A koronavírus-járvány okán 2020 tavaszán bevezetett digitális munkarend jelentős kihívást jelentett a köznevelésben tevékenykedők számára. A távtanítás időszakában ugyanakkor sok pedagógus és iskola jól vizsgázott: munkájuknak köszönhetően sokszínű͕, a kényszerű helyzet lehetőségeit kiaknázó módszertani megoldások születtek az intézményeikben. Cikksorozatunkban a rendkívüli helyzethez figyelemre méltó módon alkalmazkodó pedagógusokat és intézményeket mutatunk be. Célunk, hogy a széles közönség is megismerje történeteiket, tapasztalataikat, a távtanítás során kialakított jó gyakorlataikat, hiszen ezzel másokat is inspirálnak: ösztönzőleg hathatnak a pedagógusok szakmai fejlődésére, illetve segíthetik az iskolákat a szervezeti kultúrájuk, oktatási gyakorlatuk megújításában.

 

Interjúnkban a gödöllői Török Ignác Gimnázium digitális munkacsoportjának tagjait kérdeztük.

A Gödöllői Török Ignác Gimnázium a különféle középiskolai rangsorok alapján eredményes iskolának számít. Tanárai tisztában vannak azzal, hogy ezt az eredményességet csak az oktatási és pedagógiai kultúra folyamatos megújításával tudják megtartani és növelni. Fontos számukra, hogy a diákokat tanulásra ösztönözzék, ezért az oktatási módszereiket igyekeznek az iskolájukban tanuló generációk igényeihez és a társadalmi elvárásokhoz közelíteni – vagyis az oktatási körülményeket 21. századivá tenni. Az intézményi digitális átmenet, a digitális oktatás megszervezése, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása már évek óta az intézmény pedagógiai küldetésének egyik alapköve. Az iskola kiemelt célja a kreatív, önálló és kritikus gondolkodás, valamint a problémamegoldó képesség fejlesztése, a technológiai eszközök célszerű és hatékony használatának megtanítása, valamint a csapatmunka és az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása.

 

A veszélyhelyzetben kihirdetett digitális munkarend hogyan érte Önöket? Milyen előzetes tapasztalatokkal, tudással rendelkezett a tantestület a digitális pedagógia területén?

A rendkívüli helyzetben bevezetett digitális átállásunk nem volt előzmények nélküli: már 2018-ban, az Office365 keretrendszerének kiépítésével elkezdődött. Ennek megszervezője Pásztorné Petrétei Noémi informatika szakos tanárunk volt, aki két másik kollégával 2018-ban a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ szervezésében részt vett egy tapasztalatcserés nemzetközi tanulmányúton, és Birminghamben a gyakorlatban láthatta, hogy az angol iskolákban hogyan működik a digitális technológiával támogatott oktatás. Hazatérve gimnáziumunkban is elkezdte kiépíteni a digitális oktatás kereteit, amelyhez két másik kolléga, Orbán Katalin angol–testnevelés és Salánkiné Knopfler Szilvia angol–történelem szakos tanárnő is csatlakozott. Ekkor még csak e 3 lelkes kolléga próbálgatta egy-egy tanulócsoportjában alkalmazni az Office365 keretrendszer által nyújtott lehetőségeket. 2019-ben azután hivatalosan is létrejött intézményünkben egy digitális munkacsoport, amelynek tagjai vállalták, hogy tantestületi és egyéni továbbképzések révén segítik kollégáik digitális fejlődését. E digitális team munkájába a kezdetektől bekapcsolódott Jánossy Zsolt, aki nemcsak gimnáziumunk fizika–matematika–angol szakos tanára, de a DPMK egyik szakértője is. Szaktudásával, ötleteivel nagyban hozzájárult gimnáziumunk digitális átállásának megvalósításához.

