5 Perc Digitális Pedagógia
Hírlevél – 2019. október
[DPMK kísérleti kiadás, második kör]
Kiemelt hír:]
World Robot Olympiad világdöntő Győrben
2019-ben Magyarország, azaz Győr ad otthont a WRO robotprogramozási világdöntőnek, amely a magyar oktatástörténet legnagyobb, legrangosabb világversenye lesz 2019. november 8-10. között az Olimpiai Sportparkban.
A World Robot Olympiad (WRO) egy nemzetközi robotépítési és -programozási verseny, amelynek célja, hogy a gyermekeket és fiatalokat közelebb hozza a természettudományos ismeretekhez, tantárgyakhoz, valamint ösztönözze őket a mérnöki, informatikai szakmák választására. A verseny egy olyan tudományos esemény, amely a nagy sportrendezvények izgalmát is kínálja, miközben a LEGO Mindstorms robotok tervezésének, építésének és programozásának kihívásával kell megküzdeniük a fiataloknak.
A felkészülés alatt a 2-3 fős csapatok egy csapatvezető segítségével közösen gyakorolnak, de a versenyeken a csapattagoknak egyedül kell megoldani a feladatokat, az előzetesen megszerzett tudás alapján. A versenyen 6–25 év közötti fiatalok vehetnek részt 4 kategóriában (Regular, Open, Football, Advanced Robotics Challenge) és 6 korosztályban.
Az idei évre összesen 176 csapat regisztrált, ami a tavalyi 115 csapathoz képest újabb rekordot jelent.
Magyarország 2014-ben csatlakozott a WRO-hoz, akkor még csak 11 csapattal, míg az idei nemzeti döntőben már 135 csapat vett részt. A világdöntőn 8 csapat képviseli majd hazánkat. A versenyen több kategóriában mérkőznek meg a fiatalok. A regular kategória lényege, hogy a fiatalok előre megkapják a feladatot – amely az egész világon egységes –, így előre megépíthetik és tesztelhetik a robotokat, de a versenyre teljesen szétszerelt állapotba kell megérkezniük. Ekkor azonban egy meglepetés-szabályt kapnak, amely váratlan helyzet elé állíthatja őket. A foci kategóriában olyan robotokat kell megalkotni, amelyeket labdarúgásra programoznak, s értelemszerűen az a csapat nyer, amelyiknek a robotja több gólt rúg. Az Open kategóriában egy évente változó témában feladatot végrehajtó robotot kell alkotni, a magyarországi világdöntő témája az ételpazarlás lesz. Ezek a kategóriák elsősorban általános és középiskolás fiataloknak szólnak, míg az ARC kategória már az egyetemistákat, főiskolásokat célozza, és összetettebb feladatok elé állítja a fiatal tudósokat.
A 2019. évi WRO verseny témája: Smart Cities
Forrás: https://wro.hu, http://onkormanyzat.gyor.hu/cikk/gyorben_rendezik_a_robotprogramozasi_vilagdontot.html
A Digitális Jólét Nonprofit Kft. divíziójaként működő Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) az Európai Programozás Hete (EU Code Week) elkötelezett magyarországi támogatója. Az Európai Bizottság által 2013-ban útjára indított kezdeményezés célja, hogy a programhéten minél több diák ismerkedjen meg a programozás, kódolás alapjaival. A DPMK komoly szerepet vállal a szervezésben, segítséget nyújt az intézményeknek és a pedagógusoknak, illetve szakmai előadásokkal és webináriumokkal is támogatja a felkészülést és az események megszervezését.
Az idei évben a Code Week programhét október 5. és 20. közt kerül megrendezésre. A programozási események szervezői már év eleje óta regisztrálhatnak, és bejelölhetik eseményeiket a EU Code Week map oldalon.
Code Week eseményt bárki szervezhet: iskolák, cégek, felsőoktatási intézmények, múzeumok, élményközpontok is meghirdethetnek a kódoláshoz kapcsolódó programokat. Ilyen regisztrált esemény lehet egy verseny, vetélkedő vagy a tágabb közösségnek szóló népszerűsítő vagy foglalkoztató program is (az órarendben szereplő tanóra azonban nem tekinthető Code Week eseménynek), vagy akár különféle cégek által meghirdetett bemutatók, programozással összefüggő szakmákat népszerűsítő előadások, látogatások.
A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ webinárium-sorozattal segíti a felkészülést azok számára, akik szeretnének programozási eseményt szervezni az európai programhét keretében.
