Országtanulmány
Készült: 2018. szeptember
Készítette: Szegedi Eszter

1.     Kontextus

Az ír digitális oktatási stratégia egy tágabb, a digitális transzformációra és annak gazdaságélénkítő szerepére vonatkozó nemzeti vízióba illeszkedik. Az IKT oktatási rendszerbe való beépítésének fontosságát már a 2011–2016-os kormányprogram^[1] is hangsúlyozta, 2013-ban pedig elkészült Írország nemzeti digitális stratégiája (National Digital Strategy, továbbiakban NDS[2]), amelyben a négy fő intézkedési terület egyike az oktatás. Az NDS, amelyet a Kommunikációs, Éghajlati és Környezetvédelmi Minisztérium (Department of Communications, Climate Action and Environment, továbbiakban DCENR) dolgozott ki, elsősorban munkaerő-piaci szempontból közelíti meg a témát (releváns készségek, munkahelyteremtés, vállalkozások erősítése) abból a felismerésből indulva ki, hogy egy digitálisan képzett társadalomnak jóval nagyobb a prosperitása. Több konkrét cselekvési terv is említésre kerül már a bevezetőben, alátámasztandó a kormányzati elkötelezettséget a digitális társadalom építésére (közülük kiemelendők a szélessávú internet kiterjesztésére, az elektronikus fizetésre, a munkahelyteremtésre, az e-kormányzásra és az egészségügyi szolgáltatások digitális támogatására vonatkozók[3]).

A Nemzeti Digitális Stratégia két évre fogalmaz meg konkrét intézkedéseket, melyek a következő címsorokba rendezhetők:

• Ágazatközi intézkedések
• Online kereskedelem és vállalkozói tevékenység
• Állampolgári elköteleződés
• Oktatás és tanulás

A dokumentum mindössze 39 oldal, minden oldalt szemléltető ábrák illusztrálnak (infografikák, statisztikai adatok, esettanulmányok külön szövegdobozokban), összességében tehát közérthetően  és világosan mutatja be a kormány alapvetéseit. Az NDS külön hangsúlyt fektet az érdekeltek bevonására (stakeholder engagement). A dokumentum melléklete (Appendix1) listaszerűen tartalmazza azokat a szereplőket, akik érdekeltek a stratégia megvalósításában (a kormányzati szervezetek mellett számos nagyobb és kisebb üzleti, valamint civil szereplő) és megad egy e-mailcímet, melyen várja a konstruktív javaslatokat a stratégia megvalósítása, továbbfejlesztése kapcsán.

1.1.   A Nemzeti Digitális Stratégia oktatási prioritásai

Az NDS az eLearning kifejezést használja a digitális megoldások oktatásba való integrálására, és külön célkitűzéseket fogalmaz meg az egyes oktatási szintekhez, hangsúlyt fektetve mind az iskolai és iskolán kívüli lehetőségek biztosítására, valamint a munkaerő-piaci szempontból fontos digitális készségek fejlesztésére. Az általános oktatásban az eLearning-tervezés az iskolaigazgatók vezetői programjának egyik eleme. A vezetők feladata és felelőssége az IKT integrációja az iskolai tevékenységekbe, melyhez az állam tanácsadói, képzési támogatást nyújt. A felsőfokú oktatásban az eLearning nemcsak az oktatásban, de a kutatási folyamatokban is egyre fontosabb szerepet kell, hogy játsszon: az alágazatra 2030-ig szóló nemzeti stratégiát készítettek, melyben a digitális átállás is hangsúlyosan jelenik meg. A középiskola elvégzése után népszerű – elsősorban szakmai – továbbképzések területén növelni kívánják az IKT témájú tanfolyamok számát, kiemelt szerepet szánva ebben a Back to Education kezdeményezésnek, mely finanszírozott részmunkaidős tanulási lehetőséget biztosít a fiatal felnőtteknek.

Az NDS kiemeli, hogy az eLearning megfelelő infrastruktúra mellett gyökeres változásokat hozhat az oktatásban. Több kormányzati szerv dolgozik együtt azon, hogy az IKT eszközök adta lehetőségeket minél hatékonyabban kiaknázhassák az ír oktatás és a továbbképzés területén. Az eLearning tananyag tervezése része az iskolavezetők szakmai fejlődési programjának, a program kiépítése és implementációja pedig az oktatás minden szintjén cél, beleértve a tanítást, tanulást és értékelést.

