A koronavírus-járvány okán 2020 tavaszán bevezetett digitális munkarend jelentős kihívást jelentett a köznevelésben tevékenykedők számára. A távtanítás időszakában ugyanakkor sok pedagógus és iskola jól vizsgázott: munkájuknak köszönhetően sokszínű͕, a kényszerű helyzet lehetőségeit kiaknázó módszertani megoldások születtek az intézményeikben. Cikksorozatunkban a rendkívüli helyzethez figyelemre méltó módon alkalmazkodó pedagógusokat és intézményeket mutatunk be. Célunk, hogy a széles közönség is megismerje történeteiket, tapasztalataikat, a távtanítás során kialakított jó gyakorlataikat, hiszen ezzel másokat is inspirálnak: ösztönzőleg hathatnak a pedagógusok szakmai fejlődésére, illetve segíthetik az iskolákat a szervezeti kultúrájuk, oktatási gyakorlatuk megújításában.

Sorozatunk második részében Biróné Szabó Brigittát, az Erőss Lajos Református Általános Iskola megbízott intézményvezetőjét kérdeztük.

Az Erőss Lajos Református Általános Iskola Hajdú-Bihar megyében, Püspökladányban található. Az intézményben 2011-ben indult újra a református oktatás, a fenntartó Püspökladányi Református Egyházközség presbitériuma döntése értelmében. A város egyetlen egyházi iskolájában jelenleg 272 diák tanul, és 30 pedagógus végzi a nevelő, oktató munkát. A tanári kar tagjai a keresztyén értékek és a református szellemiségű oktatás elkötelezett képviselői, a fenntartó egyházközség pedig maximálisan támogatja az iskolát abban, hogy a hagyományos értékek mellett az innovatív szemlélet is érvényesüljön. Az intézmény közösségét nyitott, megújuló tantestület, lelkes, motiválható gyerekek, támogató szülők alkotják. Nagy kihívás számukra, hogy tágas, kényelmes, ugyanakkor 21. századi tanulói környezetet alakítsanak ki.

Interjú

Kérem, röviden mutassa be az intézményüket, emelje ki pedagógiai tevékenységeik fókuszait, kiemelt oktatási-nevelési céljaikat!

Pedagógiai küldetésünk, hogy a szülők által ránk bízott gyermekeket és fiatalokat korszerű, minőségi oktatással, keresztyén neveléssel, tartalmas és célszerű tevékenységrendszerrel formáljuk. Kiemelt feladatunk, hogy minden tanuló számára biztosítsuk az alapkészségek elsajátítását, a problémamegoldó gondolkodás, az együttműködés, a kreativitás fejlesztését. Emellett tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását. A tanítás-tanulás megszervezése során arra törekszünk, hogy a gyerekek egyéni képességeihez igazított, hatékony tanulási módszereket alkalmazzunk. A tanulókat újszerű tanulásszervezési eljárásokkal igyekszünk minél jobban motiválni.

Innovatív módszereket említett. Ide sorolhatjuk a digitalizáció eredményeinek kiaknázását is? Törekednek a technológia nyújtotta lehetőségek beépítésére a napi tanításba?

A 21. századi iskola elképzelhetetlen a digitalizáció nélkül. Iskolánk „digitalizációja” az eszközök beszerzésével és a pedagógusok képzésével indult. Fontos szempont, hogy a pedagógusok módszertanilag is felkészültek legyenek, illetve, hogy a tapasztalatokat megbeszéljük, a jó gyakorlatokat megosszuk egymással. A digitális pedagógiai konferenciákon, továbbképzéseken szerzett tapasztalatokat nemcsak az osztálytermekben kamatoztattuk, hanem igyekeztünk ezt a tudást egymás között is megosztani: elkezdtünk szakköröket, úgynevezett „digi-köröket” szervezni a pedagógusoknak. A lelkes kollégákhoz egyre többen csatlakoztak, a közös tanulás élménye, az első sikerélmények további lendületet adtak. Módszertani segítséget, jól hasznosítható ötleteket kapunk a témahetekhez kapcsolódó webináriumokon is, melyeket élőben vagy felvételről követhettünk. A Digitális Témahét kezdeményezéshez a kezdetektől kapcsolódtunk. 2020-ban már ötödik alkalommal vettünk részt, és minden évben ez az egyik legjobban várt hét az iskolában.

Miről szól Önöknél egy Digitális Témahét?