Az eddig lezajlott webináriumok megtekinthetők az alábbi linkeken:
Klacsákné Tóth Ágota: Kódolási programok minden korosztálynak
A webinárium betekintést nyújt arról, hogy lehet a kódhéten életkornak megfelelő programokat szervezni egy 12 évfolyamos iskola valamennyi tanulójának.
A további tervezett programokról folyamatos tájékoztatást adunk a dpmk.hu Hírek rovatában, valamint a Code Week Facebook oldalán is!
Sajtóhír:]
A kormány elfogadta a digitáliskompetencia-keretrendszer fejlesztéséről és bevezetéséről szóló minisztériumi előterjesztést
A digitális gazdaságnak digitálisan felkészült munkavállalókra van szüksége, ennek elősegítése érdekében a kormány elfogadta a digitáliskompetencia-keretrendszer fejlesztéséről és bevezetéséről szóló minisztériumi előterjesztést – mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón, 2019. június 17-én Budapesten.
A megfelelő szintű digitális jártasság az élet minden területén elengedhetetlen, szükséges egyebek mellett a munkakereséshez, a munkavégzéshez, a tanuláshoz, az online vásárláshoz, egészségügyi adatok kezeléséhez, elektronikus ügyintézéshez és a közösségi társadalmi tevékenységekhez. A helyettes államtitkár kiemelte: a kormányrendelet elfogadása lehetővé teszi, hogy az európai uniós rendszerek mintájára Magyarországon is elkészüljön és bevezetésre kerüljön az a digitáliskompetencia-keretrendszer (DigKomp), amely átláthatóvá, követhetővé, mérhetővé teszi az állampolgárok digitáliskompetencia-szintjeit. Erre a keretrendszerre építve határozzák majd meg a különböző szakmákhoz, munkakörökhöz szükséges digitális kompetenciákat, így a munkavállaló láthatja, hogy milyen képzés szükséges számára egy adott munkakör betöltéséhez.
A helyettes államtitkár elmondta: a kormány több programmal is támogatta a digitális ismeretek terjedését Magyarországon (digitális élményközpontok létrehozásával, digitális alkotó műhelyek indításával a szakképzésben, digitális jóléti pontok működtetésével országszerte), emellett minden ágazat elkészíti a saját területére vonatkozó digitális stratégiáját.
Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: az európai polgárok 40 százaléka egyáltalán nem rendelkezik vagy nem rendelkezik megfelelő szintű digitális készségekkel. A digitális készségekkel nem rendelkező emberek 42 százaléka pedig munkanélküli.
A készülő digitáliskompetencia-keretrendszer az állampolgárok számára öt fő terülen – az információ- és adatmenedzsment, a kommunikáció és együttműködés, a digitális tartalmak létrehozása, a biztonság és a problémamegoldás területére lebontva – tartalmazza majd 21 kompetencia részletes leírását a különböző jártassági szinteken.
A digitáliskompetencia-keretrendszer kialakításával elindított folyamat nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje a kormányzat által kitűzött célt, és 2030-ra a digitálisan legfeljebb államok közé tartozzon az Európai Unióban – mondta Horváth Ádám.
A kormányhatározat szövege letölthető.
A koncepciót megalapozó dokumentum is elérhető.
Forrás: MTI
Fotók, ábrák: DPMK
Nemzetközi Informatikai Diákolimpia lesz 2023-ban Szegeden
2023-ban, Neumann János születésének 100. évfordulója évében Magyarország rendezi meg Szegeden a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát (International Olympiad in Informatics, IOI). Az M1 Ma este c. műsorában Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a rangos diákversenyről, annak múltjáról és a magyarországi informatikaoktatás jelenlegi helyzetéről.
Annak ellenére, hogy az informatika viszonylag fiatal tudományág, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát már 1989 óta minden évben megrendezik. A kezdetben mindössze 20 versenyzővel indult versenyre ma már a világ 80 államából érkeznek résztvevők. Egy-egy ország 4 fővel nevezhet, akik közül a versenykiírás értelmében egy sem lehet 20 évnél idősebb és nem vehet részt középiskolánál magasabb szintű oktatásban.
A kifejezetten az algoritmizálás és programozás versenyeként számontartott megmérettetés két napja alatt a résztvevőknek összesen 6 informatikai problémát megoldaniuk, amelyre naponta 5 óra áll rendelkezésükre.