Az NDS szempontjából azonban a legnagyobb jelentőséggel az eLearning munkaerő-piaci szerepe bír (részidős szakmai képzések, átképzés, foglalkoztathatóság, vállalkozások). Ezen a területen kiemelendő a 2012-es Meeting the High Level ICT Skills Needs of Enterprise in Ireland (Az Írországban működő magas szintű IKT-készségekkel kapcsolatos igények kielégítése) c. kormányzati és iparági akcióterv, amelyet az Oktatási és Képzési Minisztérium, valamint a Munkahelyek, Vállalkozás és Innováció Minisztériuma (Department of Education and Skills és Department of Jobs, Enterprise and Innovation) közösen dolgozott ki. A cél – részben rövid távú megoldások (átképzések szervezése), részben pedig hosszú távú megoldások implementációján keresztül – magasan képzett, IKT-végzettségű állampolgárok kinevelése, akik produktívan részt tudnak venni az IKT-szektor nyújtotta lehetőségekben, illetve a szektor kiterjesztésében. Ez az akcióterv beágyazódik a 2013-as Foglalkoztatási Akciótervbe (Action Plan for Jobs[4]). Az IKT-készségek Akcióterv 2014–2018 (ICT Skills Action Plan 2014-2018^[5]) című dokumentum a 2012-es akcióterv aktuális változata. Ezek a cselekvési tervek tehát a felsőoktatásra fókuszálnak, és munkaerő-piaci szempontból közelítenek a digitális készségekhez, céljuk pedig magasan képzett szakemberek kinevelése.

A NDS összefoglalójában is említésre kerülő főbb intézkedések az oktatás területén a következők:

• Az összes középfokú oktatási intézményben (post-primary schools, 12–18 éves korosztály) legyen kiépítve 100 MB/s internetelérés
• A társak általi támogatás tanárok körében (peer to peer teacher supports)
• Szakmai fejlesztés és eLearning kezdeményezések a tanárok számára
• Új IKT-stratégia kidolgozása az iskolák számára
• Új tanulási keret kidolgozása az alsó középfokú iskolák (Junior Cycle, 12–15 éves korosztály) számára az IKT beépítésével
• Iskolai környezeten belüli és kívüli kezdeményezések a munkahelyi digitális készségek fejlesztésére összpontosítva
• Az eLearning lehetőségek fejlesztése az ifjúsági továbbképzések (Post Leaving Certificate) és a felsőoktatás terén, valamint a munkaerőpiacon
• További kutatások a gyermekek internet- és közösségihálózat-használatának mértékéről és természetéről, beleértve az internetes kockázatokat és a biztonsági kérdéseket
• Az eLearning lehetőségek nemzeti szintű biztosítása a felnőttképzésben és tréningeken

 

1.2.   Infrastrukturális beruházások

A digitális oktatás infrastrukturális feltételeinek biztosítása szempontjából nagyon fontos intézkedés a DCENR által támogatott szélessávú internet iskolai bevezetése általános iskolát követően, a középfokú oktatásban, amely a nemzeti digitális stratégiában került megfogalmazásra. Ez az intézkedés az oktatási minisztériummal partnerségében jött létre. Egy 2018-as jelentésből[6] kiderül, hogy 2012 és 2017 között a 30 MB/s-nál nagyobb sávszélességű internettel rendelkező iskolák száma 100-ról 1100-ra nőtt, és tovább növekszik; ezzel egy időben zajlott egy kutatás, amely a nagy kapacitású szélessávú internet bevezetésének hatását vizsgálta a tanítás és a tanulás szempontjából, iskolai szinten.

A piaci szereplők aktívan részt vesznek a digitális transzformáció támogatásában az oktatás terén is. A Digital Hub nevű, digitális vállalatokat összefogó klaszter is részt vesz a digitális stratégia implementálásában – partnerként két dublini iskolában a szélessávú internet bevezetése mellett támogatta a tanárokat a digitális óratervek elkészítésében, illetve az iskolavezetőket abban, hogy intézményi szinten hogyan használják ki a digitális technológia adta lehetőségeket. Az együttműködésről audiovizuális esettanulmány készült[7].

Szintén prioritás az iskolákban a wifi-hez való hozzáférés és az IKT-eszközök beszerzéséhez szükséges források megteremtése, a felhő alapú rendszerek elterjesztése, illetve a mindezek működtetéséhez szükséges technikai támogatás biztosítása. Ezeket a célokat többéves támogatási források biztosításával, a technikai útmutatást nyújtó dokumentumok kidolgozásával, jó gyakorlatok, esettanulmányok megosztásával és tanácsadással kívánják elérni, melyek az IKT-eszközök megfelelő használatát, a beszerzéssel kapcsolatos útmutatásokat és a felhőalapú rendszerek használatát mutatják be.

