Cikksorozatunkban olyan pedagógusokat és iskolákat mutatunk be, akik a járványhelyzet nyomán elrendelt digitális munkarendben kiemelkedő oktatási, illetve támogató tevékenységet folytattak.

A koronavírus-járvány okán 2020 tavaszán bevezetett digitális munkarend jelentős kihívást jelentett a köznevelésben tevékenykedők számára. A megváltozott körülmények miatt rendkívüli elvárásokkal találták szembe magukat a pedagógusok és intézmények, intézményvezetők. Szerteágazó feladatokat jelentett a tanítás és tanulás intézményi szintű megszervezése és működőképességének fenntartása, a tantestület tagjainak szakmai támogatása, munkájuk segítése, s mindezek összehangolása a saját gyermekeik, családjuk életével.

A távtanítás időszakában ugyanakkor sok pedagógus és iskola jól vizsgázott: munkájuknak köszönhetően sokszínű͕, a kényszerű helyzet lehetőségeit kiaknázó módszertani megoldások születtek az intézményeikben. Ezek a pedagógusok sokat tettek azért is, hogy a diákok, szülők, családok minél több támogatást kapjanak a digitális munkarend hónapjaiban.

A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ most induló cikksorozata a rendkívüli helyzethez figyelemre méltó módon alkalmazkodó pedagógusokat és intézményeket mutat be. Célunk, hogy a széles közönség is megismerje történeteiket, tapasztalataikat, a távtanítás során kialakított jó gyakorlataikat, hiszen ezzel másokat is inspirálnak: ösztönzőleg hathatnak a pedagógusok szakmai fejlődésére, illetve segíthetik az iskolákat a szervezeti kultúrájuk, oktatási gyakorlatuk megújításában.

Sorozatunk első részében Hipik Angélát kérdeztük.

A budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium matematika–fizika és informatika szakos tanára, mesterpedagógus. Évtizedek óta elkötelezett híve a digitális pedagógiának, folyamatosan képezi magát ezen a területen. Az általa megismert innovatív módszereket nemcsak a saját oktatási gyakorlatába építi be, hanem törekszik arra, hogy „megfertőzze” kollégáit is: workshopokat szervez, közösséget épít, publikál, rendszeres résztvevője szakmai eseményeknek, eszmecseréknek, amelyeken megoszthatja fejlesztő-újító tevékenységeinek tapasztalatait. Jelenlegi és korábbi iskoláiban is olyan tanulási környezetet igyekezett kialakítani a diákjai számára, amely segíti a felfedezést, támogatja az együttműködést, vonzóvá teszi, és ezáltal erősíti az ismeretszerzést és a képességfejlesztést.

Hogyan, mennyire felkészülten érte Önt a veszélyhelyzetben kihirdetett digitális munkarend? Innovatív pedagógusként, informatikatanárként milyen kihívást jelentett a hirtelen átállás?

Hipik Angéla: Iskolánk is azon intézmények közé tartozott, melyek épphogy csak elkezdték a megújulást a digitális technológia adta lehetőségeket kihasználva. Úgy éreztem, hogy ötletekkel kell előállnom a „Hogyan tovább digitális szlovák iskola?” kérdéskörben. Erre két okom is volt. Egyrészt a nemrég lezajlott megújító minősítő eljárásom során vállaltam a „Digitális megoldások az iskola fejlődésében” című mesterprogramomat, illetve részt vettem az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) által szervezett „Középiskolában informatikát tanító tanárok felkészítése az IKT-koordinátori szerepre” képzésen. Mindemellett kolléganőmmel, Kiss Máriával intenzívebben vizsgálódtunk a különböző szakmai csoportok berkeiben, s azon a bizonyos hétfői napon a tanári kar elé tártuk az azonnali megoldások lehetőségét.

Először is szükségünk volt egy tanítást segítő menedzsmentfelületre: mi a Google Classroomot választottuk. Az iskola ugyan rendelkezik egy általam létrehozott Moodle e-Learning-keretrendszerrel, de az egyrészt nem elég gyors, ráadásul a kezelőfelületét sem olyan könnyű elsajátítani. A személyes jelenlét megvalósulási formáját egy online kommunikációs alkalmazásban kerestük. De melyik szoftver legyen az? Zoom, Teams, Discord? Iskolai Office 365 regisztrációval nem rendelkeztünk (ma már igen, ez egy fontos hozadéka a digitális oktatásnak) a Microsoft Teams alkalmazáshoz, így a Zoom mellett döntöttünk. Tanáraink egész napos workshop keretében ismerkedtek meg a Classroom alkalmazással, illetve egy későbbi időpontban webinárium keretében a Zoom rejtelmeivel.

