Képes beszámoló a DOKK-ról

DOKK_logo

2017. szeptember 29-30-án került első alkalommal megrendezésre Budapesten a DOKK–Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás, amely széles körű tájékoztatást adott Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában foglalt kormányzati és szakmai célokról, valamint a digitális oktatáshoz kapcsolódó pedagógiai, módszertani és technológiai eszközökről, újdonságokról és jó gyakorlatokról.

A rendezvényen az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása, valamint az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 számú Digitális kompetencia fejlesztésecímű projektek bemutatása mellett plenáris előadások, módszertani workshopok, bemutató órák, és csaknem ötven kiállító cég eszközbemutatói keretében kaphattak tájékoztatást a téma iránt érdeklődők a hazai digitális oktatás helyzetéről és jövőjéről.

A konferencia első napjának délelőttjén plenáris előadásokra került sor, amelyeket – kivetítő segítségével – azok is figyelemmel kísérhettek, akik a szomszédos előadóteremben, illetve a kiállítótérben tartózkodtak. A Plenáris teremben zajló programokat a szervezők élőben közvetítették a rendezvény Facebook oldalán is.

Az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás plenáris ülése.

Plenáris program

Dr. Józsa János, a Műszaki Egyetem rektora köszöntötte a konferencia résztvevőit és örömét fejezte ki amiatt, hogy az eseménynek a Műszaki Egyetem adhat otthont – az az egyetem, amely a kutatásra, fejlesztésre innovációra, emellett csapatmunkára, cégvezetésre vagy cégalapításra is alkalmas mérnökinformatikusok képzésével, maga is hozzájárul a digitális jólét megteremtéséhez és fenntartásához.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján tekinthető meg.

Dr. Józsa János rektor – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Dr. Józsa János rektor – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos elmondta: a Digitális Oktatási Stratégia célja, hogy senki ne kerülhessen ki az oktatásból úgy, hogy nem rendelkezik az alapvető digitális képességekkel. A dokumentumot a digitális esélyteremtés stratégiájának nevezte, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy el kell kerülni egy újfajta megosztottság, a digitális társadalmi megosztottság kialakulását.

Kiemelte annak fontosságát, hogy a digitális oktatási módszertanokat ne keverjük össze se az informatika tantárggyal, se a programozással. A digitális oktatás egy minden tantárgyra kiterjedő szemléletmódot és módszertant jelent, míg az informatika tantárgy keretében elsősorban a programozási alapokat, az algoritmikus gondolkodási módot kell elsajátítani. E két utóbbi kompetencia széles körben hozzáférhetővé tételét kulcselemnek nevezte.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján tekinthető meg.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára a legfontosabb feladatok között említette a digitális átállást, megjegyezve, hogy innovációvezérelt gazdaságra kell átállnunk, az ország újraiparosítása pedig alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi váltást jelent.

Az Irinyi-terv és az IPAR 4.0 programról beszélve előrevetítette, hogy a ma Magyarországon létező 4,4 millió munkahely közül minden második fog átalakulni és teljesen más követelményeket támasztani az ott dolgozókkal szemben a következő tíz évben. Magyarország és a közép-kelet-európai régió ennek az átrendeződési folyamatnak a nyertese kíván lenni és olyan mintaprogramokat elindítani, mint pl. az automata vezetés vagy az 5G bevezetése. Ennek érdekében nagyon fontos, hogy a műszaki, informatikai felsőoktatási képzőhelyeinken elinduljanak olyan szakok, amelyek hangsúlyosan az adatelemzésre, szimulációra, az algoritmuson alapuló tevékenységekre készítenek fel.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján tekinthető meg.

Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár – Nemzetgazdasági Minisztérium
Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár – Nemzetgazdasági Minisztérium

Dirk van Damme, az OECD CERI (Oktatáskutatási és Oktatásinnovációs Központ) igazgatója OECD-országokban végzett különböző felmérések tükrében elemezte az eddigi digitális oktatásfejlesztések hatékonyságát. Az eredmények alapján két fontos tapasztalatot osztott meg a hallgatósággal. Az egyik, hogy az iskolák eszközökkel való ellátása önmagában nem hoz eredményt: csak egy átfogó – a tananyagokra, pedagógiai módszerekre kiterjedő, és a kompetenciák kérdésében a diákok mellett a pedagógusokat legalább annyira középpontba helyező – komplex fejlesztés támogathatja az oktatás digitális átállítását.