2.     A digitális oktatási stratégia Írországban

2.1.   A stratégia előzményei

Már 1997-ben kidolgozásra került egy minisztériumi dokumentum Schools IT 2000 címen, mely megfogalmazta az IKT iskolai bevezetésének fontosságát. 2008-ban a tanfelügyelet elemzést végzett az IKT-eszközök oktatási használatáról Írországban, amelyet az ICT in Schools^[8] című dokumentumban foglalt össze. Az elemzés egyrészt kiemeli az IKT előnyeit, másrészt leírja az akkori infrastruktúra helyzetét és felvázolja a hiányosságokat. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium 2009-ben készítette el az Intelligens iskolák = Intelligens gazdaság (Smart Schools = Smart Economy[9]) című dokumentumot, amelyben a 2008-ban a minisztérium által létrehozott stratégiai tanácsadó testület (ICT Strategy Group) is közreműködött. A testület feladata az IKT tanulási és oktatási célú sikeres integrációjának támogatása, legfontosabb eredménye a Hatékony befektetés az IKT-ba az iskolákban (Investing Effectively in ICT in Schools^[10]) című stratégiai dokumentum megfogalmazása volt, mely lényegében a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó első digitális oktatási stratégiának is tekinthető. A dokumentum kiemeli, hogy integrált megközelítésre van szükség a tanári professzió és az iskolai IKT-infrastruktúra támogatásában, beleértve a szélessávú internetet és egyéb műszaki szolgáltatásokat, valamint a digitális tartalomkínálatot is, továbbá kiemeli teljes iskolai – ezen belül is az erős vezetői –elkötelezettség szükségességét.

Az első digitális oktatási stratégia hét beruházási célkitűzést és azokhoz kapcsolódó ajánlásokat fogalmaz meg:

1. Folyamatos szakmai fejlődés
2. Szoftverek és digitális tartalom a tanuláshoz és a tanításhoz
3. Az IKT-felszereltség pótlása és cseréje
4. Szélessávú internet szolgáltatás az iskolák számára
5. Technikai támogatás és karbantartás
6. Végrehajtási struktúrák és támogatások
7. Innovatív gyakorlat és kutatás

A dokumentum megállapítja, hogy az elszigetelt fejlesztések nem vezetnek a várt eredményre, ezért olyan, egymással szorosan kapcsolódó területek fejlesztésébe kell fektetni, amelyek mögött a tanulók igényei továbbra is központi szerepet játszanak, és amelyek együttesen támogatják a tanulóközpontú digitális oktatási kultúra megvalósulását (lásd 1. ábra).

1. ábra – Az IKT integrálása a tanulóközpontú oktatásba (Investing Effectively in ICT in Schools, 14. o.)

Az ábra koncentrikus félkörös elrendezése vizuálisan is jól szemlélteti a tanulóközpontú megközelítést (a középső sárga körben a tanuló – learner). Belülről kifelé haladva pedig az egymáshoz kapcsolódó jövőbeni fejlesztési területek vannak feltüntetve[11].

A stratégiai dokumentumban lefektetett alapelvek a következők:

• Az iskolák képessé tétele a digitális átállásra, megfelelő IKT-berendezések és szélessávú internet-szolgáltatások által.
• Az iskolavezetés, a kreativitás és az iskolák jövőképének támogatása az IKT-megoldások integrációjában.
• A pedagógusok IKT-fejlesztési igényeinek kielégítése és az IKT hatékony használatának támogatása a pedagógiai gyakorlatukban.
• Hozzáférés biztosítása a tanárok és tanulók számára a tantervhez illeszkedő digitális tartalmakhoz és megfelelő digitális eszközökhöz.

A dokumentum második fejezete utal azokra a nemzeti és nemzetközi tanulmányokra, amelyeket a tanácsadó testület feldolgozott és figyelembe vett a javaslatok megfogalmazásakor. Noha leszögezi, hogy mérvadó rendszerszintű felmérés nem állt rendelkezésre, számos elemzés adatait mérlegelték (iskolai adatgyűjtés – school census, tanfelügyeleti értékelések, OECD és európai uniós összehasonlító elemzések). Ezek nagyobbik része az infrastrukturális helyzetfeltárásra vonatkozott, de az is nyilvánvalóvá vált belőlük, hogy az iskolákban az IKT nem ágyazódik be szervesen az oktatási tevékenységekbe, hanem jellemzően külön modulként vagy kiegészítő eszközként jelenik meg. A tanácsadó testület leszögezi, hogy amíg ezek a körülmények fennmaradnak, nem várható jelentős előrelépés.

Mindezen tapasztalatok alapján az első digitális oktatási stratégia megfogalmaz konkrét prioritásokat és elérendő célokat, valamint feltünteti a melléjük rendelt költségkeretet is. Ebben a szélessávú internet és az iskolai, osztálytermi infrastruktúra biztosítása mellett olyan célok is szerepelnek, mint a digitális tananyagtartalmak kínálatának bővítése, vagy az iskolák mobil laptop parkkal, projektorokkal, audiovizuális eszközökkel való felszerelése, valamint a technikai támogatás és szolgáltatás rendszerének kialakítása[12].

