Országtanulmány
Készült: 2018. szeptember
Készítette: Dr. Benkei-Kovács Balázs

Bevezető

Az anyag három ország összefoglaló leírásának részeként született. Az európai frankofón országok (Franciaország, Belgium és Luxemburg) digitális fejlesztési programjainak áttekintése komplex szakmai kihívás. Méretüknél és a lakosság heterogenitásánál fogva is különböző jellegű országokról van szó, amelyekben az oktatásirányítási rendszert eltérő szakpolitikai kultúrák határozzák meg. Franciaország úttörő a digitális oktatási eszközök és módszerek tesztelése és bevezetése terén, gyakran zajlik intenzív szakpolitikai diskurzus a területen, mégis le van maradva Luxemburg és Belgium mögött a gazdaság digitalizációját illetően. Ez a látszólagos ellentmondás az országok méretbeli különbségére is visszavezethető: egy jelentősen nagyobb méretű rendszert nehezebb átalakítani, mint egy kisebb méretű, dinamikusan fejleszthető struktúrát, még abban az esetben is, hogyha a fejlesztések néhány évvel később indultak meg egy adott területen.

1. táblázat: A digitális társadalom- és oktatásfejlesztés a frankofón országokban

	Belgium	Franciaország	Luxemburg
A digitális pedagógiai fejlesztések szempontjából jellemző rájuk	reflektív- értékelő-követő attitűd	intenzíven fejlesztő-reformáló	kreativitásra és nem tradicionális eszközökre fókuszál
Elfoglalt pozíciójuk a DESI európai ország-rangsorban (2018)	8. hely	19. hely	5. hely
Rendelkeznek-e önálló Digitális Oktatási Stratégiával?	Nem. A digitális képzésfejlesztés a Vallon Digitális Stratégián belül valósul meg.	Igen: Digitális Oktatási Stratégiájuk („Plan numérique pour l’Éducation”) 2015-ben indult.	Nem. A „Digital (4) Education” program a Digitális Luxemburg projekten belül valósul meg.
Használnak-e nemzeti szintű digitális kompetenciamérő eszközöket?	Igen, elsősorban a tanulók számára, de ez kivezetés alatt van jelenleg.	Igen, körülbelül 15 különféle mérőeszközzel rendelkeznek, többek között tanárok és tanulók számára.	Nem lelhető fel ilyen eszköz a beszámolókban.
Milyen fázisban áll a DigComp európai keretrendszer, illetve ehhez kapcsolódó eszközök adaptációja?	A szakpolitikában tervezik bevezetését, beszélnek róla előadásokban és publikációkban is említik, de egyelőre terv szintjén marad.	2018. szeptemberében indul a PIX online kompetencia mérő eszköz (amely kiváltja a 15 különböző egyéb mérést)	Egyelőre kormányzati szinten nem foglalkoznak a kérdéssel.

Kontextus

Franciaország számára – Európa egyik legnagyobb lélekszámú államaként – lehetséges és egyszersmind szükséges is, hogy a fejlesztendő területei számára – legyenek ezek akár gazdasági vagy társadalmi jellegűek – differenciált eszközöket hozzon létre. Így Franciaországnak Belgiumtól eltérően az oktatás fejlesztésére vonatkozó digitális stratégiája nem egy nagyobb fejlesztési terv része, hanem önálló stratégia, amely 2015-ben lépett életbe.

A francia képzési rendszerben az általános iskola (’école élementaire’) a 6–11 éves gyerekek oktatására fókuszál, ezt követően az alsó-középfokú iskolában (’collège’) folytathatják a tanulók tanulmányaikat (11–15 éves kor között). Az alsó középfokú oktatás lezárásaként egy országos szintű, központilag szervezett vizsgát kell letenniük a tanulóknak, amit franciául „brevet”-nek hívnak, és megszerzése tanúsítvánnyal párosul. Ez a vizsga zárja az alsó középfokú oktatás utolsó osztályát (’le troisième’). Ezt követően a tanulók valamelyik gimnáziumban (’lycée’) vagy szakképző programban (’formation apprentis’) tanulhatnak tovább. A felsőfokú tanulmányok megkezdésének feltétele az érettségi vizsga (’baccalauréat’) megszerzése, amely egyszersmind felsőfokú felvételi vizsgaként is működik. (2018-ban a vizsgázók 88,6% tett sikeres érettségi vizsgát Franciaországban).

A brevet komplex vizsgának tekinthető, ahol a 2015-ban életbe lépő reform szellemében már nem csupán tantárgyi tudást mérnek, hanem olyan általános és kulturális ismereteket és kompetenciákat is [1] („Közös alapismereti és kompetencia keretrendszert”), amelyeket a teljes iskoláztatásuk során sajátítottak el a tanulók. Ezek a kompetencia-területek a következők[2]: a nyelvhasználat (gondolkodás és beszéd); a tanulás módszere; állampolgári ismeretek és attitűd; természeti és technikai ismeretek, valamint a kialakult világnézet és az emberkép. A francia oktatáspolitikában a nyelvhasználatot tágan értelmezik, mint azon kódrendszer alapját, ami az egyes területeken az ismeretek rendszerezésének felépítéséhez szükséges, ezért ezt a kompetenciaterületet további négy csoportra bontották: A. francia nyelvű írásbeli és szóbeli kommunikáció. B. idegen nyelvek vagy regionális nyelvjárások ismerete. C. A matematika, a tudomány és az informatika nyelvezete. D. A művészetek nyelvezete és a testbeszéd. Ezen kompetenciák fejlődésének nyomon követése folyamatosan történik: a brevet vizsgáig vezető 9 éves tanulási szakaszon belül háromévente zajló mérés-értékelési szakaszokkal ellenőrzik a tanulók felkészültségét.

A francia oktatási rendszer erősen központosított. Ugyanakkor az oktatási rendszert az ország és a lakosság méretéből kifolyólag ún. akadémiák tanfelügyeleti rendszere tartja egységben: harminc regionális akadémia felügyeli és irányítja a középfokú oktatás és szakoktatás hálózatát. A tanfelügyeleti rendszer regionális vezetése élén egy-egy „rektor” áll. (Benkei-Kovács–Üröginé, 2016, 97.)

Franciaország az európai digitális társadalmi és gazdasági index[3] országrangsorának hátsó harmadában szerepel az évenként ismétlődő felmérés adatai alapján. (Magyarország csupán 4 pozícióval van lemaradva a franciáktól „statisztikai alapon”, Litvánia, Szlovákia, Ciprus és Horvátország mögött.) Az ország méretéből kifolyólag a területen való egységes előrébb lépés, a regionális és társadalmi egyenlőtlenségek visszaszorítása különösen nagy feladat, melyet az elmúlt két évtizedben számos pilot projekttel és innovációval próbáltak elősegíteni.

A francia oktatásügy, bár a tradicionális gyökereit és szerkezetét nem kérdőjelezik meg, a lokális oktatáspolitikai diskurzus egyik legintenzívebb területe, folyamatos reformok tárgya. Jelen tanulmány kapcsán érinteni fogjuk a 2015. évi „Közös alapismeret és kompetencia keretrendszert”; a 2013. évi tanári kompetencia keretrendszer[4] kialakítását; valamint a „Bizalom iskolája”[5] 2017. évi reformprogramot. Szinte nincs olyan év Franciaországban, amikor valamilyen új program ne indulna el, vagy legalábbis a változtatás igénye ne jelenne meg a rendszerben. A Fourgous-jelentés, amiből könyv is született (Fourgous, 2011), kiemeli, hogy digitalizáció kérdésével már bő másfél évtizede foglalkozik intenzívebben a francia oktatáspolitika. (Rapport Fourgous, 2010, 9.)

A francia társadalomban a 2017. évi Barométer felmérés alapján a lakosok 81% rendelkezik számítógéppel, amit 53% napi szinten használ, 73% pedig okostelefonnal, 44 % táblagéppel is rendelkezik, amit 68 és 21%-os arányban használnak minden nap (Baromètre, 2017.).

1. Nemzeti digitalizációs stratégia

A Digitális Oktatási Stratégia (PNE- Plan numériqur pour l’éducation[6]) Franciaországban négy fő pilléren nyugszik: Az első a digitális képzés megvalósítása, amelyhez a tanárok, a tanulók, és a szülők egyfajta képzése és tájékoztatása tartozik. A második a megfelelő és korszerű pedagógiai-szakmódszertani erőforrások kialakítása, biztonságos online környezetben. A harmadik pillér a megfelelő infrastrukturális hátteret és eszközparkot takarja, az alsó középiskola szintjétől kezdve már a mobil eszközök biztosításával is. A negyedik pillér pedig a fejlesztéseknek az oktatási gyakorlatba való átültetését biztosítaná. Ezen célok megvalósítása érdekében az állam 1 milliárd euró keretösszeget kívánt biztosítani három év időtartamra a stratégia elindításakor, François Hollande elnöksége idején[7].

Ez a négy pillér már erős egyszerűsítés és csoportosítás eredménye. A Digitális Stratégiához tartozó publikált Gant-diagramon közel 40 féle alprojekt szerepelt, amely a rendszert kevéssé ismerők számára szinte átláthatatlan. A korábbi 2010. évi Fourgous-jelentésben is, amelyre Digitális Oktatási Stratégia is építkezett, jobban strukturálva 12 prioritás, hozzá kapcsolódva pedig 70 operatív intézkedései csomag szerepelt.

A Fourgous-jelentés 12 prioritása a következő volt: 1. Az iskolák informatikai eszközparkjának felszerelése és az internet-szolgáltatás biztosítása. 2. Az oktatók és az iskolavezetők képzése a pedagógiai gyakorlat átalakítása-fejlesztése céljából. 3. A digitális eszközök használatának módszertani útmutatókkal és tutori rendszerrel történő elősegítése. 4. Virtuális tanulási környezetek fejlesztése. 5. A nyelvtanulást és a természettudományos képzést segítő szoftverek elterjesztése. 6. A jövő szakmáira való felkészítés. 7. A kreativitás, az önbizalom és az IKT eszközök autonóm használatának fejlesztése. 8. A felelős állampolgári attitűd kialakítása a digitális világban. 9.A tanulási idő meghosszabbítása a digitális eszközökkel és a társadalmi esélyegyenlőség csökkentése. 10. Az oktatási intézmények önállóságának növelése az informatikai szolgáltatások nyújtása terén. 11. Az innovációk nagyobb fokú bátorítása a digitális iskola fejlesztőprogramon belül. 12. A tanári teljesítmények elismerésén keresztül a digitális oktatásnak nagyobb sajtónyilvánosság biztosítása.

A Fourgous-jelentéshez képest a 2015. évi digitális oktatási stratégiai négy területe jobban fókuszált.

Ugyanakkor elmondható, hogy a Franciaországban az elnökválasztás kapcsán is lezajlott politikai változásoktól függetlenül, a mindenkori kormányzat elkötelezett az oktatás digitalizációja iránt. Az aktuális szlogenek változását ugyanakkor megfigyelhetjük: 2012-ben, Vincent Peillon oktatási minisztersége alatt a jelszó „Az iskola a digitalizáció kapujában” (Faire entrer l’École dans l’ère du numérique[8]) volt. Ezt 2015-ben az új stratégia kihirdetésekor „A digitalizációval változik az iskola is” (L’école change avec le numérique) mottóra cseréltek, még François Hollande elnöksége idején. Ezt váltotta fel 2017-ben a hivatalos kormányzati kommunikációban a Bizalom Iskolája („École de la Confiance”) mottó, amely Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter nevéhez köthető.

A francia oktatásügy egy óriási intézményhálózat, amelyben a Francia Statisztikai Hivatal 2017-ben 51 ezer általános iskolát és több mint 11 ezer középiskolát regisztrált. Ezt az óriási rendszert egy komoly infrastrukturális és fejlesztő csapatokkal rendelkező oktatási tárca próbálja meg kiszolgálni és irányítani. A digitális fejlesztési programok és honlapok száma csak az oktatási tárcához köthető hálózat mentén megközelíti a félszázat.

2015-ben a Digitális Oktatási Stratégia meghirdetésekor a dokumentumban kitűzött célok fokozatos bevezetését tervezték Franciaországban. A program megvalósításáért a minisztériumon belül a Digitális Oktatási Igazgatóság a felelős (DNE- Direction Numérique pour l’Éducation[9]). Hasonlóan a belgiumi gyakorlathoz, az infrastruktúra-fejlesztés pályázatok útján valósul meg a központi költségvetés terhére, és csupán fokozatosan terjed majd ki a rendszer egészére. 2015–2016 során pilot-projekt jelleggel 600 általános iskolában és alsó középiskolában (collège) kívánták tesztelni a fejlesztéseket és a bevezetésre kerülő módszereket. 2016-tól pályázati alapon az intézmények 25%-át kívánták infrastrukturálisan felszerelni, elsősorban az alsó-középfokú oktatás második osztályát[10] megcélozva. A 2017–2018. tanévekben a collège további osztályára akarták kiterjeszteni a digitális iskola programot. 2018–2019-es évekre azt tervezték, hogy a teljes alsó-középfokú oktatásban kiterjed majd a digitalizációval támogatott pedagógiai gyakorlat[11]. Ezek a tervek azonban csak részlegesen valósultak meg.

A fejlesztések és a központi döntések rendszerszintű végrehajtását akadályozza az a tény, hogy a döntéshozó (szaktárca) és a finanszírozó (az iskolákat fenntartó regionális és városi önkormányzatok) nem azonos szereplők. A Digitális Oktatási Stratégiában megfogalmazott harmadik cél, az infrastrukturális fejlesztés például a szaktárca döntése, de a fejlesztést valójában csak előmozdítani tudja, kivitelezni nem. Az alsó középfokú oktatási intézmények táblagépekkel történő ellátásában például minden, a régiók által adott 1 euró támogatást, további 1 euró támogatással egészítik ki. A pénzügyi eszközökkel megtámogatott operatív döntés az iskolák felszereléséről végeredményben regionális szinten születik.

A központi kormányzati kommunikáció kifejezetten erős önreflexióval rendelkezik, hiszen az elmúlt két évtizedben zajlott és indított oktatási reform kísérletek (mint Xavier Darcos oktatási miniszteré 2007-ben[12]), csak részben jártak sikerrel. A szakpolitikusok nyilatkozatai óvatosabban fogalmaznak az új programok kapcsán, megfigyelhető ez Jean-Michel Blanquer[13], oktatási miniszternek a Bizalom Iskolája (École de la Confiance) program bejelentésekor elhangzott beszédében is, 2017 szeptemberében. A döntéshozó nyomatékosan hangsúlyozza a pedagógusok szerepét az oktatási rendszerben, akiknek ő vezetője és minisztere kíván lenni, és több területen megfontoltságra intett a célokat illetően. Ez a visszafogottabb kormányzati kommunikáció a pedagógia jó gyakorlatainak bemutatásával párosul, amely során olyan intézményeket helyeznek a fókuszba, ahol a Digitális Iskola (École numérique) program segítéségével már megvalósult az infrastrukturális fejlesztés, és az eszközöket megfelelő módon használó tanárok sikereként élik meg ennek előnyeit a mindennapi pedagógiai gyakorlatban[14].