Az idei versenynek Azerbajdzsán adott otthont augusztus 4. és 11. között. A bakui olimpia Magyarország számára több szempontból is sikeresen végződött: Tóth Balázs, a Fazekas Gimnázium tanulója aranyérmet szerzett, a magyar szervezők pedig itt mutatták be az Irányító Bizottságnak a 2023-as rendezés projekttervét, amelyről a verseny végéig döntés is született. Magyarországon eddig egy alkalommal, 1996-ban Veszprémben került megrendezésre a diákolimpia, illetve 2005-ben Sárospatakon került sor a Kelet-Európai Informatikai Diákolimpiára.
Jobbágy László az interjúban elmondta: az Informatikai és Technológiai Minisztérium által irányított Digitális Jólét Program nagy hangsúlyt fektet az informatikai szakma népszerűsítésére, tekintettel arra, hogy magyar diákok kimagasló nemzetközi eredményei ellenére még mindig sokkal kevesebben jelentkeznek informatikai szakokra, mint amennyi végzett diplomásra az ágazatnak szüksége volna (a jelenleg betöltetlen informatikai állások száma Magyarországon 20.000 közeli). Emellett a kormány a Digitális Oktatási Stratégia keretében azt is igyekszik elérni, hogy a köznevelésben tanuló minden diák megismerkedjen legalább alapszinten a programozással. Mint kiemelte, nem az a cél, hogy mindenkiből programozó váljon, de a jövő munkahelyein – és egyre több iparágban, pl. az autóipar területén már ma is – elengedhetetlen bizonyos szintű kódolási készség megléte.
A teljes interjú megtekinthető itt.
Ez lehet a magyar internetes tudás forradalma
„A magyar online tér, kulturális örökség és a digitális tudás ma még nem belátható jelentőségű vállalkozása lehet a Nemzeti Névtér projekt, amelynek indulását minden különösebb visszhang nélkül jelentették be.
Néhány hete szép csendben elindult az abcd.hu címen a magyar Nemzeti Névtér nevű oldal. Hogy mire jó, és miért, azt az felületesebb netező nem biztos, hogy elsőre átlátja, főleg, hogy legjobb esetben is csak félkész állapottal találkozik. Ha azonban a fejlesztések jól alakulnak, belátható időn belül valóban ez lehet a magyar kulturális tudás internetes ábécéje.”
„A projekt, ha legalább a fele bejön annak, amit elképzelnek, minőségi ugrást is hozhat az internet magyar szegletében. Lényegében egy olyan felületről van szó, ami egyszerre enciklopédia, szakmailag hitelesített információs kiindulópont és a neten szétszórva lévő magyar tartalmak digitális gyűjtőoldala. Egy információs kapu, ami magyar vonatkozásban Wikipédia-szerűen széleskörű, ugyanakkor az illetékes intézmények által hitelesített, és amin keresztül rögtön el lehet érni a különböző helyeken lévő kapcsolódó adatokat, szövegeket, könyveket – egyszer majd remélhetőleg fotókat, filmeket, zenéket is.”
„A névtér-koncepció megvalósítása új értelmet adhat a lexikonok, szótárak használatában is. Ha a szótárakat, életrajzi lexikonokat, kulturális adattárakat digitalizálják, akkor azok mind használhatók lesznek az online térben. Így az egymástól elkülönült kulturális szigetek között hidakat, kapcsolatokat, átjárókat lehet teremteni, miközben arra is lesz lehetőség, hogy a kulturális dokumentumokhoz bárki, bármikor, bárhonnan hozzáférjen.
A nemzeti névtereket első körben a közgyűjteményi szereplők közti kollaboráció révén kell felépíteni, de ha ez a fajta együttműködés sikeres lesz, akkor idővel ki lehet terjeszteni ezt a kooperációt a közigazgatás világára is, hiszen ott is hasonló átfedések léteznek.
Egy ilyen egységes rendszer nem csak a kulturális emlékezet fenntartása szempontjából jó; a kutatás és az oktatás számára is hatalmas lehetőséget kínál, nem beszélve a mezei felhasználókról, akik pár kattintással találhatnak megbízható adatokat az őket érdeklő dolgokról, úgy, hogy ne kizárólag egy-egy intézmény az átlagember számára meglehetősen irreleváns logikája határolja be a lehetőségeket. Ehhez viszont az kell, hogy tényleg minél több nagy intézmény, közgyűjtemény álljon be a projektbe.”
