Digitális pedagógiai módszertani ajánlások gyűjteménye

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkársága megbízásából a Digitális Jólét Nonprofit Kft., az eKréta Informatikai Zrt. és az Oktatási Hivatal munkatársai közreműködésével módszertani kiadvány készült és jelent meg, hogy támogassa azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik a koronavírus-járvány következtében elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarend kapcsán keresnek információkat, ötleteket, tájékoztatást a digitális eszközök oktatási felhasználásával kapcsolatban. A kiadvány összeállítói abból indultak ki, hogy egyszer minden bizonnyal visszatérhet az élet a normális kerékvágásba, így nem kerülik meg a visszatéréskor felmerülő problémák elemzését sem. A megjelent ajánlások a jelenléti oktatásban – a járványtól függetlenül is –használhatók a digitális pedagógiai megoldások beépítésére is.

Bár a digitális munkarend 2020 tavaszán történt elrendelése során a legtöbb intézmény és pedagógus sikeresen tért át a digitális eszközökkel támogatott oktatásra az alapfeladatokat illetően, sok esetben kihívást jelentett a megfelelő platformok, szoftverek kiválasztása, a digitális tartalmak előállítása és a tanulókkal való kapcsolattartás. Az eltelt időszak gyakorlati tapasztalatait felhasználva érdemes újragondolni a digitális oktatással szembeni elvárásokat, az alkalmazható megoldásokat és pedagógiai módszereket. Mindehhez – továbbá a digitális technológiában rejlő lehetőségek szélesebb kiaknázásához – kíván segítséget és kiindulópontot kínálni a megjelent ajánlás. A kiadványban gyakorlati példákkal, közvetlenül elérhető bemutatóanyagokkal igyekeznek a szerzők támogatni a pedagógusokat.

Az ajánlás célja, hogy a nevelési-oktatási intézmények, intézményvezetők, pedagógusok számára módszertani segítséget nyújtson a digitális technológiával támogatott oktatási tevékenység során – akár hagyományos, jelenléti oktatásban, akár tantermen kívüli, digitális munkarendben zajlik a tanítás. Ehhez a digitalizáltság különböző szintjein alkalmazható eszközöket, tartalmakat, módszereket mutat be, és javaslatokat fogalmaz meg használatukkal kapcsolatban. Az összeállítás nem kínál megoldást minden tantárgy minden pedagógiai helyzetére, ehelyett a legfontosabb pedagógiai eljárásokra, feladatokra, a tanítási-tanulási folyamat tervezésére, a tanítás intézményi feltételeire fókuszál.

A digitális oktatás technológiai feltételeire, módszertanára vonatkozó ajánlások mellett a kiadvány bemutatja a legfontosabb digitális platformokat, alkalmazásokat és tanulásszervezési megoldásokat, valamint a leggyakrabban használt digitális oktatási tartalmak elérhetőségét is.

Külön fejezetben jelennek meg a digitális eszközök használatának kockázatairól és az ajánlott védekezés lehetőségeiről szóló információk. Kiemelt szerepet kapnak a digitális oktatásban jól alkalmazható mérés-értékelési megoldások, útmutatókkal és példákkal is segítve az olvasót.

Körbejárják a szerzők a közgyűjteményi tartalmak oktatási célú felhasználásának lehetőségeit, amelyek jó gyakorlatként feldolgozott digitális tananyagokat kínálnak, valamint közvetlenül felhasználható tartalmakat, óravázlatokat a digitális pedagógiai módszerek színesítésére, kiegészítésére.

A sajátos nevelési igényű tanulók tanítása a digitális oktatás során még nagyobb kihívást jelent, ezért az ajánláscsomagban bemutatjuk az egyes SNI-területekre vonatkozó megoldásokat is.

A tavaszi hazai és nemzetközi tapasztalatok felhívták a figyelmet a digitális eszközökre épülő oktatás esetén még hangsúlyosabban jelentkező társadalmi-szociális különbségekre, és azoknak a tanulóknak a körére, akik emiatt – vagy egyéb okokra visszavezethetően – le- vagy kimaradtak az oktatásból. Ezeknek a tanulóknak az azonosítására, bevonására külön beavatkozásokkal kell készülni a tantermen kívüli oktatás idején, illetve az azt követő felzárkóztatás időszakában is.

A kiadvány szerzői tisztában vannak azzal, hogy az egyes intézmények, sőt egy intézményen belül akár egyes tanulócsoportok tanulási és tanulástámogatási lehetőségei is eltérhetnek, ezért hangsúlyozzák, hogy a kiadvány nem eljárásrend, hanem ajánlások és hazai jó gyakorlatok gyűjteménye. Abban bízva, hogy a leírtak hasznos segítséget nyújtanak a pedagógusközösségeknek ahhoz, hogy a helyi lehetőségek, adottságok legteljesebb kihasználásával sikeresen oldják meg a tanári feladataikat, közzétesszük a kiadvány tartalomjegyzékének kivonatát.

  1. A digitális pedagógia technológiai eszközei
  2. A tantermen kívüli digitális munkarend technikai feltételei
  3. Tanulásszervezési megoldások, órabeosztás, házirendek és szabályzatok
  4. Az e-KRÉTA rendszer
  5. Online tanulást támogató rendszerek és virtuális tantermi alkalmazások
  6. A központi tartalomszolgáltatást kiegészítő, hasznos hazai tartalmak szerepe és forrásai az információ-és adatmenedzsmenthez szükséges kompetenciák fejlesztésében
  7. A Nemzeti Köznevelési Portál
  8. Tananyag- és taneszközforrások, háttéranyagok, jó gyakorlatok
  9. A közgyűjtemények oktatási célú digitálistartalom-szolgáltatásai
  10. Digitális technológia az értékelésben a vegyes és a digitális munkarend idején
  11. Beavatkozási javaslatok a lemaradással, kimaradással veszélyeztetett csoportok támogatására
  12. Sajátos nevelési igényű tanulók támogatása digitális eszközök segítségével
  13. Oktatást támogató szolgáltatások a digitális munkarend idején
  14. Adatvédelem, online biztonság
  15. Családvédelmi beavatkozások
  16. A különböző munkarendek közötti átmenetek szabályozása és támogatása