Csapatmunkáról, kreativitásról, a tantárgyak integrációjáról, a digitális készségek fejlesztéséről, izgalmas ötletek megvalósításáról. Az elmúlt években szerveztünk helytörténeti vonatkozású, városismereti „szoborprojektet”, de nagy sikerrel zajlott a méz útját végigkövető „mézengúzok napja” elnevezésű program is. 2018 szeptemberében indult el a tablettel támogatott oktatás intézményünkben. Ezek az eszközök hatékonyan képesek segíteni a tanulást-tanítást, de fontos hozzátenni, hogy emellett a módszertani háttér megismerése is folyamatos. 2019-ben kapcsolódtunk először a Bükkábrányi Arany János Általános Iskola projektfelhívásához. A közös munka élménye, az együttműködés új tanulási utakat kínált, a technológia segítségével pedig a távolságot is legyőztük.

 

A Digitális Témahét mellett rendszeres résztvevői más programoknak is, amelyek a digitális kompetencia fejlesztését célozzák. Melyek ezek?

2018-ban csatlakoztunk először a Code Week kezdeményezéshez. Ennek köszönhetően a Kódolás Hetén – és a tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon is – egyre több programozható eszköz jelent meg. Az iskolai alapítvány támogatásával megérkeztek az első robotméhecskék, az Edisonok és a Scottie Go! társasjátékok.

Harmadik éve kapcsolódtunk a Microsoft Innovatív Iskola programhoz. A szakmai támogatás mellett egy inspiráló közösségre is találtunk, nagyon sok segítséget kaptunk az Office 365 iskolai verziójának bevezetéséhez.

A Nemzeti Tehetségprogram pályázatán logikai játékokat, micro:biteket, ArTeC robotkészletet, 3D nyomtatót vásárolhattunk, így újabb és újabb lehetőségünk van a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon a digitális világ újdonságainak megismerésére, a gyerekek érdeklődésének felkeltésére. A folyamatos változás, a megújulás mindennapjaink részévé vált. Arra törekszünk iskolánkban, hogy ezeknek a kihívásoknak nap mint nap megfeleljünk, és a tanulók, tanárok digitális készségei is fejlődjenek.

A veszélyhelyzetben kihirdetett digitális munkarendben miként kamatoztatták ezeket a tapasztalatokat, a tantestületükre jellemző innovatív szemléletet?

2020 márciusában a digitális munkarendre való átállás bennünket is váratlanul ért, de nem felkészületlenül. A digitális pedagógiai megoldások, a működő iskolai Office 365, a tanárok, tanulók, szülők elszántsága lehetővé tette, hogy egy rövid, átmeneti időszak után elindulhasson a digitális iskola. A Teams felületét használtuk már korábban a kollégákkal, a gyerekeket kellett regisztrálni, illetve kialakítani a tantárgyi és az osztálycsoportokat. Elkezdődött, folytatódott a belső tudásmegosztás, a kollégák képzése: mit, hogyan érdemes használni, feltölteni, letölteni, becsatolni…

Úgy tűnik, egészen gördülékeny volt az átmenet…

Március végére iskolánk minden tanulója (1–8. osztályig) aktív felhasználó lett, az online iskola színterévé vált a Teams. A vezetőség és a kollégák nagy része is támogatta, hogy a Teams legyen az az online platform, ahol egységesen, iskolai szinten működtethetjük a távoktatást. Egy idő után a kétkedőket is meggyőzték a tapasztalatok, az első sikerélmények. Rövid idő alatt sikerült egy működő rendszert életre kelteni az iskolánkban.

Miként tudták támogatni egymás munkáját, tanulását? Gondolok itt a pedagógusok mellett a szülőkkel való együttműködésre is.

Az online tanulási tér, a tanár-diák kommunikáció és a kollégák közötti segítségnyújtás színtere is a Teams lett. Voltak ugyan nehézségek, de éreztük, hogy most még inkább szükség van az összefogásra, hiszen a diák-tanár-szülő egymásra utaltsága napi szinten jelentkezett. Igyekeztünk segíteni a családokat, pl. iskolai eszközök kölcsönzésével, az alkalmazások használatához szükséges segédanyagok elkészítésével, képernyőképekkel, szöveges magyarázatokkal. Sok támogatást kaptunk ugyanakkor kívülről is: pl. a webinárumokon keresztül (DPMK), illetve szakmai közösségektől (Microsoft Innovatív Iskola program), és sokat tanultunk, rengeteg ötletet, tanácsot kaptunk más intézmények digitális oktatás mellett régóta elkötelezett pedagógusaitól (Lévay József Református Gimnázium).

Hogyan szervezték meg a mindennapi tanítást?