Belgiummal és Luxemburggal szemben, ahol egy elindított szakpolitikai stratégia vagy oktatáspolitikai fejlesztési irány tartósabbnak tekinthető, Franciaországban megfigyelhető, hogy a kormányzati politikák változásai kissé bizonytalanná, hektikussá teszik a fejlesztési szándékokat. Ez azt eredményezte többek között, hogy az Hollande köztársasági elnök alatt elindított Digitális Iskola portál (https://ecolenumerique.education.gouv.fr/) kissé töredékesen működik ma, míg a Bizalom Iskolája program jelentősebb médiatámogatást kap.

Regionális szinten a központi programok megvalósítását és disszeminációját a regionális akadémiák végzik: az oktatási minisztérium új irányelveit próbálják népszerű rendezvényekkel összekötni, konferenciákkal, szemináriumokkal, oktatási vásárokkal. A Toulouse-i Akadémia rendezvényén például 2016 májusában, egy Digitális Didaktika[15] konferencia keretében, a régióban zajló programozó verseny győzteseit is kihirdették, miközben sor került a központi programok és módszertani innovációk bemutatására is.

A regionális akadémiák teljesítménye összességében azonban erősen változó, nagymértékben függ a helyi oktatáspolitikusok elkötelezettségétől és befolyásától. Vannak olyan központi programok, amelyeket jobban felkarolnak és támogatnak a régiókban, míg mások kevésbé kerülnek hangsúlyos helyzetbe. Ennek a hullámzásnak csökkentésére 2014 nyarán minden akadémia rektora mellé kineveztek egy-egy digitális akadémiai vezetőt (Délégué Académique Numérique[16]). Feladatuk, hogy a rektoroknak, a regionális akadémiák vezetőinek tanácsadóikként segítsék a nemzeti digitális stratégia megvalósítását, és koordinálják a helyi szintű szereplők munkáját. Továbbá regionális szinten intézkedéseket és szabályozásokat javasolhatnak a nemzeti digitális stratégiával összhangban, valamint együttműködnek a tanfelügyeleti hálózat vezetőivel.

A francia Digitális Oktatási Stratégia megvalósítása elvben épít arra, hogy a tanárok rendelkeznek alapvető IKT-ismeretekkel, illetve az ehhez kapcsolódó szakmódszertani-pedagógiai ismeretekkel. A pedagógusok számára követelményként fogalmazódik meg a digitális kompetenciák birtoklása, amit a később bemutatásra kerülő C2i felsőoktatási kompetenciamérő eszköz kapcsán még tárgyalunk. A tanári kompetenciakészletre vonatkozó törvényi szabályozásba is bekerült ezen kompetenciakészlet megszerzésének az előírása[17].

2. Kompetenciakeretek

A digitális kompetenciák mérésére ma számos eszköz létezik párhuzamosan Franciaországban, amelyek mögött mind önálló keretrendszer található. Ezek sajátos belső fejlődési utakat követtek, részben igazodva európai útmutatásokhoz, az egyes felülvizsgálatok alkalmával. A 2018 őszétől bevezetésre kerülő új típusú PIX kompetencia mérő eszközt, amely a legtöbb, jelenleg létező egyéb kompetenciamérő eszközt le fogja váltani, már az európai DigComp 2.1. keretrendszer alapstruktúrájával párhuzamosan, arra részben építkezve dolgozták ki.

A különböző eszközök folyamatosan kerültek kialakításra 2000-től kezdve, eltérő állami és társadalmi szervezetek által. A középiskolások és a felsőoktatási hallgatók számára kialakított rendszereket (B2i, illetve C2i) az oktatási minisztérium háttérintézményeiben fejlesztették ki. Az NSI (Naviguer sur l’internet) internetfelhasználó igazolás alapjául szolgáló keretrendszert, amely álláskeresők digitális kompetenciáinak mérésére szolgált, a francia Munkaügyi Minisztérium háttérintézményénél dolgozták ki. A Defi tesztet (Dispositif d’Evaluation du Fonctionnaire Internaute), amely a közalkalmazottak digitális kompetenciáit mérte, szintén ebben a minisztériumban alakították ki. Az Internet és Multimédia útlevelet (Passeport Internet et Multimédia) a franciaországi Digitális Ügynökség Digitális Társadalom egysége fejlesztette ki (Société Numérique de l’Agence du Numérique).

2.1. B2i[18]: Brevet informatique et internet

A B2i digitális tanulói kompetenciák mérésére szolgáló eszközt 2000-ben indították[19] útjára. Eredetileg két szintű rendszerként dolgozták ki: első szintjének használatát az általános iskolai oktatás végén javasolták (10–11 éves korban), míg a második szintet az alsó középiskolai osztályban tanulók számára (12–14 éves kor között.). Ez az elsőgenerációs mérőeszköz a közoktatási rendszerben nem volt sem általánosan elterjedt, sem kötelező jellegű.

Az eredetileg kétszintű rendszert 2006-ban alakították háromszintűvé. Ezzel párhuzamosan megtörtént a kompetenciarendszer felülvizsgálata, és összekapcsolása a „Közös alapismereti és kompetencia keretrendszerrel”. (Fourgous, 2010, 97.) Ezt a mérőeszközt már 2007-től kötelezővé tették, de csak az alsó középiskolai oktatásban. Az új B2i a következő 5 kompetenciaterületeken mérte a digitális készségeket:

kompetencia terület: IKT munkakörnyezetben való munkavégzés
kompetencia terület: Felelős magatartás tanúsítása
kompetencia terület: Adatok létrehozása, szerkesztése és feldolgozása
kompetencia terület: Információ keresése és gyűjtése
kompetencia terület: Kommunikáció és információcsere

A létrehozásától számított egy évtizedes használat után azonban tartalma jelentősen elavult, így 2011 során újabb felülvizsgálatra volt szükség, és ekkor integrálták rendszerébe a web 2.0 használatához szükséges kompetenciákat is.

A két jelentősebb felülvizsgálat során maguk az átfogó kompetenciaterületek kevésbé változtak meg, azonban az egyes készségek jelentős módosításra, korszerűsítésre kerültek. (A II. számú mellékletben megtalálható mindhárom generációs B2i mérőeszköz fordítása.)

2. táblázat: A B2i rendszer átalakulása és felülvizsgálatai[20]

	2000	2006	2011/2013
B2i Közoktatás	B2i Általános iskolai szint – 2000 (1. szint)	B2i Általános iskolai szint	B2i Általános iskolai szint – 2011
	B2i Alsó középiskolai szint – 2000 (2. szint)	B2i Alsó középiskolai szint (College)	B2i Alsó középiskolai szint (College) – 2011
	B2i Alsó középiskolai szint – 2000 (2. szint)	B2i Gimnáziumi szint (Lycée)	B2i Gimnáziumi szint (Lycée) – 2013

Forrás: Saját összeállítás Philippe Dubois és kormányzati honlapok alapján

A mérőrendszer 2000. évi bevezetése olyan szempontból sajátos, hogy ebben az időben nem volt kötelező informatikai tantárgy a francia közoktatásban. Az informatikai kompetenciák fejlesztését vagy más tantárgyak programján keresztül kellett megvalósítani, vagy az állampolgári nevelés keretén belül, illetve fakultatív jellegű kurzusokon keresztül biztosították. Az informatika tantárgyi szintű oktatását 2015-ben vezették be központilag kötelező jelleggel a gimnázium második osztálya számára[21]. A tanóra neve Informatika és digitális alkotás (Informatique et création numérique). A tantárgy ismeretének további elmélyítésére ma fakultatív jelleggel van lehetőség a végzős osztályokban[22].

A B2i eszköz módosításai jogszabályok és rendeletek áttekintésével visszamenőleg pontosan nyomon követhetők, ugyanis a közoktatásban egész Franciaországban használták[23].

A B2i megszerzése nem jelentett végzettséget vagy bizonyítványt, csupán egy igazolást adtak ki a tanulók által birtokolt kompetenciákról. Az igazolást az intézményvezető aláírásával, az osztályfőnök javaslatára adták ki, amennyiben a tanuló legalább 50%-ban megszerezte az egyes kompetenciaterületek alá tartozó készségeket, és összességében megszerezte az összes kompetencia legalább 80%-át. Az egyes kompetenciák megszerzését legalább két (bármilyen szakos) szaktanárnak kellett aláírásával hitelesítenie.

Az alsó középfokú oktatásban használt ’B2i Collège’ ugyanakkor 2007-től szankcionáló erővel is rendelkezett, mint az alsó középfokú tanulmányokat lezáró „brevet” vizsga megszerzésének előfeltétele. Ez ellen a szigorú szabályozás ellen számos oktatási szakember tiltakozott, például Bruni Devaleche[24] is, arra hivatkozva, hogy 2006-ban még csak a tanulók 14%-a rendelkezett ilyen igazolással ebben az iskolatípusban, és mivel a rendszer még nem készült fel ilyen típusú változásra, ez komoly problémákat eredményezhet. Azonban az intézkedés hatására jelentősen nőtt az igazolást megszerzők aránya: 2007-ben a tanulók 75%-a, 2009-ben pedig már 93,8%-uk szerezte meg az alsó középfokú oktatásban a B2i igazolást. (Fourgous, 2010, 97. és 193. oldal) A tanárok részvétele a tanulói kompetenciák hitelesítésében is elkezdett fokozatosan, de lassan növekedni: 2007-ben 32%, majd 2009-ben 32,5%-uk vett részt a hitelesítésben. A Fourgous-jelentés mint figyelemre méltó adatot emeli ki azt a tényt, hogy Les Landes megyében 2009-ben olyan komolyan vették az új eszközt, hogy emiatt 400 középiskolás tanuló valóban nem tehetett „brevet” záróvizsgát. (Uo.) (Azonban ez nem volt mindenhol általános, ahogy arra visszatérünk később.)

A B2i mérés-értékelési módszertana elvileg egy interdiszciplináris megoldáson alapult volna: az alapelv szerint az IKT-eszközök használata a különböző tantárgyak elsajátítását segítené leginkább. Ezért az IKT-kompetenciák mérésére is különböző tantárgyi órakeretek között volt lehetőség.

A tanulók számára ki kellett volna osztani a tanév elején azokat az önértékelő-módszertani dokumentumokat, amelyeket a rendelet mellékleteként kiadott az oktatási minisztérium. (Ezt később egy négyoldalas, a belga Digitális Útlevélhez hasonló, kis nyomtatvánnyal váltották fel.[25]) A tanuló nyilatkozatát, mely szerint birtokolja az egyes kompetenciákat, annak a pedagógusnak kellett volna hitelesítenie, akinek az órája keretében ez a kompetencia-fejlődés igazolhatóan megvalósult.

A B2i mérőeszköz első változatában mindkét szinten 18-18 kompetencia szerepelt. Amennyiben a tanuló magánál tartotta az űrlapot, és felismerte, hogy elsajátított egy-egy újabb digitális kompetenciát, akkor bármelyik őt tanító pedagógus aláírásával, különböző dátumokkal kitöltésre kerülhetett a digitális kompetenciáit nyomon követő dokumentum.

Ez azonban tisztán elméleti megközelítés, ugyanis a kompetenciák nagy része nehezen köthető – már csak általános megfogalmazásukból kifolyólag is – az egyes tantárgyakhoz. Az első szintű B2i értékelő űrlapnak például az 5. kompetenciaterülete („Az elektronikus levelezés használata”) esetében a tanuló az alábbi kompetenciáiról nyilatkozik: 1. E-mail küldési és fogadási képessége. 2. A levelezőpartnere e-mail címének azonosítása. 3.Az e-mailhez csatolt kép vagy szöveges dokumentum fogadása és letöltése. 4. A megfelelő kommunikációs eszköz kiválasztása. Ezen kompetenciák a tantárgyi oktatásban gyakorlatilag nem vagy igen ritkán fordulnak elő, ennek ellenére a tanárnak minden egyes kompetenciát hitelesítenie kellett, dátummal és aláírással (Lásd 13. táblázat). Ilyen esetekben a feladat az osztályfőnökre hárult, ahogyan ez az egyik elkészített interjúból kiderült.

3. táblázat: A B2i 2000. évi űrlapja: önértékeléssel kombinált tanári kontroll

5. Kompetencia-terület: Az elektronikus levelezés használata	„Úgy gondolom, hogy ezzel a kompetenciával rendelkezem”[26]	A kompetencia igazolása
· El tudok küldeni egy e-mailt egy vagy több címzett részére. Képes vagyok egy e-mailt fogadni, és ki tudom nyomtatni. Tudok rá válaszolni, és képes vagyok továbbítani is az üzenetet.	□	Dátum: (nap / hó / év)
		Az oktató neve:	Oktatott tantárgy:
		Az oktató aláírása:
· Azonosítani tudom a nekem küldött üzenet feladójának nevét és e-mail címét.	□	Dátum: (nap / hó / év)
		Az oktató neve:	Oktatott tantárgy:
		Az oktató aláírása:
· Meg tudok nyitni és képes vagyok feldolgozni egy számomra csatolmányként mellékelt szöveg-, kép- vagy hangfájlt.	□	Dátum: (nap / hó / év)
		Az oktató neve:	Oktatott tantárgy:
		Az oktató aláírása:
· Amikor információkat kell megosztanom egy vagy több címzettel, képes vagyok kiválasztani a legmegfelelőbb kommunikációs eszközt a postai levél, a fax, a telefon és az elektronikus levél közül.	□	Dátum: (nap / hó / év)
		Az oktató neve:	Oktatott tantárgy:
		Az oktató aláírása:

Forrás: http://www.education.gouv.fr/bo/2000/42/encart.htm

A megkérdezett két interjúalany egyike a B2i eszközről tanulóként szerzett személyes tapasztalatai kapcsán kifejezetten rossz emlékeket idézett fel. A sikeres elterjedés fő akadályát társadalmi okokra vezette vissza.

Sophie Bonneau tanárnőt a Fondation Franco-Hongroise pour la Jeunesse Alapítványon keresztül keresetük fel. Specialitása a francia mint idegen nyelv oktatása, két éves kiküldetése után idén tért vissza Franciaországba, ahol újra dolgozik Montpellier-ben fiatal külföldi nyelvtanulókat oktatva, elsősorban középiskolás korosztályból. Tanulóként megismerte a B2i, a C2i rendszerét, majd a tanárképzés keretében is része volt informatikai képzésben, az IKT-eszközök alapvető osztálytermi használatára vonatkozóan. Készségeit emelt szinten, egy mesterprogram keretében folytatta, aminek a fő fókusza a digitális pedagógia szakmódszertana és a digitális mediáció voltak. (Médiation numérique et ingénierie pédagogique).

