Országtanulmány
Készült: 2018. szeptember
Készítette: Dr. Benkei-Kovács Balázs

Bevezető

Az anyag három ország összefoglaló leírásának részeként született. Az európai frankofón országok (Franciaország, Belgium és Luxemburg) digitális fejlesztési programjainak áttekintése komplex szakmai kihívás. Méretüknél és a lakosság heterogenitásánál fogva is különböző jellegű országokról van szó, amelyekben az oktatásirányítási rendszert eltérő szakpolitikai kultúrák határozzák meg. Franciaország úttörő a digitális oktatási eszközök és módszerek tesztelése és bevezetése terén, gyakran zajlik intenzív szakpolitikai diskurzus a területen, mégis le van maradva Luxemburg és Belgium mögött a gazdaság digitalizációját illetően. Ez a látszólagos ellentmondás az országok méretbeli különbségére is visszavezethető: egy jelentősen nagyobb méretű rendszert nehezebb átalakítani, mint egy kisebb méretű, dinamikusan fejleszthető struktúrát, még abban az esetben is, hogyha a fejlesztések néhány évvel később indultak meg egy adott területen.

1. táblázat: A digitális társadalom- és oktatásfejlesztés a frankofón országokban

	Belgium	Franciaország	Luxemburg
A digitális pedagógiai fejlesztések szempontjából jellemző rájuk	reflektív- értékelő-követő attitűd	intenzíven fejlesztő-reformáló	kreativitásra és nem tradicionális eszközökre fókuszál
Elfoglalt pozíciójuk a DESI európai ország-rangsorban (2018)	8. hely	19. hely	5. hely
Rendelkeznek-e önálló Digitális Oktatási Stratégiával?	Nem. A digitális képzésfejlesztés a Vallon Digitális Stratégián belül valósul meg.	Igen: Digitális Oktatási Stratégiájuk („Plan numérique pour l’Éducation”) 2015-ben indult.	Nem. A „Digital (4) Education” program a Digitális Luxemburg projekten belül valósul meg.
Használnak-e nemzeti szintű digitális kompetenciamérő eszközöket?	Igen, elsősorban a tanulók számára, de ez kivezetés alatt van jelenleg.	Igen, körülbelül 15 különféle mérőeszközzel rendelkeznek, többek között tanárok és tanulók számára.	Nem lelhető fel ilyen eszköz a beszámolókban.
Milyen fázisban áll a DigComp európai keretrendszer, illetve ehhez kapcsolódó eszközök adaptációja?	A szakpolitikában tervezik bevezetését, beszélnek róla előadásokban és publikációkban is említik, de egyelőre terv szintjén marad.	2018. szeptemberében indul a PIX online kompetencia mérő eszköz (amely kiváltja a 15 különböző egyéb mérést)	Egyelőre kormányzati szinten nem foglalkoznak a kérdéssel.

Kontextus

Luxemburgi Nagyhercegség Európa területileg egyik legnagyobb „miniállama”, 2018-ban 590 ezer lakossal rendelkezett. Ezen belül belül a 2018. évi népszámlálás adatai szerint[1] az 5–19 éves kor közötti gyermekek és fiatalok száma 97 ezer fő. Ezt a tanulói populációt kicsit több mint 200 oktatási intézmény szolgálja ki, amely nagyjából 9000 pedagógust foglalkoztat. Egy jóléti államon belül ez a kisebb méretű populáció könnyen fejleszthető és lehetővé teszi, hogy a digitális kompetenciákat kreatív, ugyanakkor a többi országhoz képest eltérő stratégiával fejlesszék. A tanuló populáció egységét részben megtöri és a helyzetet árnyalja a beszélt nyelvek tekintetében jelentkező sokféleség: az állampolgárok 77%-a luxemburgi anyanyelvű, 6%-uk francia és 4%-uk német, azonban felnőtt korukra mindannyian többnyelvűek lesznek.

