Műhelymunkával egybekötött nemzetközi konferenciát szervezett „Robotika és algoritmikus gondolkodás fejlesztése a közoktatásban / Robotics and Development of Algorithmic Thinking in Public Education” címmel a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ, 2019. február 26-án, az EFOP 3.2.15-VEKOP-17 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” c. kiemelt projekt keretén belül.

Egyre fontosabb volna, hogy a robotika és a kódolás a hazai köznevelés tananyagában az eddigieknél hangsúlyosabb szerepet kapjon. Ez a törekvés egybecseng a kormányzat szándékaival, hiszen Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája[1] is kiemelt célként kezeli a kódolás, algoritmizálás beépítését az oktatásba. Azok számára, akik erre az erősödő társadalmi és gazdasági elvárásra ellenérzéssel tekintenek, fontos újra és újra elismételni, hogy a robotika és mikrokontrollerek világa nem csupán a programozásról szól, és nem a gyerekek „kütyüfüggését” hivatott tovább erősíteni. A legtöbb, iskolai használatra készült robot- és mikrokontroller(készlet) – az algoritmikus gondolkodás kialakítása és fejlesztése mellett – számos egyéb digitális és nem digitális kompetencia (problémamegoldás, logikus gondolkodás, ismeretszerző készség, kreativitás és innováció, együttműködés és felelősségvállalás, alkalmazkodóképesség, kezdeményezőképesség és önirányítás) egyidejű fejlesztésére is lehetőséget nyújt.

A European Schoolnet vonatkozó tanulmánya[2] alapján jól nyomon követhető az a trend, hogy a kódolás, algoritmizálás mára sok európai országban túlnőtt az informatikai érdeklődésű gyerekeknek szervezett szakköri foglalkozások keretein, és a téma – önállóan vagy más tantárgyakkal együtt – a köznevelés teljes időszaka alatt jelen van az oktatásban, fontos alapkompetenciák fejlesztésének egyik eszközeként.

A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ szervezésében lezajlott konferencián neves nemzetközi előadók számoltak be plenáris előadásaikon azokról a folyamatokról, amelyek eredményeképp országaikban sikerült bevonni a kódolást az iskolai oktatásba:

• Steve Whitley (az EdTech Consulting alapítója): Overview of the evolution and emerging trends in British EdTech education
• Dave Smith (Havering Education Services): Computing in the English curriculum within the United Kingdom – Approaches to teacher training and the development of their digital and algorithmic competences
• Dora Stubbs (2Simple Software): How we use coding/algorithm in Primary schools in the UK
• Matt Clark (LEGO Education): A Learning Continuum – Coding and Computational Thinking in the context of STEAM
• Magda Wood (Micro:bit): Interpreting MicroBit into education

A nemzetközi tapasztalatcserét követően a hazai előadók (üzleti szereplők és tanárok) rövid „teachmeet” előadások keretében mutatták be azokat a lehetőségeket, jó gyakorlatokat, melyek segítségével az algoritmizálás, kódolás és robotika beépíthető a mindennapi pedagógiai gyakorlatba.

A teachmeetek előadói voltak: Kiss Róbert (Bányai Júlia Gimnázium), Fuchs Péter (Makerspace), Zsigó Zsolt, Tóth Bence, Vas Bertalan (Nyíregyházi Szakképzési Centrum Bánki Donát Műszaki Középiskola), Sugár Sára (Abacusan), Benedekné Fekete Hajnalka (Hevesy György Általános Iskola), Szabolcsi Fruzsina (Balázs Diák), Fári János (Kecskeméti Katona József Gimnázium) és Dr. Abonyi-Tóth Andor (ELTE IK).

A robotika súlyának növekedését az oktatáson belül az is jelzi, hogy a 2017/2018. tanév rendjéről szóló, 14/2017. (VI. 14.) EMMI rendelet 3. melléklete két nemzetközi robotversenyt (First LEGO League – FLL és World Robot Olympiad^TM – WRO^TM) is beemelt az oktatásért felelős miniszter által meghirdetett és támogatott tanulmányi versenyek közé. Részben ennek is köszönhetően Magyarország megpályázta a 2019. évi World Robot Olympiad^TM (WRO^TM) világdöntőjének rendezési és szervezési jogát, melyet első európai városként nyert el Győr városa (az eseményre 2019. november 8. és 10. között kerül sor). A verseny szervezéséért felelős Edutus Egyetem vezérigazgatója, Szögi Zoltán, „Az idei WRO verseny megrendezése” című előadásában mutatta be a versenyben rejlő hazai és nemzetközi lehetőségeket.

A plenáris előadások között a konferencia meghívott résztvevőinek (döntéshozók, szakmai szervezetek, egyetemek, gyakorló tanárok és az üzleti szféra képviselői) különféle műhelymunkák során is lehetőségük nyílt a nemzetközi és hazai tapasztalatok megvitatására (Kódolás, algoritmizálás és robotika szabályozási területei; Változó iskola és kódolás; 3. Finanszírozás és kódolás; A Interdiszciplináris megközelítés témákban). A műhelyekben lezajlott munka eredményeként megfogalmazódott fejlesztési javaslatokat a konferencia végén Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője foglalta össze a megjelentek számára.

A konferencia sikerességét jelezte, hogy a nemzetközi előadók és a hazai szereplők – tapasztalatainak összegzéseként – egy akcióterv-javaslatot is megfogalmaztak. Ennek megvalósítása támogathatja az algoritmikus gondolkodás, kódolás és robotika beépülését a köznevelésbe, és olyan motiváló, közösségi élménnyé teheti a digitális képességfejlesztést, amelyre támaszkodva a 21. századi diákok később megfelelő kompetenciák birtokában, sikeres és versenyképes munkavállalóként jelenhetnek meg a munkaerőpiacon.

Virga Krisztina
(a szerző a DPMK digitális fejlesztője)

[1] Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája, Vezetői összefoglaló 13. pont., 2.1.1, 2.4.2.1, 2.4.2.3, 2.4.2.4, 4.1.2.3 és 5.3 pontja
[2] http://www.eun.org/news/detail?articleId=652951