A B2i rendszer kapcsán arra emlékezett középiskolás éveiből, hogy elsősorban szövegszerkesztéssel (Word) és képszerkesztéssel (Paint) kapcsolatos feladatokat kellett elvégezniük (2004–2006 között). Ez nem interdiszciplináris, tantárgyakat átlépő módon, hanem egy informatikai kurzus keretében valósult meg esetében. Alapszintű ismeretek elsajátításáról volt szó, egyszerűbb feladatokhoz kötve.

Az elmúlt években a B2i-t bizonyos területi tanfelügyeleti régiókban (például Créteil vagy Versailles esetében) csak a tanulók 80%-a teljesítette. Erről Bonneau tanárnőnek az volt a véleménye, hogy elvben ugyan előírták a kötelezettséget ezzel kapcsolatban, azonban ennek mégsem tudott mindenki megfelelni. Az eltéréseket, a teljesítménybeli különbségeket a digitális szakadékkal magyarázta (’fracture numérique’), amit az iskolarendszer nem tud megfelelően orvosolni. Az Oktatási Minisztérium hiába írja elő a kötelező jelleget, hogyha bizonyos tanulóknak nincsenek meg sem az eszközeik, sem a hátterük ahhoz, hogy sikeresek lehessenek ezen a területen.

A B2i – gyermekbetegségei ellenére – a francia oktatatáspolitika sikeres eszközeként lett elkönyvelve (Fourgous, 2011.). Az eszköz három revízió során folyamatos fejlesztésen ment át, és a megszerzendő kompetenciák többrétűvé váltak. A 2011. évi reform következtében a már meglévő 5 kompetenciaterületen belül újabb kompetenciák jelentek meg, az online hálózaton való munkavégzés, valamint a web 2.0. eszközök használata is beépítésre kerültek. Mivel a sikeres teljesítéshez a felmért kompetenciaterületek egyikén sem lehet 50% alatt teljesíteni, és a teljes kompetencia portfoliónak legalább 80%-ban meg kellett szerezni az előírt digitális kompetenciákat, ezért nőttek a követelmények a megfelelőségi küszöbszint eléréséhez (14. táblázat)

4. táblázat: A B2i kompetenciák számának növekedése a felülvizsgálatok alkalmával

	B2i – 2000	B2i – 2006	B2i – 2011
Kompetenciaterületek száma	5	5	5
Megszerezhető kompetenciák	18	22	27
Megfelelősségi küszöb	14	18	22

Forrás: Benoit Gandemer előadása (2013) alapján kiegészítve

A 2000. évi és a 2006. évi kompetencia keretek még erősebben kötődtek az egyes szoftverek használatának elsajátításához, az utolsó verziókban azonban már sokkal jelentősebb szerepet kapott a hálózati környezetben való munka és együttműködés (v.ö. II. számú melléklet). A személyes adatok védelme és az informatikai eszközökön keresztül szerzett információval szembeni kritikus szemlélet kialakítása a tanulókban, minden szinten, és a B2i összes verziójában jelen lévő, meghatározó kompetenciák.

A 2006. és a 2011. évi felül vizsgálat kapcsán nem csupán a kompetenciaterületeken belüli kompetenciák számát, hanem azok tartalmát is áttekintették, és ahol szükség volt rá, korszerűsítették őket. Az első kompetenciaterület, az ’Informatikai környezetben való munkavégzés’ esetében a készségek száma tekintetében például nem következett be változás 2006 és 2011 között. Tartalmukban azonban jelentős módosulás történt, amit kiemeléssel jelzünk a 15. táblázatban.

5. táblázat: A B2i kompetencia-keret átalakulása a 2011. évi felülvizsgálat alkalmával (1. szint)

1. Kompetenciaterület: Informatikai környezetben való munkavégzés
1.1. Képes vagyok megnevezni azokat az informatikai eszközöket, amelyeknek ismerem a felhasználási területét és használom is őket.	1.1. Képes vagyok megnevezni azokat *az IKT környezetbe* tartozó eszközöket, amelyeknek ismerem a felhasználási területeit és amelyeket *az iskolában* használok is.
1.2. Képes vagyok be- és kikapcsolni egy informatikai eszközt, el tudok indítani egy szoftvert és ki tudok lépni abból.	1.2. *Képes vagyok az iskolai hálózatra rákapcsolódni, képes vagyok kezelni és titokban tartani az azonosítási jelszavakat.*
1.3. Képes vagyok használni az egeret, áthelyezni a kurzort, kijelölni, törölni és menteni.	1.3. *Fel tudom tölteni a dokumentumaimat a személyes mappámba vagy egy megosztott mappába, a felhasználási szükségleteknek megfelelően.*
1.4. Képes vagyok megkeresni és megnyitni egy mappát, megnyitni és elmenteni egy fájlt.	1.4. *Képes vagyok megkeresni és megnyitni egy olyan fájlt, amelyet előzetesen elmentettem.*

Forrás: Benoit Gandemer előadása (2013)

Valójában, a B2i tanúsítvány sikerességi mutatói soha nem érték el a teljes tanulói populációt, regionálisan változott az, hogy hol, milyen eredmények születtek az eszköz használata kapcsán: Benoît Gandemer[27] Tours-ban 2013-ban tartott előadásában az Orléans-i tankerület vonatkozásában a következő adatokra hívja fel a figyelmet. A 2008/2009-es tanévben az általános iskolai tanulók 50%-a, a 2009/2010 tanévben 35%-a, a 2010/2011-es tanévben pedig 55%-a tett sikerrel eleget a B2i kompetencia mérés feltételeinek.

Ugyanakkor az előírások ellenére a B2i-nek nem volt általános szankcionáló jellege. Előfordult számos esetben, hogy szemet hunytak afelett, ha valaki nem teljesített megfelelően, és engedték tovább tanulni, vagy – ahogy második interjúalanyom kiemelte – a tanfelügyelőknek megküldött statisztikai adatokat hamisították meg. Második interjúalanyom egy anonimitást kérő alsó tagozatos breton tanító (Fabien B.), aki sajátos módon észlelte a rendszer működését és annak hibáit, miután egy évtizeden keresztül dolgozott a B2i általános iskolai mérőeszközével.

Az iskolarendszer fejlesztése kapcsán, Fabein B-nek az a véleménye, hogy a Párizsban született központi intézkedések egyrészt messze vannak a valós pedagógiai gyakorlattól, másrészt a reformintézkedések gyakran változnak, nem tartósak az irányok. Egyik évben a matematikai képességek, másik évben az angol nyelv, majd az informatikai készségek fejlesztése kap kiemelt prioritást. Ebben oktatóként a következetesség hiányát látja, nehezen tud megfelelni a változó követelményeknek, és bizonytalanságot érzékel az oktatáspolitika részéről.

Az informatikai fejlesztések kapcsán kiemeli, hogy a kormányzat nem a saját költségvetésével gazdálkodik a döntések meghozatalakor, ugyanis az iskolákat a helyi szintű önkormányzatok tartják fent: ők azok, akiknek az infrastrukturális fejlesztések egy részét finanszírozniuk kell.

A B2i értékelő rendszer használatához csupán a kompetencia-listákat, az értékelő lapokat, és néhány feladatsort kaptak meg a tanárok, de tanár-továbbképzés nem párosult ezzel, és szakmódszertani-technikai segítséget sem kaptak hozzá. Egyedül kellett elvégezniük az osztályba járó összes értékelését a tevékenységük alapján, azonban a kompetencia-fejlődést nem beszélte meg a tanulókkal. Az űrlapok validálása is okozott némi lelkiismereti problémát, hiszen a tanár nem tudja garantálni a tanulók otthoni vagy jövőbeni viselkedését.

Az értékelést követően a tanár minden év végén megküldte az eredményeket az iskola vezetőségének, és onnan továbbították azokat a tanfelügyelet számára. Ezen eredmények már anonimak voltak, csak statisztikai célból gyűjtötték be őket.

Interjúalanyunk tisztában van vele, hogy vannak olyan csoportok, akik a digitális szakadék másik oldalán vannak, de a tanítói munkájából kifolyólag úgy gondolja, ezek az idősebb emberek köréből kerülnek ki. A saját osztályaiban a szegényebb gyerekek számára is biztosítottak a szülők táblagépeket és okostelefont, ma már nem ceruzákkal és könyvekkel próbálják meg lekötni a gyerekeket.

Hallotta, hogy nem mindenhol teljesítenek sikeresen a gyerekek a B2i mérésen, de tudomása szerint emiatt „még senkit nem buktattak meg”. Tanfelügyelő kollégájától értesült, hogy amikor azt az előzetes elvárást támasztják a tanárokkal szemben, hogy a csoportok 90%-a sikeresen teljesítsen egy feladatot, akkor az rendszerint teljesülni szokott. Nyomás alatt a francia tanárok egy része máshogy értékeli a dolgozatokat.

Az eszköz 2017. évi kivezetése kapcsán a kormányzat egy modernebb, európai szintezésű rendszert kíván bevezetni, ami a DigComp Európai Digitális Kompetencia Keretrendszeren alapszik. Ezzel kapcsolatos részletes indoklást nem találni a kormányzati honlapokon. Azonban a Nathalie Terrades és Emmanuelle Chibani, a 2018. évi francia országjelentés készítői hangsúlyozzák (Terrades-Chibani, 2013, 13.), hogy a mérés módszertana az új eszköz révén pontosabb és komplexebb lesz: a PIX rendszer egyrészt digitális környezetben megvalósuló önértékelésen alapul majd, másrészt a megfelelt/nem megfelelt kategóriákhoz képest háromszintűek lesznek az értékelési kategóriák az alapszintűtől, az önálló felhasználón át és mesterszintű felhasználói kategóriáig.

2.2. Digitális kompetenciamérés a felsőoktatásban (C2i)

A C2i[28] (Certificat informatique et internet) felsőoktatási digitális kompetenciamérő eszközt 2002-ben hozták létre, a 2003/2004. év során tesztelték egy pilot-projekt keretében Marseilles-ben, és 2005. szeptemberében vezették be általánosan a felsőoktatásba[29].

Az eredeti B2i rendszerhez hasonlóan ennek a mérőeszköznek is két szintje van. Az első szinten a C2i a BA szakos tanulmányokhoz kötődött. A második szinten pedig hat önálló szakmaspecifikus mérőeszközt hoztak létre (C2i2) a mesterszakos egyetemi hallgatók számára. A B2i rendszertől eltérően erősebb elismerési státuszba kerülnek a formális úton felmért kompetenciák, amelyekről a felsőoktatási intézmények igazolást („certificat”) állítottak ki. (A II. számú mellékletben megtalálható C2i 1. szintű mérőeszköz, valamint a 2. szinten a tanári kompetenciák mérésére szolgáló keret teljes fordítása.)

A C2i első szintjén a B2i rendszerhez hasonlóan öt kompetencia-terület vizsgálata kerül a fókuszba:

D1: Fejlődő digitális környezetben való munkavégzés képessége

D2: Felelősségteljes viselkedés a digitalizáció korában

D3: Digitális dokumentumok létrehozása, szerkesztése és felhasználása

D4: Információkeresés és -feldolgozás a digitalizáció korában

D5: Hálózatban dolgozni, kommunikálni és együttműködni

A Bachelor szakosok számára kidolgozott C2i 1. szintű rendszert 120 felsőoktatási intézményben[30] lehetett megszerezni a közelmúltban. Nem volt általánosan kötelező, csak abban az esetben, ha a bachelor szak kimeneti követelménye előírta megszerzését[31]. (A PIX rendszer bevezetése miatt a 2017/2018-as tanév volt az utolsó, amikor a felsőoktatásban oktatták.)

A B2i-vel szemben a C2i-t nem interdiszciplináris tantárgyi térben hozták létre, hanem elsősorban adott munkafeladatokhoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése volt a célja, és erre szakosodott egyetemi kurzusok keretében oktatták. A Lille-i Egyetemen például az UE10-es („Préparation au C2i niveau 1”) kódszámú kurzus[32] készített fel a digitális kompetenciák elsajátítására.

Jelentős eltérés az alapfokú és középfokú oktatáshoz képest, hogy az egyes kompetenciaterületek elsajátítását vizsgával ellenőrizték. A kompetenciaterületeket moduláris működésűként fogták fel. Ezért az 5 kompetenciaterületből kettő vagy három hiányzó terület teljesítése is lehetséges volt bizonyos félévekben. A Lille-i Egyetemen például az őszi szemeszterben indítottak kurzusokat azon hallgatóknak, akiknek a D2 és D5 kompetencia-területek „hiányoztak” a teljes portfólióból, a tavaszi félévben pedig azok számára indultak vizsgakurzusok, akik a D1, D3 vagy D4 területeken nem rendelkeztek sikeres vizsgákkal.

Az első szint teljesítéséhez kapcsolódóan igen gazdag digitális tananyag található az alábbi honlapon: https://c2i.enseignementsup-recherche.gouv.fr/etudiants/les-ressources-du-c2i-niveau-1

A C2i második szintje nem tekinthető egységesnek, összesen hat szakmacsoport számára kerültek kidolgozásra önálló referencia keretek, amelyek figyelembe veszik a munkaterület sajátosságait:

a tanároknak (C2i2e – enseignant) (2004);
a jogászoknak (C2i2md – métiers du droit);
az orvostanhallgatóknak (C2i2ms – métiers de la santé);
a mérnököknek (C2i2mi- ingérnieurs);
a környezetvédelmi szakemberek számára (C2i2mead – métiers de l’environnement et de l’amménagement durable);
a szervezetfejlesztési és kommunikációs szakemberek számára (C2i2forcom- métiers de Fonctions d’orgnaisation et de communications)

A C2i második szintjén szakmacsoportonként szintén 5-5 kompetenciaterületen kerül sor a digitális kompetenciák felmérésére.

A korábban említett Fourgous jelentés (2011) 8. prioritása a „Felelős állampolgári attitűd kialakítása a digitális korszakban” nevet viselte. Itt a negyvenedik operatív intézkedés kapcsán külön is említették a tanári kompetenciák fejlesztésének hangsúlyozott fontosságát: „Meg kell erősíteni az állampolgárok IKT képzését a B2i és a C2i, valamint a tanári kompetenciák mérésére alkalmas tanári C2i2e eszközeinek felhasználásával.”