2013 óta Claude Meisch irányítja Luxemburgban az Oktatási, Gyermekvédelmi és Ifjúsági, valamint a Felsőoktatási és Kutatási Minisztériumot, amely tárcához a luxemburgi digitális oktatási stratégia is tartozik.

A Digitális Luxemburg programot 2014-ben indították el, luxemburgi nyelven a ‘Digital Lëtzebuerg[2]‘ nevet viseli, logója az ország földrajzi elhelyezkedését formázó mikrochip. A program célja, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség technokrata imázsát tovább erősítse, és hogy az országot nemzetközi köztudatban is „okos nemzetként” („smart nation”) azonosítsák.

A Luxemburgi Statisztikai Hivatal adatai alapján az ország internet-penetrációja kiemelkedően magas: a háztartások 97% rendelkezik internet szolgáltatással. (Ez a mutató 2012-ben még csak 93% volt, 2005-ben pedig 65%). A lakosok 99%-a legalább hetente egy alkalommal használja az internetet.

Az elmúlt években a luxemburgi gazdaság fejlődésén nagyot lendített[3], hogy olyan nemzetközi e-kereskedelmi mamutcégek telepedtek itt le, mint az Amazon, PayPal, eBay vagy a Skype. Ez arra ösztönözte a szakpolitikusokat, hogy a területen tovább erősödve megőrizzék a vezető IT pozíciójukat.

A kormányzaton belül önálló szervezeti egységet[4] hoztak létre a Digitális Luxemburg program irányítására: a Digitális Luxemburg fejlesztő csapata (franciául ’cellule de coordination et de dévelopment’) három minisztérium – a Kommunikáció és Médiaügyi Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium – munkatársaiból áll. A fejlesztő és koordinációs csoport az alábbi területeket felügyeli és irányítja:

a digitális infrastruktúra fejlesztése;
támogatás biztosítása innovatív start-upok számára;
a pénzügyi szektorban megvalósuló fejlesztések és innovációk;
digitális kompetenciák fejlesztése;
az e-közigazgatás bevezetése;
a Nagyhercegség „digitális nemzet” imázsának erősítése külföldön.

A digitális kompetenciák fejlesztéséért felelős szervezeti egység a CGIE (Informatika Oktatást Irányító Központ – Le Centre de gestion informatique de l’éducation[5]), amelyet 2013-ban hoztak létre, az Oktatási, Gyermekvédelmi és Ifjúsági Minisztérium háttérintézményeként működik.

2013 előtt[6] az oktatási minisztériumban két, részben párhuzamosan működő osztály volt felelős a digitális fejlesztésekért, a Minisztérium Informatikai Szolgáltatóközpontja („Service informatique du ministère”) és a Oktatástechnológiai Központ („Centre de Technologie de l’Éducation – CTE”). Végül a munka hatékonyságénak növelése céljával a két szervezetet összevonták a CGIE égisze alatt.

A CGIE elsődleges feladata az eszközök és a hálózati megoldások biztosítása a digitális pedagógiai munkához. A pedagógiai módszertani fejlesztésért elsősorban a minisztérium további egysége felel, az Pedagógiai és Technológiai Innovációt Kutató és Koordináló Szakszolgálat (SCRIPT – Service de Coordination de la Recherche et de l’Innovation Pédagogiques et Technologiques).

Luxemburg iskolái IKT felszereltségüket tekintve második helyen állnak Dánia mögött: 100 diákra átlagosan 20 számítógép áll rendelkezésre.

Az informatika oktatása az általános iskola programjában nem szerepel önálló tantárgyként[7]. Ugyanakkor a tantervi programok beépítik az informatikai eszközök alkalmazását bizonyos tantárgyakba[8]: 5. osztályban a heti négy francia nyelv és irodalom óra egyikét számítógép-termekben tartják, a hetedikeseknél pedig a matematikai készségeket fejlesztik digitális szoftverek segítségével (pl. Cabri). Azonban a középiskolában már megjelenik terület oktatása a Bevezetés az informatikába (Cours d’initiation informatique) tantárgy keretein belül, valamint fakultatív módon programozást is lehet tanulni. A középfokú oktatás szintjén a legfrissebb innováció egy informatikai szakmai specializációjú képzési tanterv elindítása 2016-tól.