A tanulók naponta, órarend szerint beléptek a virtuális tantermekbe, ahol a digitális tananyagok, a pedagógusok által összeállított feladatok várták őket. Az online segítségnyújtásnak is a Teams volt a színtere: fogadóórák, konzultációs idősávok, egyéni, csoportos megbeszélések, online órák segítették a napi tanulást. Az értékelés nehezebbé vált ebben az időszakban, sok pedagógus érzékelte, hogy eddigi gyakorlatán, a hagyományos számonkérési módokon változtatni kell.

Hogyan kezelték a felmerült nehézségeket, kihívásokat?

Az online tanítás mellett a pedagógusok számára egy tanulási folyamat is elkezdődött. A belső tudásmegosztás „digi-körökön” folytatódott: segítettük egymást a Teams funkcióinak megismerésében, módszertani ötleteket, mini oktatóvideókat osztottunk meg egymással. Az Osztályjegyzetfüzet lehetősége lenyűgözte a kollégákat, és sokszor a gyerekeket, szülőket is. Több kolléga megfogalmazta, hogy így átláthatóbbá vált a tanulási folyamat, a gyerekek munkájának ellenőrzése, a visszajelzés. A szülők, tanulók digitális oktatással kapcsolatos véleményét online kérdőív formájában igyekeztünk felmérni. A válaszaik segítettek abban, hogyan értékeljük a digitális munkánkat: mi az, ami jól működik, miben kell még változtatni.

Hamar kiderült, hogy az új, digitális színtéren is szükség van szabályokra: mihez alakítjuk a napirendet, az online jelenlétet, a tananyag átadását, a visszajelzéseket, az online órák rendjét stb. A tapasztalatok és a visszajelzések alapján április közepére elkészült a digitális iskolai házirend tervezete, amelyet a nevelőtestület elfogadott. A házirend betartása és betartatása persze nagy mértékben függ a pedagógusoktól és a diákoktól. Bebizonyosodott, hogy a rendszer biztonságos használatához, az együttműködéshez szükség van viszonyítási pontokra. A házirend nem maradt az iskolánk virtuális falai között. Először a Microsoft Innovatív Iskola program évzáró eseményén mutathattuk be az érdeklődő intézményvezetőknek, majd meghívást kaptunk a Református Pedagógiai Intézet webináriumára is. Megerősítés számunkra, hogy azóta több intézmény vette mintául a honlapunkon közzétett digitális iskolai házirendünket.

Apropó, siker. Nem említette a Digitális Témahét kapcsán, holott komoly elismeréssel díjazták a szervezők az idei projektjüket, amelyet „nehezített pályán”, távtanításban voltak kénytelenek megvalósítani. Mesélne erről?

Igazi sikerként éltük meg, hogy a távtanítás időszakában sem maradt el a Digitális Témahét. „Erőss-hetet” szerveztünk: különböző felhívásokhoz kapcsolódhattak a gyerekek, megmutathatták kreativitásukat, kedvenc tevékenységeiket, vagyis, hogy „ki miben erős(s)?” a digitális munkarend idején. Remek alkotások, közös élmények születtek, melyet online eseményeken és virtuális kiállításon mutattunk meg az érdeklődőknek. A hét koronája az volt, amikor megtudtuk, a Digitális Témahét pályázatán intézményi kategóriában 1. helyezést értünk el. (A nyertes projektet itt ismerhetik meg: Ki miben Erős(s)? Erőss-hét 2020 /a szerk. megjegyzése/.)

Mit tanultak szervezetként a távtanítás időszakában? Van-e szakmai hasznosulása Ön szerint ennek az iskolájuk oktatási gyakorlatában?

Intézményi szinten sokat tanultunk a digitális átállással, olyan folyamatot tudtunk begyorsítani, amely már elindult az iskolában, de a váratlan helyzet megsokszorozta az erőnket. Már a tanév végén megfogalmaztuk a kollégákkal: az online felület előnyeit, a kialakult gyakorlatot a hagyományos oktatás mellett is meg kell tartani. A tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a differenciálás, a tanulási folyamat hatékony támogatásának eszköze van a kezünkben, ki kell használni ezeket a digitális lehetőségeket.

Hálás vagyok azért, hogy olyan iskola közösségének vagyok a tagja, ahol az alkalmazkodóképesség, a helyzetfelismerés, egymás támogatása, a módszertani kultúra megújítása nemcsak a hagyományos, hanem a digitális munkarend alatt is példaértékű.

 

Az interjút készítette: Szabados Tímea, a DPMK digitális pedagógiai fejlesztője