Wifi lesz minden iskolában, a diákok okostelefonon írhatnak dolgozatot
„Minden iskolában és osztályteremben lesz wifi, hogy a diákok és a tanárok is hozzáférjenek a digitális tananyagokhoz, a diákok pedig az okostelefonon is írhassanak dolgozatot, mondta a Magyar Nemzetnek Solymár Károly, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.
Solymár Károly az interjúban arról beszélt, hogy két országos beruházássorozat is zajlik az általános- és a középiskolák digitalizációjára. Az egyik fejlesztésben szupergyors internetet szeretnének teremteni az iskolákban: a kisebbekben másodpercenként száz megabites sebességgel, a nagyobbakban egy gigabitessel.
A másik fejlesztés célja, hogy minden osztályteremben legyen wifi. A legtöbb vidéki iskolában már van vezeték nélküli internetelérés, Budapesten és Pest megyében az iskolák 30 százalékában van meg ez a lehetőség. A fejlesztés összesen 3500 iskolát érint.
Innentől az iskola és a tanár hozzáállásán múlik, hogy él ezzel a lehetőséggel. A tanár digitális tananyagokat, segédleteket mutathat be a diákoknak az órán. Hogy a diákok figyelme ne terelődjön el, arra is lehetőség van, mondta Solymár Károly, hogy az iskolai wifin keresztül csupán oktatási anyagokhoz férhessenek hozzá a gyerekek.
Az nemigen várható el, hogy az állam minden tanulónak táblagépet vásároljon és gondoskodjon azok karbantartásáról, mondta a helyettes államtitkár. Mivel a diákok nagy részének már van okostelefonja vagy tabletje, az iskolai wifin keresztül a diákok saját készülékeiket használhatják majd az órákon, és akár ezen oldhatják meg a teszteket, dolgozatokat is.
Sok iskolában ma még tiltják az okostelefonok használatát a gyerekeknek az órán. A fejlesztések után ezt érdemes lesz átgondolni. Solymár Károly azt mondta: ’az biztos, hogy a digitalizáció megváltoztatja a világot, előbbre pedig az jut, aki alkalmazkodik az új feltételekhez’. Nekik az a feladatuk, hogy megteremtsék ehhez a technikai hátteret.”
Forrás: https://index.hu/belfold/2019/10/10/iskola_okostelefon_wifi_dolgozat_tananyag_digitalizacio_solymar_karoly_itm/ és https://magyarnemzet.hu/gazdasag/okostelefonon-lehet-majd-dolgozatot-irni-7383107/
Hogyan ismerhetjük fel az online zaklatást?
„Szülőként sokszor nehéz elképzelni, mi történik a gyerekekkel az online térben, hogyan is működik az online zaklatás, a cyberbullying. Nehéz elképzelni, mert nem feltétlenül vannak ilyen gyerekkori élményeink, tapasztalataink, mert nehezen tudjuk beleélni magunkat, hogyan is élik meg a mai gyerekek az online jelenlétet, mert eszünkbe se jut, hogy a mi gyerekünk ugyanúgy lehet áldozat, mint zaklató.
„Online zaklatásnak minősül minden olyan üzenet, amelyet a másik fél nem akar kapni. Pláne, ha erre a küldő figyelmét fel is hívja. A zaklató üzenetek bántják a címzettet, fájdalmat okoznak, megfélemlítenek, pánikot okozhatnak – definiálja a cyberbulling fogalmát Matusek M. Zsuzsanna. – A kéretlen üzenet nem összekeverendő a spam-mel. Az online zaklatás lehet képi vagy szöveges, privát vagy nyilvános üzenet. A zaklatás történhet e-mailben, sms-ben, üzenőfalon, kommentben, chatprogramban, de akár hagyományos levél formájában is.”
„Az online zaklatás leggyakoribb formái
- Zaklató üzenetek
– a fenyegető üzenetek félelmet keltenek
– a rágalmazó, becsületsértő, hitelrontó üzenetek szégyenérzetet keltenek
– szexuális tartalmú üzenetek értetlenséget, zavar és szégyenérzetet kelthetnek, fóbiákat szülhetnek, a felnőttkori kiegyensúlyozott párkapcsolatra hathatnak negatívan
– túlzásba vitt udvarlás, rajongás félelmet kelt
- Online piszkálódás
Folyamatosan „megbökik” az interneten, újra és újra rácsörögnek és ezzel feszültséget, frusztrációt okoznak.
- Visszaélés kicsalt információkkal képekkel, személyes adatokkal
– zsarolás privát képekkel (A gyerekekben tudatosítani kell a képfeltöltés és -megosztás szabályait és azt is, hogy sohasem az áldozat a hibás.)