1. Nemzeti digitalizációs stratégia

A 2014. október 20-án elindított nemzeti digitalizációs stratégia (Digitális Luxemburg) fő célja, hogy a megszilárdítsa és megerősítse Luxemburg pozícióját az IT területén és a Nagyhercegségből high-tech központot hozzon létre.

A stratégia meghirdetése után fél évvel, 2015. május 15-én, az oktatási miniszter bejelentette a luxemburgi Digitális Oktatási Stratégia (Digital(4)Education) elindítását is.

A Digitális Oktatási Stratégia Luxemburgban átlépi a hagyományos közoktatási vagy oktatási kereteket: öt dimenziója a felnőttek (munkavállalók, vállalkozók és állampolgárok) digitáliskompetencia-fejlesztését is magában foglalja. A stratégia sajátossága, hogy mindig a fejlesztendő és támogatandó személyek típusai állnak az egyes csomópontok középpontjában, azt tartva szem előtt, hogy amennyiben a célcsoporthoz tartozó egyének támogatása sikerül, a gazdaság is sikeresebb lesz ezen a téren.

Az egyes dimenziókhoz operatív programok és alprojektek is kapcsolódnak (lásd a bővebben a 6. ábrát). Az alprojektek tartalmazzák az adott célcsoportok megfelelő IKT eszközökkel való ellátásának szándékát is, ami lefedi a szoftverek, hardver és módszertani segédanyagok biztosítását. A cél, hogy a tanulók számára 21. tanulási környezetet alakítsanak ki. A kompetenciakeretet is ehhez igazítják: a Digitális Oktatási Stratégiában megfogalmazott követelmények illeszkednek a mai elvárásokhoz, egyszersmind rendkívül általános területeket fednek le.

A Digitális Oktatási stratégia a következő öt szereplő köré épül:

a digitális állampolgár
a digitális társ/barát (peer)
a digitális tanuló
a digitális munkavállaló
a digitális vállalkozó

A harmadik, tanulói célcsoport esetében kiemelik, hogy olyan, a 21. századi kompetenciák elsajátítását elősegítő tanulási környezet kell létrehozni, amely a tanulók és a tanárok számára egyaránt biztosítja a szükséges eszközöket (szoftverek, multimédiás eszközök, taneszközök).

A stratégiában megfogalmazott vállalások praktikusak, a luxemburgi tanulók alacsony létszáma és az ország viszonylagos gazdagsága lehetővé teszi, hogy a célokat rövid idő alatt megvalósítsák.

1. ábra: A luxemburgi Digitális Oktatási stratégia (Digital 4 Education)

Forrás: Ministère, 2015, 6.

A Digitális Luxemburg program kapcsán a Max Gutenkauffal készítettünk interjút.

Max Gutenkauf szakértő, a Digital Luxemburg program egyik kommunikációs munkatársa, aki részben az online kommunikációért és a honlap tartalmáért felelős, munkakörénél fogva rálátással bír az egész Digitális Luxemburg Programra (http://www.ictspring.com/edirectory/digital-luxembourg/).

A Digitális Luxemburg Program pilléreit úgy állították össze, hogy azok a valós fejlesztési igényeket tükrözzék: a szakértői csapat a digitális kompetencia területén jelentkező hiányokra reagálva alkotta meg a program egyes csomópontjaihoz tartozó alprojekteket, válaszként a tanulók és a lakosság körében jelentkező szükségletekre. Az igényfelmérést követően a különböző elemeket a Digitális Luxemburg program keretében rendezték összefüggő hálózattá.

A digitális fejlesztések közül Gutenkauf a leghatékonyabbnak a luxemburgi iskolák egy kis csoportja által indított, és nagyon sikeresnek ítélt informatikai képzéseket tartja (Luxembourg Tech School – erről az innovatív képzési formáról a Cedefop is önálló híradásban[9] tudósít).