A digitális team tagjainak vezetésével, egyéni tanulási ösvény kidolgozásával megkezdtük a tantestület digitáliskompetencia-fejlesztését, a digitális technika kiterjesztését a tanulási-tanítási folyamat számos fázisára. Online tanári tartalommegosztó felületek kialakításával azt tűztük ki célul, hogy minél több tanárunk alkalmazza a lehető legszélesebb körben az IKT-eszközöket. Ezzel igyekeztünk a tananyagok átadását, a tudás elsajátítását és a tanulói kompetenciák fejlesztését élvezetesebbé és hatékonyabbá tenni diákjaink számára. E cél elérése érdekében 2019 augusztusában a digitális munkacsoportot megalakító 3 kollégánk az egész tantestület számára továbbképzést tartott, amelyen megismertette a többiekkel az Office365 digitális keretrendszer alapvető funkcióit, majd tanév közbeni további mentorlások, képzések révén folytatódott az érdeklődő kollégák digitális kompetenciáinak fejlesztése. Így az IKT-eszközök tanulási-tanítási folyamatban való használata mellett elköteleződő kollégák a saját tempójukban tudták fejleszteni digitális módszertani tudásukat. Mindezekbe a folyamatokba bevontuk a nálunk egyéves tanítási gyakorlatukat töltő pedagógusjelöltjeinket és mentortanáraikat is, akik digitális munkacsoportunkat egy-egy digitális mintaprojekt kidolgozásával segítették, ezzel is példát adva bátortalanabb kollégáinknak.

Ilyen előzmények után köszöntött ránk 2020 márciusa és vele a távoktatás országos szintű bevezetése. Bár tantestületünk egy része a tanév eleje óta próbálkozott digitális tudásának fejlesztésével, a távoktatásra való átállás a magyar iskolák többségéhez hasonlóan számunkra is nagy kihívást jelentett. Péntek este a miniszterelnök bejelentése után a digitális munkacsoport tagjai már online megbeszélést folytattak, majd a hétvégén ez tovább folyt, így vasárnap este sikerült egy kész koncepciót a gimnázium vezetősége elé tárnunk, amelyet hétfőn a tantestület egészével ismertettünk. Koncepciónk természetesen a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével készült el.

 

Hogyan szervezték meg az iskolájukban a mindennapi tanítást? 

Kulcsfontosságúnak tekintettük, hogy gimnáziumunk minden tanára azonos platformot használjon a távoktatás során, hiszen így a diákoknak csak egy, a legtöbb osztály számára már ismert felületet kellett profi szinten megtanulniuk kezelni. Mivel gimnáziumunkban minden kollégának és diáknak volt Office365-hozzáférése és e-mail-címe, természetes volt, hogy e keretrendszer használatát javasoltuk minden tanárunk számára. Lényegesnek tartottuk azt is, hogy e keretrendszeren belül egységes felületeken (elsősorban a Teams alkalmazásban) és formában adjuk ki a feladatokat, hogy tanulóink számára ezzel is megkönnyítsük az otthoni tanulást. Közös, a távoktatás szervezésére vonatkozó szabályrendszert dolgoztunk ki, hiszen ez is megkönnyítette a diákok alkalmazkodását a tanulás új teréhez.

 

Mit tartanak a legnagyobb pedagógiai sikerüknek a digitális munkarendben töltött időszakban? 

Mivel tantestületünk tagjai különböző szintű digitális tapasztalatokkal rendelkeztek, a távoktatást szervező csapat 3 tagja az új munkarend kihirdetését követő első munkanapon kiscsoportos foglalkozások keretében készítette fel a kollégákat a Teams használatára. Gyakoroltuk az alkalmazás különféle funkcióit és tippeket adtunk a hatékony tananyag-feldolgozáshoz. A Teams különféle funkcióinak elsajátításához oktatóanyagokat készítettünk, amelyeket megosztottunk a kollégákkal, és létrehoztunk egy olyan gyűjteményt, amelyben tanulás-tanítást segítő online oldalakat, alkalmazásokat gyűjtöttünk össze. Ezekhez írásos formában felhasználási útmutatókat is készítettünk. A Teams-en belül munkaközösségi csoportokat is kialakítottunk, amelyekben a távoktatás során megosztottuk egymással az általunk felhasznált tananyagokat, módszertani ötleteket, de egy-egy probléma megbeszélésére is sor kerülhetett itt. A távoktatás egyik legnagyobb előnye tantestületünk szempontjából e tudásmegosztó tevékenység volt.

 

Adódtak nehézségeik a távtanításban? Milyen problémáik voltak, és hogyan kezelték ezeket? 