A másik fontos tényező, amire rámutatott, hogy az oktatás hatalmas rendszere rendkívül lassan alkalmazkodik a változásokhoz, ezért óva intett attól, hogy bárki gyors eredményeket és rövid idő alatt lezajló, komoly forradalmat várjon el ezen a területen. Azt is kiemelte, hogy vannak már jó példák, gyakorlatok, egy-egy helyen sikeresen működő programok, de ezek átvételét körültekintően, az adott környezetre adaptálva kell végrehajtani.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján, a prezentáció a DPMK Slideshare oldalán nézhető meg.

Dirk Van Damme igazgató – OECD CERI (Oktatáskutatási és Oktatásinnovációs Központ)
Dirk Van Damme igazgató – OECD CERI (Oktatáskutatási és Oktatásinnovációs Központ)

Gareth James, a Micro:bit Foundation oktatási és stratégiai vezetője bemutatta azt az Egyesült Királyságban megvalósult kezdeményezést, amelynek keretében a BBC brit közszolgálati televízió több tucat partner támogatásával, a tavalyi év során 1.000.000 darab programozható, szenzorokkal ellátott miniatűr lapocskát, úgynevezett Microbitet osztott szét ingyen a hetedikes diákok között, akik ezzel az eszközzel a programozás alapjait sajátíthatják el. Mivel a cél a digitális kreativitás erősítése, nemcsak a programozásra, hanem arra is bátorítják a gyerekeket, hogy azonnal alkalmazzák is a programozás eredményét.

Ezt követően az előadó kitért arra, hogy mit is jelent az algoritmikus gondolkodás. Egy olyan gondolkodásmód elsajátítását jelenti, amelyen keresztül a gyerekek eljutnak a problémalebontástól, bizonyos rendszerek lépésről lépésre történő felépítésén át a megoldásig. Miközben problémákat bontunk le apróbb lépésekre, egyúttal azt is megértjük, hogyan működik a rendszer. Az algoritmikus gondolkodás tehát tulajdonképpen a komputerizált gondolkodást jelenti, és ha megfelelően elsajátítjuk, akkor nemcsak digitális, hanem általános problémák megoldására is jól tudjuk alkalmazni.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján, a prezentáció a DPMK Slideshare oldalán nézhető meg.

Gareth James, a Micro:bit Foundation oktatási és stratégiai vezetője
Gareth James, a Micro:bit Foundation oktatási és stratégiai vezetője

Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos előadásában rámutatott arra: A mai világ megváltozott elvárás-rendszerében nagyon komoly paradigmaváltásnak lehetünk tanúi a tudás mibenlétéről való gondolkodásban is: amennyiben a tanulás ma már nem ismeretszerzés, hanem aktív tudás-konstrukció, a tanítás pedig nem az ismeretek kommunikációja, hanem a tudásépítés támogatása.

Utalt rá: a jelenlegi fejlesztések nyomán a gutenbergi és a neumanni kultúrát együtt feltételező rendszert kell kialakítani. Nem a tankönyvek oktatásból való kiűzése tehát a cél, hanem az arányok megváltoztatása. Az előadó arra is kitért, hogy egyelőre sajnos nem sok olyan program áll rendelkezésre, amely módszereiben digitális, ugyanakkor mélységében is megfelelő tartalmat ad az oktatáshoz, így az előttünk álló időszak legfontosabb feladata az ilyen oktatási tartalmak előállítása lesz. Az új típusú oktatási tartalmak megjelenítési formáinak is igazodnia kell a digitális technológia biztosította lehetőségekhez: a realisztikus és kiterjesztett grafikai megoldásokhoz, a virtuális valósághoz és a 3D-hez.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján, a prezentáció a DPMK Slideshare oldalán nézhető meg.

Prof. Dr. Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos
Prof. Dr. Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában kifejtette, hogy a Kamara a digitális eszközök munkára való használatának képességét, valamit a nyelvtudást javasolja az eddigieknél sokkal hangsúlyosabbá tenni a szakképzésben – akár bizonyos közismereti tartalmak háttérbe szorulása árán is. Nagyon fontosnak tartaná emellett a szakképzés és felsőoktatás közötti határok lebontását és a megfelelő pályaorientáció oktatásba való beépítését.

