A digitális átmenet, a digitális technológiai alkalmazások, az automatizáció, a robottechnológiák, a mesterséges intelligencia az élet szinte minden területére kihatnak és alapjaiban alakítják át a gazdaságot, a munkaerőpiacot és az emberek életkörülményeit. Becslések szerint a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal az összes szakma kevesebb mint 3%-át lehetne teljeskörűen kiváltani, és 10-ből 6 munkahely esetében a munkafeladatok legalább harmadát lehetne automatizálni.[1]
A digitális gazdaságban jelentősen átalakul az egyes foglalkozások, illetve készségek iránti keresletet. A digitális kompetencia[2], a digitális technológiában jártas munkaerő elérhetősége a jövő munkaerőpiacán egyre inkább meghatározó tényező lesz.[3]
| A digitális kompetencia része a digitális technológiák tanuláshoz, munkához és a társadalomban való részvételhez történő magabiztos, kritikus gondolkodáson alapuló és felelős használata, illetve az ezekkel kapcsolatos elköteleződés. Ide tartozik az információ- és adatkezelés terén való jártasság, a kommunikáció és az együttműködés, a médiaműveltség, a digitális tartalmak előállítása (ideértve a programozást is), a biztonság (ideértve a digitális jólétet és a kiberbiztonsággal kapcsolatos kompetenciákat is), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések, a problémamegoldás, valamint a kritikus gondolkodás. A digitális kompetencia az egész életen át tartó tanulás nyolc kulcskompetenciájának egyike. |
A technológiák elterjedése új foglalkozásokat is létrehoz, főleg a technológia alkalmazásához, fejlesztéséhez és karbantartásához kacsolódóan. Be kell fektetni a digitális technológiával kapcsolatos oktatásba és azoknak a készségeknek és kompetenciáknak a fejlesztésébe, amelyek nélkülözhetetlenek a versenyképességhez, a megfelelő, alkalmazkodni képes munkaerő kialakításához.
Kompetencia és versenyképesség
Az internet ma már 4 milliárd embert, a Föld lakosainak felét kapcsolja össze. Ennek a hálózati társadalomnak csak az lehet a tagja, aki rendelkezik digitális kompetenciával. A fejlett gazdaságok minden második munkahelye igényel már napjainkban is bizonyos mértékű technológiai jártasságot. Az előrejelzések szerint 2022-re a munkaerőpiacon elvárt legalapvetőbb készségek körülbelül 42 százaléka meg fog változni[4].
Magyarország versenyképességi programjai[5] kiemelik, hogy a közepes fejlettségi csapdából való kitörés egyik kulcsterülete az oktatás, a képzés. A magyar oktatási és képzési rendszernek a lexikális alaptudás biztosítása mellett a hasznos alapkészségek, kulcskompetenciák – köztük kiemelten a digitális kompetencia, az informatikai ismeretek és idegen nyelvek – elsajátítására, illetve a folyamatos tanulás igényének és képességeinek előtérbe helyezésére kell koncentrálnia a jövőben.
Digitális kompetencia az adatok tükrében
Az Európai Bizottság „A digitalizálás és az automatizálás mindennapi életre gyakorolt hatásai” [6] című kutatás keretében a digitális kompetenciával kapcsolatosan vizsgálta a digitális és online tanulás által nyújtott lehetőségek kihasználásához szükséges készségek, kompetenciák meglétét.
- ábra: Milyen mértékben ért egyet a következő állítással egy ötfokú skálán? „Úgy vélem, eléggé képzett vagyok a digitális technológiák használatában ahhoz, hogy kihasználhassam a digitális és online tanulás által nyújtotta lehetőségeket.”
Forrás: European Commission (2017): Special Eurobarometer 460: Attitudes towards the impact of digitisation and automation on daily life QD4.5
A megkérdezett magyar válaszadók csupán 12 százaléka biztos abban, hogy eléggé képzett a digitális és online tanulás által nyújtott lehetőségek kihasználásához. Ez jelentősen elmarad az EU28 tagállamainak átlagos értékétől (29%). A megfelelő képzettség hiányát jelző válaszadók aránya a magyar almintában 18 százalékponttal magasabb az EU28 tagállamok átlagánál.
2019 márciusában az Európai Bizottság „2nd Survey of Schools: ICT in Education”[8] című felmérése a tanulók és a pedagógusok saját digitális kompetenciájukkal kapcsolatos értékelését vizsgálta a DigComp keretrendszer alapján.
- ábra: Hogyan ítélik meg a diákok saját digitális kompetenciájukat?
Forrás: European Commission (2019): 2nd Survey of Schools: ICT in Education. Hungary Country Report
A magyar tanulók saját digitális kompetenciájukról alkotott képe minden dimenzióban kedvező képet mutat. A nemzetközi mezőnyre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a magyar tanulók önértékelése majdnem az összes vizsgált digitális kompetenciaterületen magasabb az EU átlagánál. E kedvező kép a magyar pedagógusok adatait vizsgálva már nem áll fent.