Mit tart a legnagyobb pedagógiai sikerének a digitális munkarendben töltött időszakban? Van olyan története, amelyet szívesen megosztana?

Roppant nehéz volt helytállni még nekem is, annak ellenére, hogy a digitális eszközök közül számosat alkalmaztam már az offline oktatásban is. Nagy élmény volt ugyanakkor számomra, hogy diákjaim órai munkáját valós időben követhettem nyomon az általam alkalmazott SMART Learning Suite Online rendszerben: azonnal korrigálhattam hibáikat, s játékossá tehettem az online foglalkozásaimat. Rendkívül sok pozitív visszajelzés érkezett a diákjaimtól az „Így neveld a blogodat”, a „Digitális jóllét” és „Készíts motivációs videót” című feladatcsoportok kapcsán:

„Tök jó ez az oldal, nagyon aranyos animációk vannak fent, megnéztem, amit tanárnő küldött matekosat, nagyon aranyos lett az is, azt hittem nehezebb lesz elkészíteni 😊”

„Tanárnő! Nekem nagyon tetszett a feladat témája. Érdekes volt, sok új dolgot megtudtam, és szerintem alkalmazni fogok néhány tanácsot. Köszönöm az élményt! :)”

A szeptemberi újrakezdés első óráján hangzott el a következő mondat egy kedves, de matematikát kevésbé preferáló diákom szájából: „Tanárnő, én a legtöbbet az online matematikaórákon tanultam.”

Azt gondolom, ezért érdemes volt úgy csinálni, ahogy azt kiviteleztem.

Adódtak nehézségei a távtanításban?

Problémák persze akadtak. Volt, hogy a technika nem állt mellénk, volt, hogy más motivációt kellett keresni egy-egy diák esetében, vagy fáradtak voltunk az azonnali rendelkezésre állástól… Összességében ugyanakkor elégedett vagyok e tanulási időszak eredményeivel. A visszajelzések tükrében kijelenthetem, hogy tanári karunk remek munkát végzett. Úgy gondolom, hogy ehhez nagyban hozzájárult a segítségem, én ezt éltem meg legnagyobb sikernek.

Mit tanult meg ebben az időszakban a problémák és megoldásuk kapcsán? Van-e szakmai hasznosulása ön szerint ennek a saját, illetve iskolája oktatási gyakorlatában?

Az igazi szakmai hasznosulás, úgy gondolom, egyrészt a szemlélet változása. Kollégáim most már kicsit más szemmel tekintenek a digitális eszközökre, rájöttek, hogy nem egy kötelező kellék, melyet a külvilág rájuk erőltet, hanem segítség a mindennapi munkájukban. Fontos hozadéka még az Office 365 és a Google Suite rendszer kialakítása és bevezetése. Már a workshopot szervezzük, ahol a kollégák a különböző digitális eszközökkel ismerkednek majd meg.

Mit gondol, hol tart ma? Milyen szakmai célokat szeretne elérni? Milyen támogatásra van szüksége?

Olyan pedagógus vagyok, aki nyitott az újra, mindig szeretne felfrissülni munkájában, így állandóan kutatja, keresi az új oktatási módszereket, lehetőségeket. Oktató-nevelő munkám során olyan nemzedékkel találkozom, melyet más viselkedési mechanizmusok irányítanak. Másképp kommunikálnak, kihívások sora vezérli cselekedeteiket, életük nagy részét pedig a virtuális térben töltik. Ahhoz, hogy igényeiknek megfelelő korszerű oktatásban részesülhessenek, fel kell tárnunk azokat a motivációs eszközöket, melyekkel felkelthetjük érdeklődésüket, s netán még hosszabb ideig fenn is tarthatjuk.

Ez a kutató, feltáró munka nem érhet véget, hiszen környezetem folyamatos változásban van. Új kihívások, új elvárások érkeznek, melyekre reagálni kell, hogy nehogy lemaradjak. Ezért úgy vélem, hogy az elkezdett úton kell továbbhaladnom. Fontosnak tartom, hogy szakmai sikertörténetünket, megélt tapasztalatainkat pedagógusközösségünkkel megosszuk, a kölcsönös inspirálódás, illetve ötletlista (adaptálási lehetőségek, építő kritikák) bővülése céljából.

Webináriumok, workshopok, szakmai anyagok, szakmai közösségi oldalak nekem eddig is sokat segítettek, köszönet érte a DPMK lelkes csapatának is, így ebben továbbra is támogatásra szeretnék lelni.

 

Az interjút készítette: Szabados Tímea, a DPMK digitális pedagógiai fejlesztője