Az egyes intézményekben megvalósuló informatikai oktatás szintjéről interjúalanyunk nem rendelkezett információval. A tanulói igények és kompetenciák nagymértékben befolyásolják az informatika oktatás intenzitását, szintjét, ezzel kapcsolatban azonban nem végeznek mérést. Sem ő, sem a Digitális Luxemburg Programban a munkaerő-piaci kompetencia-fejlesztéssel foglalkozó kollégája nem hallott a DigComp keretről[10]. Ennek beépítése a Digitális Luxemburg programba és képzési pillérébe nem történt meg.

2. Kompetencia keretek

A digitális készségek fejlesztésének keretként létrehozott 21. századi kompetenciák keretrendszerét a Digital (4) Education program kapcsán hozták nyilvánosságra.

A 21. századi kompetenciakeret két nagyobb egységre osztható, és összesen hat kompetencia-csoportot fog át:

Egyrészt a komplex munkakörnyezethez tartozó kompetencia-csoportokra: 1. Megfelelő kommunikáció .2 Együttműködés és felelős viselkedés. 3. Kreativitás és kíváncsiság. 4. Kritikai látásmód és problémamegoldás.
Másrészt a magán- és közéletet érintő kompetencia-csoportokra: 1. A társadalom és a világ megértése. 2. A személyiség jólléte és kiteljesedése. (Ministere, 2015, 4.)

A francia és a belga rendszerektől jelentősen eltér, hogy ez a kompetenciakeret kifejezetten általános jellegű tudásokat és kompetenciákat tartalmaz, valójában egyáltalán nem tér ki a digitális kompetenciák strukturálására vagy megnevezésére (2. táblázat).

A kompetenciakeret erősségének tekinthető ugyanakkor, hogy a kreativitás és a problémamegoldás, mint az innováció lehetséges motorjai, két külön kompetenciacsoportban is megjelennek.

2. táblázat: A 21. századi kompetenciák keretrendszere a luxemburgi Digitális Oktatási Stratégiában

Kommunikáció

· a másik emberek meghallgatásának képessége

· pontos és a hallgatóságnak megfelelő kommunikáció

· a kommunikációs csatorna célnak megfelelő kiválasztása

Együttműködés

· jó munkakapcsolatok és együttműködés kialakítása

· tetteink következményeinek elfogadása

· felelős viselkedés adott csoporton belül: segítség nyújtása, motiválás, megosztás, irányítás, vezetői szerep vállalása

Kreativitás

· kíváncsiság és nyitottság különböző, korábban ismeretlen ötletek iránt

· a hibák mint tanulási lehetőségek elfogadása, a kapott tanácsok fejlődési lehetőségként történő felfogása

· a változásokkal együtt járó bizonytalanság elfogadása

Kritikai látásmód

· a saját következtetéseinkre való támaszkodás, nyitottnak maradva más ötletek iránt is

· különböző nézőpontok erősségeinek és gyengeségeinek elemzése

· különböző problémamegoldási módszerek ismerete és megfelelő használata, és a döntéshozás képességé

A társadalom és

a világ megértése

· a társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi különbségek felismerése és tiszteletben tartása, lokális és globális aspektusban

· a közgazdasági, környezetvédelmi, politikai összefüggések és problémák megértése

· az aktív, passzív szerepek tudatos vállalása a társadalomban és a világban

A személyiség jólléte és kiteljesedése

· erősségeink és gyengeségeink elfogadása és az ennek megfelelően való cselekvés

· érzelmi, fizikai, társadalmi és intellektuális jóllétünk érdekében történő, felelős viselkedés

Forrás: Digital (4) Education program (2015)

A 21. századi kompetenciakeret struktúrája és tartalma is arról tanúskodik, hogy a luxemburgi szakértők még nem foglalkoztak az európai DigComp keretek adaptálásával. Ez a kompetencia-lista ugyanakkor sokkal inkább tekinthető egy komplex, sokoldalú, modern 21. századi ember készség-repertoárjának, mint a digitális kompetenciák fejlesztési keretének.