Utalt a Kamara különböző szakmacsoportok részvételével létrehozott ún. ágazati készségtanácsaira, melyek a gazdasági szereplők részéről adnak fontos jelzéseket az oktatás számára az egyes szakmák elsajátításához szükséges, elvárt készségekkel kapcsolatban. Fontos célként emelte ki az előadó a digitális tudásmegosztottság elkerülését, hozzátéve, hogy a digitális képességek tekintetében leszakadó felnőtt lakosság felzárkóztatása a felnőttképzés keretében valósulhat meg. Rámutatott arra is, hogy a társadalom digitalizációja nem esély, hanem egy feltétel nélkül teljesítendő feladat, amelynek elmulasztása a versenyből való kiesést jelenti, és azt, hogy az ország elveszti a fejlett régiókhoz való felzárkózás lehetőségét.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján tekinthető meg.

Dr. Parragh László elnök – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Dr. Parragh László elnök – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Christopher Mattheisen, Magyar Telekom vezérigazgatója legfontosabbnak a hálózatok szerepét és jelentőségét tartotta kiemelni. Kiemelte: technológia és hálózat alatt nemcsak távközlési hálózatot ért, hanem azt, hogy a tudás maga is hálózatokban létezik. A magyarországi munkaerő-piaci helyzetre utalva elmondta: fontos tanulság, hogy a T-Csoportot elhagyó szakemberek nem elsősorban a kedvezőbb bérezési lehetőségek vagy személyes okok miatt távoztak külföldre, hanem mert szakmai továbbfejlődési lehetőségeiket érezték korlátozottaknak a magyar környezetben, amely nem biztosít elég lehetőséget a fejlettebb hálózatok és ökoszisztémák megismerésére és az azokban való gyakorlatszerzésre.

Azt is létfontosságúnak nevezte, hogy az egyes szereplők, az oktatás, a gazdaság és az állam ne egymástól elszigetelve, hanem együtt igyekezzenek fejlesztési programokat kidolgozni. Az oktatási programok, munkaerőpiaci stratégiák ugyanis csak a gazdasági szereplőkkel, vállalatokkal szorosan együttműködve valósíthatók meg.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján, a prezentáció a DPMK Slideshare oldalán nézhető meg.

Christopher Mattheisen vezérigazgató – Magyar Telekom Nyrt.
Christopher Mattheisen vezérigazgató – Magyar Telekom Nyrt.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere Alba robot bemutatásával kezdte előadását, „aki” jól szimbolizálja a digitális oktatás terén a nyár folyamán Fehérváron megvalósult innovációkat. Az Alba Innovár Digitális Élményközpont, ahol évente 5000 fehérvári tapasztalja és tanulja a 21. századot, pályaorientációt támogató feladatot is betölt, hiszen az ott megismerhető, kipróbálható technológiák a fehérvári ipari parkban már ma is jelen vannak. A nyári táborok mellett 2017. szeptembertől folyamatosan látogatják az osztályok a központot, és a tankerülettel és a szakképzési centrummal megállapodva, tanrendbe illesztve, egy egész napot töltenek el ott. Emellett tehetséggondozás keretében különböző szakkörökön, előadásokon, sőt családi programokon is részt vehetnek az érdeklődők.

Székesfehérvár polgármestere azt is megfontolásra javasolta, hogy a Modern Városok Program keretében Magyarország Kormánya és a megyei jogú városok önkormányzatai között létrejött együttműködési megállapodások egészüljenek ki és tegyék lehetővé egyfajta „Innovár Hálózat” létrejöttét a kevésbé fejlett iparral rendelkező városokban is.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján, a prezentáció a DPMK Slideshare oldalán nézhető meg.

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere

A délelőtt utolsó plenáris előadása előtt a konferencia szervezői a színpadon köszöntötték a First Global Challenge washingtoni robotverseny győzteseit, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjait és a felkészítő tanárokat. Koren Balázs, a csapat egyik mentora beszélt a felkészülésről és a versenyről, majd a színpadra hívva bemutatta a csapat tagjait: Fey Mihály, Hervay Bence, Kurucz Márton, Martinák Zalán, Molnár-Sáska Zsófia, Umann Dávid. A csapatot Karsai Zsuzsanna tanárnő vezette és Bácsi Sándor segítette a felkészülésben.

A köszöntésről készült videó a DPMK YouTube csatornáján nézhető meg.