A tanári szakmára vonatkozó keretrendszer volt időben egyébként az első[33], amelyet 2004-ben létrehoztak, és a következő tanévben be is vezettek. Jelen tanulmány keretében csupán a tanárok számára kidolgozott kompetencia területeket soroljuk fel. A pedagógusokra vonatkozó 28 szakmai digitális kompetencia[34] két nagyobb átfogó terület köré szerveződik: (A) a szakmai munkavégzésre és önfejlesztésre való képesség IKT eszközökkel és (B) az IKT eszközök alkalmazása a tanítási-oktatási folyamatban, amely további 3-3- kompetencia területet tartalmazott:

A1: Szakmaspecifikus digitális munkakörnyezet használata

A2: Az egész életen át tartó tanuláshoz tartozó kompetenciák fejlesztése

A3: Felelős szakmai viselkedés az oktatási rendszerben

B1: Hálózati együttműködés megvalósítása kollaboratív IKT eszközökkel

B2: Tananyagok kidolgozása és tanulási-értékelési folyamatok előkészítése

B3: Az IKT felhasználása a tanítási folyamatban

A C2i követelményrendszere tehát összességében komplexebb a tanári kompetenciakeretben[35] előírt kompetenciákhoz képest. A C2i birtoklása adminisztratív feltétele volt a tanári állásokra való pályázásnak és azok betöltésének a 2012 és 2014 közötti időszakban[36].

A már praktizáló tanároknak[37] két lehetőségük volt, hogy bizonyítsák, hogy rendelkeznek a megfelelő digitális kompetenciákkal. Az első esetben, amikor az adott tanár már birtokában volt a digitális kompetenciáknak, képzés nélkül részt vehetett a vizsgán, , bármely tanárképzéssel is foglalkozó felsőoktatási intézményben, illetve össze kellett állítania egy digitális portfóliót, ami a felmérés egyik magját képezte. A második esetben, amennyiben valakinek hiányosak voltak az ismeretei, a regionális egyetem tanárképző kampuszán javasolták számára a továbbképzést. (Uo.)

2.3.PIX[38]

A PIX bevezetésének indoklását korábban már részben említettük, hivatkozva Terrades-Chibani (2013) munkájára. A B2i és a C2i rendszerek, valamint az egyéb mérőeszközök túlzottan diverzifikálttá válása azonban további indítékot szolgáltatott arra, hogy olyan egységes rendszert fejlesszenek ki, amely kiválthatja a több mint egy tucat különböző mérőeszköz fenntartását és folyamatos felülvizsgálatát. A rendszer egyszerre fogja kiszolgálni a tanulókat, oktatókat, és általában az állampolgárokat.

A PIX az európai DigComp 2.0. keretrendszerhez igazodva 5 nagy kompetenciaterületen készít felmérést: Információ- és adatfeldolgozás; Kommunikáció és együttműködés; Tartalomlétrehozás; Biztonság és védelem és Digitális Környezet. A mérőeszköz a kimeneti oldalon 8 szintet különböztet meg, és 16 kompetenciát vizsgál meg részletesen. A PIX által vizsgált kompetencia területek részletes bemutatását a 16. táblázat tartalmazza.

A PIX-et összevetve a DigComp 2.0. keretrendszerrel, megállapítható, hogy mindkettő 5-5 kompetencia csoporttal dolgozik, azonban az egyik terület esetében eltérés található: a DigComp ötödik kompetenciaterülete a Problémamegoldásra fókuszál, míg a francia PIX rendszer a Digitális Környezetre. A két rendszer közötti további különbség, hogy a DigComp összesen 21 kompetencia vizsgálatát írja elő, míg a PIX csak 16-ot vizsgál.

6. táblázat: A PIX által felmért kompetenciaterületek

Információ- és adatfeldolgozás

– Információk felkutatása a digitális térben

– Adatok kezelése

– Adatok feldolgozása

Kommunikáció és együttműködés

– Interakció és kommunikáció a digitális térben

– Megosztás és publikáció

– Együttműködés

– A virtuális világba való belépés

Tartalmak létrehozása

– Szöveges dokumentumok kezelése

– Multimédia fájlok kezelése

– Dokumentumok célnak megfelelő átalakítása

– Programozás

Biztonság és védelem

– A digitális környezet biztosítása

– A személyes adatok és a magánélet védelme

– Az egészség, a jólét és a környezet védelme

Digitális Környezet

– Technikai problémák megoldása

– A digitális környezet felépítése

Forrás: A PIX felmérés adatbázisa

A PIX előnye, hogy minden frankofón számára online elérhető, ingyenes eszköz, regisztráció útján használható, elérhető. (Belgiumban az Agence Numérique munkatársa, Pascal Balancier úgy nyilatkozott megkeresésünk kapcsán, hogy ők is ezt a rendszert kívánják majd használni, hogy ha élessé válik.)

A PIX rendszer még csupán béta verzióban működik, bevezetése várhatóan egy évet késik az eredeti ütemezéshez képest. Jelenleg a tesztelési fázisa zajlik, előreláthatóan 2018 szeptemberétől fog teljes üzemmódra kapcsolni. A rendszer sajátossága, hogy nem önértékelés, hanem online feladatokon keresztül ellenőrzi a meglévő kompetenciákat, és az alapján ad visszajelzést és értékelést a regisztrált felhasználók részére.

2.4.Egyéb digitális mérőeszközök

2.4.1. PIM – Internet és Multimédia Útlevél (Le Passeport Internet et multimédia[39])

2002-ben a digitális írástudás elősegítése céljából létrehozott képzési és értékelési eszköz. Célcsoportja elsősorban a felzárkózó populáció, amely a digitális szakadék túlpartjáról indulva igyekszik integrálódni. A PIM-hez tartozó referenciakeretet 2011 során felülvizsgálták. A keretrendszer továbbra is olyan alapkompetenciák meglétét ellenőrzi, mint az egér használata vagy egy kép formátumú fájl megnyitása a számítógépen.

A PIM által felmért kompetenciacsoportok lényegében hasonlóak a többi mérőeszköz által alkalmazott 5 csoporthoz (Forrás: Référentiel des Compétences PIM, 2011.):

Egy számítástechnikai eszköz használata.
Egy digitális dokumentum létrehozása és használata.
Internet szolgáltatás használata.
Kommunikáció az interneten keresztül.
Az internethasználat szabályainak és a hozzá kapcsolódó jogoknak ismerete.

A kompetenciák minden készségcsoporton belül a kezdő felhasználó szintjére vonatkoznak.

2.4.2. NSI –Naviguer sur l’internet[40]

A 2001-ben létrehozott internetes használati felmérés célja, hogy az álláskeresők digitális kompetenciáit erősítse, és ezáltal is elősegítse munkaerő-piaci integrációjukat. Az eszközt a francia munkaügyi minisztérium háttérintézményében fejlesztették ki, és népszerűségét mutatja, hogy 2001 márciusa és 2005 decembere között félmillió ember szerezte meg ezt az „internet-felhasználói” igazolást.

A statisztikák azt mutatták, hogy az eszközt igénybe vevők között 91% volt az álláskeresők, míg 9% a dolgozók aránya. A Dares részletes statisztikát gyűjtött a felhasználók köréről.

2.4.3. Defi – Dispositif d’Evaluation du Fonctionnaire Internaute[41]

A Defi mérőeszközt a közszolgálati szektorban dolgozók számára fejlesztették ki. A DEFI digitális közszolgálati kompetencia mérésnek két szintje volt: az első az adatgyűjtési és tájékozódási célú internet-felhasználást vizsgálta. A második az internet-felhasználásra mint munkakörnyezetben alkalmazható kompetencia meglétére fókuszált.

3. Tanulástámogató megoldások, jó gyakorlatok

3.1. IKT eszközökkel zajló vizsgák

A közoktatási rendszeren belül egyéb, számítógépes felületű vizsgák is folynak Franciaországban. Az első ilyen terület a természettudományos érettségi vizsgák egy része (biológia és fizika), ezen vizsgák esetében az IKT-eszközök azonban csak a felmérés környezetét biztosítják az oktatásban résztvevők számára.

Emellett a középiskolai tanulmányok végén lehetőség van az érettségi vizsgán az informatika szakterület felé orientálódni: a tudományos, mérnöki szakmára előkészítő érettségi vizsgák választható szakirányai közül a egyik program 2011 óta az informatika tudomány területére fókuszál (Bac S: Informatique et sciences du numérique[42]).

Az országos és kötelező közlekedésbiztonsági vizsga[43] két szintje (az első szintjét 14 éves korban, a másodikat pedig 16 évesen kell teljesíteniük a tanulóknak), az állampolgári képzés részeként valósul meg. A közutakon való biztonságosabb közlekedés elsajátítását célzó vizsga IKT-eszközökkel zajlik, a második félév során. A vizsga alkalmával 20 közlekedésbiztonságot bemutató rövidfilm kapcsán kell egy tesztet kitöltenie a tanulóknak, melynél a megfelelési küszöb eléréséhez a feladatok felét kell helyesen megoldani (10 pont).

3.2. Digitális oktatási platformok

A kormányzat az intézmények infrastrukturális felszerelése, a mérőeszközök biztosítása és tanártovábbképzés szervezése mellett számos digitális módszertani platformot üzemeltet, melynek elsődleges célja a tanárok munkájának segítése.

Az Eduschool honlapja[44] a fontosabb európai digitális módszertani projekteket gyűjti egy csokorba a felhasználók számára.

A Bizalom iskolája program keretében működő Edutheque[45] módszertani, kulturális és audiovizuális adatbázisként szolgál a pedagógusok számára elsősorban az általános iskolás és a középiskolás tanulói korcsoport részére feltöltött digitális tartalmakkal segítve a tanári munkát. A honlap jelszóval védett, bizonyos felületeit a tanárok csak az oktatási intézményükben használt e-mail címen keresztüli regisztrációval érhetik el.

A legjelentősebb digitális pedagógiai-módszertani erőforrásnak a Canopé Hálózat (Réseau Canopé) tekinthető. A Canopé hálózat küldetése, hogy a pedagógusoknak tanácsot, tutori segítséget és képzést, módszertani fejlesztést, digitális munkafelületet, különböző médiák által közvetített tartalmat (‘édition transmédia’) és egyszersmind módszertani műhelyt biztosítson. Ezt a komplex célt tízféle digitális platformon keresztül próbálja megvalósítani, amelyeket a 17. táblázat mutat be.

7. táblázat: A Canopé Hálózathoz tartozó digitális platformok

M@gistère	Myriaé
Tutorokkal támogatott távoktatási rendszer általános iskolai és középiskolai tanárok számára, IKT-készségek fejlesztése céljából. A portál komoly szerepet játszik a tanárok IKT továbbképzésében.	Digitális oktatási eszközök adatbázisa
http://eduscol.education.fr/cid73451/dispositif-numerique-m@gistere.html	https://myriae.education.fr/
Viaéduc	BSD –Banque de Séquence Didactique
Jó gyakorlatok megosztásának lehetőségét biztosító oktatói platform.	A pedagógiai gyakorlatok megosztása esetpéldákon, médiafájlok elemzésén keresztül
http://www.viaeduc.fr/	https://www.reseau-canope.fr/BSD/index.aspx
L’agence des usages	e-sidoc et BCDI
A digitális pedagógia kultúra fejlesztése: személyes esetpéldák és kutatási eredmények bemutatásával	Pedagógia dokumentumok keresését szolgáló portál és digitális könyvtár
https://www.reseau-canope.fr/agence-des-usages.html	https://www.reseau-canope.fr/agence-des-usages.html
Clemi	Munaé
Média- és kommunikációtudományi portál a közoktatás számára	Digitális pedagógiatörténeti portál
https://www.clemi.fr/	https://www.reseau-canope.fr/musee/
Etwinning	Sialle
Az európai e-twinning program szatellit portálja	Nyílt forráskódú, tanárok számára ajánlott szoftverek adatbázisa
https://www.etwinning.fr/	http://www.reseau-canope.fr/sialle/

Forrás : Saját összeállítása Réseau canopé alapján

4. Mérés, értékelés

Nemzeti szinten a franciák monitoring-rendszere a belga és a luxemburgi kutatásra alapuló felmérésekhez képest kifejezetten stabil, és jó rálátást biztosít a digitalizáció aktuális helyzetére. Az alábbi fejezetben a rendszerről visszacsatolást adó három fontosabb eszközt fogjuk bemutatni: az ETIC kutatást, a PROFetic kutatást, valamint az önértékelésre alapozott, intézményfejlesztési célokat segítő OPINEE rendszert.

A teljesség kedvéért azonban 18. táblázatban összefoglaló módon bemutatjuk, hogy milyen vizsgálatok folynak még Franciaországban a digitális pedagógiai kultúra vizsgálatának területén.

8. táblázat: A digitális oktatási kultúra fejlettségét mérő vizsgálatok Franciaországban

A kutatás neve	ETIC	EVALuENT	ENT[46] platformok látogatott-sági mérése	PROFETIC	Tantárgyak-hoz kötődő mérések
A kutatás célja	Felmérni az iskolák felszerelését és infrastrukturális hátterét	A digitális tanulási platformok használatával kapcsolatos felmérés	A látogatottsági adatok követése	Az oktatók digitális tanítási gyakorlatának és a digitalizációhoz való hozzáállás mérése	A tantárgy-specifikus fejlesztések előrehaladásának mérése (a regionális akadémiák végzik)
Az első adatfelvétel éve	2006	2012	2008	2011	2005
Módszertani jellemzője	Kvantitatív, reprezentatív felmérés a közoktatási intézmények körében	Kvalitatív kutatás a virtuális tanulási környezetek tesztelésével, módszertanával kapcsolatban	Kvantitatív kutatás az egyes platformok intézményi és egyéni használatára vonatkozóan	Az egyes oktatók továbbképzési, IKT használati és pedagógiai gyakorlatát felmérő kvalitatív kutatás	Kvalitatív kutatás a digitális tananyagok elterjedése, használata kapcsán, diszciplináris kontextusban
Gyakorisága	Éves szinten	Minden második évben a középiskolákban, minden második évben az általános iskolában	Egész évben nyomon követik	Minden második évben a középiskolákban, minden második évben az általános iskolában	Éves szinten

Forrás: http://eduscol.education.fr DNE (2016)

4.1. Az ETIC[47] Kutatás

Az ETIC felmérés célja, hogy az közoktatási intézmények IKT eszközökkel való ellátottságát folyamatosan nyomon kövesse. A felmérés nem csupán a tárgyi eszközökre vonatkozik, hanem kitér az emberi erőforrás, a digitális szolgáltatások, a tanártovábbképzés, a kiskorúak védelme, és minden olyan egyéb területre, ami a minisztérium aktuális prioritásai közé bekerül.

A felmérés eredményeit a tájékoztatás (Eurostat, sajtó, francia statisztikai hivatal) mellett a szakpolitikák formálására, valamint a régiók és az oktatási minisztérium közötti fejlesztő célú párbeszédben is hasznosítják.

4.2. A PROFetic[48] kutatás

A PROFetic felmérés a 2011., 2012., 2014. és a 2016. években a középfokú oktatási intézmények 5000 fős tanári mintáján vizsgálta az IKT használatot és digitális pedagógia gyakorlatot. 2015-ben és 2017-ben az általános iskolai oktatók kerültek a vizsgálat fókuszába.

