Digitális munkarend – tippek otthoni tanuláshoz

A Kormány a koronavírus-járvány miatt a köznevelési és szakképzési intézményekben 2020. március 16-ától digitális munkarend bevezetéséről döntött. Ez a precedens nélküli, minden eddigi gyakorlatot alapjaiban átalakító helyzet jelentős kihívást jelent az érintett korosztályok és társadalmi csoportok – pedagógusok, tanulók és szülők, vagyis a családok – számára. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány olyan szempontot, amelyet az otthoni tanulás megszervezésekor érdemes szem előtt tartanunk.

A távmunka vagy a távtanulás sok ember életében eddig sem volt ismeretlen gyakorlat, aki azonban valaha dolgozott ilyen munkarendben, jól tudja: ez az életforma nagyfokú tervezettséget és önfegyelmet igényel. Az újdonság mostani életünkben az, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt most egész családok kénytelenek egyszerre otthonról tanulni és dolgozni. Ennek megoldása eddigi életük alapvető átszervezésével jár, néhány egyszerű szempont figyelembevételével azonban sokat tehetünk azért, hogy az otthonról végzett munka és tanulás könnyebben beilleszthető legyen életünkbe.

A tanuláshoz szükséges terek

A legtöbb otthont nem a tanulásra, munkára való alkalmasság figyelembevételével rendezték be, így abból kell kihozni a legjobbat, ami van.

  • A tanulás helye lehetőleg ne a kanapé vagy ágy legyen, hanem olyan hely (asztal), amely lehetőséget biztosít a többé-kevésbé fegyelmezett és nyugodt munkavégzésre.
  • A tanulás idejére csak a tanulással kapcsolatos holmik (laptop, jegyzetfüzetek, könyvek, ceruzák stb.) legyenek itt. Persze nem mindenhol biztosíthatóak az ideális körülmények, így ebben a kérdésben is lehetünk rugalmasak: amennyiben a gyerek szülői támogatást igényel, esetleg több gyerek kénytelen osztozni egy eszközön, a tanulás helye lehet akár az étkezőasztal is.
  • Fontos, hogy ha a diákok kamerát is használnak a tanulás során, akkor a kamera által látható háttér lehetőleg minél semlegesebb legyen és nem tartalmazzon személyes információt. Erre érdemes odafigyelni a későbbiekben is, hogy az élő, online óra alatt a tanulón kívül, lehetőség szerint senki ne sétáljon be a látható képbe.
  • Mivel az otthonról való tanulás előreláthatólag hosszú hetekig, hónapokig fog tartani, az is fontos, hogy éles határokat vonjunk abban, hogy térben és időben mettől meddig tart a tanulás, illetve a szokásos otthoni élet.

A tanuláshoz szükséges eszközök

Ezen a téren az iskola által támasztott igényeknek való megfelelést erőteljesen befolyásolják a külső körülmények: a helyi internet-hálózat és a családok lehetőségei. A digitális munkarendben a tanulók az otthoni környezetből vesznek részt az oktatásban, tehát rendelkezniük kell az alábbi minimális feltételekkel:

  • Megfelelő internet-hozzáférés: tekintettel a tanuláshoz szükséges anyagok multimédiás jellegére, a beadandó/feltöltendő állományok méretére, 10 Mbit/s sávszélességre legalább szükség van. Ez elérhető jó minőségű mobilnettel is. Ebben a kérdésben a gyerekek (és a tanárok) otthoni lehetőségei elég széles skálán mozognak. Szélsőséges esetben sajnos azzal is számolnunk kell, hogy nem teremthető meg az otthoni internetelérés. Ezekben az esetekben, illetve a helyi lehetőségek feltérképezésében nagy segítséget jelenthetnek a közeli Digitális Jólét Pontok.
  • A távmunkához szükséges, internetre csatlakoztatható eszköz: ez lehet laptop vagy asztali gép is, de a tablet csak nagyon korlátozott körben és egyszerű feladattípusok esetén jelent megoldást. Amennyiben van internet, de a távmunkához és távtanuláshoz kevés vagy elégtelen az eszköz a családban, akkor érdemes első körben az iskolához, illetve a szülő munkahelyéhez fordulni, és az ott éppen nem használt eszköz kölcsönzésének lehetőségéről tájékozódni. Az iskolák számára központi ajánlás, hogy ki kell adni a tanulóknak az iskolai eszközöket kölcsönzésre.
  • A számítógépen – eltekintve a speciális igényektől – rendszerint Windows operációs rendszer, böngészőprogram és az általános irodai szoftverek megléte szükséges (a mai programok erőforrásigénye elég nagy, így az operatív tár [memória legalább 4 GB] mérete döntő a processzor teljesítménye mellett).
  • A fokozottabb internetes jelenlét fokozott biztonsági és adatvédelmi veszélyeket is hord magában, de kis odafigyeléssel a veszély mértéke csökkenthető (például: olyan együttműködési felületek választásával az iskola és a tanuló között, amelyek zártak – MS Teams, Google Classroom, távoktatási platformok).
  • Az együttműködés, a választott programok sokfélesége szükségessé teheti olyan kiegészítők használatát, amelyek nem minden számítógép-konfiguráció kötelező részei (például: mikrofon és webkamera szinte minden laptopon és tableten van, de asztali gépeken csak elvétve, ezeket külön kell beszerezni).

Napi rutin

  • Legyen az ébresztő reális időpontban: elegendő mennyiségű alvásra van szükség, de ne keljünk túl későn!
  • Mivel nem kell odaérnünk a munkahelyre/iskolába, így nyerünk egy kis időt, de maradjon belőle a megszokott, indulás előtti tevékenységekre (reggeli, fogmosás, megfelelő ruházat felvétele). Ez utóbbi fontosabb, mint gondolnánk ahhoz, hogy fejben átváltsunk az otthoni üzemmódról az iskolaira. (Libanonban például a helyzetre való tekintettel a gyerekeknek nem kötelező otthon is viselniük az uniformist, ugyanakkor pizsamában senki nem ülhet a kamera elé: elvárják, hogy a tanulók a tanulás idejére otthoni is rendesen felöltözzenek. Ez Magyarországon is megfontolandó javaslat.)
  • Érdemes úgy felkészülni egy napra, mintha az iskolába kellene bemenni, mert így hatékonyabb is lesz a munkavégzés.
  • A tanulásra kijelölt időben koncentráljunk a tanulásra: csak azért, mert elérhető közelségben van a TV, nem kell bekapcsolni, és a videojátéknak is várnia kell a tanulási idő végéig, különben elúszik a nap. A szülő számára fontos, hogy ezeket a kereteket minél hamarabb rögzítse, akár a különböző eszközök használatának szülői felügyeletével vagy időkorlátok bekapcsolásával (bár nem mindig egyszerű számontartani, ki mivel foglalkozik éppen a laptop képernyője mögött).
  • Miután a napunknak még nagyobb részét töltjük a képernyő előtt, mint eddig, fontos, hogy időről-időre felálljunk a gép mellől, kicsit megmozgassuk magunkat, akár olyan egyszerű tevékenységek kedvéért is, mint a kutyasétáltalás vagy teafőzés. A gyerekek különösen hajlamosak arra, hogy gép előtt alapvető „életfunkcióikat” kikapcsolják, és sokszor azt sem veszik észre, hogy éhesek vagy szomjasak.
  • A tanulásnak, munkaidőnek legyen egyértelmű vége, amikor szülő és gyerek egyaránt befejezi aznapra a feladatait. Egy ideig nagyon kényelmesnek tűnik, hogy ebédfőzés közben lehet munkamegbeszélést tartani, de hosszú távon nem szerencsés, ha a munka/tanulás rátelepszik az egész napunkra, belefolyik egyéb tevékenységeinkbe, a családdal töltött időbe, és szétforgácsolja a figyelmünket, energiáinkat.