A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium First Global Challenge robotépítő versenyen győztes csapata
A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium First Global Challenge robotépítő versenyen győztes csapata

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára előadása elején leszögezte: mindenki számára nyilvánvaló, hogy a körülöttünk lévő világ megváltozott, hogy ehhez alkalmazkodni kell, és hogy az oktatás területén is szükségessé vált a digitális átállás. Az oktatás azonban egy gigantikus rendszer (177.000 pedagógussal és csaknem 1,2 millió diákkal), amelynek új pályára helyezése megfelelő körültekintést és sok időt igényel.

Elmondta: az EFOP programból jelenleg 45,35 Mrd forintot fordít a kormány digitális kompetencia fejlesztésre, és 24,5 Mrd Ft értékben összesen 70.000 db eszközt juttat el az iskolákba (tanári laptopok; tanulói tabletek; távfelügyeleti menedzsment szoftver és disztribúció; megjelenítő eszközök, pl. okos tv, projektor). Emellett kompetencia fejlesztő programokkal, továbbképzésekkel, workshopokkal, kiadványokkal és tájékozatókkal igyekszik támogatni a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztését.

Megerősítette: a digitális átállást természetesen nem beszkennelt, még kevésbé kinyomtatni való tankönyvek elektronikus platformokra való feltöltésével képzeli el a kormány, hanem valódi digitális tartalmak fejlesztésével, és legfőképp a diákok figyelmének fenntartásában, az információ átadásában is teljesen új irányt követő módszertan kifejlesztésével.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján, a prezentáció a DPMK Slideshare oldalán nézhető meg.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár – Emberi Erőforrások Minisztériuma
Rétvári Bence parlamenti államtitkár – Emberi Erőforrások Minisztériuma

Az ebédszünet után kezdődő plenáris program egy kerekasztal-beszélgetéssel indult Czunyiné dr. Bertalan Judit (a digitális oktatás tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos); Nagy Zoltán (EU fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkár); Pölöskei Gáborné (szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár) és Sipos Imre (a pedagógusképzés, a pedagógus-továbbképzés és a köznevelési ágazati-szakmai stratégiák fejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztos; főigazgató – Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) részvételével; Loboda Zoltán (vezető szakpolitikai elemző, DPMK) moderálásában. A beszélgetés során az oktatásirányítás, illetve az európai uniós fejlesztéspolitika kormányzati képviselői olyan kérdéseket jártak körül, mint hogy milyen, a projektekben megvalósuló konkrét fejlesztéselemek tudják elősegíteni a Digitális Oktatási Stratégiában megfogalmazott célokat; milyen oktatáspolitikai eszközök biztosíthatják azt, hogy a digitális átállás ne mélyítse tovább az otthonról hozott hátrányokból származó különbségeket; valamint hogy mi lehet a garancia arra, hogy az uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések ne maradjanak szigetszerű programok, hanem átforduljanak valódi rendszerszintű innovációba.

A kerekasztal beszélgetés a DPMK YouTube csatornáján nézhető meg.

Az oktatás digitális transzformációjának perspektívái – Fejlesztéspolitikai kerekasztal-beszélgetés oktatáspolitikai irányítókkal
Az oktatás digitális transzformációjának perspektívái – Fejlesztéspolitikai kerekasztal-beszélgetés oktatáspolitikai irányítókkal * Sipos Imre, a pedagógusképzés, a pedagógus-továbbképzés és a köznevelési ágazati-szakmai stratégiák fejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztos * Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár * Czunyiné dr. Bertalan Judit, a digitális oktatás tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos * Nagy Zoltán EU fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkár * Loboda Zoltán vezető szakpolitikai elemző, moderátor

A kerekasztal-beszélgetést követően a délután programja további plenáris előadásokkal folytatódott.

Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkára előadásában a Helyettes Államtitkárság digitális oktatás kialakításával kapcsolatban felmerülő feladatait ismertette. Kiemelte: az fontos tény, hogy Magyarországon a pedagógusok kevesebb, mint 20%-a használ a tanórák több, mint 25%-ában IKT eszköz támogatást. Ennek fő oka nem elsősorban a technológiai eszközök, hanem a pedagógusok megfelelő képzettségének és támogatásának a hiánya. Az előadó röviden utalt a DOS-ban foglaltak megvalósításához kapcsolódó fontosabb európai uniós projektekre. Elmondta: a projektek célja a köznevelés digitális átállását támogató fejlesztések megvalósítása, középpontjukban pedig a tartalom, az eszköz és a módszertan modernizációja áll. Kiemelte: a standardok elérése érdekében hazai költségvetési forrásból szükséges fejleszteni azokat a területeket, amelyek nem részesültek uniós támogatásban.

