Kötelességem folyamatosan „képben lenni”, szakmailag, módszertanilag minden nap megújulni.” – A távtanítás sikertörténetei, avagy hétköznapi hőseink 10.

Sorozatunk indításakor az a cél vezérelt minket, hogy olyan intézményeket és tanárokat mutassunk be olvasóinknak, akiknek a távtanítás időszakában végzett munkája példaértékű lehet a pedagógustársadalom számára. Ezúttal Skultéty Zoltánné Katalinnal, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon matematika–angol szakos tanárával beszélgettünk. Elmondása szerint, soha nem érezte, hogy egy-egy diploma megszerzése után befejeződött volna szakmai továbbfejlődése. Folyamatos tanulása és tettvágya inspiráló lehet a többi pedagógus számára.

Skultéty Katalin Miskolc város ösztöndíjasaként matematika–orosz szakon diplomázott a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. A számítástechnikával már kezdő tanárként megismerkedett. 1992-ben szerezte következő diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetem számítástechnika-tanár szakán. 2002-ben angol nyelvtanári szakon diplomázott a Miskolci Egyetemen, majd angol és matematika mestertanári diplomát is szerzett.

Meggyőződése, hogy mivel a világ alakulásával a gyermekek attitűdje is folyamatosan változik, a tanároknak is nap mint nap tenniük kell szakmai megújulásukért. Diplomái megszerzése mellett ezért tartja fontosnak a különböző képzéseken, konferenciákon való részvételt is.

 

Milyen előzetes tudással rendelkezett a digitális pedagógia területén?

Amikor számítástechnika-tanárként végeztem, a Debreceni Egyetemen csak a tanszékvezető számítógépén futott a Windows 3.0. Emlékszem, amikor az évfolyam átvonult a szobájába, és megnézhettük, hogyan néznek ki az „ablakok”.

Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének képzési programja sokat segített abban, hogy lépést tarthassak az informatika fejlődésével. Nagyon hálás vagyok azért is, hogy kapcsolatba kerülhettem az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-vel. Minden Sulinetwork konferencián részt vettem, bekapcsolódtam az IKT Műhelyek, e3-as projektek munkájába. Hasznos, korszerű tudást kaptam dr. Főző Attilától, Nagy Reginától és kollégáiktól. A számomra sokat jelentő, legemlékezetesebb képzések közt említeném még a Zachor Alapítvány Videóinterjúk a 21. század oktatásában, valamint a Disputa-képzést.

 

A digitális pedagógia szemszögéből milyen meghatározó hatások érték, amelyek alakították tanári nézeteit, befolyással voltak oktatási gyakorlatára?

Számos Comenius-projektet koordináltam, de eTwinning-projektekben is dolgozunk tanítványaimmal. Emellett bekapcsolódunk a Digitális Témahét, a Kódolás hete, a Kódolás órája nemzeti és nemzetközi programokba. A kezdetektől segítem a Kórházsuli programot, amelyben digitális tananyagokat készítünk kórházban fekvő gyerekeknek. Sokat jelent nekem, hogy Microsoft innovatív szakértő pedagógus lehetek már ötödik éve, nagyon jó dolog ilyen inspiráló csapat tagjának lenni. Az Észak-Magyarország régióban eTwinning nagykövetként is segítem a kollégák munkáját.

Arra, hogy a tananyag átadásán túl mennyire sokrétű, izgalmas és sokszor nehéz feladata van egy pedagógusnak, egy osztályfőnöknek, nemcsak az iskolában jöttem rá, hanem keményen szembe kellett ezzel a ténnyel néznem a Fiatalkorúak Büntetésvégrehajtási Intézetében, ahol öt évig tanítottam, és osztályfőnöke is voltam 20 fogvatartott fiatalnak. Megtanultam konfliktusokat kezelni, és azt, hogyan kell egyénre szabottan segíteni a fiatalokat. A szociális érzékenységem is nagyot fejlődött azokban az években.

 

Eddigi pályafutását megismerve, bátran teszem fel a kérdést: milyen feladatok, kihívások elé néz a közeljövőben? Ezek mennyire kapcsolódnak a digitális oktatáshoz?

Ami a még rám váró feladatokat illeti, a Kórházsuli program matematika mentorcsoportjának koordinálása mellett a Microsoft programja és az eTwinning-projekt is ellát feladatokkal. Jelenleg a szakvizsgára felkészítő képzést végzem, és remélem, hogy hamarosan hivatalosan is mentortanár leszek.

Ebben a tanévben újra osztályt kaptam: hetedikes kisgimnazisták osztályfőnöke lettem, és nagyon szeretném, ha emlékezetes, boldog éveket töltenénk együtt.

Biztos vagyok benne, hogy még számtalan képzés résztvevője leszek, mert úgy érzem: „Még mindig tanulok…” (Michelangelo). Nagy vágyam, hogy sikeresen pályázhassak a Yad Vashem Intézet képzésére, amely további módszereket és eszközöket ad a pedagógusok kezébe ahhoz, hogy a jövő nemzedékét előítéletmentessé tudjuk nevelni.