- ábra: Hogyan ítélik meg a tanárok saját digitális kompetenciájukat?
Forrás: European Commission (2019): 2nd Survey of Schools: ICT in Education. Hungary Country Report
Az ISCED szintek együttes vizsgálata azt jelzi, hogy a pedagógusok átlagos önértékelési szintje elmarad a diákokétól – a különbség a „kommunikáció és kollaboráció” kategóriában a legmarkánsabb. Az EU átlaggal összehasonlításban a magyar pedagógusok ISCED 1 és 2 szinten alacsonyabb vagy hasonló önértékelési szinttel rendelkeznek majdnem az összes digitális kompetencia területen – ez alól csak az ISCED 2 szint „problémamegoldás” kategóriája kivétel. E trend az ISCED 3 szinten az ellenkezőjére fordul, hiszen az EU átlaghoz képest minden digitális kompetencia területen – kivéve a „biztonság” és a „digitális tartalomelőállítás” területeit – a magyar pedagógusok önképe pozitívabb.
Uniós szakpolitikai eszközök: a DigComp univerzum
Az Európai Bizottság a tagállamok szak- és fejlesztéspolitikája számára számos olyan referenciaeszközt dolgozott ki, amelyek egységes megközelítést kínálnak a digitális kompetencia fejlesztéséhez. A DigComp 2.1[9]– a Digitális Kompetencia Értelmezésének és Fejlesztésének Európai Kerete – támogatja a digitális kompetenciák átfogó megértését, beleértve az információtárolás, a digitális identitás, a digitális tartalom, valamint az online viselkedés, együttműködés és a hálózatokban való részvétel képességét.
Az oktatási szektor számára kiemelt jelentősége van a DigCompEdu elnevezésű referencia dokumentumnak, amely az oktatók, pedagógusok digitális kompetencia kerete. A pedagógusok kulcsszerepet játszanak a jövő generációi készségeinek fejlesztésében, ezért fontos, hogy rendelkezzenek az ehhez szükséges digitális kompetenciákkal. Az Oktatási Hivatal (OH) irányításával már elkészült az a DigCompEdu alapján kidolgozott keret, amely magyar pedagógusok számára is meghatározza a digitális kompetencia elemeit és szintjeit.
Az Európai Bizottság a digitálisan kompetens oktatási intézmények számára is kidolgozott referenciakeretet. A DigCompOrg célja, hogy támpontot kínáljon az oktatási intézmények szervezetfejlesztéséhez és önértékeléséhez, valamint segítséget nyújtson a szakpolitika számára a fejlesztési programok és beavatkozások tervezéséhez.
A DigComp univerzum nagyon fontos eleme, hogy a kompetencia-fejlesztés mellé önértékelő eszközöket is biztosítson a rendszer. Ezek az eszközök sokkal inkább a kitöltő számára nyújtanak visszajelzést, semmint egy általános mércén helyezik el az egyént vagy a szervezetet. A SELFIE[10] olyan ingyenes eszköz, amelyet az iskolák használhatnak erősségeik és gyengeségeik feltérképezésére és annak felmérésére, hol tartanak a digitális technológia oktatási alkalmazásában.
A megvalósítás eszközei
A Kormány 2016-ban elindította a Digitális Jólét Programot[11] (a továbbiakban: DJP), s annak bővítéseként elfogadott Digitális Jólét Program 2.0[12], amely előírja a „digitális képességek értékelésére alkalmas digitális kompetencia keretrendszer” és a digitális kompetenciák fejlesztését. A DJP keretében elkészült Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája[13] (a továbbiakban: DOS) fő célkitűzése a digitalizáció végrehajtása az oktatás és a képzés minden szintjén és alrendszerében. A DOS megvalósításának szakmai támogatása a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ[14] (továbbiakban: DPMK) feladatkörébe tartozik.
Digitális Kompetencia Keretrendszer
A DPMK a részfejlesztések rendszerbe szervezésének igényével fogalmazta meg egy hosszú távú, egységes hazai fejlesztési rendszer körvonalait. A Digitális Kompetencia Keretrendszer (DigKomp) több, mint egyetlen digitális kompetenciakeret: a társadalmi és gazdasági szempontból nélkülözhetetlen digitális kompetencia elemek mérését, fejlesztését, meglétének igazolását és állami elismerését lehetővé tevő egységes rendszer. A DigKomp a szerteágazó képzés- és tanulástámogatási fejlesztések számára biztosítja a közös alapot, és elősegíti a képzések, tanulási tevékenységek egységes minőségi standardjainak meghatározását is, vagy akár önálló tanulással megszerzett kompetenciák egységes értelmezését és kompetenciaszintekhez rendelését
A digitális kompetencia referenciakerete
A DigKomp fejlesztése keretében kerül kidolgozásra a digitális kompetencia referenciakerete. A referenciakeretben kerülnek megfogalmazásra (komptenciaterületenként) a digitális kompetencia részkompetenciái és szintleírásai. A DigKomp rendszer alapvető elemét képező referenciakeret funkciója, hogy rendszeresen frissítve és az uniós digitális kompetenciakerettel összhangban tartalmazza a digitális kompetencia azon összetevőit, amelyek a 21. századi tanuláshoz, munkavégzéshez, a digitális szolgáltatások igénybevételéhez (e-ügyintézés) elengedhetetlenek. A referenciakeret célja, hogy orientálja azokat a további fejlesztéseket, amelyekben az egyes szektorok, ágazatok (közigazgatás, mezőgazdaság, felsőoktatás stb.) illetékes szereplői akár munkakör szintig lebontva megfogalmazzák, milyen elvárásokat támasztanak diákjaik, munkavállalóik, illetve különböző képzésekben résztvevők számára. A digitális kompetenciakeretek kidolgozásának és a DigKomp rendszer egészének egyik alapvető funkciója, hogy rendezett, átlátható formában „bevigye” ezeket az elvárásokat a célcsoportok tevékenységi tereibe (iskolába, munkahelyekre).