A kutatásban részt vevők válaszolási hajlandósági aránya a magyar felmérésekhez szokott kutatók számára kifejezetten alacsonynak tekinthető. Az oktatási minisztérium kutatási egysége által kiküldött kérdőívekre 2016-ban a középiskolás tanárok körében 36% a visszaérkező válaszok aránya (1775 fő), az általános iskolai felmérés esetben 2015-ben ez jóval magasabb volt, közel a megkérdezettek fel válaszolt (2472 oktató). Az adatfelvétel online kérdőívek kitöltésén keresztül történt.

A kutatás célja, hogy az oktatási gyakorlat és a pedagógusok módszertani felkészültségének feltárása révén intenzívebb fejlesztési dialógus kezdődhessen a regionális akadémiákkal is.

A 2016. évi tanári felmérés legfontosabb eredményei a következők voltak:

A középiskolás oktatók között a pedagógusok 80%-a használja az IKT-eszközöket különböző tevékenységek kapcsán, valamint a tananyag illusztrálása és kiegészítése céljából az órákon.
A tanárok 35%-a bevonja az IKT-eszközhasználatba a tanulókat is a tananyag elsajátítása kapcsán.
A tanárok ¾ része pozitívan viszonyul a tanulók IKT-eszközökkel történő fejlesztéséhez és úgy gondolja, hogy ezek az eszközök segítik őket a tanulási folyamatban.
A tanárok 80%-ban elégedettek a tanulók számára kidolgozott IKT-eszközök fejlettségével.

A 2015. évi általános iskolai oktatókkal készült felmérés eredményei nem mutatnak minden tekintetben ilyen pozitív képet:

A tanárok több mint 90%-a elismeri az IKT eszközök pedagógiai hatékonyságát, és ezen arányban fel is használják őket a tanórákra való felkészülés során.
Az általános iskolában elsősorban a nyelvtanulás, az írás-olvasás és a matematikai tárgyak tanulása kapcsán használják a tanítók az IKT eszközöket.
A tanárok egyharmada használja az IKT eszközöket személyes fejlődésük, továbbképzésük biztosítása céljából.
Azonban a tanárok több mint 60%-a nem ismeri azokat a digitális szolgáltatásokat és platformokat, amelyeket a minisztérium kidolgozott számukra.

A PROFetic felmérés eredményei és a felmérésben részt vevő tanárok válaszai alapján elmondható, hogy az általános iskolai oktatók a digitálisplatform-használat szempontjából kifejezetten elmaradottaknak tekinthetők. (Itt érdemes visszatekintenünk Belgiumra, ahol ez a helyzet szintén jellemző volt a 2017. évi felmérés adatai alapján.)

Azonban ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a válaszadási hajlandóság nagyon alacsony volt mindkét kategóriában, feltételezhetjük, hogy elsősorban a progresszív hozzáállású pedagógusok válaszoltak. Emiatt a PROFetic, bár országos és reprezentatív felmérésről van szól, valószínűleg kedvezőbb képet vázol fel a tényleges helyzetnél.

4.3. OPINEE[49] – Önértékelő mérőeszköz intézmények számára

A Digitális Oktatási Stratégia program keretében kísérleti jelleggel megkezdődött egy újfajta mérőeszköz bevezetése is, amely az oktatási intézmények önértékelésére és pozicionálására adott lehetőséget, segítve az iskolavezetés munkáját a fejlesztésben és a hiányosságok feltárásában. Az OPINEE mérőeszköz hét területen kívánta felmérni az adott oktatási intézmény IKT fejlettségének állapotát (Forrás: DNE, 2015, 5.):

Az IKT géppark felszereltsége
Az infrastruktúra kiépítettsége
A digitális szolgáltatások
Pilot-projektek és fejlesztésekbe történő bekapcsolódás
A tanárok továbbképzése
Az IKT használat
Jó gyakorlatok

A felméréshez az iskolák számára önellenőrző űrlapot küldtek meg (Excel formátumban), amely minden területhez pontszámokat rendelt, kategóriák mentén. Az eszközt egy erre kijelölt munkacsoport fejlesztette ki, amelyben a közoktatási intézmények minden csoportját (általános iskolák, alsó-középiskolák, és gimnáziumok) ismerő szakértők vettek részt, valamint bevonására kerültek a regionális szinten tevékenykedő digitális akadémiai vezetők is.

Az eszköz elsősorban az iskolavezetők és a tanfelügyelők munkáját segítette volna abban, hogy az adott intézmény kapcsán reális fejlesztési célokat tűzzenek ki az elkövetkező időszakra.

Néhány regionális akadémia elöljárt a fejlesztésben (Bretagne, Martinique). A Martinique-i Regionális Közoktatási Akadémia még a honlapjára is feltöltötte a mérés eredményét egy pókháló diagram formájában (5. ábra). Náluk a grafikon alapján a továbbképzés és az IKT-eszközök pedagógiai felhasználás terén tapasztalhatók gyengeségek, míg az infrastruktúra fejlettsége és az innovációkba való bekapcsolódás terén erősebbek az intézményeik.

1. ábra: A martintique-i iskolák az OPINEE önértékelő eszköz tükrében

Forrás: Saját fordítás. http://site.ac-martinique.fr/dane/?p=3043

A pilot-projekt nem terjedt el általánosan, azonban ma is számos oktatási intézmény honlapján hozzáférhető a mérés eredménye.

5. Összegzés

A francia rendszer erőssége, hogy nagyon korán kezdték el az iskolák IKT-fejlesztéséről rendszerszinten gondolkodni. Európában szinte elsőként dolgoztak ki nemzeti szintű mérőeszközöket, amihez rendelkeztek is saját mérés-módszertani kultúrával. A rendszerfejlesztés komoly akadálya ugyanakkor, hogy az óriási intézményrendszert lehetetlen egy ütemben fejleszteni, mindig jelentős egyenlőtlenségek lesznek az egyes iskolák között.

Tanulságos látni, ahogyan a különböző digitális kompetenciamérő kereteket (amelyek között a B2i nyolc különféle verzióival együtt legalább húszfajta mérőeszközt hoztak létre 2000 óta) egyetlen európai szintezésű, online platform alá vonják össze. Ez a platform azonban nehezen indul el, a PIX az eredetileg tervezett induláshoz képest, ami a 2017/2018. tanév eleje lett volna, legalább egy évet késik majd.

Források

Agence du Numérique (2017): Barometer du Numérique: conditoins de vie et aspirations des Francais, 256. p. https://www.arcep.fr/uploads/tx_gspublication/barometre_du_numerique-2017-271117.pdf
Benkei-Kovács Balázs : A PISA-kutatások legújabb eredményei és oktatáspolitikai hatásuk Franciaországban, in. Új Pedagógiai Szemle, 2008/10, 114-120.
Benkei-Kovács Balázs, Üröginé Ács Anikó (2017): A szakképzési centrumok vizsgálata komparatív nézőpontból, In: Lőrincz Ildikó (szerk.): Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia: „Semper Reformare”. Győr: Széchenyi István Egyetem, 94-101.
Benoît Gandemer (2013): Programmer les apprentissages du B2i, Előadás, Académi D’Orláans- Tours, 2013, január 23.
DNE (Direction du numérique pour l’éducation)(2015): OPINEE Outil de pilotage du numérique pour les écoles et les établissements ; „Service du développement du numérique éducatif” osztály, 27.p. Letölthető: http://www.toutatice.fr/portail
DNE (Direction Numérqieu pour l’Éducation) (2016): Tableau récapitulatif des enquêtes menées par le département DNE A3 (Département des Infrastructures et Services pour les établissements et la vie de l’élève), 3.p. http://cache.media.eduscol.education.fr/file/ETIC_et_PROFETIC/68/9/Resume_enquetes_DNE_A3_20150911_464689.pdf
Fourgus (2011), Jean-Michel, Réussir l’école avec le nunérique – Guide pratique, Éd. Odile Jacob, 176 p. ISBN. 9782738126733
Rapport de Jean-Michel Fourgous (2010): :La modernisation de l’école par le numérique – Réussir l’école numérique, Rapport ua parlement le 15 février 2010. 328.p.
Référentiel de compétences – Passeport Internet et Mulitmédia (PIM), Kiadja a Délégation Internet egyesólet, 2011. 3p.
Terrades, Nathalie – Chibani, Emmanuelle (2018): France- Country report on ICT in Education, Kiadja: European Schoolnet (EUN), 24p. http://www.eun.org/documents/411753/665830/Country+Report+France+2018.pdf/9da1d486-8b86-41d0-9969-4186c8c54063

Valamint a lábjegyzetekben felsorolt honlapok és egyéb digitális források, melyek letöltése 2018. június és július folyamán zajlott.

Mellékletek

A kutatás során megkeresett személyek listája

Név

Munkakör, szakértelem

Franciaország

Sophie Bonneau

(interjú)

Francia mint idegen nyelvet tanító tanárnő, aki Digitális Szakmódszertani pedagógusi végzettséget is szerzett a Montpellier Egyetemen

Fabien B.

(interjú)

Breton alsó tagozatos tanító, aki a B2i eszközzel egy évtizeden keresztül dolgozott

A francia B2i és C2i digitális kompetencia területei (2000–2011)

Digitális kompetencia területek a B2i alapszintjén[50] (1. szint/ 2000)
Digitális kompetencia területek a B2i középszintjén[51] (2. szint/ 2000)
B2i Általános iskolai szint[52] (École/2006)
B2i Alsó középiskolai szint[53] (Collège/2006)
B2i Gimnáziumi szint[54] (Lycée/2006)
B2i digitális kompetenciaterületek az általános iskolában[55] (École/2011)
B2i digitális kompetenciaterületek az alsó középiskolában[56] (Collège/2011)
B2i digitális kompetenciaterületek a gimnáziumban[57] (Lycée/2013)
Digitális kompetenciaterületek a felsőoktatási alapképzésben[58] (C2i/1. szint)
Digitális kompetenciaterületek a mesterképzésben[59] (C2i/2. szint): tanárképzés (C2i2e)
B2i a felnőttek számára (2006)

Digitáliskompetencia-területek a B2i alapszintjén (1. szint) 2000

A B2i alapszintjén a tanulóknak önálló és kritikus módon kell tudni alkalmazni az iskolában rendelkezésre álló IKT-eszközöket, elsősorban a szöveges tartalmak olvasása és létrehozása, valamint a hasznos információk gyűjtése és a digitális kommunikáció területein. Az informatikai alapismeretek elsajátítása és a képességfejlesztés kiterjed a technikai tudásra és az állampolgári dimenzióra egyaránt.

Az alábbiakban bemutatott kompetencia-lista alkotja a B2i alapszintű referenciakeretet, amely 5 nagyobb kompetencia-területet tartalmaz. Az egyéni fejlődés nyomon követését egy központilag kidolgozott űrlap biztosítja.

Informatikai alapkompetenciák megszerzése

Azért, hogy az IKT-használat kapcsán jelentkező kihívásoknak a tanulók meg tudjanak felelni, az alábbi készségeket kell megszerezniük:

az informatikai eszközökre és szoftverekre vonatkozó speciális szókincs megfelelő módú használata, ami lehetővé teszi az információk megértését, szerkesztését, kinyerését, elsajátítását és továbbítását;
az egér és néhány alapvető billentyűparancs önálló használata;
létező fájlok megnyitása, dokumentumok mappákba történő mentése, mappák megnyitása és bezárása.

Helyes állampolgári magatartás az IKT-eszközök által közvetített információ kapcsán

Az osztálytermi munka alkalmával – a tanuláshoz hasznosítható adatok feldolgozása során – a tanuló bizonyítja alábbi készségeit:

képes az általa feldolgozott adatok helyénvalóságának és pontosságának az ellenőrzésére;
szokásává válik a szoftverek által bemutatott eredmények és adatok megfelelősségéről és érvényességről való gondolkodás, általánosságban pedig a kritikai állásfoglalás kialakítása a hozzáférhető adatokkal kapcsolatban;
képes a szellemi tulajdon védelmére és tiszteletben tartására.

Dokumentumok feldolgozása, szerkesztése és létrehozása szövegszerkesztővel

A tanulónak képesnek kell lennie a szövegszerkesztő program használatára és alapos ismeretére az alábbi területeken:

létező dokumentumok felhasználói célú megnyitása;
szövegek kidolgozása és átszerkesztése, a kis és nagybetűk megfelelő formázása, a betűtípusok és formátumok beállítása, a bekezdések és a sorköz formázása, a ’másolás’, ’kivágás’ és ’beillesztés’ funkciók használata;
szövegek és (adatbázisból származó vagy saját készítésű) képfájlok adott dokumentumokon belül való párhuzamos kezelése;
a helyesírás-ellenőrző funkció megfelelő használata.

Keresés és információgyűjtés multimédiás eszközökkel (Cd, Dvd, internetes oldal, adatbázisok)

A tanulónak képesnek kell lennie:

az információforrás kritikus szemléletű használatára (az informatikai oktató jelenlétben), az információ keresése során a legmegfelelőbb módszer alkalmazására (mappákban, keresőmotorral, hiperhivatkozások segítségével stb.), valamint a gyűjtött információ feldolgozására (másolás, kivágás vagy nyomtatás funkciókkal);
a rendelkezésre álló információforrások (digitális, valamint nyomtatott források, például enciklopédiák, szótárak, egyéb dokumentumok, telefonkönyv) adekvát összehasonlítására, és a célhoz legmegfelelőbb eszköz kiválasztására és igénybevételére;
a felhasznált forrásokkal kapcsolatos kritikus nézőpont elsajátítására, az adatok megbízhatósági kritériumának ellenőrzésére (szerző, forrás, kiadás és átdolgozás időpontja).

Az elektronikus levelezés használata

A tanulónak képesnek kell lennie:

installált levelezőprogram segítségével e-mailek küldésére egy vagy több címzett részére, e-mailek fogadására és nyomtatására, megválaszolására, valamint továbbítására;

a levelezőpartnerek e-mail címének azonosítására, felismerésére és az internetes levelezés szabályainak elsajátítására;
szöveg, kép vagy hang formátumú csatolt fájlok fogadására és megnyitására a levelező programmal
a különböző kommunikációs csatornák (telefon, fax, és postai szolgáltatások) összehasonlítására, és ezek közül az internet szolgáltatás kiválasztására a megfelelő helyzetben

Digitáliskompetencia-területek a B2i középszintjén (2. szint) 2000

Ezen a szinten a tanulónak már rendelkeznie kell az összes B2i alapszinten meghatározott kompetenciával, és tovább kell bővítenie informatikai eszközfelhasználási képességeit a dokumentumok létrehozásának, a kommunikációnak, az információgyűjtésnek és a saját adatok rendszerezésének területein.

Ezen a szinten a tanuló képessé válik arra, hogy komplex, táblázatokat és hivatkozásokat is tartalmazó dokumentumokat hozzon létre. Ehhez közvetlenül hasznosítható IKT készségeket szerez meg (speciális szókincs, fontosabb technikai jellemzők ismerete, az adatok kezelésének módszerei az informatikai rendszerben), és megérti a digitális információ-feldolgozás korlátait, valamint a szellemi tulajdon tiszteletben tartásának fontosságát.