Végezetül az előadó utalt klasszikus, oktatási struktúrát fellazító különböző témahetek sikertörténetére, a támogatott tanulmányi versenyek fontosságára és a digitális oktatás kialakításával összefüggésben elengedhetetlenül fontos Digitális Gyermekvédelmi Stratégiára is.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján, a prezentáció a DPMK Slideshare oldalán nézhető meg.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár – Emberi Erőforrások Minisztériuma
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár – Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kotán Attila, a Klebelsberg Központ elnökhelyettese előadásában elmondta: az EFOP 3.2.4 „Digitális kompetencia fejlesztése” c. projekt két alapvető része a tananyagfejlesztés, melyben negyvenezer pedagógus vesz majd részt, illetve az eszköztámogatás. Ez utóbbi keretében egyrészt informatikai eszközök (laptopok, tabletek) beszerzésére kerül sor vezetők, pedagógusok és diákok részére (az ország 800 5. osztályának minden tanulója tabletet kap), másrészt korszerű megjelenítő eszközök beszerzése, megfelelő minőségű és biztonságos hálózat kiépítése fog megtörténni. Az eszközbeszerzésekkel párhuzamosan a projekt keretében megkezdődik a tartalomfejlesztés, a korszerű pedagógiai módszerek fejlesztése, valamint a pedagógusok és diákok digitális kompetenciáinak fejlesztése.

Kiemelte: a projekt végén a tankerületi központok, iskolák a költségvetésükbe építve rendelkeznek majd azzal a forrással, amely fedezi a bevezetett új technikák, eszközök használatát, karbantartását, fejlesztését. Mint elmondta: a KLIK arról is gondoskodott, hogy a központi régiók – amelyek nem részesülhetnek a projektet finanszírozó uniós támogatásból – se maradjanak ki a fejlesztésből: Pest megyére és Budapestre vonatkozóan a KLIK saját forrásból egy ugyanilyen programot valósít meg a 3.2.4-es programmal párhuzamosan.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján, a prezentáció a DPMK Slideshare oldalán nézhető meg.

Kotán Attila gazdasági elnökhelyettes – Klebelsberg Központ
Kotán Attila gazdasági elnökhelyettes – Klebelsberg Központ

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese előadásában kiemelte: a gazdasági és digitális fejlődés felgyorsulásával jelentkező kihívásokra az oktatásnak az eszközellátottság növelésével, a pedagógusok és az iskolavezetés digitális kompetenciáinak, valamint az új tartalmaknak a kifejlesztésével kell reagálni.

Az EFOP-3.2.15 projektet ismertetve kiemelte, hogy a fejlesztések fő célja az volna, hogy az iskola világa feladatokkal ösztönözze, hogy a fiatalok eszközhasználata az eddiginél sokkal nagyobb arányban szolgáljon tanulási célokat. Éppen ezért nagyon fontos lenne a hagyományos oktatásszervezési formáktól elmozduló módszertani repertoár fejlesztése, a jelenlegi oktatási anyag kínálatának további profilokkal kiegészítése, illetve új, kész anyagok biztosítása.

Az elnökhelyettes utalt még az IKER (Infokommunikációs Keretrendszer) iskolatípusokra, pedagógusokra, tanulókra, intézményvezetőkre történő hazai adaptálásának fontosságára, valamint arra is, hogy a digitális kompetenciák mérését és értékelését a pedagógus-minősítés folyamatába is bevonják, ezzel is erősítve a kívánt digitális képzettségi szint elérését.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján, a prezentáció a DPMK Slideshare oldalán nézhető meg.

Brassói Sándor köznevelési elnökhelyettes – Oktatási Hivatal
Brassói Sándor köznevelési elnökhelyettes – Oktatási Hivatal

Magyar Zita, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese a szakképzés és a felnőttképzés szerkezeti felépítésének és képzési útvonalainak bemutatása során utalt arra, hogy annak összetettsége egyben lehetőség is: sokféle úton lehet eljutni bizonyos célokig és sokféle kimenetünk is lehet.

Az előadó utalt a szakképzést érintő kormányzati stratégiákra (IPAR 4.0, Irinyi terv, DOS), valamint arra, hogy a szakképzés célja a gazdaság igényeihez igazodó, szakképzett munkaerő biztosítása, amibe természetesen beletartozik a digitális kompetencia fejlesztése is.