3. Mérés, értékelés

A luxemburgi oktatási szakemberek jelenleg nem végeznek a tanulók vagy a tanárok körében a digitális kompetenciákra vonatkozó fókuszált méréseket, és nem rendelkeznek ilyen mérőeszközökkel sem.

A luxemburgi lakosok digitáliskompetencia-mérésével ugyanakkor a Luxemburgi Statisztikai Hivatal önálló egysége foglalkozik, két főállású munkatárssal. A kutatás során Pascale Niclou-t kerestem fel telefonon.

Pascale Niclou tájékoztatott, hogy a Luxemburgban évente felvételre kerülő közvélemény-kutatás[11] elemszáma 1500 fő. A kérdőívek kitöltése állampolgári kötelesség lenne törvényi előírás alapján, azonban ezt nem mindenki tartja be.

A véletlenszerű mintavétel során vegyes módszerű adatfelvétellel dolgoznak (kérdőívekkel és telefonos interjúkkal is az utóbbi években). A megkérdezettek életkora 16–74 év közé esik. Lehetőségük lenne szűrni a 16–25 éves korosztályra az adatokat, azonban ezt az Oktatási Minisztérium eddig még nem kérte tőlük. A felmérésben megközelítőleg 600 diák és tanuló vesz részt, az ő eredményeiket lehetne külön is vizsgálni.

A közvélemény-kutatást elsősorban az Eurostat előírásai szerint és a számukra való adatszolgáltatás céljából készítik. Az évente meghatározásra kerülő speciális témákat is ők határozzák meg, és a kidolgozott mérőeszközöket is tőlük kapják.

Az elmúlt években az alábbi speciális témákat vizsgálták az IKT kompetenciák alapkérdései mellett:

2018: Biztonságos internethasználat, munkahelyi IKT használat[12]

2017: Nem volt kiegészítő mérés;

2016: Személyes adatok védelme

2015: Biztonság és interneten

2014: A felhő alapú szolgáltatások használata

2013: Internet alapú ügyintézés

2012: Mobilinternet-használat

2011: Digitális kompetenciák;

2010: Biztonság az interneten;

2009: E-kereskedelem

Az részletes, bontott statisztikai adatok[13], valamint a felmérés aktuális, idei évi űrlapjai[14] is megtalálhatóak a honlapon. Az európai DigComp keret különböző verzióiról ugyanakkor eddig még nem hallott interjúalanyunk, következésképp ennek tartalmát nem építik be tudatosan a közvélemény kutatásukba.

4. Tanulástámogató megoldások

A Digitális Oktatási Stratégia kihirdetésével párhuzamosan számos innovatív program indult el Luxemburgban, amelyek a „Bee Creative” (http://bee-creative.lu/) honlapon megtalálhatóak.

A Makerspace alkotóműhely elsősorban az informatika területén aratott nagy sikert Belgiumban[15]: országosan egy központban, 3 regionális irodában és több mint 20 középiskolákban nyitottak meg műhelyeket, ahol a gyerekeket a digitális alkotás folyamatába vonják be. Az egyik digitális laboratórium megnyitóján maga a miniszter is együtt „alkotott” a gyerekekkel, népszerűsítve az eszközt. (http://www.bee-creative.lu/makerspaces)