 

2.2.    A digitális oktatási stratégia főbb irányvonalai

A jelenleg érvényben lévő digitális oktatási stratégiát Digitális stratégia az iskolák számára 2015–2020 – A tanítás, tanulás és értékelés javítása címen (Digital Strategy for Schools 2015-2020 – Enhancing Teaching, Learning and Assessment[13], a továbbiakban Stratégia) az Oktatási és Szakképzési Minisztérium (Department for Education and Skills, a továbbiakban DES) dolgozta ki. A dokumentum összesen 62 oldal, jól követhető, felhasználóbarát módon strukturált szakmai szöveg, számos átlátható, az értelmezést támogató és esztétikus ábrával.

Ez a második digitális oktatási stratégia 2015 és 2020 között érvényes, és szervesen illeszkedik az előzményekhez. Kidolgozását a minisztérium IKT szakpolitikai egysége végezte a Digitális Stratégia Fejlesztő Csoport  (Digital Strategy Development Group) közreműködésével. Jól nyomon követhető benne a digitális transzformáció kapcsán előtérbe kerülő terminológiával kapcsolatos szemléletmód változása is. A több évtizeddel ezelőtti dokumentumok e-learning néven említik a digitális megoldások alkalmazását az oktatásban, az ezredforduló utáni években ezt az IKT szó használata váltja ezt fel (lásd pl. az előző stratégia elkészítésében segítő IKT stratégiai csoportot). A legutóbbi években már mindenhol a digitális tanulás és oktatás a jellemző szóhasználat, ez jelenik meg az érvényben lévő ír oktatási stratégia tanácsadó testületének elnevezésében is.

A Stratégia fejlesztése a korábbi kutatásokon és széleskörű társadalmi konzultáción alapult az alábbi szereplők bevonásával (érdemes megnézni a Stratégia fejlesztési folyamatát meghatározó tényezőket bemutató ábrát is a 17. oldalon):

• 2013-ban tanárokkal és iskolavezetőkkel felvett online kérdőív
• gyermekekkel, fiatalokkal, szülőkkel/gondviselőkkel és tanárokkal lefolytatott konzultáció (2014. június–szeptember során lezajlott fókuszcsoportos beszélgetések)
• a DES és a Gyermek- és Ifjúsági Minisztérium (Department of Children and Youth Affairs) szervezésében 75 diákkal lezajlott konzultáció, melynek főbb eredményei, a fiatalok inputjai a Stratégia 54. oldalán kerültek összefoglalásra
• nyilvános konzultáció (2013. december–2014. január, 124 válasz érkezett be)
• szakértőkkel és kulcsszereplőkkel való személyes konzultációk (2014. szeptember–december, a résztvevő szervezetek listája elérhető a Stratégia 55-56. oldalán)

Írországban az informatika valamennyi tantárgy anyagában megjelenik, a hangsúly egyre inkább afelé tolódik el, hogy a digitális kompetenciafejlesztés tantárgyakon átívelő oktatással valósuljon meg.

A digitális oktatási stratégia a digitális technológia használatában rejlő potenciál kihasználását hangsúlyozza, az oktatás, tanulás és teljesítménymérés minőségi fejlesztése érdekében. Fő célként azt fogalmazza meg, hogy az ír fiatalok aktív, önállóan gondolkodó, tudás létrehozására képes globális állampolgárokká váljanak, akik a társadalom és a gazdaság teljes értékű résztvevői lehetnek. Ez a személet holisztikusabb a nemzeti digitális stratégia (NDS) oktatási fejezetének megközelítésénél, melyben erőteljesebb a munkaerő-piaci fókusz.

A stratégia 36 célkitűzést fogalmaz meg, melyeket öt nagy, a konzultációs és kutatási szakaszban azonosított alapelv támaszt alá (lásd 1. táblázat). A minisztérium számos intézkedést dolgozott ki a stratégia időtávjára, annak folyamatos fejlesztése érdekében, melyben jelentős szerepet szán a különböző érdekelt feleknek. A célok 4 nagy témába vannak rendezve, melyeken belül mindegyik célkitűzéshez konkrét tevékenységek, időkeret és felelős van rendelve.

1. Táblázat – A digitális stratégia alapelvei iskolák informálására

Alapelvek	Leírás
1.     A konstruktivista pedagógiai orientáció az IKT beágyazásának alátámasztására	A konstruktivista pedagógiai orientáció támogatja a pedagógusokat abban, hogy hatékonyan használják az IKT-t diákjaikkal, vagyis a tanulók aktívan részt vesznek abban a folyamatban, ami alakítja az értelmezést és saját tudásépítésüket.
2.     Az IKT használata az oktatásban, a tanulásban és az értékelésben javíthatja minden diák tanulási élményét	Az IKT fontos szerepet játszik az integráció és a sokszínűség támogatásában az összes tanuló számára azáltal, hogy növeli a diákok tanulási lehetőségeit.
3.     Az IKT használata az oktatásban, a tanulásban és az értékelésben beágyazódik az iskolai tantervekbe, a minisztériumi szakpolitikákba és a tanárképzésbe.	A minisztérium és ügynökségei proaktív szerepet játszanak az iskolák digitális stratégiájának megvalósításában.
4.     Az IKT etikus és felelős módon való használata.	Az iskolák és a minisztérium minden felhasználó számára lehetővé teszik az IKT etikus és biztonságos használatát.
5.     Az IKT oktatásba, tanulásba és értékelésbe való integrációjának előfeltétele a tervezés.	Az oktatási rendszer minden szintje elkötelezett az IKT hatékony integrációját is magába foglaló tervezések iránt.