A távoktatást szervező digitális munkacsoport 4 tagja a távoktatás alatt végig elérhető volt, és segítették a kollégákat a technikai és módszertani problémák megoldásában. Ez az első két hétben embert próbáló feladat volt, hiszen a négy kolléga éjjel-nappal készenlétben állt, és gyakran még a pizsamából sem volt idejük átöltözni, annyi segítségkérést kaptak. Honlapunkon megjelentettük a távoktatás szervezőinek nevét, és biztattuk a diákokat és a szülőket, hogy a távoktatás során felmerült problémáikkal nyugodtan keressék a felsorolt kollégákat. Így azonnal reagálni tudtunk az esetleges problémákra, és gyorsan tudtunk megoldást találni rájuk. Sokszor kreativitásra is szükség volt a tanári és diák részről felmerülő technikai problémák megoldásához, így a segítő kollégák gyakran képernyőmegosztással vagy távoli asztali kapcsolat létrehozásával nyújtottak segítséget.

 

Milyen volt az együttműködés a diákok szüleivel? Miként támogatták egymás munkáját? 

A diákok és szülők értesítésére iskolánk honlapján, Facebook-oldalán, az osztályok levelezőcsoportjaiban és a szülői levelezőlistákon került sor. Ezek a felületek végig hasznosnak bizonyultak a távoktatás során, hiszen ezeken keresztül élő kapcsolatot tudtunk tartani diákjainkkal és a szülőkkel is. A Teams videóhívás funkciója pedig a személyes beszélgetés lehetőségét is megadta. Az áprilisban esedékes fogadóórát például így szerveztük meg.

Mivel a távoktatás elindulásakor a digitális munkacsoport tagjai a kollégákkal folyamatos online kapcsolatban álltak, fontosnak tartottuk, hogy a távoktatás tapasztalatairól a diákok oldaláról is érkezzen visszajelzés. Ezért az első távoktatásos hét végén egy online kérdőív segítségével felmértük a tanulók véleményét. A kérdőívek nagyon jó visszajelzést nyújtottak számunkra azokról a pontokról, amelyek jól működnek és megkönnyítik a gyerekek számára az online térben való tanulást, de rávilágítottak a problémákra is. Ez utóbbiakat egyéni és kiscsoportos segítségnyújtással igyekeztünk kiküszöbölni.

 

Mit tanultak szervezetként ebben az időszakban a problémák és megoldásuk kapcsán? Van-e szakmai hasznosulása Önök szerint ennek az időszaknak iskolájuk oktatási gyakorlatában?  

A kérdőíves felmérés a távoktatás végén is hasznosnak bizonyult. Júniusban a digitális munkacsoport tagjai újabb kérdőívet állítottak össze külön a diákok és külön a tanárok számára. E kérdőíves felmérés célja a távoktatási tapasztalatok feltárása volt; szerettük volna beazonosítani, hogy a távoktatás mely elemei váltak be, melyek azok, amelyek esetleg a hagyományos tantermi oktatásba is beépülhetnek, és mik azok, amelyek tanulságul szolgálhatnak számunkra. A diákok külön kiemelték, hogy a távoktatás alatt beadott munkáikra kapott részletes egyéni visszajelzések mennyire hasznosak és inspirálóak voltak számukra, ezért tantestületünk célként fogalmazta meg, hogy a tantermi oktatás során is kiemelt figyelmet fog fordítani az építő jellegű részletes, egyéni visszajelzésekre. A kérdőívek rávilágítottak arra is, hogy a kreatív, a tudás elsajátításában tanulói felelősség vállalást feltételező, kooperáción alapuló projektfeladatok rendkívül hasznosak voltak a gyerekek számára.

A távoktatás hónapjai alatt kollégáink digitális kompetenciái jelentősen fejlődtek, érdeklődésük a digitális pedagógia iránt megnövekedett. Így 2020 augusztusában tovább tudtuk folytatni a tantestület számára szervezett digitális módszertani továbbképzéseinket, amelybe a korábbi 3 kolléga mellett oktatóként további kollégák is bekapcsolódtak. E továbbképzés anyagát a júniusi kérdőíves felmérés tapasztalati alapján állítottuk össze. A diákok által kreatívnak és hasznosnak ítélt elemeket ismertettük meg tantestületünk tagjaival, illetve a digitális munkacsoport tagjai által más iskolák gyakorlatából megismert elemeket mutattunk be. Természetesen ilyen típusú feladatokból többet szeretnénk a hagyományos oktatási környezetben is alkalmazni, ehhez azonban fontos a módszertani megújulás és a digitális kompetencia fejlesztése.