Érdekes pedagógia megoldás, hogy a programozást nem zárják be csupán a virtuális térbe, hanem a gyerekeket arra nevelik, hogy kössék össze a számítógépes tudásukat a való világgal. Ennek elősegítésére egy speciális eszközt fejlesztettek, amelynek számos kreatív funkciója lehet hálózatba kötve (http://www.bee-creative.lu/kniwwelino). Néhány eurós befektetéssel a gyerekek komoly programozási ismeretekre tehetnek szert, egymásnak megmutatva ötleteiket pedig kreativitásukat fejleszthetik tovább. Az eszközt a Luxemburgi Tudományos és Technológiai Intézet (Luxembourg Institute of Science and Technology – LIST) dolgozta ki.[16] A Kniwwelino egy 5 cm átmérőjű, könnyű szerkezetű, programozható, 25 darab mátrix szerkezetbe foglalt LED világítással, két gombbal, micro USB bemenettel rendelkező eszköz, amely wifi hálózaton keresztül is programozható, nevét pedig az ország luxemburgi nevének és az oroszlán szónak az összetételéből kapta. Gyártási ára – a Maquil és Schwartz 2018 márciusában publikált tanulmánya szerint – 5,7 dollár (4 Euro, megközelítőleg 1600 forint), az eszközt az interneten kiskereskedelmi forgalomban 11 Euro összegért (3500 forint) lehet megvásárolni.

2. ábra: A luxemburgi kniwwelinó

Forrás: https://www.electronic-shop.lu/DE/products/167138

A Kniwwelinóhoz hasonló, gyerekeknek szánt programozható interfész eszközöket Angliában is használnak az informatikai oktatás terén. Ott a hasonló felépítésű Micro:bit eszközt használják, amely technikailag a kniwwelinó elődje, hasonló felépítéssel, de kisebb tudással, például wifi kapcsolattal nem rendelkezik (Lásd erről részletesebben Déri András, 2018, 35.).

Az Oktatási Minisztérium által kezdeményezett projektnek persze vannak hagyományosabb megoldásai is, mint a „Digital classroom” (http://portal.education.lu/dcl) weboldal, ami kifejezetten a tanórai munka során zajló IKT eszközhasználatot segíti elő, pedagógia módszertani anyagok és szoftverek biztosításával.

Az osztálytermi munka keretében kiemelt hangsúlyt kap a programon belül a matematikai készségek fejlesztése számítógépes környezetben (http://www.mathematic.lu/index_en.html), amely platform 2016 májusában indult. Ennek a webes tanulási eszköznek az elsődleges célcsoportja a 10 éves korosztály.

A pedagógusok és az iskolavezetők szakmai-módszertani továbbképzése céljából évente több alkalommal tartanak néhány napos, tudományos alapokon nyugvó szemináriumokat Luxemburgban az Edusphère konferenciák (https://info.edusphere.lu/) keretében, amely szintén a Digitális Oktatási Stratégia egyik szatellit programjának tekinthető.

Az utolsó sikerprojekt, amit Luxemburg kapcsán mindenképpen meg kell említenünk a Lux Tech School programozó-képző intézményeinek gyakorlata. Jelenleg 9 iskolában zajlik ilyen képzés, több mint 80 beiratkozott tanulóval (http://www.techschool.lu/ ). A program során a digitális kompetenciák fejlesztése emelt óraszámban, 5 tantárgy keretében valósul meg: Programozás tudomány (Science de la programmation), Technológia és innováció (Technologie et innovation), Információ-modellezés és elemzés (Analyse et modellisation de l’information), Média-kommunikáció (Communication média) és Alkotások létrehozása (Maitrise d’ouvrage). [17]A program célja, hogy a 15–19 éves fiatalokat szakközépiskolai keretek között elindítsák a professzionális programozóvá válás irányába. A program rendkívül népszerű, hiszen az első ilyen kísérleti osztály 2016 szeptemberében indult egyetlen intézményben (Lycée des Arts et Métiers à Luxembourg), mára pedig számos helyen folyik párhuzamosan a képzés.

5. Összegzés

Luxemburg elsősorban a kreativitásra és a problémamegoldás készségének fejlesztésére épít a digitális stratégiájában, amely készségek megtalálhatóak az országban használt digitális kompetenciakeret elemei között is. Önmagában ez nem vezetne eredményre, de az egyedileg kifejlesztett digitális pedagógiai-módszertani eszközökkel és a számos digitális-kompetencia-fejlesztő programmal együtt sikeresen biztosíthatják az ország vezető pozíciójának megőrzését a területen.