– megfélemlítés, zsarolás személyes információkkal
- Kirekesztés
Nagyon nehezen érhető tetten, mert a felnőttek nem látják, nem tudnak arról, hogyha egy gyereket egy virtuális csoportból kirekesztenek, vagy egy csoporton belül összefognak ellene és úgy kommunikálnak vagy nem kommunikálnak vele.
- Kommentek közösségi médiában
Gyakori, hogy a gyerekek a közösségi médiában tesznek egymásra bántó, sértő megjegyzéseket, összefognak és összehangoltan támadnak rá társukra.”
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány segítői a 116-111-es számon éjjel-nappal ingyen elérhetőek az online gyűlölködést átélő vagy egyéb problémával küzdő fiatalok, vagy szüleik számára.
Forrás: https://www.digitaliscsalad.hu/biztonsag/hogyan-ismerhetjuk-fel-az-online-zaklatast?
Ilyen ma felnőni egy gyereknek Magyarországon
„Elkészült az első magyarországi gyerekjelentés a gyerekjogokról: több mint ötezer gyerek mondhatta el véleményét a többi közt arról, milyen oktatást szeretne, mi aggasztja leginkább a jövővel kapcsolatban, illetve arról, mennyire érzi magát biztonságban.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és diákönkénteseinek kezdeményezésére készült, a kutatás keretében tavaly november és idén március között közel 5300 gyerek mondta el véleményét arról, milyen Magyarországon felnőni. A megkérdezettek 70 százaléka 15 és 17 év közötti, 29 százaléka 10 és 14 év közötti, és 1 százaléka 9 éves vagy annál is fiatalabb.
A jelentésből egyértelműen kirajzolódik, mi a legfontosabb a gyerekeknek: ez pedig az oktatás. Úgy gondolják, hogy hazánk főként úgy teheti jobbá a gyerekek helyzetét, ha minőségi oktatást és álláslehetőségeket biztosít.
A gyerekeket leginkább az foglalkoztatja, hogy amit tanulnak, mennyire hasznos. Hosszú távon pedig attól tartanak leginkább, hogy nem találnak majd állást. A kutatás rámutat arra is, hogy mennyire sok múlik az oktatási rendszeren, hiszen ahol az iskolát biztonságos és vidám helynek tartják, ahol a tanárok tisztelettel bánnak a gyerekekkel, ott az átlagnál többen látják hasznosnak a tananyagot.
A válaszadók 93 százaléka szerint az iskolák minőségét az határozza meg, mennyire hasznos a tananyag. Háromból egy gyerek úgy véli, nagyon sok hasznos dolgot tanul az iskolában, 63 százalékuk viszont úgy látja, sok minden, amit tanul, haszontalan.
Leginkább a középiskolások vélekednek úgy, hogy valami nincs rendben a tananyag összetételével. A gimnazisták 70 százaléka úgy érzi, sok felesleges dolgot kell elsajátítaniuk.
„Brutálisan magas óraszámok a gimnáziumban, amik mellett nem lehet csak kimerülésig tenni bármit is. Az elvárás marad, de a teljesítményünk romlik. Nem véletlenül. Nincs meg a kellő idő arra, hogy a testi-lelki egészségünkre odafigyeljünk, és ezáltal romlik az agyi teljesítményünk, valamint a fizikai is. Biztos van megoldás arra, hogy reggel, amikor megyek iskolába és este, amikor haza, ne halál fáradt embereket lássak” – fogalmazott egy válaszadó.
A fiatalok tanulási kedvén is lenne még mit javítani, hiszen mint kiderült, a jó iskolákban ugyan nagyobb a tanuláskedv, mégis tízből csak egy gyereknek jelent örömet a tanulás, ötödük szerint pedig túl sok bántalmazás, zaklatás és kiközösítés történik az iskolákban.”
