A korábbi évekhez hasonlóan a digitális gyermekvédelem és a tudatos médiahasználatra nevelés 2020-ban is a Digitális Témahét egyik kiemelt területe. A médiaismeretet oktató iskolákban kézenfekvő megoldás lehet, hogy a tanárok és az osztályok ebben a témakörben valósítsanak meg projekteket. De mit tehet az a pedagógus, akinek nem szakterülete a téma, mégis szívesen ajánlaná fel diákjainak feldolgozásra? Merre induljon el? Milyen témákat dolgozhat fel? Hol talál a megvalósítást segítő, minőségi, szakmai tartalmakat?

Amikor tudatos médiahasználatról beszélünk, fontos szem előtt tartanunk, hogy jelen világunkban a „média” gyakorlatilag mindig digitális. Vagyis az a tér, amelyben a szövegeket megalkotják, megosztják, közzéteszik, illetve fogyasztják, felhasználják, az részben vagy egészben mindig a digitális technológia eszközrendszerére épül. Ezért a médiahasználathoz kapcsolódó minden tevékenységhez szükség van digitális kompetenciára.

A tudatos médiahasználatra nevelés minden olyan pedagógiai folyamatban céllá válik, amelyben akár csak egy mobilalkalmazás is megjelenik, még akkor is, ha egyébként nem a médiahasználat a tanóra vagy projekt témája. Ugyanakkor az állítás fordítva is igaz: a digitális eszközök tudatos, átgondolt és biztonságos használata, a tartalmak keresése, értékelése, átalakítása, létrehozása és megosztása nélkülözhetetlen a tudatos médiahasználóvá váláshoz.

A digitáliseszköz-használatra épülő tevékenységekben – az óra témájától függetlenül – mindenképpen megjelennek olyan elemek, amelyek igénylik a tudatos médiahasználathoz szükséges ismeretek, készségek, attitűdök fejlesztését:

• Az online alkalmazások használata során fontos beszélni a tudatos alkalmazásválasztásról (megfelel-e a feladatnak? biztonságos-e?) – itt az adatvédelemmel, biztonságos jelszóhasználattal, személyre szabott biztonsági beállításokkal, az online személyazonossággal, személyiséggel kapcsolatos kérdések is megjelenhetnek. A tudatos eszközhasználat fejlesztése azt teszi lehetővé, hogy a gyerekek (és a pedagógus) a saját igényeikhez, a megoldandó feladat típusához számos szempontot figyelembe véve válasszanak megfelelő eszközöket.
• Az online források keresése kapcsán alapvető a tény és vélemény elkülönítése, az online információ és az online információforrások (például a közösségi média vagy a Wikipédia) hitelességének megítélése (ide kapcsolva akár a részvételi kultúra és a felhasználók által létrehozott, ellenőrizetlen vagy korlátozottan ellenőrzött tartalmak kérdéseit; a szerzői jog, a megfelelő forrásmegjelölés szempontjait is).
• Az online hozzáférhető források értelmezése, feldolgozása során számos, a médiaszövegek értelmezésével kapcsolatos területet érinthetünk: mi a különbség egy honlap, blog vagy közösségimédia-oldal között? Milyen (mozgókép)nyelvi eszközöket használ az oktatófilm vagy a YouTube-videó, és hogyan kell ezeket értelmezünk, ha releváns információkat szeretnénk azokból kiolvasni?
• Az új tartalmak létrehozása és publikálása során lényeges a korábbiak mellett az online kommunikáció szabályainak, a szerzői jogi szempontoknak a figyelembevétele (különös tekintettel az idézés megváltozott formáira például egy Facebook-poszt megosztása vagy egy TikTok-videó újrafelhasználása kapcsán). Itt is alapvető a médiaszöveg nyelvének ismerete, értése ahhoz, hogy az üzenetet megfelelő formában, a közönség számára is érthetően tudjuk megjeleníteni.

A Digitális Témahét honlapján számos, a tudatos médiahasználathoz kapcsolódó módszertani leírást, digitális taneszközt találhatunk, és érdemes a korábbi évek webináriumai között is böngészni. Ezek a források önálló projektek alapjai, kiegészítői is lehetnek.

A témában jól használható segédletek, tananyagok találhatók a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet programjának oktatóanyagai és videói, a Bűvösvölgy foglalkozásai (különös tekintettel az álhírekhez kapcsolódó tananyagokra és infografikákra) vagy a Televele Egyesület tananyagai közt. A Digitális Témahét Tudásbázisából, illetve a honlap egyéb oldalairól elérhető javasolt mintaprojektek, módszertani leírások közül ajánljuk a következő projekteket:

• Suliújság,
• Maroknyi eszköztár – Okostelefon és kommunikáció a 21. században (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) (a DTH módszertani leírásai között is megtalálható),
• Rajzfilmkészítők 2019-es díjnyertes projekt.

A Digitális Témahét kiemelt eleme a Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának keretében elkészült Digitális Káprázatok tananyagcsomag, amely 12 témakörben, 36 órányi digitális eszközökkel támogatott tananyagot (óravázlatok, mellékletek, segédanyagok, oktatóvideók) tartalmaz 8–12. évfolyamosok számára. A tananyagcsomag egyes egységei önmagukban is projektközpontúak, ezeket kibővített formában (elérve az ötórás minimumot) szintén érdemes projektötletként használni (ilyen például A dezinformáció és a fake news és a Részvétel az e-társadalomban témakör).

Hamarosan elkészülnek a Digitális Káprázatok négy témaköréhez (Függőség, Testképzavar, Több forrásból való tájékozódás, Az online információ hitelessége) kapcsolódó projektötletek is, amelyek a Digitális Témahét Tudásbázisából is elérhetők lesznek.