Elmondta: az EFOP mellett a GINOP (Gazdasági Innovációs Operatív Program) programok is jelentős összegeket szánnak a szakképzés fejlesztésére, ezek közül külön kiemelte azokat, amelyek a DOS implementációjával összefüggésben említhetők meg.

Az előadás a DPMK YouTube csatornáján, a prezentáció a DPMK Slideshare oldalán nézhető meg.

Magyar Zita szakmai főigazgató-helyettes – Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Magyar Zita szakmai főigazgató-helyettes – Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

A konferencia pénteki, nyitó napjának utolsó plenáris előadásaként Dr. Farkas Attila Erik, a Digitális Jólét Program állandó szakértője beszélt a tudatos és értékteremtő internethasználat jelentőségéről, valamint a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáról.

Dr. Farkas Attila Erik állandó szakértő – Digitális Jólét Program
Dr. Farkas Attila Erik állandó szakértő – Digitális Jólét Program

Az előadást egy újabb kerekasztal-beszélgetés követte, amely a különböző iskolatípusok fenntartóinak, valamint a Digitális Jólét Program és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség képviselőinek részvételével az oktatás digitális átállása során elvégzendő fenntartói feladatok kérdését járta körül.

 

Fenntartói feladatok a digitális átállás során – Kerekasztal-beszélgetés iskolafenntartókkal
Fenntartói feladatok a digitális átállás során – Kerekasztal-beszélgetés iskolafenntartókkal: Horn György elnök – Alapítványi és Magániskolák Egyesülete * Tölli Balázs elnök – a Magyarországi Evangelikus Egyház Nevelési-Oktatási Bizottsága * Labancz Zsolt piarista tartományfőnök – Magyar Katolikus Egyház * Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető – a Magyarországi Református Egyház Református Tananyagfejlesztő Csoportja * Szijártó Zoltán elnök – Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség * Kotán Attila gazdasági elnökhelyettes – Klebelsberg Központ
Fenntartói feladatok a digitális átállás során – Kerekasztal-beszélgetés iskolafenntartókkal
Fenntartói feladatok a digitális átállás során – Kerekasztal-beszélgetés iskolafenntartókkal: Horváth Ádám divízióvezető (DPMK), moderátor

A konferencia első napjának délutánján a program több helyszínen zajlott. Míg a plenáris teremben tovább folytatódtak az előadások, illetve kerekasztal-beszélgetések, addig a rendezvény egyéb helyszínein sor került a Tankerületi központok oktatásinformatikai konferenciájára, valamint az Eszterházy Károly Egyetem digitális módszertani csomagjainak bemutatására. Az előbbi program keretében a tankerületek informatikai vezetői kaphattak tájékoztatást az EFOP-3.2.4.-16 projektről, illetve a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projektigazgatójától a WiFi lefedettséget biztosító projektről és a megvalósítás főbb lépéseiről. Az EKE szekció programjain az Eszterházy Károly Egyetem ismertette a „Digitális környezet a köznevelésben” (EFOP-3.2.3- 17 és VEKOP-7.3.3- 17) projekteket. A digitális oktatás támogatásának lehetőségeiről tartott előadások olyan konstruktív pedagógiai módszereket mutattak be, mint a LEGO®, LEGO® WeDo vagy a LEGO® StoryStarter, amelyeket a matematika oktatásában, a projektszemléletű ismeretátadásban vagy a szövegértés fejlesztésében lehet – a mintaprogramok tanúsága szerint – nagy sikerrel alkalmazni. Emellett szó esett olyan új szakmák kialakulásának lehetőségéről is, mint a jövő oktatástechnológusának tekinthető digitális pedagógiai asszisztens.

Lengyelné dr. Molnár Tünde főiskolai docens – Eszterházy Károly Egyetem
Lengyelné dr. Molnár Tünde főiskolai docens – Eszterházy Károly Egyetem

Ugyancsak a konferencia első napjának délutánján kezdődtek – és a második nap délelőttjén részben folytatódtak, részben megismétlődtek – azok a módszertani workshopok, amelyek egy-egy rövidített óra keretében, élményszerűen mutatták be a már létező és gyakorlatban kipróbált digitális módszertanok és eszközök tanórai alkalmazásának lehetőségeit. A bemutató órák végén lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők reflektáljanak a látottakra, illetve kérdéseket fogalmazzanak meg azzal kapcsolatban. A változatos workshopokon a látogatók olyan élményalapú, interaktív, digitális tananyagrendszereket ismerhettek meg, mint a Geomatech; olyan, a természettudományok, a matematika és a problémamegoldás oktatását támogató szoftvereket, mint a LabVIEW, az Abacusan – ArTeC vagy a PASCO szenzorok és mobileszközök; és olyan, a szövegértés fejlesztésére alkalmas segédanyagokat, mint az Abacusan – ArTeC Keltsd életre!® vagy a LEGO® StoryStarter eszközcsomagok.