Állampolgári kompetenciakeret
A DigKomp részeként kerül kidolgozásra az állampolgári digitális kompetenciakeret is. Az állampolgári digitális kompetenciakeret kidolgozása során kell meghatározni a digitális írástudás alapszintjét, amely a digitális eszközök önálló használatának és a digitális eszközzel való önálló tanulás képességének megszerzéséhez szükséges kompetencia összetevőket írja le a teljesen kezdő szinttől. Az állampolgári keretben kerülnek meghatározásra a digitális alapkészségek szintjére épülő összetettebb és különböző differenciált képzések keretében megszerezhető kompetenciaelemek is.
Differenciált fejlesztés és tanulástámogató megoldások
Jelenleg a digitális kompetenciák megszerzését kevés tényező ösztönzi és kevés a tanulástámogató mechanizmus is. A minőségi képzési kínálat, illetve a tanulást, kompetenciafejlesztést támogató eszközök megteremtése és az azt nyilvántartó rendszer a DigKomp szerves része. A digitális kompetenciák és képzések online platformjának célja minden olyan képzés összegyűjtése, rendszerezése, minőséghitelesítése és interaktív megoldásokkal támogatott közzététele, amelyek a digitális kompetenciaelemek fejlesztését szolgálják.
Az egyének a különböző kompetenciaterületeken eltérő felkészültséggel rendelkezhetnek, melynek láthatóvá tételére ad lehetőséget a digitális kompetencia-profil. A profil által értelmezhetővé válnak a különböző intézmények, munkáltatók számára az érintettek erősségei és elmaradásai a digitális kompetenciára vonatkozóan. A kompetencia-profil mellett szükséges olyan önértékelő eszközök kialakítása, amelyek segítségével az egyének maguk is követni és tervezni tudják digitális kompetenciájuk fejlődését.
A szervezett képzések mellett jelentős szerepet kell kapniuk a tanulás más formáinak is (egyéni és csoportos önképzés, a nem formális tanulási tevékenységek különböző formái). Az ösztönzőknek és az elismerési formáknak a digitális kompetencia sztenderdeken alapuló, minőséghitelesített értékelésre támaszkodó igazolásához kell kapcsolódniuk. Azok számára, akiknek a munkaerőpiacon vagy a további tanuláshoz szükséges digitális kompetencia szintjük hiteles igazolása, biztosítani kell, hogy sztenderdizált eszközök segítségével megvizsgálják az általuk elért szintet, és arról igazolást adjanak ki.
Lábjegyzetek
[1] McKinsey & Company (2018): Átalakuló munkahelyek: az automatizálás hatása Magyarországon
[2] Az Európai Unió Tanácsának ajánlása (2018) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról
[3] A 2018 januárjában elfogadott Digitális Munkaerő Program egyik központi törekvése, hogy több új, magas hozzáadott értéket teremtő munkahely jöjjön létre. amely állások betöltéséhez elengedhetetlenek a felkészült, digitális kompetenciákkal rendelkező munkavállalók. (Lásd: Nemzetgazdasági Minisztérium (2018): Digitális Munkaerő Program)
[4] World Economic Forum (2018): The Future of Jobs Report 2018. WEF, Geneva, Switzerland
[5]Lásd Magyarország Kormánya (2019): Program a Versenyképesebb Magyarországért, illetve Magyar Nemzeti Bank (2019): Versenyképességi program 330 pontban. Budapest
[6] European Commission (2017): Special Eurobarometer 460: Attitudes towards the impact of digitisation and automation on daily life
[7] QD4.5
[8] European Commission (2019): 2nd Survey of Schools: ICT in Education
[9] European Commission (2017): DigComp 2.1: The Digital Competence Framework for Citizens with eight proficiency levels and examples of use
[10] European Commission (2017): SELFIE –Tool.
Lásd: https://ec.europa.eu/education/schools-go-digital_hu
[11] Magyarország Kormánya (2015): Digitális Jólét Program
[12] Magyarország Kormánya (2017): Digitális Jólét Program 2.0
[13] Magyarország Kormánya (2016): Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája
[14] Lásd www.dpmk.hu