Forrás: https://24.hu/belfold/2019/09/19/ensz-gyerekjelentes-a-gyerekjogok-helyzeterol-2019/
Tudástár:]
Az új stratégia alapja három pilléren nyugszik, melynek főbb elemei a következők:
- Karrierlehetőség
- egyszerű, átlátható, átjárható rendszer
- vonzó, valóban 5 éves technikum (kilépési lehetőséggel a 12. évfolyam végén), kisebb terheléssel a 12. évfolyam végén; a szakgimnázium legalább a mérnökképzés tekintetében a felsőoktatás előszobája legyen, valamilyen formában elfogadva a megszerzett ismereteket
- ösztöndíjrendszer
- Vonzó környezet
- infrastruktúra (épület, eszközök)
- jó minőségű, korszerűen felszerelt ágazati alapozó tanműhelyek
- duális képzés feltételeinek biztosítása (KKV-knak ágazati képzőközpontok, nagyvállalatoknál más gyakorlóhelyek számára is nyitott vállalati képzőközpontok)
- digitális tartalom (tankönyv mellett/helyett), folyamatosan korszerűsítve
- korszerű oktatási technológiák
- Naprakész oktatói tudás
- vállalati helyszínű akkreditált oktatói képzések
- mérnökök, gazdaságban dolgozó szakemberek beengedése az iskolába – meg kell fogalmazni, hogy milyen korosztálynak, milyen feltételekkel. Rövid tanári-pedagógiai modulok, képzések kialakítása – cél: 500 óraadó
- rugalmasabb mérnöktanár- és szakoktató képzések
- kiscsoportos felzárkóztatás módszertanának fejlesztése, mentori feladatokra felkészítés
- a szakképzés sajátosságaira épülő új minősítési rendszer, életpályamodell kialakítása, mely a lehető legrugalmasabb módon biztosítja a tanárok foglalkoztatásának több formáját és a béralku lehetőségét, a piaci bérekhez igazodást
- digitális asszisztensek
A Szakképzés 4.0 stratégia elérhető itt.
Hogyan fogja átalakítani az életünket a technológia a következő évtizedben?
„Tette fel a kérdést a Realizing 30 névre hallgató tanulmányában a Dell Technologies, nem is véletlenül, hiszen a feltörekvő technológiák 2030-ra markánsan megváltoztathatják a gazdaságot, a munka világát és a mindennapjainkat is.
A gazdaságra vonatkozó részt már márciusban bemutatta a cég, most viszont a budapesti Dell Technologies Fórumon két új részt tettek közzé, amiben az életünk és a munkavégzés került a középpontba. Az Institute for the Future és a Vanson Bourne kutatásának eredményeit most a Dell Magyarország augusztusban kinevezett vezérigazgatója, Rakoncza Zsolt ismertette az újságírókkal.
Kobotforradalom
Nem ez volt persze az egyetlen ilyen technológia, hasonlóan fontos lehet a jövőben a kiterjesztett, illetve virtuális valóság is, amivel a cég 2017 óta üzleti szinten is foglalkozik. Óriási segítség lehet például az, ha az ember az otthonából, egy VR-szemüveg segítségével tud körbejárni egy autót a vásárlás előtt, vagy felpróbálni egy ruhát, amit kinézett magának. Emellett a folyamatok is egyre gyorsulnak – például az 5G-vel –, egyre több az olyan új beviteli módszer, mint a gesztusvezérlés, a különféle szenzorok pedig a mesterséges intelligenciához hasonlóan automatizálással vehetnek le terheket a vállunkról.
A munka terén a felmérés alapján három ponton hozhatnak majd fontos változásokat ezek a technológiák:
- a mesterséges intelligencia segítségével előítéletek nélkül, tisztán a teljesítményre alapozva értékelhetik majd a cégek az alkalmazottaikat,
- illetve az ember és a gép kapcsolatának harmonizálásával hatékonyabbá teheti a munkát,
- a munkavállalók pedig sokkal nagyobb szabadságot kaphatnak a kiterjesztett valóságnak köszönhetően, hiszen egyre kevesebb indok szól majd a klasszikus irodai munka mellett.
Itt érdemes kiemelni az ún. együttműködő robotokat, vagyis a kobotokat, ezeknek ugyanis kulcsszerepe lehet majd a munkahelyek átalakításában. A kobotok olyan robotok, amik képesek alkalmazkodni a környezetükhöz, így az emberek könnyedén dolgozhatnak velük egy térben – már ha ők is hajlandóak lesznek elsajátítani az együttműködés kereteit, és megérteni a robotokat. Az egyértelműnek tűnik, hogy a megkérdezett üzleti vezetők túlnyomó többsége nemcsak lát ebben potenciált, hanem hisz abban, hogy a jövőben ez a közreműködés növelni fogja a munkahelyi hatékonyságot, és segíteni fog az embereknek átlépni a saját korlátaikat.