Módszertani workshop a DOKK-on
Módszertani workshop a DOKK-on

Az iskolán kívüli, szélesebb körű, könyvtári vagy szakköri alkalmazást is lehetővé tesz az olvasáskészséget és szövegértést fejlesztő BOOKR Kids mesetár vagy a problémamegoldás fejlesztésére alsó tagozaton jó erdményekkel használható Bee-Bot/BlueBot robotok.

Több workshop is foglalkozott a BYOD (Bring Your Own Device) megközelítéssel dolgozó, mobiltechnológiával támogatott tanulás és tanítás módszereinek bemutatásával.

A konferencia mindkét napján folyamatosan látogatható volt a rendezvény helyszínén felállított, Mobidik néven is ismert, Mobil Digitális Iskola Projekt keretében működő „konténer tanterem”,amely 2017 elejétől az ország tizenöt iskolájában tűnt fel, és célja, hogy minél több tanár és a diák tapasztalhassa meg a 21. század eszközeivel tartott tanórák előnyeit.

Mobidik – Mobil Digitális Iskola
Mobidik – Mobil Digitális Iskola

A tanítás módszertani eszközei mellett a mérés-értékelési lehetőségek új dimenziójáról is képet kaphattak az érdeklődők az Újbuda SMART 11 – SEOS bemutatója keretében, ahol a tanulók tudásának nyomonkövetésére és az előrehaladásuk kiértékelésére alkalmas rendszerrel (’Knowledge footprint’) ismerkedhettek meg interaktív biológia és matematika bemutató óra keretében.

Újbuda SMART 11 workshop
Újbuda SMART 11 workshop

A délelőtti előadások többjében felmerült, sürgető igényként megfogalmazott programozás képességeinek elsajátíttatására is láthattunk jól működő támogató rendszereket (Arduino tanóra: mikrovezérlő programozás, valamint játékos robotprogramozás Lego Boosttal a PC WORLD előadásában; Logiscool bemutató óra – élményalapú programozás oktatás alsó, felső tagozatosok és középiskolások számára).

Logischool workshop
Logischool workshop

Mindezen módszertani újítások mellett a rendszerszerű fejlesztések sikeres nemzetközi példáiba is bepillantást nyerhettünk a FinnAgora workshop keretében, ahol a 100 legfrissebb nemzetközi, alap- és középfokú oktatási innovációt felkutató és azok jó gyakorlatait megosztó és terjesztő finn szervezet, a hundrED tevékenységéről, illetve a finn és magyar digitális oktatási innovációk közti hasonlóságokról és különbségekről kaphattunk képet.

Satényi János – Finnagora
Setényi János – Finnagora

A konferenciának helyet adó Informatikai Épületben, valamint az épület mellett felállított sátorban a konferencia teljes időtartama alatt látogatható volt csaknem 50 kiállító cég és szervezet standja, ahol a legkorszerűbb digitális oktatási anyagokkal és módszerekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. A kiállítótérben a cégek képviselői és szakemberei, valamint az interaktív eszközkipróbálási lehetőségek mellett folyamatos pódiumelőadások is támogatták, hogy a résztvevők a digitális oktatásban már ma elérhető és működő lehetőségekről minél teljesebb képet kaphassanak.

A kiállítótérben helyet kapott a péntek délelőtti plenáris ülésen is szereplő Gareth James, a Microbit alapítvány elnökének eszközbemutató előadása is, illetve a két nap folyamán többször is megismétlődő előadások mutatták be az eszköz programozásának és iskolai használatának lehetőségeit. Ugyanitt kaphattak pontosabb képet a látogatók az Alba Innovár 21. századi tanulást támogató módszereiről, a felsőoktatási intézmények digitalizációvezérelt innovációs lehetőségeiről vagy akár a Minecraft iskolai alkalmazásának módjairól.

A rendezvényen kiállító cégekről bővebb információt találhat itt.