elérni, hogy a köznevelésben tanuló minden diák megismerkedjen legalább alapszinten a programozással. Mint kiemelte, nem az a cél, hogy mindenkiből programozó váljon, de a jövő munkahelyein – és egyre több iparágban, pl. az autóipar területén már ma is – elengedhetetlen bizonyos szintű kódolási készség megléte.

A teljes interjú megtekinthető itt.