Az alábbiakban bemutatott kompetencia-lista alkotja a B2i középszintű referenciakeretet, amely 5 nagyobb kompetencia-területet tartalmaz. Az egyéni fejlődés nyomon követését egy központilag kidolgozott űrlap biztosítja.

Alapvető számítások készítése táblázatkezelő programmal

A tanulónak képesnek kell lennie:

táblázatok eredményeinek feldolgozására és értelmezésére, olyan táblázatkezelőben megnyitott munkafüzetek alapján, amelyeket az oktató hozott létre;
egyszerű munkafüzetek létrehozására, amelyek egy adott problémakör feldolgozását segítik, valamint alapvető számítások elvégezésére, és helyességük ellenőrzésére.

Dokumentumok feldolgozása, szerkesztése és létrehozása

A tanulónak képesnek kell lennie:

táblázatok létrehozására, komplex prezentációk összeállítása során;
a hatékonyabb kommunikáció érdekében dokumentumokon belül, szövegek, táblázatok és képek felhasználására, amelyek vagy digitális adatbázisokból származnak, vagy másik szoftverrel kerültek előállításra (táblázatkezelő, képszerkesztő), illetve szükség esetén hangfájl csatolására;
dokumentumok létrehozása során a szövegek hiperhivatkozásokkal való kiegészítésére.

Keresés és információgyűjtés

A tanulónak képesnek kell lennie:

keresőprogramok elsődleges funkcióinak használatára;
keresőprogramokban összetett keresés elindítására logikai kapcsolatok segítségével, honlapok címének megtalálására, és azon belüli böngészésre;
fájlok letöltésére.

Adatok rendszerezése

Az iskola informatikai rendszerében a tanulóknak képesnek kell lennie:

információk keresésére, és azok mentésére;
megadott információk (fájlnevek, elektronikus levélcímek) azonosítására;
az informatikai munkafelület rendszerezésére, megfelelő mappák létrehozásával, a felesleges adatok törlésével, adatok másolásával vagy áthelyezésével más mappákba.

Az elektronikus levelezés használata

A tanulónak képesnek kell lennie:

e-mailek megcímzésére és csatolmányok (szöveg, kép vagy hang) beszúrására levelezőprogram segítségével.

B2i – Általános iskolai szint (2006)

kompetenciaterület: Informatikai környezetben való munkavégzés

Alapvető háttértudás: Az informatikai rendszer lehetővé teszi a különböző típusú adatokhoz való hozzáférést, az információ tárolását és feldolgozását. Az informatikai eszközök képesek egymás között, valamint hálózatok útján kommunikálni.

Cél: Az alapfunkciók elsajátítása

Tanulói készségek:

A tanulónak képesnek kell lennie:

az informatikai rendszerek különböző elemeinek és összetevőinek azonosítására;
az eszközök és szoftverek elindítására és leállítására;
az interfész eszközök használatára (egér, klaviatúra, digitális toll, stb…);
mapparendszerek használatára, kezelésére.

kompetenciaterület: Felelős magatartás tanúsítása

Alapvető háttértudás: Az IKT-eszközök helyes használatát törvények és szabályok biztosítják. Az eredmények hitelessége az adatok hitelességétől és az informatikai eszközhasználat módjától függ.

Cél: Állampolgári felelősség és kritikus szemlélet kialakítása az informatikai és az internetes eszközök és termékek felhasználásával kapcsolatban.

Tanulói készségek:

A tanulónak képesnek kell lennie:

az informatikai eszközökkel és az internethasználattal kapcsolatos alapvető felhasználói szabályok betartására;
az információval, valamint az adatok kezelésével és feldolgozásával kapcsolatos kritikus szemlélet kialakítására;
kooperatív munkaformákban való részvételre, a szabályok tiszteletben tartása mellett.

Kompetenciaterület: Adatok feldolgozása, szerkesztése és létrehozása

Alapvető háttértudás: A megfelelő típusú adatformátum kiválasztása és a megfelelő szoftver használata határozza meg az adatokkal való munka sikerességét.

Cél: Digitális dokumentumokkal való munkavégzés.

Tanulói készségek:

A tanulónak képesnek kell lennie:

digitális dokumentumok létrehozására és szerkesztésére;
egy fájlon belül különféle digitális formátumú adat (szöveg, kép, hang) megjelenítésére és elrendezésére. (Ezek forrása lehet külső adatforrás vagy pedig saját alkotás is.)

Kompetenciaterület: Információ keresése és gyűjtése

Alapvető háttértudás: A keresőprogramok az eredmények megjelenítésénél az információkat szűrési és rangsorolási módszereket felhasználva rendszerezik.

Cél: Digitális dokumentumok feldolgozása, információk gyűjtése IKT-eszközök segítségével, az internetes források gazdagságának és korlátainak felismerése.

Tanulói készségek:

A tanulónak képesnek kell lennie:

dokumentumok megnyitására a képernyőn;
dokumentumokban információk azonosítására és kiszűrésére;
keresőprogramok alapfunkcióinak használatára;
’egyszerű keresés’ elindítására.

Kompetenciaterület: Kommunikáció és információcsere

Alapvető háttértudás: Az IKT-eszközök lehetővé teszik a valós vagy a késleltetett idejű információcserét.

Cél: IKT-eszközök segítségével információt cserélni.

Tanulói készségek:

A tanulónak képesnek kell lennie:

üzenetek elküldésére és fogadására, illetve kommentek létrehozására;
különböző, valós idejű vagy késleltetett kommunikációs helyzetekben való megfelelésre.

B2i Alsó középiskolai szint (Collège) (2006)

Kompetenciaterület: Informatikai környezetben való munkavégzés

Cél: Az IKT-eszközök felhasználása hálózati környezetben a munkavégzés során.

Tanulói készségek:

A tanulónak képesnek kell lennie:

számítógépes tárhelyek kezelésére, használatára;
a rendelkezésre álló számítógépes perifériák használatára;
a rendelkezésre álló szoftverek és szolgáltatások használatára.

Kompetenciaterület: Felelős magatartás tanúsítása

Cél: A tanulók váljanak felkészült, az IKT-eszközök és az internetezés szabályait és használatát alaposan ismerő felhasználókká.

Tanulói készségek:

A tanulónak képesnek kell lennie:

az informatikai eszközökkel és az internethasználattal kapcsolatos felhasználói szabályok betartására;
személyes adatainak és magánéletének védelmére;
az információval, valamint az adatok kezelésével és feldolgozásával kapcsolatos kritikus szemlélet kialakítására;
kooperatív munkaformákban való részvételre, a szabályok tiszteletben tartásával.

Kompetenciaterület: Adatok feldolgozása, szerkesztése és létrehozása

Alapvető háttértudás: A megfelelő típusú adatformátum kiválasztása és a megfelelő szoftver használata határozza meg az adatokkal való munka sikerességét.

Cél: Digitális tartalmak létrehozása.

Tanulói készségek:

A tanulónak képesnek kell lennie:

szövegfájlok létrehozására és szerkesztésére;
képfájlok, hanganyagok vagy videófájlok szerkesztésére;

dokumentumok átalakítására, a felhasználói céloknak megfelelően;
szimulált helyzetek és valós szituációk megkülönböztetésére.

Kompetenciaterület: Információ keresése és gyűjtése

Alapvető háttértudás: A keresőprogramok az eredmények megjelenítésénél az információkat szűrési és rangsorolási módszereket felhasználva rendszerezik.

Cél: Megadott szempontok szerint információkat keresni és szűrni, egyaránt figyelembe véve az internetes források gazdagságát és a korlátait.

Tanulói készségek:

A tanulónak képesnek kell lennie:

egyszerű keresés indítására internetes keresőmotorokban és adatbázisokban;
források azonosítására, szűrésére és értékelésére;
szükséges információk felkutatására és kiválasztására.

Kompetenciaterület: Kommunikáció és információcsere

Alapvető háttértudás: Az IKT eszközök lehetővé teszik a valós vagy a késleltetett idejű információcserét.

Cél: Kommunikálni, információt cserélni, és az interneten tartalmat megosztani IKT eszközök segítségével.

Tanulói készségek:

A tanulónak képesnek kell lennie:

fájlok mentésére, elküldésére, megosztására és feltöltésére;
üzenetek fogadására, csatolt mellékletekkel;
különböző kommunikációs eszközök sajátosságainak kihasználására, valós vagy késleltetett idejű formában.

B2i Gimnáziumi szint (Lycée) (2006)

Kompetenciaterület: Informatikai környezetben való munkavégzés

Cél: Munkakörnyezet kezelése hálózati környezetben

Tanulói készségek – A tanulónak képesnek kell lennie:

informatikai munkakörnyezetének kialakítására és rendszerezésére;
a szolgáltatások és a rendelkezésre álló eszközök közötti önálló választásra;
felelős viselkedésre a gyártókkal és szolgáltatókkal szemben, a felhasználói költségek figyelembevételével.

Kompetenciaterület: Felelős magatartás tanúsítása

Alapvető háttértudás: Az IKT eszközök helyes használatát törvények és szabályok biztosítják. Az eredmények hitelessége az adatok hitelességétől és az informatikai eszközhasználat módjától függ.

Cél: A tanuló váljon szabálykövető internet- és számítógép felhasználóvá.

Tanulói készségek – A tanulónak képesnek kell lennie:

az informatikai eszközökkel és az internethasználattal kapcsolatos felhasználói szabályok betartására;
személyes adatainak és magánéletének védelmére;
az információval, valamint az adatok kezelésével és feldolgozásával kapcsolatos kritikus szemlélet kialakítására;
kooperatív munkaformákban való részvételre, a szabályok tiszteletben tartásával.

Kompetenciaterület: Adatok feldolgozása, szerkesztése és létrehozása

Alapvető háttértudás: A megfelelő típusú adatformátum kiválasztása és a megfelelő szoftver használata határozza meg az adatokkal való munka sikerességét.

Cél: Digitális tartalmak kidolgozása, létrehozása és megosztása.

Tanulói készségek – A tanulónak képesnek kell lennie:

digitális tartalmak létrehozására, a megfelelő szoftverek, szolgáltatások és informatikai eszközök kiválasztásával;
digitális tartalmak és dokumentumok felhasználására;
közös dokumentumok kidolgozásában való részvételre kooperatív munkaformában;
szimulált vagy modellezett helyzetek egy vagy több paraméterének módosítására.

Kompetenciaterület: Információ keresése és gyűjtése

Alapvető háttértudás: A keresőprogramok az eredmények megjelenítésénél az információkat szűrési és rangsorolási módszereket felhasználva rendszerezik.

Cél: A tanulóban önálló keresési stratégia kialakítása, melynek alkalmazásakor figyelembe veszi az IKT-környezetben rendelkezésre álló források lehetőségeit és korlátait.

Tanulói készségek – A tanulónak képesnek kell lennie:

összetett keresés indítására keresőprogramokban és adatbázisokban;
adatforrások kiválasztására és bennük való információ keresésre;
információk azonosítására, szűrésére és értékelésére.

Kompetenciaterület: Kommunikáció és információcsere

Alapvető háttértudás: Az IKT-eszközök lehetővé teszik a valós vagy késleltetett idejű információcserét.

Cél: IKT-eszközök segítségével önálló módon kommunikálni, információt cserélni, és interneten tartalmat megosztani.

Tanulói készségek – A tanulónak képesnek kell lennie:

üzenetek vagy kommentek előállítására és megosztására, az információ tartalmának függvényében kiválasztva a megfelelő kommunikációs módot (magán vagy nyilvános; valós vagy késleltetett idejű);
üzenetek fogadására, a csatolt mellékleteikkel együtt

B2i digitáliskompetencia-területek az általános iskolában (École/2011)

(A Közös alapismereti és kompetencia keretrendszer /Socle commun/ 4. pillére)

Kompetencia terület	Kompetencia leírása	Készségek, képességek, attitűdök
1. Informatikai környezetben való munkavégzés	A számítógép és interfészei működésének ismerete és kezelése	· Az iskolában használt informatikai rendszer eszközeinek és alkatrészeinek azonosítása, ismerete · Az iskolai hálózathoz való csatlakozás, valamint az azonosításához szükséges jelszavak kezelése és titokban tartása. · Fájlok feltöltése a tanulók számára rendelkezésre álló személyes mappákba, és azok megosztása a felhasználási szükségleteknek megfelelően · Korábban elmentett dokumentum megkeresése és megnyitása
2. Felelős magatartás tanúsítása	Tudatos és felelősségteljes internet felhasználóvá válás, kritikus álláspontot kialakítása a fellelt információval kapcsolatban	· Az informatikai eszközökkel és az internethasználattal kapcsolatos intézményi felhasználói szabályok betartása · Tudatosság a magánélet, a személyes adatok védelme, valamint a tanulók személyéről készült fényképek és videók felhasználásának korlátai kapcsán · Mások tisztelete, mind az elektronikus levelezés, mind az internetes tartalommegosztás terén (sértő viselkedés, valamint a mások személye ellen elkövetett bántalmazás kerülése) · Tudatos viselkedés regisztrációkor a személyes adatok megosztása terén, a megosztható és a védett adatoknak elkülönítése · Az oktató figyelmeztetésére való készség, abban az esetben, ha sértő vagy bántalmazó jellegű tartalommal találkozik · Dokumentumok felhasználási szándéka esetén, tájékozódás azok felhasználási jogosultságával kapcsolatban
3. Adatok feldolgozása, szerkesztése és létrehozása	Digitális szöveg-, kép- és hangfájlok készítése	· Képesség szöveg-, kép- és hangfájlok készítésére vagy módosítására · Képesség saját dokumentumok összeállítására, a keresési eredmények felhasználásával · A helyesírási szabályok ismerte és betartása (nagy- és kisbetűk használata, írásjelek, térközök)
3. Adatok feldolgozása, szerkesztése és létrehozása	Az IKT-eszközök felhasználása egy munka bemutatása céljából	· Szoftverek funkcióinak ismerete dokumentumok formázása céljából · Adott dokumentumon belül szöveg, kép, és hang felhasználása · Dokumentum kinyomtatása (azonban csak szükség esetén való végrehajtása). A nyomtatási paraméterek beállításainak ismerete (minőség, egy vagy kétoldalas nyomtatás, kijelölt területek nyomtatása)
4. Információ keresése és gyűjtése	Digitális dokumentumok olvasása	· Képesség különböző típusú digitális dokumentumok kezelésére (kézikönyv, útmutató, elektromos könyv, hanganyag) · Dokumentumok átolvasása, a bennük való hiperhivatkozások megnyitásával · Különböző digitális dokumentumokból származó információk összegyűjtése és felhasználása
	Információk gyűjtése digitális eszközökkel	· Weblapok URL címének begépelése és azokon való böngészés · Kulcsszavak és weblapok menüinek használata egy adott keresés lefuttatása céljából
	Az internethasználat gazdagságának és korlátainak felismerése	· A weblapok és talált dokumentumok helyénvalóságának megítélése (keresőmotorok, adatbázisok használatával) · Képesség különböző forrású dokumentumok összevetésére (weblapok, könyvek, stb.)
5. Kommunikáció és információcsere	IKT eszközök segítségével önálló kommunikáció, információcsere	· A különböző kommunikációs csatornákra (e-mail, üzenet, blog vagy fórumbejegyzés, közösségi hálók stb.) vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása · Az üzenethez legmegfelelőbb digitális kommunikációs csatorna kiválasztása · Az üzenetek és információtartalmuk jellegzetességeinek felismerése (szerző, téma, a feladás ideje, címzettek vagy célcsoport) · Dokumentumok digitális változatának átküldése egy vagy több címzett részére