 

Szülői támogatás

  • Különösen a kisebb – jellemzően az alsó tagozatos, esetleg még a betűket is csak most tanuló – korosztály esetében elkerülhetetlen a szülők közreműködése a gyerekek otthoni tanulásában. Nemcsak a felületek kezelésének megtanulása, de a leckék, beérkező feladatok folyamatos nyomon követése, és a fegyelmezett munkavégzés is folyamatos támogatást igényel – sokszor még az idősebb tanulók esetében is.
  • Hasonlóan megkerülhetetlen az SNI tanulók szüleinek, gondozóinak bevonása, hogy a tanulók aktív résztvevői legyenek a digitális tanulásnak az életkor és egyéni képességek mérlegelése mellett.
  • Mindeközben a szülőknek maguknak is dolgozniuk kell, emellett bevásárolni, ebédet főzni, gondoskodni az idősebb hozzátartozókról, és esetleg lefoglalni a kisebb, még nem iskolás (de az óvodák bezárása miatt szintén otthon tartózkodó) testvéreket. Ebben a helyzetben a szülő számára nagy segítség, ha az iskolai feladatok egységes platformon kezelhetők, egyszerre és fix idősávban érkeznek, lehetőleg nem 45 perces órákra bontva, hanem tömbösítve, esetleg projektekben gondolkodva.
  • A digitális munkarendben – a különféle felületekre való regisztráció, az online tartalmak használata során – várhatóan növekvő mértékben fordulnak elő kockázati helyzetek, melyekkel kapcsolatban aggodalmak, illetve bizonytalanságok merülnek föl a szülőkben. A gyerekek biztonságos internethasználatával kapcsolatban a szülők többek közt ezen oldalon tájékozódhatnak a tudatos és kiegyensúlyozott médiahasználattal kapcsolatban, valamint a pedagógusok is ötleteket meríthetnek az online világban való eligazodással kapcsolatos feladatokhoz, tananyagokhoz.

Maradjunk továbbra is nyitottak a világra és egymásra!

  • A folyamatos bezártság veszélyes, már néhány nap is sok lehet a négy fal között annak, aki másfajta életritmushoz szokott. A családok sincsenek hozzászokva ilyen intenzitású folyamatos együttléthez, ráadásul az új életforma megszervezése, az eszközökön való osztozkodás is feszültséget okozhat.
  • Maradjunk kapcsolatban másokkal, használjuk ki a technológia adta kommunikációs lehetőségeket! A gyerekek akár tanulócsoportokat is létrehozhatnak, és a telefon, laptop segítségével összekapcsolódva együtt is tanulhatnak.
  • A lakásban, ház körül számtalan olyan tennivalóra keríthetünk sort, amire eddig nem jutott idő vagy mindig csak halogattuk (a virágok átültetésétől a régóta esedékes polcfelfúrásig), a gyerekekkel pedig szintén jut idő olyan tevékenységekre, amire a megszokott üzemmenet idején nem: előkerülhetnek a régi társasok, kártyák, fényképalbumok. Sok felület teszi most ingyenesen elérhetővé szolgáltatásait, használjuk ki a lehetőséget közös filmnézésre, hangoskönyv-hallgatásra vagy akár közgyűjteményekben való kalandozásra.
  • Bár a hírek arról szólnak, hogy nem célszerű kimozdulni, de azért talán még nem annyira a drámai a helyzet, hogy ne lehetne a család többi tagjával együtt kisebb-nagyobb sétákat tenni, sportolni, futni, biciklizni, kimozdulni a négy fal közül – de nem tömegközlekedéssel – a városból a zöldbe, ahol nincsenek potenciálisan fertőző emberek.
  • Gondoljunk az idős nagyszülőkre, rokonokra, ismerősökre is! Őket úgy próbálunk most védeni a fertőzéstől, hogy a minimálisra szorítjuk velük az érintkezést, ami azonban könnyen vezethet ahhoz, hogy ez a korosztály szociálisan teljesen elszigetelődik. Próbáljuk itt is kihasználni a technológia adta lehetőségeket, és a digitális felületeken keresztül minél jobban bevonni őket a mindennapjainkba (különféle chat- vagy videocsatornákon keresztül akár a tanulásban is segíthetnek az unokáknak), illetve olyan online elérhető időtöltési lehetőségeket ajánlani figyelmükbe, amelyek segítenek megőrizni szellemi-testi frissességüket.