Források

Ministère de l’Éducation nationale (2015): Digital (4) Education, Le gouvernement du Grand-Duché de Luxembourg, 14. p.
Déri András (2018): Európai tapasztalatok feltárása a közoktatásban tanulókra vonatkozó digitális kompetencia követelményrendszerek működéséről – Tematikus összefoglaló Flamand Belgium, Észtország, Anglia.

Valamint a lábjegyzetekben felsorolt honlapok és egyéb digitális források, melyek letöltése 2018. június és július folyamán zajlott.

A kutatásba bevont interjúalanyok listája

	Név	Munkakör, szakértelem
Luxemburg	Pascale Niclou (interjú)	A lakosság digitális eszközök használatára vonatkozó felmérés osztályvezetője, Luxemburgi Statisztikai Hivatal
	Max Gutenkauf (interjú)	A kommunikációs osztály munkatársa Digital Luxemburg program
	Gust Mees (e-mail)	Informatika tanár, edublogger, a luxemburgi digitális pedagógiai fejlesztések intenzív követője, szakértője

Lábjegyzetek

[1] http://www.statistiques.public.lu

[2] http://www.luxembourg.public.lu/en/investir/secteurs-cles/economie-numerique/digital-letzebuerg/index.html

[3]https://ictexpertsluxembourg.lu/divers/how-visionary-digital-strategy-turned-luxembourg-into-an-ict-powerhouse/

[4] https://smc.gouvernement.lu/fr/service/communications-electroniques/strategie-digital-letzebuerg.html

[5] https://portal.education.lu/Portals/3/Documents/130621_CGIE_Publication%20m%C3%A9morial.pdf

[6] http://portal.education.lu/cgie/A-PROPOS/HISTORIQUE

[7] L’enseignement fondamental: descriptif détaillé, 2012. http://www.men.public.lu/fr/fondamental/offre-scolaire-organisation/organisation-enseignement-fondamental/pdf-ef-en-details.pdf

[8] http://www.land.lu/page/article/512/512/DEU/index.html

[9] http://www.cedefop.europa.eu/en/news-and-press/news/luxembourg-new-tech-school-focuses-digital-education 2017. november

[10] A DigComp kompetencia keret kapcsán egy nem kormányzati szakértőt, Gust Mees informatikai tanárt és edubloggert is megkérdeztük. Ő sem rendelkezett a keretrendszerrel kapcsolatban információval, nem ismerte egyetlen verzióját sem.

[11] http://www.statistiques.public.lu/fr/enquetes/espace-menages/enquete-TIC/Questionnaire-TIC-FR-2018.pdf

[12] Ennek a vizsgálatnak az adatfelvétele 2018 nyarán éppen zajlik.

[13] Condtions de vie – TIC Ménages. http://www.statistiques.public.lu/stat/ReportFolders/ReportFolder.aspx?IF_Language=fra&MainTheme=3&FldrName=1&RFPath=31

[14]http://www.statistiques.public.lu/fr/enquetes/espace-menages/enquete-TIC/Questionnaire-TIC-FR-2018.pdf

[15] Hazánkban ennél szélesebb területeket fog át a jelenleg egyedi Makerspace alkotóház, ahol a robotika, a 3D nyomtatás, a fa- és fémmegmunkálás, vagy a varrás területeihez kötődő tevékenységekbe kapcsolódhatnak be a fiatalok. https://www.makerspace.hu/

[16] Valérie Maquil- Lou Schwartz és tsi (2018) Kniwwelino: A Lightweight and WiFi Enabled Prototyping Platform for Children, Konferencia előadás. Forrás: https://www.researchgate.net/publication/323760781/download

[17] http://www.men.public.lu/catalogue-publications/secondaire/informations-generales-offre-scolaire/section-I/fr.pdf

A tanulók digitális kompetenciáira vonatkozó követelményrendszerek a közoktatásban – Luxemburg