B2i digitáliskompetencia-területek az alsó középiskolában (Collège/2011)

(A Közös alapismereti és kompetencia keretrendszer /Socle commun/ 4. pillére)

Kompetencia terület	Kompetencia leírása	Készségek, képességek, attitűdök
1. Informatikai környezetben való munkavégzés	Rendelkezésre álló tárhelyek használata	· A helyi és a hálózati digitális tárhelyek megkülönböztetése · A fájlok feltöltése tanulók számára rendelkezésre álló személyes mappákba, és azok megosztása a felhasználási szükségleteknek megfelelően · A fájlok mentése olyan módon, hogy azok hozzáférése (későbbi felhasználók köre, a mentés helye) megfeleljen igényeinek
	A rendelkezésre álló interfészek használata	· Dokumentumok nyomtatására való készség, a lehető leggazdaságosabban és szándékainak leginkább megfelelő módon · Érzékenység a külső perifériák használatának biztonsági kockázatait illetően
	A rendelkezésre álló szoftverek és szolgáltatások használata	· A megfelelő szoftver kiválasztása adott formátumú fájlok felhasználásához · A fájlok megnyitása az automatikusan felajánlott program helyett egy eltérő, kompatibilis felhasználói szoftverrel
2. Felelős magatartás tanúsítása	Az IKT-eszközök használata kapcsán az alapvető jogok ismerete és tiszteletben tartása	· Fokozatosan bővülő tájékozódás az IKT-eszközök használatára vonatkozó szabályokkal kapcsolatban · Az informatikai eszközökkel és az internethasználattal kapcsolatos intézményi felhasználói szabályok ismerete és betartása · A tanulási céllal biztosított erőforrások és szolgáltatások használata, a többi felhasználóra való tekintettel · A digitális levelezés során mások tiszteletben tartása · Az oktató figyelmeztetésére való készség, abban az esetben, hogyha sértő vagy bántalmazó jellegű tartalommal találkozik
	A felhasználó személyének és személyes adatainak védelme	· Tudatosság a személyes adatok védelmével kapcsolatban · A személyes jellegű adatok felhasználására, megosztására és törlésére vonatkozó feltételek megtalálása a hálózati szolgáltatások igénybevétele során · Képesség egy felhasználói fiók megnyitására és bezárására · Személyes jelszavak és azonosítók kezelése · A használt programok biztonsági fokának beállítása az információk fogadása, cseréje és továbbítása során · Több e-mail cím létrehozása és használata, a különböző levelező partneri célcsoporthoz illeszkedően · A digitális térben elkövetett zaklatás azonosításának képessége, és annak tudatos jelentése egy felnőtt személy számára
	Kritikus szemlélet kialakítása az információval és feldolgozásával kapcsolatban	· Meggyőződés az adatokkal való munka során azok valószínűségéről · Különböző forrásokból származó információk összevetésére, és szűrésére való képesség · Tudatosság a hangulatkeltés és a hamis információk terjesztésének veszélyeivel kapcsolatban
	Kooperatív munkaformában történő részvétel, a célok ismeretében és a szabályok betartásával	· A digitális kompetenciák egy közösségi alkotási folyamat szolgálatába való állítása
3. Adatok feldolgozása, szerkesztése és létrehozása	Szövegek feldolgozása és szerkesztése	· Dokumentumok formázása (a szövegek begépelésén túl) · A szövegszerkesztés tipográfiai szabályainak betartása · A szövegszerkesztő helyesírás javító funkciójával kapcsolatban kritikus elemző képesség
	Képi, hang- és videófájlok kezelése	· Képesség képi, hang- vagy videófájlok módosítására, a kommunikációs igényeknek megfelelően · A felsorolt formátumok beillesztése egy komplex digitális fájlba
	Előadások és bemutatók készítése dokumentumok alapján	· Képesség egy dokumentum strukturálására · Képesség adott dokumentumon belül különböző típusú elemek összegyűjtésére · Képesség egy ábra vagy táblázat elkészítésére megadott információk alapján, és beszúrására egy dokumentumba · Saját dokumentumok internetes megosztása során a felhasználási feltételek beállítása · Megosztáskor azon fájlformátum kiválasztásának képessége, ami a legtöbb felhasználó számára elérhető
	Szimulált helyzetek és valós szituációk megkülönböztetésé	· Az információk feldolgozása során a szimulált helyzetek és a valós szituációk megkülönböztetése · A keresési eredmények kontextusának azonosítása, és értelmezésükre vonatkozó következtetés levonására
4. Információ keresése és gyűjtése	Adatbázisokban való információ-keresés	· Online könyvtári adatbázis használatának képessége dokumentumok keresése céljából · Keresőmotorok fontosabb funkciónak használata · A keresési eredmények számának korlátozása, összetett keresési funkciók használatával
	Adatforrások azonosítása, válogatása és értékelése	· Reklámok azonosítása · Kritikus szemlélet az adatfeldolgozás során: az adatok megfelelősségének ellenőrzése · Az információk olyan jellemzőinek azonosítása (forrás, megjelenés időpontja), amely alapján azok eredete és megbízhatósága ellenőrizhető
	Adott információk keresése és szűrése	· Digitális dokumentumok (például kézikönyvek vagy e-bookok) struktúrájában történő eligazodás · A keresési eredmények kiválasztása, és érvelés a kiválasztott adatforrás mellett · Hírlevelekre való feliratkozás képessége
5. Kommunikáció és információcsere	Üzenetek írása, elküldése, megosztása, nyilvánossá tétele	· A megfelelő kommunikációs forma kiválasztása (chat, sms, e-mail, kör email). Saját és mások magánéletére vonatkozó tartalmak elhatárolása a nagyobb közönséggel megosztható információktól. · Képes egy kommunikációs helyzetben attól eltérő alternatív eszközzel válaszolni, mint amivel megszólították · Az interneten és a közösségi hálókon olyan formában képes kommunikálni, amely során tiszteletben tartja a véleménykülönbségeket, az emberi méltóságot, és mások magánéletét. Képes kritikai véleményt formálni a szabályok tiszteletben tartásával. · Nem szokása sem azonnali, sem rendszeres módon kapott információkat mások számára továbbítani, mértéktartó a digitális kommunikációban. · Képes a saját maga által, a szerzői jogok tiszteletben tartásával létrehozott, mások munkáira támaszkodó, dokumentumok megosztására
	Üzenetek fogadása, a csatolt mellékleteikkel együtt	· Képes az internetes levelezésének és üzeneteinek folyamatos nyomon követésére (levelező programok, fórumok, közösségi hálók) · Óvatos és kritikus hozzáállás elsajátítása ismeretlen feladóktól érkező, váratlan üzenetekkel kapcsolatban · Üzenetben érkező csatolt fájlok kezelésének képessége · A levelezésben érkező információk rendszerzésének képessége
	Különböző kommunikációs helyzetek sajátosságainak kihasználása, valós vagy késleltetett idejű formában	· Kritikus szemlélet kialakítása a közösségi hálók használata során · Internetes hozzászólásai alkalmával a célközönség azonosítása és a megfelelő nyelvhasználat kiválasztása. (Kommunikációjának elhelyezése a magán, szakmai vagy nyilvános szférában.) · Képes saját magára és másokra nézve a következmények felmérésére, a szociális címkézés és a földrajzi helymeghatározás használata esetén

B2i digitáliskompetencia-területek a gimnáziumban (Lycée/2013)

Fejlődő digitális környezetben való munkavégzés képessége

Különböző típusú digitális identitások kialakítása (személyes, nyilvános, szakmai)
Az online tevékenység nyomon követése és ellenőrzése (jelszavak, előzmények kezelése, űrlapok kitöltése)
A személyes adatok védelméhez szükséges jelszavak rendszeres időközönkénti módosítása
Feliratkozás és leiratkozás egy internetes szolgáltatás kapcsán (hírlevél, közösségi háló, stb.)
A szolgáltatások és az alkalmazott eszközök kapcsán megjelenő hirdetések és marketing eszközök azonosítására való képesség
A szoftverek alapvető típusainak megkülönböztetése (szoftvergyártók által készített, illetve nyílt forrás kódú), és a felhasználásukkal együtt járó jellemzők azonosítása
Az internetes keresések lefuttatásakor az egyéni felhasználói utak által generált, célzottan megjelenő eredmények felismerése

Felelős viselkedés

Az internethasználathoz és a személyes szabadsághoz fűződő alapvető jogok megértése és tiszteletben tartása (pl. az információhoz való hozzáférés joga, pontos tájékoztatás stb.)
A hálózati szolgáltatásokhoz kapcsolódó használati feltételek megértése és betartása
Kritikai vélemény megfogalmazása egy internethasználattal kapcsolatos esettel és annak szabályozásával összefüggésben (például gerillamarketing vagy álhírek)
Felelősség vállalása minden, a személy által létrehozott internetes tartalomért (akár saját néven akár álnéven történt)
Az internethasználat során a szerzői jogok és a szellemi tulajdon tiszteletben tartása

Digitális dokumentumok felhasználása, szerkesztése és létrehozása

Az irodai szoftvercsomagok alapjainak elsajátítása
Az információk feldolgozása során a szimulált vagy modellezett helyzetek elhatárolása a valóságtól; az adatforrások kontextusának azonosítása, és ez alapján interpretációjukkal kapcsolatos következtetések levonása, korlátaik felismerése.
Dokumentumok szerkesztése, átdolgozása; bizonyos stílusminták alkalmazására vagy átvételére való képesség; automatikus adatok és formátumok beillesztése dokumentumokba (lábjegyzet, oldalszám, dátum, stb.).
Összetett (megosztható és továbbítható) digitális dokumentumok létrehozásának és módosításának képessége. A felhasználási célnak megfelelő fájlformátum kiválasztása.
Változáskövető eszközök alkalmazása.
A dokumentum külső paramétereinek módosítása (szerző, cím, dátumstb.)
Adott információk feldolgozásához leginkább megfelelő programok kiválasztása

Információ keresés

Információkeresési stratégia kialakítása, figyelembe véve az igényeket, a rendelkezésre álló eszközöket és a potenciális módszereket
Összetett internetes keresés indítása, adatbázisok felhasználásával, feliratkozás hírlevelekre
A keresőmotorok használatakor szűrési funkciók alkalmazása a célzott eredmények megtalálása érdekében
A használt keresőmotor által alkalmazott szűrési kritériumok ismerete
Dokumentumok forrásának meghatározására és azonosítására való képesség
Bibliográfiai listában digitális forrású dokumentumok feltűntetése

Hálózati kommunikáció és együttműködés

A megosztási és hozzáférési jogosultságok ismerete és alkalmazása
A kommunikációs csatornához illeszkedő prezentációs formátum kiválasztása
Olyan dokumentumok megosztása és közzététele, amelynek a tanuló nem szerzője, a vonatkozó szabályok figyelembevételével (hivatkozási és szerzői jogok és licenszek)
Részvétel egy közösségi alkotási folyamatban (weblap vagy wikipédia szócikk létrehozása), kiválasztva a megfelelő együttműködési stratégiát
Hálózatokon keresztüli önkifejezés, figyelembe véve a megosztási csatorna típusát (személyes, nyilvános, szakmai fórumok)
Az interneten keresztül zajló vitákba való bekapcsolódás, a partnerek tiszteletben tartása és a netikett betartása mellett

Digitáliskompetencia-területek a felsőoktatási alapképzésben (C2 – 1. szint)

D1: Fejlődő digitális környezetben való munkavégzés képessége

D1.1: Komplex munkakörnyezet kezelése

D1.2: A helyi és a hálózati munkakörnyezet védelmének biztosítása

D1.3: A digitális eszközök kompatibilitásának figyelembevétele

D1.4: Az adatok folyamatos mentése

D2: Felelősségteljes viselkedés a digitalizáció korában

D2.1: A személyes, intézményi és szakmai digitális identitás kialakítás és kezelése

D2.2: Felkészültség a magánélet és a személyes adatok védelmére

D2.3: A szabályokat tiszteletben tartó felelős viselkedés az informatikai erőforrások felhasználása során

D2.4: A hatályos szabályok és etikai normák betartása a digitális jelenlét során

D3: Digitális dokumentumok létrehozása, szerkesztése és felhasználása

D3.1: Dokumentumok szerkesztése és formázása

D3.2: Beépített panelek felhasználása

D3.3: Komplex dokumentumok létrehozása

D3.4: Adatok feldolgozása táblázatkezelő programmal

D3.5: Dokumentumok előkészítése vagy átdolgozása megosztás céljából

D4: Információ keresés és feldolgozás a digitalizáció korában

D4.1: Adott témájú információ keresése

D4.2: A keresési eredmények értékelése

D4.3: Digitális hálózati információforrások feldolgozása és mentése

D4.4: Internetes adatbázisokban történő keresés, feliratkozás egy hírlevélre

D5: Hálózatban kommunikálni, dolgozni és együttműködni

D5.1: Kommunikáció egy vagy párhuzamosan több partnerrel

D5.2: Egy csoport munkájában való részvétel, hálózaton keresztül

D5.3: Digitális tartalmak kidolgozása kooperatív munkaformában

Digitáliskompetencia-területek a mesterképzésben (C2i/2. szint): tanárképzés (C2i2e)

A1: Szakma-specifikus digitális munkakörnyezet használata

A1.1: A lokális, regionális és nemzeti szinten tevékenykedő technikus és módszertanos IKT-szakemberek és tevékenységük ismerete

A1.2: A szakmai környezetben elérhető különböző típusú informatikai eszközök és azokkal felszerelt tantermek használatának elsajátítása

A1.3: Hálózati munkakörnyezetben a megfelelő szolgáltatások és módszertani segédanyagok ismerete és kiválasztása felhasználás céljából

A1.4: Az oktatási rendszer szereplőivel való kapcsolattartás céljából a megfelelő kommunikációs eszközök kiválasztása és használata

A1.5: Saját digitális módszertani repertoár kiépítése a szakmai digitális erőforrások felhasználása során

A2: Az egész életen át tartó tanuláshoz tartozó kompetenciák fejlesztése

A2.1: Internetes módszertani segédanyagok és erőforrások, valamint távoktatási tananyagok felhasználásának képessége, saját képzésének céljából