2.3.   A Stratégia tartalmi elemei

A széleskörű konzultációs szakasz eredményeképpen 4 fő témakört, azokon belül pedig altémákat azonosítottak, amelyekre a Stratégia épül. A dokumentum szerkezete is ezt a 4 témát követi:

1. IKT használata az oktatás, tanulás és értékelés terén
   • Az IKT használata a tanításban és a tanulásban
   • A 21. századi készségek fejlesztése az IKT használatával
   • Értékelés és IKT
   • Internetbiztonság (ideértve a kritikus és etikus használatot is az interneten)
   • Digitális tartalom az iskolák számára
   • Befogadás (inclusion)
2. Tanárok szakmai képzése
   • A tanárok szakmai tudásának meghatározása
   • A tanárok szakmai tanulásának támogatása
3. Vezetés, kutatás és szakpolitika
   • Nemzeti és iskolai vezetés, tervezés
   • Kutatás mint a szakpolitikai vezérfonál
4. IKT-infrastruktúra
   • Internetes kapcsolat
   • Hozzáférés a számítástechnikai és egyéb eszközökhöz
   • Technológia
   • Technikai támogatás és karbantartás
   • Beszerzés és közbeszerzés

Érdemes kicsit részletesebben is foglalkozni a digitális oktatási stratégia tartalmával, mivel Írországban az oktatási stratégia a pedagógusok számára, napi munkájuk támogatására készül. Az ír oktatási rendszer magas fokú autonómiát kínál az intézmények és tanárok számára, így a kormányzati dokumentumok elsősorban az irányelveket fogalmazzák meg. Az elvárt kimeneti követelmények tanulási eredményekben vannak leírva, és minden dokumentum egységben kezeli a tanítás, tanulás és értékelés hármasát.

A stratégia első témája ennek megfelelően az IKT az oktatás, tanulás és értékelés terén címet viseli. A hazai gondolkodásmódtól kicsit idegen lehet a kiindulópontja, mely az elvárásokat elsőként a tanárok irányába fogalmazza meg. Ehhez a UNESCO által a tanárok számára kidolgozott kompetencia referenciakeretet[14] adaptálja, amely a digitális tanulást 6 különböző területen konceptualizálja, és azokat 3 különböző aspektus mentén írja le (lásd 2. táblázat).

2. Táblázat – A UNESCO IKT kompetenciareferenciakerete tanároknak

	Technológiai ismeretek	Tudás elmélyítése	Tudás létrehozása
IKT az oktatásban – releváns szakpolitika ismeretek	szakpolitikai tudatosság	szakpolitikai értelmezés	szakpolitikai innováció
Tanterv és értékelési módszerek ismerete	alapismeretek	a tudás alkalmazása	a tudásalapú társadalom készségei
Az IKT pedagógiai alkalmazása	a technológia integrálása	komplex problémamegoldás	önmenedzselés
IKT-eszközök ismerete	alapvető eszközök	komplex eszközök	átfogó eszközök
Szervezés és adminisztráció	hagyományos osztályterem	kollaboratív csoportok	tanuló szervezetek
Tanárok szakmai képzése	digitális írástudás	vezetés és irányítás	a tanár mint a tanuló modelje

Digital Strategy for Schools…, Figure 3, Stratégia 20 .o.

A Stratégia az IKT integrálásának fontos aspektusaként említi az inkluzív oktatást, pl. az IKT nyelvoktatás területén betöltött szerepét (nem angol anyanyelvűek írás-olvasás fejlesztése), a korai iskolaelhagyás megelőzésére tett pozitív hatását. Az IKT eszközök segítik a diákok bevonódását, aktív részvételét és motivációját, illetve megkönnyíthetik a szülők aktívabb részvételét, a szülők és a tanárok közötti hatékonyabb kommunikációt.

A Stratégia a 26. oldalon táblázatos formában tartalmazza az első témához kapcsolódó akciótervet, 13 célra és az ezekhez tartozó tevékenységekre, időkeretre, illetve vezető szerepet betöltő partnerekre lebontva. A táblázat végén további partnerszervezeteket találhatunk, amelyek részt vesznek az implementációban, közöttük az iskolák, tanárok és diákok is szerepelnek.

