Az információs műveltség – és ennek részeként a digitális kompetencia – a 21. század tudástársadalmának egyik legfontosabb képessége, melynek jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az UNESCO az alapvető emberi jogok egyikeként értelmezi. Jelenünk technológia uralta világában a digitális eszközök a mindennapok részévé váltak. Akár globális gazdasági folyamatokról, munkaerőpiacról, akár tanulásról, aktív társadalmi szerepvállalásról vagy egyszerűen a szabadidő eltöltéséről van szó: a megfelelő szintű jártasság a digitális eszközök használatában ma már az élet minden területén a boldogulás alapfeltétele. Olyan kulcskompetencia, amelyre nemcsak az informatika területén dolgozóknak, hanem minden állampolgárnak szüksége van.

Azonban a társadalom, sőt, a közhiedelemmel ellentétben a „poszt-Google generáció” tagjainak nagy része sem rendelkezik megfelelő képességekkel ahhoz, hogy a technológiát a szórakozás és a szociális médiumokon való jelenlét horizontján felülemelkedve, kritikus szemlélettel és kreatív módon tudja információszerzésre, együttműködésre és alapvető problémamegoldásra használni. Számos nemzetközi kutatás adatai bizonyítják, hogy a digitális kompetencia akár kismértékű fejlesztése is jelentősen növeli az elhelyezkedés és a magasabb bér elérésének esélyét, a technológiai képességek hiánya vagy alacsony szintje viszont kimutatható gazdasági és társadalmi lemaradáshoz vezet.

Az utóbbi években a legtöbb európai államhoz hasonlóan Magyarországon is több olyan stratégiai dokumentum született meg, amely intézkedéseket, akcióterveket fogalmaz meg annak érdekében, hogy a digitális kompetencia fejlesztése nagyobb hangsúlyt kapjon az oktatásban. A Digitális Jólét Program és az annak részeként elfogadott DOS (Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája) fő célkitűzése a digitalizáció végrehajtása az oktatás és a képzés minden szintjén és alrendszerében, lehetőséget biztosítva a jövő kulcskompetenciáinak elsajátításához és fejlesztéséhez – nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok számára is. A dokumentumok emellett nagy hangsúlyt fektetnek az iskola mint szervezet digitális átalakulásának fontosságára is.

A stratégiák kialakítása során – a fejlesztési irányok, elérendő célok és referenciakeretek tekintetében – a kormányzat természetesen figyelembe vette az európai szakpolitika alapdokumentumait, ajánlásait.

A DOS implementációjának szakmai támogatását ellátó szervezetként a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ egyik fő feladata, hogy háttéranyagok, ajánlások és javaslatok elkészítésével támogassa az uniós digitális kompetencia referenciakeretre épülő, egységes hazai digitáliskompetencia-keretek kialakítását a tanulókra, pedagógusokra és az intézményekre vonatkozóan.

A szakmai támogató munka során elkészült dokumentumok közül az alábbiakban két, digitáliskompetencia-fejlesztéssel kapcsolatos háttéranyagot teszünk közzé. Az egyik az Európai Digitáliskompetencia-keret (European Digital Competence Framework for Citizens) legfrissebb változatának (DigComp 2.1.) teljes magyar fordítása, a másik pedig egy nemzetközi kitekintés, amely a tanulókra vonatkozó digitáliskompetencia-elvárások megfogalmazásának módját illetően nyújt betekintést 12 európai ország fejlesztési gyakorlatába.

 

A DigComp 2.1 magyar nyelven

Az Európai Bizottság a tagállamok szak- és fejlesztéspolitikája számára számos olyan referenciaeszközt dolgozott ki, amelyek elősegítik a digitális készségek megértését és egységes megközelítést kínálnak kompetenciafejlesztés megvalósításához.

Az Európai Állampolgári Digitáliskompetencia-keret (European Digital Competence Framework for Citizens vagy röviden „DigComp” 2.1.) tanulási eredmények formájában írja le a jelenleg az uniós állampolgárok számára relevánsnak tartott digitális kompetencia tartalmát. Első változata 2013-ban készült el, és azóta már két átdolgozáson ment keresztül. A dokumentum folyamatos frissítését elsősorban a gyors ütemben zajló technológiai változások, illetve az ennek hatására megfogalmazódó új társadalmi elvárások generálták (új fogalmak, kompetenciaterületek, szemléletmódok megjelenése: pl. „adatműveltség”, együttműködés, digitális jóllét, személyes adatok védelme, a programozás korszerűbb értelmezése stb.).

A digitális kompetencia területeit és szintjeit leíró referenciaanyag jelenlegi változata (DigComp 2.1) három helyett már nyolc szinten, a korábbinál árnyaltabban mutatja be és példákkal illusztrálja a digitális kompetencia fejlődésének egymásra épülő szintjeit.

Az uniós referenciakeret magyar fordítása fontos alapdokumentumként szolgál mind a további hazai fejlesztések szakemberei, mind pedig az oktatás digitális átalakulásának folyamatában elkötelezett szereplők, innovatív pedagógusok vagy érdeklődő szülők számára.

  

Nemzetközi kitekintés – a tanulókkal kapcsolatos digitális kompetencia elvárásokról

Az elmúlt másfél évtizedben az európai országok többsége kialakította a maga megoldásait a digitális eszközöknek és pedagógiai módszereknek a közoktatásba történő bevezetése érdekében. Az országok zömében a DOS-hoz hasonló stratégiai dokumentumok kerültek megfogalmazásra, és azokat akár többször is módosították. Tanulságos, hogy ezek a célok milyen vitákban formálódtak, hogyan kerültek megfogalmazásra, és milyen módon zajlott azoknak a társadalom felé történő kommunikációja.

Az egyes országokban kidolgozott eljárások, szabályozások, egyedi programok, a rendszerszintű elterjesztéshez kapcsolódó tapasztalatok összegyűjtése és elemzése fontos szakmai segítséget kínál a témával foglalkozó hazai szereplők számára. Bár az alábbi anyagok egy szűkebb terület, a tanulókra vonatkozó digitális kompetencia-követelmények témakörét érintik, sok olyan elemet tartalmaznak, például a sajátos nemzeti kontextusba illeszkedő stratégiák megszületését illetően, amelyek éppen az eltérő megközelítés miatt, ösztönzést adhatnak a hazai megoldások kereséséhez, az alapkérdések tovább gondolásához. Az írások szerzői számos olyan információt is összegyűjtöttek (a témával foglalkozó intézmények, sikeres projektek, mintaértékű weboldalak elérhetősége), amelyek önmagukban érdeklődésre tarthatnak számot.