 

Kérem, meséljen nekünk a távtanítás során végzett szakmai tevékenységeiről!

A távtanításhoz alkalmas szoftverekkel kapcsolatban voltak tapasztalataink, mivel iskolánk Microsoft mintaiskola. Digitális osztályokkal rendelkezünk, ahol Microsoft 365 programcsomagot használunk. Ezek az alkalmazások minden olyan funkciót „tudnak”, amelyekre szükség van a digitális oktatás vagy éppen a távoktatás során.

A távtanítás időszakában Microsoft innovatív pedagógus társaimmal segítettük azokat a kollégáinkat, akik nem tanítottak még a digitális osztályainkban, vagyis nem biztos, hogy minden nap használták ezeket az alkalmazásokat. A távtanítás első hetében néhányukkal még együtt gyakoroltunk, majd áttértünk az online segítségnyújtásra. A Teams alkalmazásban Helpdesk-csoportot hoztunk létre, ott találkoztunk rendszeresen: keddenként technikai kérdésekkel foglalkoztunk, péntekenként együtt kávéztunk – virtuálisan. De bármikor bárkinek akadt problémája, rögtön többen is a segítségére siettek, online találkozókon is támogattuk egymást.

A távtanítás bevezetésekor nagy megtiszteltetés volt a Microsoft Innovatív Iskola programjának felkérése, hogy tartsak online előadást a tapasztalataimról. A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ a Digitális Témahét keretében webináriumsorozatot indított. Az iskolai bezárásokat követően az online előadások köre kibővült a digitális munkarenddel kapcsolatban, segítve a tanárokat, szülőket, rendszergazdákat. E sorozat első előadását Rideg Mártonnal, egy fantasztikus rendszergazdával tartottuk. Az első előadás címe Az Office 365 iskolai bevezetése, első lépések a Teams használatba vételében volt, majd ennek folytatása lett a Teams az osztályban: űrlapkészítés, kvízek, diavetítés-felvétel, osztályjegyzetfüzet című webinárium. Nagy öröm volt a sok visszajelzés, hogy mekkora segítség volt ez számos iskolában. Sokan kerestek privát üzenetben, tantestületi online képzéseket tartottam, segítettem az Amanóba! nevű önkéntes közösség munkáját, és a közösségi médiában felmerülő kérdésekre is válaszoltam. Azt hiszem, barátokat is szereztem ez idő alatt.

A webináriumsorozatban további részeiben a Quizizz és az Actionbound alkalmazásokat mutattam be az érdeklődők számára. (Tanuljuk együtt – Quizizz, Városi kalandok Actionbounddal)

 

Mit tart a legnagyobb pedagógiai sikerének a digitális munkarendben töltött időszakban?

Számomra nagyon sokat jelentett az, hogy gyorsan, önkéntes alapon fantasztikus segítő csoportok alakultak, iskolában és iskolán kívül, szerte az országban. Nekem az volt a legnagyobb siker akkoriban, hogy bebizonyosodott, mekkora összetartásra képes a pedagógusközösség.

Más dolgok is okoztak örömet, például amikor csak egy online „traccspartira” gyűltünk össze a gyerekekkel, vagy amikor e-ballagást szerveztünk és készítettünk tantestületi összefogással a legnagyobb titokban, folyton az egyik legszebb hagyománytól megfosztott végzősökre gondolva.

 

Milyen nehézségekkel, problémákkal találkozott a távtanítás időszakában?

Néha akadtak azért problémák is. Mi az iskolánkban nagyon szerencsések vagyunk, nálunk támogató csoport is működik, akik segítettek a problémákon átlendülni. Kölcsönöztünk eszközöket a diákoknak, kerestük a sokáig alvókat.

Egy dologgal volt nagyon nehéz megbirkózni: a krónikus „gyerekhiánnyal”. A barátok, a kollégák sok segítő beszélgetéssel támogattak, vagyis inkább támogattuk egymást.

 

Milyen hasznos tapasztalatokat szerzett ebben az időszakban?

Nálunk a távoktatásnak pozitív következménye is lett: az eseménynaptárunkba bekerült három digitális munkarendű hét, amikor is otthonról tanítunk, projektet tervezünk, és a diákok is otthonról dolgoznak majd. A digitális munkarend azokat a kollégákat is segíti, akik otthon maradnak valamilyen okból, de nem betegek.

Nekem fontos tanulsága ennek az időszaknak, hogy az ilyen, nehezebbnek tűnő időkben sem szabad elengedni a diákok kezét, szükséges a kötetlen beszélgetés is, az ismeretek átadása mellett. Ettől mindannyian jobban érezzük magunkat.

 

Az interjút készítette: Antal Eszter, a DPMK digitális pedagógiai fejlesztője