A2.2: Digitális eszközökkel támogatott tanulási folyamatokra vonatkozó kutatások és tanulmányok feldolgozásának képessége

A2.3: Az intézményi, tudományos és módszertani fejlesztések követése, tantárgy-specifikus és intézmény-specifikus jelleggel, az általa oktatott tanulói célcsoport szintjéhez kapcsolódóan

A3: Felelős szakmai viselkedés az oktatási rendszerben

A3.1: Adekvát kommunikációs stílus kiválasztása, a különböző típusú célközönségnek és a csatornáknak megfelelően a nyilvános szereplések során

A3.2: A kockázatok felismerése és a szabályok tiszteletben tartása a biztonságos internethasználat, valamint az internetes keresés és az információk helyénvalóságának ellenőrzése kapcsán

A3.3: Törvények és etikai normák betartása az internethasználat során, különös tekintettel a személyek és közösségek tiszteletére, a személyes biztonságra, a kiskorúak védelmére

A3.4: Az intézményi IKT felhasználói szabályok betartása és betartatása, különösen az állampolgári nevelés elősegítésének céljából

B1: Hálózati együttműködés megvalósítása IKT eszközökkel

B1.1: Digitális környezetben dokumentumok, adatok és erőforrások felkutatása, összegyűjtése, megosztása vagy létrehozása

B1.2: Részvétel tantárgy-specifikus vagy interdiszciplináris oktatási tananyagok kialakításában, projekt-alapú munkaformában

B1.3: Tantárgy-specifikus vagy interdiszciplináris hálózati együttműködés megszervezésének, koordinálásának és animálásának képessége

B2: Tananyagok kidolgozása és értékelési folyamatok előkészítése

B2.1: Az IKT-használattal összekapcsolható tanulási helyzetek azonosítása

B2.2: Olyan tanulási helyzetek és értékelési folyamatok előkészítése, amelyeket általános típusú vagy tantárgy-specifikus szoftverek használata elősegíthet, igazodva az adott oktatási szint sajátosságaihoz

B2.3: Olyan tanulási helyzetek és értékelési folyamatok előkészítése, amelyek során az internetes információkeresés módszerei alkalmazásra kerülnek

B2.4: A különböző tanulói csoportokhoz és a tanulási helyzetekhez adaptív módon illeszkedő pedagógiai-módszertani anyagok előkészítése, a megfelelő médiumok kiválasztásával, a kommunikációs szabályok betartásával

B2.5: Olyan tanulási helyzetek és eszközök kidolgozása, amelyek bevezetik tanulókat a távoktatási formák használatába.

B3: Az IKT felhasználása a tanítási folyamatban

B3.1: Különböző típusú tanulási folyamatok irányítása, kihasználva az IKT-eszközökben rejlő lehetőségeket (kooperatív munkaformák, egyéni munkaformák, kiscsoportos munkaformák)

B3.2: Az IKT eszközökkel megvalósított és a hagyományos tantermi munkaformában zajló tanulási folyamatok közötti átmenetek sikeres kezelése

B3.3: Differenciált munkamódszerű és idejű tanulási folyamatok irányítása, jelenléti vagy távtanulási formákban, tekintetbe véve a tanulók közötti különbségeket

B3.4: Az IKT eszközök használata a tanulók támogatása, valamint tutorálása céljából, munkájuk, projektjeik, kutatásaik megvalósítása során

B3.5: Egy technikai jellegű problémára való felkészülés, a probléma megoldása

B4: Értékelési módszerek használata

B4.1: A digitális kompetenciákra vonatkozó referencia dokumentumok (B2i és C2i) ismerete, és ezek alkalmazása a tanulási folyamatba beépítve

B4.2: A digitális kompetenciák kollektív formájú értékelésére való képesség (B2i és C2i).

B4.3: Az értékelési eszközök használata és a tanulók nyomon követésére való képesség

B2i A felnőttek számára

Kompetencia terület	Kompetencia leírása	Készségek, képességek, attitűdök
D1. Informatikai környezetben való munkavégzés	Számítógépes munkaállomások alapelveinek és funkcióinak ismerete, számítógép használat hálózati környezetben	D1.1. A számítógéppel kapcsolatos szókincs ismerete, az eszközök és szoftverek ismerete D1.2. Fájlok kezelése és szerkesztése, jellemzőiknek azonosítása D1.3. Informatikai munkakörnyezetek kezelése és személyre szabása D1.4. Különböző típusú hálózatokba való regisztráció és bejelentkezés képessége
D2. Állampolgári attitűd	Felelős állampolgári viselkedés az információs társadalomban	D2.1. A felhasználói szabályok tiszteletben tartása, a hálózatok és az adatmegosztás lehetséges veszélyeinek ismerete D2.2. Az internethasználatra vonatkozó jogi szabályok ismerete, és a szellemi tulajdon tiszteletben tartása D2.3. A személyes adatok és a magánélet védelme, digitális identitás kialakítása D2.4. Az információs társadalomban való részvétel, az adminisztratív és állampolgári dimenziók tekintetében egyaránt
D3. Szerkesztés és előállítás	Digitális dokumentumok létrehozásának képessége	D3.1. Dokumentumok létrehozása D3.2. Szövegszerkesztői, táblázatkezelői, képszerkesztői és hangszerkesztői alapismeretek birtoklása D3.3. Komplex adatfájlok létrehozása
D4. Információ keresése	Számítógépes keresés és az eredmény értékelése	D4.1. Internetes keresés lefuttatására való képesség D4.2. Információk azonosítása és rendszerezése D4.3. Információk megfelelőségének és minőségének ellenőrzése D4.4 Feliratkozás elektronikus hírlevélre
D5. Kommunikáció	Hálózati kommunikáció, információcsere és együttműködés	D5.1. A helyzethez illő kommunikációs csatorna kiválasztása D5.2. Digitális fájlok cseréje és megosztása D5.3. Hálózati együttműködésben való részvétel

Lábjegyzetek

[1] Le socle commun de connaissances, de compétences et de culture – http://www.education.gouv.fr/cid2770/le-socle-commun-connaissances-competences.html Első változatát 2006-ban vezették be, az informatikai kompetencia már ott is szerepeltek: http://cache.media.eduscol.education.fr/file/socle_commun/00/0/socle-commun-decret_162000.pdf

[2] http://eduscol.education.fr/cid86943/le-socle-commun.html

[3] https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/desi

[4] Référentiel des compétences professionnelles des métiers du professorat et de l’éducation D’après le BO n° 30 du 25 juillet 2013

[5] École de la confiance: http://www.education.gouv.fr/cid119317/annee-scolaire-2017-2018-pour-l-ecole-de-la-confiance.html

[6] https://ecolenumerique.education.gouv.fr/plan-numerique-pour-l-education/ Az eredeti PNE tervről és szakaszolásáról nagyon informatív prezentáció található itt: https://slideplayer.fr/slide/11853721/

[7] https://www.gouvernement.fr/action/l-ecole-numerique

[8] 2012- december 13. http://www.ac-toulouse.fr/cid79792/faire-entrer-l-ecole-dans-l-ere-du-numerique.html

[9] http://www.education.gouv.fr/cid77084/direction-du-numerique-pour-l-education-dne.html

[10]„Cinquième” – ami a magyar rendszerben a hetedeik osztálynak felelne meg, vagyis a 12-13 éves tanulók kohorszának.

[11] https://ecolenumerique.education.gouv.fr/retenir-plan-numerique/

[12] Benkie-Kovács, 2008.

[13] http://www.education.gouv.fr/cid119317/annee-scolaire-2017-2018-pour-l-ecole-de-la-confiance.html

[14] Témoignages en images et vidéo: https://ecolenumerique.education.gouv.fr/plan-numerique-pour-l-education/

[15] http://www.ac-toulouse.fr/cid102729/didactica-numerique-2016-%C2%A0les-eleves-3.0%C2%A0-de-l-academie.html

[16] http://eduscol.education.fr/cid73311/delegues-academiques-au-numerique-dan.html

[17] Référentiel des compétences professionnelles des métiers du professorat et de l’éducation D’après le BO n° 30 du 25 juillet 2013

[18] Ezek mellett használják még az ECDL központhoz kapcsolva az Európai Informatikai Kompetenciák Útlevelét is Franciaországban. (Franciául: PCIE – Passeport de Compétences Informatiques Européen) Az eszköz elérhető a következő honlapokon: http://www.pcie.tm.fr/ ; http://www.ecdl.org A kompetenciák mérése teszt módszerrel történik, a megszerzett igazolás 3 évig érvényes. 2014-ben több mint 200 fő, összességében pedig több mint 1 millió személy szerezte meg Franciaországban az ECDL bizonyítványt. (A mérőeszközök széles palettája azonban háttérbe szorította, hiszen nemzetközi színtéren több mint 14 millió igazolást regisztráltak világszerte.) Keretrendszere az alábbi kompetenciák mérésére terjed ki: 1. Általános IKT-ismeretek 2. Dokumentumok kezelése 3. Szövegszerkesztés 4. Táblázatkezelő 5. Adatbázisok 6. Prezentációs technikák 7. Internethasználat és levelezés

[19] Brevet Informatique et Internet (B2i) École-College: N.S. n° 2000-206 du 16-11-200

[20] A B2i sikere nyomán felnőttek digitális kompetenciáinak a felmérésére (http://www.education.gouv.fr/cid61168/le-b2i-adultes.html ) is kidolgozták egy változatát a B2i kompetencia mérő eszköznek 2012-ben. A közoktatási intézmények alá tartozó GRETA szakképző-felnőttképző központokban (Les délégations académiques à la formation continue – DAFCO) végeznek ilyen típusú méréseket, és adják ki a képesítésekről az igazolást. (http://www.education.gouv.fr/cid1078/liste-des-delegations-academiques-formation-continue-dafco.html ) Az igazolás megszerzésének két útja van: vagy a felmérést kérő személy élettapasztalatának beszámításával, vagy pedig a számítógépes kompetenciák vizsgahelyzetben történő felmérése által. A felnőtt B2i kompetenciamérés a többi mérőeszközhöz hasonlóan szintén 5 kompetencia területtel dolgozik, amelyek a következők: D1. Informatikai környezet. D2. Állampolgári etikus viselkedés D3. Dokumentumok szerkesztése és előállítása. D4. Információkeresés. D5. Kommunikáció.

[21] http://cache.media.education.gouv.fr/file/31/94/3/ensel7386_annexe_455943.pdf

[22] https://www.ac-strasbourg.fr/pedagogie/icn/

[23] http://www.pedagogie.ac-nantes.fr/numerique-et-enseignement/reperes/le-b2i-600920.kjsp?RH=PER

[24] http://www.cafepedagogique.net/lesdossiers/Pages/2008/B2iBDevauchelle_08.aspx

[25] Feuille de position B2i Collège: https://www.ac-paris.fr/portail/upload/docs/application/pdf/2013-01/feuille_de_position_b2i_college_simplifiee_nov_2012.pdf

[26] Ezt az oszlopot elvileg tanulóknak kellett kitöltenie, olyan módon, hogy megjelölik az egyes sorokban egy pipával, vagy egy „x” jelzéssel, hogy az adott kompetenciáknak már a birtokában vannak. A 2006. évtől kiadott értékelési űrlapon már nem az egyes kompetenciák, hanem átfogó módon kompetencia-területek kapcsán kellett az önértékelést elvégezni.

[27] https://www.ac-orleans-tours.fr/fileadmin/user_upload/tours_nord/enseignement_pedagogie/socle_commun/competences/Programmer_les_apprentissages_du_B2i.pdf

[28] http://www.uvt.rnu.tn/c2i

[29] https://direct.eduscol.education.fr/numerique/dossier/archives/b2ic2i/c2i/rapports-et-etudes

[30] https://c2i.enseignementsup-recherche.gouv.fr/etudiants/ou-puis-je-me-former-me-certifier-au-c2i1

[31] https://dosi.univ-avignon.fr/faq/c2i-niveau-1#12031

[32] https://www.univ-lille3.fr/c2i/sinformer-sur-le-c2i/

[33] A jogászokét szintén 2004-ben alakították ki, azonban az általános bevezetése csak a 2007/2008. tanévben valósult meg.

[34] https://c2i.enseignementsup-recherche.gouv.fr/etudiants/les-competences-du-c2i-niveau-2-enseignant-0

[35] A korábban idézett, tanári kompetenciákat felsoroló rendeletben (Référentiel des compétences professionnelles des métiers du professorat et de léducation – Daprès le BO n°30 du 25 juillet 2013) a digitális kompetenciák csoportjából azonban csak négy alapkészséget említenek a szabályozás szintjén mint követelményt. A digitális kompetenciák csoportja a 9. helyen szerepel a listában a 14 kompetencia csoport között és az alábbi készségeket tartalmazza: 1. A leginkább adekvát felhasználása azon IKT eszközöknek, forrásoknak, amelyek lehetővé teszik a tanulási utak minél személyesebbé tételét és az együttműködésen alapuló munkat. 2. A tanulók segítése, hogy elsajátítsák az IKT eszközök kezelését, kritikus és kreatív módon. 3. Hozzájárulás a tanulók felelősségteljes internethasználatához.4. Az IKT eszközök megfelelő módú felhasználása az információcsere és a képzése érdekében.

[36] https://c2i.enseignementsup-recherche.gouv.fr/enseignant/faq-enseignant

[37] A tanárok kompetenciajának mérésére önértékelő eszközként elérhető a francai pedagógusok számára is a MENTEP (MENtoring Technology-Enhanced Pedagogy) projekt keretében kidolgozott önértékelési kérdőív, azonban ennek használatával kapcsolatban nicsenek pontos adatok, a 2018. évi országjelentésben Terrades–Chibani megemlítik. http://mentep.eun.org/

[38] https://pix.beta.gouv.fr/projet

[39] http://www.netpublic.fr/net-public/pim/presentation/

[40] https://direct.eduscol.education.fr/numerique/dossier/archives/b2ic2i/hors-education-nationale/nsi

[41] https://direct.eduscol.education.fr/numerique/dossier/archives/b2ic2i/hors-education-nationale/defi

[42] http://eduscol.education.fr/sti/sites/eduscol.education.fr.sti/files/textes/formations-bac-s-bac-scientifique-profil-sciences-de-lingenieur-specialite-informatique-et-sciences/533-isn-bo-spe8-men-13-10-11.pdf

[43] https://www.service-public.fr/particuliers/vosdroits/F16548

[44] http://eduscol.education.fr/cid58461/european-schoolnet-eun-reseau-scolaire-europeen.html#lien4

[45] http://www.edutheque.fr/accueil.html

[46] ENT: Espace Numérique de Travail – Online munkafelület

[47] http://eduscol.education.fr/cid56180/l-enquete-etic.html

[48] http://eduscol.education.fr/cid60867/l-enquete-profetic.html#lien2

[49]Outil de pilotage du numérique pour les écoles et les établissements – http://www.toutatice.fr/portail/share/zKEHdi