3. Táblázat – Az IKT az oktatás, tanulás és értékelés terén akcióterve

Célok	Tevékenységek	Időkeret	Vezető Partnerek
A digitális tanulási célok beágyazása a tágabb oktatási szakpolitikai kontextusba és tantervi reformtörekvések keretébe	Az IKT és a digitális kompetenciák konkrét megemlítése tanulással és tanítással kapcsolatos szakpolitikai kezdeményezésekben, illetve tantervi specifikációkban	2015–2020	NCCA, Curriculum and Assessment Policy Unit (DES)
Az UNESCO ICT Competency Framework írországi adaptálása	Az adaptálásra hivatott egység létrehozása Az adaptált verzió tesztelése, illetve ezt követő felülvizsgálata	2016 2016–2017	ICT Policy Unit (DES)
Az IKT integrálásának támogatása az oktatás, tanulás és értékelés szintjén	A PDST-TiE (Promoting and Supporting the integration of ICT in Education – ld. 18-as lábjegyzet) támogatást biztosít és népszerűsíti az IKT integrálását iskolai szinten A PDST-TiE implementálja a Stratégiát	2015–2016 2015–2020	PDST-TiE
Az intézményi szintű tervezés és önértékelés folyamatának biztosítása, amely hatékonyan támogatja az IKT alapú tanulást	Az e-Learnig in Your School (NCTE 2009) útmutató frissítése A frissített verzió közzététele	2016	PDST-TiE
A személyre szabott és differenciált tanulás támogatása az IKT beépítésével	Esettanulmányok és tanácsadás arra nézve, hogy ez iskolai szinten hogyan érhető el A pedagógusok támogatása abban, hogy jó gyakorlatokat megosszanak a témában	2015–2020 2016–2020	PDST-TiE, Special Education Section (DES) Inclusion Support Service (a Stratégia megjelenésekor még nem létező szervezet)
Senior cycle (15–18 év, középiskola) szintjén magas szintű IKT tanulmányi lehetőségek biztosítása a diákok számára	Az NCCA által nyújtott tanácsadás a Miniszternek a digitális tanulási lehetőségek Senior Cycle-ba való bevezetését illetően, magas szintű IKT tárgy beemelése a Leaving Certificate-be	2016–2018	NCCA, Curriculum and Assessment Unit (DES) State Examination Commission (SEC)
IKT-támogatottságú értékelési rendszer elősegítése	Az IKT adta lehetőségek feltérképezése és facilitálás a szummatív és fejlesztő értékelés terén Elősegíteni, hogy a diákok IKT használata a tanulási folyamatukban értékelhető legyen a tanterven átívelően	2015–2020	NCCA, Curriculum and Assessment Unit DES
Digitális portfóliók támogatása (ePortfolio) általános iskolától kezdve	Az EUfolio projekt tapasztalataira építve támogatni a digitális portfóliók bevezetését	2015–2020	PDST-TiE, NCCA Curriculum and Assessment Unit DES
Biztosítani, hogy az IKT használata iskolai szinten az inkluzív oktatást segítse elő	Útmutatás és tanácsadás az iskoláknak	2015–2020	Special Education Section (DES) Inclusion Support Service
Biztosítani, hogy az IKT integrálása a szülőkkel és gondviselőkkel való hatékonyabb kommunikációt segítse	Jó gyakorlatok bemutatása Ismeretterjesztés a biztonságos és etikus internethasználatról	2015–2020	PDST-TiE
A diákok tantermen kívüli tanulási lehetőségeinek kiterjesztése	Iskolák közötti kapcsolattartás és közös projektek elősegítése – új tanulási lehetőségek biztosítása	2015–2020	PDST-TiE
Digitális tartalmak fejlesztése	Kapcsolatfelvétel a szoftver kiadókkal– digitális tartalmi támogatás a sajátos oktatási igények területén is Iskolai szintű ismeretterjesztés digitális segédanyagok beszerzését illetően	2016	ICT Policy Unit (DES) Schools Division and ICT Policy Unit
Nyitott oktatási segédanyagokhoz való hozzáférés	A Scoilnet és kapcsolódó oldalak promotálása Lehetővé tenni az iskolák, tanárok és diákok számára, hogy hozzáférjenek minőségbiztosított oktatási segédanyagokhoz Stratégiai partnerségek kidolgozása releváns szervezetekkel Szakmai protokoll kidolgozása a digi tartalom megosztására szolgáltatók és a felhasználók között	2015–2020 2016   2016   2016	PDST-TiE

 

2.1.1. Digitális kompetencia^[15] megjelenése a tantervben

A Stratégia fő törekvése az IKT tanulási folyamatba való integrálásának támogatása, de megjelenik benne az IKT-készségek fejlesztésének szükségessége is mint alapfeltétel. Az előzetes felmérések visszajelzései alapján a diákok digitális írástudásának fejlesztését koncepcionálisan kell megtervezni. Lehetőséget kell adni minden diáknak arra, hogy az alap- és középiskolai tanterv szerint kódolást és programozást tanulhasson, illetve olyan készségeket sajátíthasson el, mint a számítógépes gondolkodás, a logika, a kritikai és a stratégiai gondolkodás.