Fontos az oktatás kérdése is, az ugyanis a kobotok példáján is látszik, hogy az új technológiák új készségeket és szemléletmódot igényelnek. Ez komoly üzleti lehetőség, de egyelőre senki nem hozott létre komolyabb akciótervet a megoldására. Rakoncza szerint a jövőben minden bizonnyal ki fog alakulni erre egy modell, de az biztos, hogy az oktatási intézményekkel közösen kell majd kitalálni a megoldást.”
Források:
https://index.hu/techtud/2019/09/25/dell-jovokutatas-5g-mesterseges-intelligencia-kutatas-iftf/
Az ember-gép kapcsolatáról szóló kutatási jelentés, illetve a „Future of work report” elérhető.
Csaknem tizenkétezer órányi népzenét tett közé az MTA Zenetudományi Intézete
„A magyar népzene kutatásának története több mint száz évre nyúlik vissza: 1896-ban Vikár Béla Európában elsőként használta a fonográfot népzenei gyűjtésre. Csaknem 12 ezer órányi népzenei hangfelvétel vált hozzáférhetővé a kutatók és a nagyközönség számára a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Zenetudományi Intézetének népzenei Hangarchívumából.
A gyűjteményben 1896-tól egészen napjainkig találhatóak felvételek.
A mostani digitális közreadás a korábbi évtizedek munkájára épül, egyik állomásaként annak a hatalmas munkáknak, amelynek során a hanganyagok mellett a hozzájuk tartozó papír dokumentumok teljes állományát is digitalizálják. Így a különböző dokumentumokat is be lehet hívni az egyes adatokhoz. Ehhez mind a hangfelvételeket, mind pedig a leíró dokumentációt is digitalizálni kellett. A munka nagyságát jól érzékelteti, hogy a papír dokumentáció, köztük a fotók, lejegyzések, jegyzőkönyvek oldalmennyisége 400-500 ezer tételt tesz ki.”
Zenetudományi Intézet Hangarchívum
Szakirodalom:]
Fehérvári Anikó (szerk.): Alapkompetenciák fejlesztése öt európai országban
„Megjelent az Alapkompetenciák fejlesztése öt európai országban című kötet, amelynek szerkesztője Fehérvári Anikó, a PPK Neveléstudományi Intézetének vezetője, aki az intézet több munkatársával együtt szerzőként is jegyzi a könyvet.
A kötet Finnország, Hollandia, Németország, Csehország és Lengyelország kurrikulumfejlesztési sajátosságait hasonlítja össze országtanulmányok formájában. Tágan értelmezi a kurrikulum fogalmát, így nem csak szorosan a kötelező, tanórai fejlesztésekre összpontosít, hanem olyan tartalmi elemekre is, mint a tanulási környezet, az innovatív eszközök beszerzése, mérési rendszerek fejlesztése vagy a pedagógus-továbbképzés. A vizsgált európai országok az oktatási rendszerek kialakítása során nem csak az ismeretszerzésre koncentrálnak, hanem a képességek, készségek elsajátítására is nagy hangsúlyt fektetnek.”
Fehérvári Anikó (szerk.) (2019): Alapkompetenciák fejlesztése öt európai országban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-489-058-4, ISBN 978-963-489-059-1 (pdf)
Infografika:]
Csak az oktatással lehet kivédeni az automatizálás kedvezőtlen hatását
2030 környékén a diplomás munkakörök kb. egyötödét fogja veszélyeztetni az automatizáció, szemben a legalacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkakörökkel, ahol ez az arány 60 százalék körüli lesz.
Forrás: http://res.cloudinary.com/yumyoshojin/image/upload/v1/pdf/future-manufacturing-2019.pdf
Videóajánló:]
Nyelvoktató robot, óvodai robot – a jó példák
Kiválthatják-e a robotok a pedagógusokat? Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője szerint nem, viszont a robotok nagyon hatékonyan tudnak segíteni az oktatás bizonyos fázisaiban. Nézzük a példákat!
https://posztmodem.blog.hu/2019/04/13/nyelvoktato_robot_ovodai_robot_a_jo_peldak?ajanlo=1
Itt lehet elérni a felvételt:
https://youtu.be/D__XxyTABnk
A többi téma linkjei – önállóan elérhető videóként:
Robot pincér Budapesten – https://youtu.be/NpiiJDyBXww
Lesz magyar robot – https://youtu.be/lixFDGT1Fi4
Érzelmekre ható robotok a stúdióban! – https://youtu.be/YSMf7kgpzh4
Robotok a svéd iskolában – https://youtu.be/71CvnHDSEIs
Hanesz Angelika az Év Tanára közönségdíjasa Szlovákiában
„Hanesz Angelika Kassán él, a buzitai tanítói állása mellett a Pavol Jozef Šafárik Egyetem Informatikai Intézetében is dolgozik.
