A digitális kompetenciák megszerzése alapkövetelmény

Az Informatikai Vállalkozók Szövetségének Oktatási munkacsoportja szakmai ülést tartott az EPALE Magyarországgal (az Európai Felnőttkori Tanulás Elektronikus Platformja magyarországi koordinátorával) közösen. A november 2-án lezajlott rendezvény fókuszában a hazai szak- és felnőttképzés helyzete, valamint a felnőttkori tanulás jövője állt.

Horváth Ádám az IVSZ Oktatási munkacsoportjának vezetője köszöntőjét követően Vedovatti Anildo a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal képviselője rövid előadásában kitért az EPALE program (https://ec.europa.eu/epale/hu) szakmai közösségépítő céljaira, bemutatta a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformját és annak ingyenesen elérhető szolgáltatásait.

Sisák Zoltán a HTTP Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy az alapítvány egyik legfontosabb feladata az IT képzés segítése és támogatása, valamint a tehetséggondozás. Ennek egyik jelentős eredményeként értékelte az 51 szakmában mintegy 60 ország 1300 versenyző részvételével Abu Dhabiban megrendezett WordSkills versenyen elért hazai IT sikereket. A magyar versenyzők között az informatikai rendszerüzemeltető Varga Ákos bronzérmet szerzett. Ismertette továbbá az informatika érettségi közelmúltban megkezdődött és a munkaerőpiac elvárásainak figyelembevételével zajló átalakításának folyamatát és legfontosabb kérdéseit.

Horváth Ádám a Felnőttképzés finanszírozási rendszerének újragondolása című előadásában kiemelte, hogy a jelenlegi tartalmi szabályozás nem felel meg a munkaerőpiac követelményeinek. A diákokat, a jövő munkavállalóit az Ipar 4.0 stratégiai programban meghatározott követelmények eléréséhez szükséges kompetenciákkal kell felvértezni. Azonban a felnőttképzés jelenlegi szűk kínálati portfóliója és finanszírozási rendszere miatt – mivel a felnőttképzésbe bevontak 60%-át a munkaadó képzi és finanszírozza támogatások nélkül – az EU-n belül Magyarországon igen alacsony a felnőttképzésben résztvevők száma. Problémaként emelte ki, hogy a rendszer szinte kizárólag a munkaügyi központok által megajánlott képzéseket hajlandó finanszírozni, illetve, hogy a felnőttképzések jelentős része nincs azonosítva, így a rendelkezésre álló statisztikák nem tükrözik a valóságot. Kiemelte: fontos volna, hogy a képzések állami elismerését ne adminisztratív elemektől, hanem a képzések munkaerőpiaci relevanciájától tegyék függővé. Előadása összegzéseként Horváth Ádám rámutatott, a felnőttképzésben résztvevők arányának növelése nélkül Magyarország versenyhátrányba kerül.

Loboda Zoltán a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezető szakpolitikai elemzője előadásában a digitális készségek fejlesztésének stratégiáiról és a kompetenciák keretrendszereiről beszélt. Elmondta: jelenleg egy olyan keretrendszer kidolgozása a cél, amely tartalmazza azon kompetenciákat, melyek által az egyének digitális tudása, felkészültsége mérhetővé válik. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy egységes mérőrendszer kialakításával a leendő és jelenlegi munkavállalók képességeinek munkaerőpiaci relevanciája objektív módon értékelhetővé váljon.

Jankó Tamás az Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa megjegyezte, hogy a hazai digitális írástudás versenyképessége gyengül, ezért ennek a fejlesztésnek kiemelten nagy a jelentősége. Az EU oktatás digitalizációjával foglalkozó szakértői munkacsoportjának tagjaként az előadó utalt arra is, hogy az Unióban folyamatban van a digitális kompetencia keretrendszer fejlesztése a pedagógusok számára, illetve hogy az Európai Bizottság a vállalkozói kompetenciák keretrendszerére vonatkozóan is elkészítette a javaslatát.

Dr. Főző Attila, az IVSz oktatási szakértője ismertette az EUCodeWeek 2017. program részleteit (Az európai programozás hete, melynek hazai koordinátori feladatait idén is az IVSZ látta el), és bemutatta az Alba Innovár Digitális Élményközpontot (http://albainnovar.hu/).

Horváth Ádám az esemény záró előadásában elmondta, hogy a digitális kompetenciák megszerzése napjainkban kötelező követelménnyé válik, amelynek tartalmi elemei az új Nemzeti alaptantervben is megjelennek majd. Jelenleg zajlik az Alaptanterv új szakmai koncepciójának kidolgozása, amelynek eredményeképp a legfőbb tartalmi szabályozó dokumentum várhatóan jövő tavaszra készül el, és 2019-től lép hatályba, a teljes – felmenő rendszerben történő – bevezetés pedig 5-6 évet vesz igénybe. Horváth Ádám arra is rámutatott: fontos, hogy a módszertan, a platform és a közeg is digitális legyen, hiszen a pedagógusok csak így lesznek képesek egymással megosztani tapasztalataikat, illetve diákjaikat támogatni az ismeretszerzésben olyan módon, ahogyan azt a munkaerőpiac megköveteli.

A konferenciáról részletes beszámolót talál az http://ivsz.hu/hirek/a-digitalis-kompetenciak-megszerzese-alapkovetelmeny/ oldalon.

OMCS fő