A 2018. május 3-ai első összejövetelt követően, június 13-án nagy sikerrel zajlott le a Digitális Pedagógiai Műhely második szakmai fóruma. A rendezvénysorozat célja, hogy előadásokkal bevezetett műhelybeszélgetések keretében biztosítson lehetőséget különféle szakemberek – oktatási szakértők, kutatók, médiapedagógusok és a téma iránt érdeklődők – számára ahhoz, hogy megvitathassák egymással a digitális pedagógiai kultúra és az átalakuló oktatási környezet kérdéseivel kapcsolatos nézeteiket.

A szervezők köszöntőjét követően Ollé János, a Pannon Egyetem oktatója „Trendek, kihívások, prioritások a digitális iskolapedagógia fejlesztésében” c. rövid videoüzenetében a jó gyakorlatok bemutatása és a tényeken alapuló tudományos kutatások egymástól való elkülönítésének fontosságáról beszélt.

Fekete Zsombor játéktervező – a játékosítás mátrix modelljén keresztül – a helyzetfüggő játékosításról és annak pedagógiai vonatkozásáról tartott előadást.

Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője „Mi a digitális pedagógia lényege, ha nem az eszközhasználat?” c. előadásában többek közt az iskolapadban ülő generáció és az őket tanítók közti digitális különbségekről, a megváltozott tanulási környezetről, a digitális készségek iránti egyre növekvő munkaerőpiaci igényekről beszélt, valamint arról a dilemmáról, hogy ha mai világunkban minden lexikális tudás pillanatok alatt elérhető bárki számára, akkor mi az a hasznos tudás, amelyet a gyerekeknek az iskolában meg kellene tanítani. A társelőadóként fellépő robottal azt illusztrálta, hogy hiába válik egyre könnyebbé az információhoz való hozzáférés, ha a tanuló nem tudja azt a megfelelő kontextusban felhasználni.  Az összefüggés-rendszerek átadása és a kontextus teremtési képesség kialakítása egyre fontosabb – és a lexikális tudás átadásánál lényegesebb – elemévé válik a pedagógusok feladatainak. Az előadásról részletes beszámolót itt olvashatnak.

Papp-Danka Adrienn digitálisoktatás-módszertani szakértő előadásában olyan, a mindennapjainkat egyre inkább meghatározó témákat érintett, mint a digitális állampolgárság, a digitális kommunikáció, a digitális egészség és a digitális jog. Előadásának illusztrálásaként be is mutatott egy 10 éves digitális mintapolgárt.

Végül Rigóczki Csaba „kézműves tanár” invitálta játékosított környezeti nevelési sétára a résztvevőket. Az okostelefonos alkalmazásra épülő oktatási módszer (M-learning) és a bemutatott jó gyakorlat hatékony eszköze lehet a tizenévesek megszólításának.

A Digitális Pedagógiai Műhely szervezőinek tervei szerint az eddig lezajlott, eseti találkozókat ősztől kezdődően már egy rendszeres szakmai műhely jellegű közös tevékenység válthatja fel, így még hatékonyabb lehet majd az együttműködés a terület iránt érdeklődő szakemberek közt.

Az eseményről bővebb beszámolót itt olvashatnak.