9 évvel ezelőtt létrehozta és máig mentora a kassai Tálentum Cassoviensis Alapítvány programozó csapatának, mely ma már a világ élmezőnyébe tartozik.
A First Lego League robotikaversenyein elért eredményeiknek köszönhetően az idén Amerikába, a Silicon Valley-be is meghívást kaptak, ahol a diákjai azt a CUL becenévre hallgató készüléküket mutatták be, amely képes az űrhajósok ruháit UVGI ultraibolya sugárzás segítségével dezinfikálni.
Találmányukat egyeztették több szakemberrel, biológussal, tudományos kutatóval és Farkas Bertalan egykori magyar űrhajóssal is, aki elmondta nekik, hogy amikor ő járt az űrben, akkor a szennyest kapszulákba csomagolva egyszerűen kidobták, s azok valószínűleg azóta is ott keringenek az űrben.
Elég ritka, hogy valaki a felsőoktatásban és az alapoktatásban is tanítson. Elmondta, a P. J. Šafárik Egyetem Informatikai Intézetének Pedagógiai Tanszékén az informatikatanároknak tart képzéseket és készít módszertani anyagokat. ’Nekem az nagy előny, hogy a saját anyagaimat a környezetemben rögtön ki is tudom próbálni, és ha kell, tudok rajta javítani’ – fogalmazott.”
Forrás: https://felvidek.ma/2019/10/hanesz-angelika-lett-a-szlovakia-tanara-verseny-kozonsegdijasa/
Videó: https://ma7.sk/videok?op=2978#&gid=1&pid=2978
Podcast ajánló:]
Kicsit csalódás volt a 482 km/órás tempó
„Elon Musk űripari cége, a SpaceX 2015 óta rendezi meg minden évben a Hyperloop Pod bajnokságot, amin a világ legjobb egyetemeinek mérnökcsapatai versengenek azon, ki tud gyorsabb kísérleti kapszulát építeni Musk dédelgetett szupervonat-álmához, a Hyperloophoz. Idén, ahogy minden eddigi évben, a müncheni műszaki egyetem csapata nyert, méghozzá óriási fölénnyel.
A csapat egyik kulcsembere – a meghajtással foglalkozó csoport vezetője – egy magyar diák, Csillik Levente volt. Vele beszélgettünk a TNT podcast új epizódjában arról, hogy valójában mi is ez a Hyperloop, mitől annyira nagy szám, hogyan fogja az egész életünket felforgatni, ha egyszer elindul, és mitől olyan jó a müncheni egyetem, hogy a mérnökhallgatói rendszeresen agyonverik a világot Hyperloop-építésben. Szó esett még továbbá arról, hogy:
- Gyorsabban ér-e be majd Miskolcról a Hyperloop a Nyugatiba, mint Káposztásmegyerről a 14-es villamos?
- Mennyibe kerül egy kilométernyi vákuumalagút kiásása?
- Hogyan lehet kanyarodni 1000 kilométeres tempónál?
- Mit ér egy állásinterjún, ha valaki világbajnok Hyperloop-kapszulát épít?
- Mennyire zöld a Hyperloop, és miért nem váltja ki a repülőgépet?
- Kinek van közös szelfije Elon Muskkal?”
A podcast itt érhető el: https://index.hu/techtud/2019/09/08/hyperloop_verseny_csilik_levente/
Meglepő, mulatságos:]
Ezeket a robotokat japán középiskolások(!) építették a 2018-as RoboCon versenyre. Elképesztő!
Forrás: https://www.instagram.com/p/Bx5Guzzhwyv/
______________________________________________________________________________
5 perc digitális pedagógia hírlevél
Az „5 perc digitális pedagógia” a DPMK szakmai hírlevele, melynek célja az információs társadalom digitális oktatást érintő szűkebb és tágabb témakörébe tartozó tudástartalmak megosztása, a szakmai párbeszéd, tudásmegosztás erősítése. A saját írású cikkek tartalmáért a felelősséget vállaljuk. A további források gondos válogatására törekedtünk, ugyanakkor a hírlevélben megjelenő tartalmak nem mindegyike tükrözi a DPMK hivatalos álláspontját. A jelzett források tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Adatkezelési irányelveink: http://dpmk.hu/adatkezelesi-iranyelvek/.