A tantervi és értékelési kérdésekben illetékes nemzeti tanács, az NCCA[16] már a Stratégia megjelenése előtt kidolgozott rövid képzéseket a kódolás, illetve digitális médiaismeretek témájában^[17] a Junior Cycle szintjén (12–15 év, a középiskola első három éve). A pedagógusok támogatására pedig a PDST Technology in Schools^[18] és a Lero Irish Software Research Centre dolgozott ki közös tanártovábbképzéseket, pl. programozás és kódolás területén.

2.1.2. A tanárok szakmai tanulása

A Stratégia sikerindikátorként fogalmazza meg, hogy az IKT használata beépüljön az oktatás, tanulás és értékelés minden területébe, és jelenjen meg a pedagógusképzés teljes kontinuumán. A Minisztérium és az Oktatási Tanács (Teaching Council[19]) pedagógusképzést érintő szakpolitikái felismerték az IKT fontos szerepét a tanítás és tanulás területén, ezért az általuk támogatott szolgáltatások segítik az IKT beágyazódását a folyamatos szakmai fejlődés minden szintjén. A képzések mellett ilyen szolgáltatás a különböző útmutatások és jó gyakorlatok megosztása tanárok számára és tanárok által egymás között.

A pedagógusok IKT készségeit és tudását illetően a Stratégia a differenciálás híve – tehát a pedagógusok döntése, hogy milyen szinten fejlesztik a tudásukat ezen a téren. Támogatni kell viszont az online és offline gyakorlati, kollaboratív közösségek létrehozását. A szakmai képzések, illetve a pedagógusképzés során külön hangsúlyt kell kapjon az IKT. A Stratégia kiemeli továbbá a folyamatos szakmai fejlődés (FSZF) lehetőségeihez való hozzáférés, a vegyes képzési módszerek (blended learning) bevezetésének és az online tudásmegosztás támogatásának fontosságát.

A pedagógusképzésnek már 2013-ban kötelező eleme volt az IKT, illetve a friss diplomás tanárok tanulási eredményeiben is külön hangsúlyt kapnak a digitális készségek. A tanárképzés számára az Oktatási Tanács által megfogalmazott kritériumok és iránymutatások (Initial Teacher Training: Criteria and Guidelines for Programme Providers, Revised Edition 2017[20]) szintén szorgalmazzák az IKT megjelenését az akkreditált programok között (ez a Stratégia megvalósításának egyik fő eredménye 2017-ben a 2018-as Akcióterv összefoglalója alapján).

A tanárok fejlesztésében kiemelten jelenik meg a következő három terület:

• A sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok IKT használatának támogatása
• Az ePortfolio használatának terjesztése
• A szakmai közösségek létrehozásának támogatása

Mindezeken kívül pedig fontos a szükséges IKT eszközök biztosítása a pedagógusok tanulásához.

3.     Az IKT tanulás követelményei, digitális tanulási referenciakeret

Az IKT tantermi integrációjához, az ír pedagógusok munkájának támogatására strukturált megközelítést alkalmaznak: a digitális oktatási stratégia, a kapcsolódó útmutatók és a tanulói referenciakeret együttesen jelölik ki a tanítási-tanulási fókuszokat, melyek megvalósítása a pedagógusokra van bízva.

A digitális készségek fejlesztése és az informatika tantárgy nem jelenik meg hangsúlyosan a korábbi – most megújítás előtt álló – tantervekben. A felső tagozatos korosztálynál (Junior Cycle) már szó van a digitális eszközök használatáról, de külön tantárgyuk nincs rá[21]. Rövid kurzusok formájában tudnak digitális médiaismeretet (lásd a 17-es lábjegyzetet) és kódolást[22] tanulni.

A Stratégia egyik kiemelt intézkedésként az NCCA-t felkérték arra is, hogy nyújtson tanácsadást az oktatási tárcának a digitális tanulás tartalmának továbbfejlesztéséről a Senior Cycle szintjén is (15–18 év). Ennek keretében megvizsgálták, hogyan lehet a legjobban biztosítani az IKT alkalmazását az egyes témákon belül, valamint hogyan lehet az informatikai tudást és kompetenciákat a számítástechnika területén a Leaving Certificate (ez nagyjából az érettséginek felel meg) részeként kifejleszteni.

3.1.   A 2007-es IKT tanulási keret

A NCCA által 2007-ben megjelentetett IKT-referenciakeret[23] rögzíti azokat a tanulási eredményeket (tudást, megértést, készségeket és attitűdöket), amelyeket a tanulóknak el kell érniük a kötelező oktatás végére. Ez segíti a pedagógusokat a tanterv és az értékelés kialakításában, emellett tantárgyközi vázat is kínál az IKT beépítésére a tanórai tervezésbe és a tanítási folyamatba.

