„Jót s jól” – avagy egy jó gyakorlat a digitális oktatásra egy angol iskolában

Frész Attila írása

A 2018-as BETT (British Educational Training and Technology) Show oktatástechnológiai kiállítás színes világa a kiutazó tanárokat  is elbűvölte, magával ragadta. A tanulságokról több kiváló cikk is született, amelyeket itt és itt olvashat az érdeklődő. A vásár forgatagából egy délutánra kiszakadtam néhány kollégámmal együtt, hogy egy átlagos iskolában lehessek tanúja annak, hogy a kiállításon bemutatásra kerülő technika miként kel életre, hogyan ágyazódik be a  mindennapi pedagógiai módszertanba.

A szigetország időjárás tekintetében nem okozott csalódást (ahogy később az iskolalátogatás se), mert ködös, esős időben látogattunk el az észak-kelet londoni iskolába, a Willow Brook Primary Schoolba. A fogadtatás viszont egyáltalán nem volt hűvős, sőt! Az iskola befogadó jellege ránk, vendégekre is érvényes volt, tisztelettel és megbecsüléssel fogadtak minket. A bemutatkozás alkalmával megtudtuk, hogy az iskola szegényebb családok gyermekeit oktatja, többségük bevándorló háttérrel rendelkezik. Korábban sokféle kihívással küzdöttek, nem sok sikerrel, ezért pár évvel ezelőtt az oktatási hatóság új irányítást és ezzel új irányvonalat adott az iskolának. Az új vezetés úgy döntött, hogy a digitális oktatás előnyeit kihasználva igyekeznek tanulóikat jobb teljesítményre ösztönözni. Tapasztalataink szerint sikerrel járnak az új úton.

A látogatás során két órát néztünk meg. Az egyik egy micro:bit óra volt, ahol a 10 éves diákok éppen a programozás alapjait tanulták, a másik órán a Kano nevű számítógéppel dolgoztak. Ennek az eszköznek az a sajátossága, hogy a diákok maguk rakják össze a laptopot, mint egy puzzle-t, a tanár segítsége nélkül. Ezután diákok a gép saját rendszerén játékos módon ismerkedtek a programozás alapjaival.

Kísérőnk nagyobb előkészítés nélkül vezetett be bennünket a terembe, és ösztönzött, hogy járjunk körbe, és nézzük meg, hogy mit csinálnak a gyerekek. Kellemes meglepetést okozott, hogy a gyerekek nem nagyon zavartatták magukat, végezték a dolgukat és kérdésünkre elmagyarázták, hogy mi volt a kiadott feladat, és hogy azt hogyan oldották meg. Az első, kétségtelen pozitív benyomás után további jó gyakorlatokra figyeltünk fel.

1. Digitális tanterv

A teremben körbe nézve feltűnt a sok plakát, amelyek a tanulókat segítik, hogy a legfontosabb szabályokat mindig szem előtt tartsák. Ezen plakátok közt bújt meg az a táblázat, amely a digitális oktatás tantervét ábrázolta, az évfolyamok és a tanév hónapjainak metszetében mutatva a tananyagot. Az iskola nagyon alaposan és példamutatóan dolgozta ki a digitális világgal kapcsolatos ismeretek átadásának rendszerét.

A tanterv színekkel jelölte az alapvető témákat:

  • zölddel az digitális írástudást (digital literacy), a technológia szerepének megértését, az internetbiztonságot
  • kékkel a programozást (computer science)
  • sárgával a digitális tartalom előállítását (creating digital content)

Érdemes megfigyelni, hogy egy 5-6 éves gyereknek mit tanítanak meg a digitális világból:

A havonta váltakozó témák a következők: gépelés, ismerkedés a billentyűzettel, digitális tartalom létrehozása, animáció és film, programozás és algoritmizálás, internet biztonság, digitális történetmesélés, egyszerű program létrehozása, szóbank, adatok keresése és bemutatása.

A táblázatban látható tantervet egy központi minta alapján az iskola maga állította össze. Elgondolkodtató az a tudatosság és gyakorlatiasság, ami a témákból tükröződik. A tanterv nagy segítséget nyújt a diákoknak a digitális világban való tájékozódásra, és valóban olyan ismereteket közvetít, olyan képességeket fejleszt, amelyek a mindennapokban rendkívül hasznosak lesznek számukra.

Érdemes egy szót szólni az óratervről is, amely a gyerekeknek kiosztott feladatlapon is világos volt. A tanár az óra szervezéséhez módszertani segédleteket ér el az alkalmazott szoftverből.

A képen látható feladatlapot is innen töltötte le, de a helyi sajátosságokhoz igazította, személyre szabta. A feladatlap fejlécén olvasható sikerkritériumokat már ő írta oda, vagyis ő fogalmazta meg a gyerekek számára is érthető módon az óra célját pl. be tudom programozni az A és a B betűt, kicsinyíteni és nagyítani tudom a számokat.

2. Internetbiztonság

A tanterem legtöbb plakátja az internetbiztonsággal volt kapcsolatos. Sokféle kép és írás figyelmeztetett arra, hogy a számítógéppel való bánásmódnak milyen szabályai vannak. A plakátok egyszerűek, a gyerekek számára érthetőek voltak, világos üzeneteket fogalmaztak meg egyszerű nyelvezettel, képekkel, szimbólumokkal.

Több plakáton is könnyen megjegyezhető az üzenet állt: zip it, block kit, flag it. A három szabály tartalma a következő volt:

  • zip it: a személyes információkat védeni kell, és meg kell fontolni, hogy mit ír le és mit tesz az ember online
  • block it: távol kell tartani azokat a személyeket, akik nem megfelelő tartalmú üzeneteket küldenek
  • flag it: találni kell olyan személyt, akiben a gyerek megbízik és el tudja mondani neki, ha zaklatás éri

A teremben közvetlenül a tanulói munkaállomások mögött is több ilyen plakát volt elhelyezve, hogy a tanulók mindig maguk előtt lássák, ne kerülje el a figyelmüket.

Nagy élmény volt látni, hogy azok az új technikai eszközök, amelyekkel a BETT kiállításon is találkozhattunk, megfelelő pedagógiai módszerekkel támogatva valóban a tanulók használható tudását gyarapították, fejlődésüket segítették.

Kétségtelenül szükség volt ehhez pénzre, de nem csak erre. Ahhoz, hogy ez az iskola néhány év alatt kikerüljön a nagyon gyenge teljesítményt nyújtó intézmények sorából, szükség volt egy innovatív vezetőre és néhány lelkes pedagógusra, akik az eszközöket – megfelelő módszertant alkalmazva – képesek voltak beágyazni az iskola pedagógiai kultúrájába, valamint hatást gyakorolni a többi pedagógusra is .

 

(A szerző a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ digitális fejlesztője.)