A négy fő célkitűzéshez 15 tanulási eredményt (learning outcomes) definiáltak, amelyekhez három oktatási szinten – mindegyik a hazai általános iskolai korosztálya vonatkozik, 6–15 éves korig – tanulási lehetőségeket (learning opportunities) fogalmaztak meg. A négy célkitűzés a következő:

• alkotni, kommunikálni, együttműködni (creating, communicating and collaborating)[24]
• kritikusan és kreatívan gondolkodni (thinking critically and creatively)
• megérteni az IKT közösségi és személyes hatását (understanding the social and personal impact of ICT)
• az alapvető tudás, képességek és fogalmi keret fejlesztése (developing foundational knowledge, skills and concepts)

A tanulási lehetőségek/ajánlások rövid állításokat tartalmaznak arról, hogy mi lehet a tanulás tárgya vagy milyen lehet a tanulás, mely nem kötelező vagy előíró jellegű, hanem rugalmas útmutatást kínál a tanárok számára. A mindhárom szintre azonos tanulási eredményeket a 4. táblázat foglalja össze, a dokumentum a továbbiakban ezeket részletezi a három különböző tanulási szintnek megfelelően.

4. Táblázat – IKT tanulási keret tanulási eredményei

C terület	Alkotni, kommunikálni, együttműködni (creating, communicating and collaborating)
A tanulónak képesnek kell lennie
C1	szövegek tervezésére, formázására és átdolgozására az IKT segítségével
C2	létrehozni, alakítani és beszúrni információt különböző formátumokba (kép, hang, videó) az IKT segítségével
C3	adatok gyűjtésére, strukturálására, feldolgozására és elemzésére az IKT segítségével
C4	lokális és globális kommunikációra és kollaborációra az IKT segítségével
C5	tervezni, létrehozni és előadni információkat az IKT segítségével
F terület	Kritikusan és kreatívan gondolkodni (thinking critically and creatively)
A tanulónak képesnek kell lennie
F1	funkcionális IKT tudásának és megértésének alkalmazására, demonstrálására
F2	készségek fejlesztésére az IKT fenntartására és optimalizálására
F3	az egészséges és biztonságos IKT használat megértésére és gyakorlására
T terület	Megérteni az IKT közösségi és személyes hatását (understanding the social and personal impact of ICT)
A tanulónak képesnek kell lennie
T1	kutatásra, információkhoz való hozzáférésre és lekérdezésre IKT használatával
T2	értékelésre, szervezésre és szintetizálásra az IKT használatával
T3	a kreativitás kifejezésére és új tudás konstruálására, műalkotások létrehozására
T4	problémamegoldási stratégiák felfedezésére és fejlesztésére az IKT használatával
S terület	Az alapvető tudás, képességek és fogalmi keret fejlesztése (developing foundational knowledge, skills and concepts)
A tanulónak képesnek kell lennie
S1	bizonyítania megértését és kritikai tudatosságát az IKT egyénekre és társadalomra gyakorolt hatásáról
S2	fejleszteni az egyéni és társas tanulását, valamint nyelvi készségeit az IKT segítségével
S3	bizonyítania tudatosságát és azt, hogy felelősen és etikusan használja az IKT-t

    Forrás: ICT Framework…, 2007

3.2.   A 2017-es digitális tanulási keretek

A DES a Stratégiához kapcsolódóan újabb digitális tanulási referenciakereteket dolgozott ki általános iskolai és középiskolai szintekre (Digital Learning Framework for Primary[25] és Post-primary Schools^[26] című dokumentumok), amelyek a 2017/2018-as tanévben már elérhetőek voltak. Ezek egyrészt a Stratégiában is használt UNESCO IKT-keretre építenek, másrészt más releváns európai és nemzetközi digitáliskompetencia-keretekre (DigComp, DigCompEdu, DigCompOrg). Az ír keretrendszer a tanárok, illetve iskolavezetők számára íródott és tanulási eredményeket fogalmaz meg. Megközelítésében és tartalmában hasonló, de gyakorlatiasabb, mint a tanári kompetenciákat részletesen leíró DigCompEdu és tartalmilag kevésbé kötött a DigiComp 2.1-hoz képest. Két markáns előnyét lehet megfogalmazni az európai keretrendszerekkel szemben. Az egyik, hogy jóval egyszerűbb, a napi munkában könnyebben használható eszköz. A másik pedig, hogy mivel az iskolában megvalósuló digitális oktatás és tanulás keretrendszere, a diákok, pedagógusok és iskolavezetés kompetenciáit egységes szemlélettel, egy dokumentumban írja le, magára a tanulási folyamatra fókuszál és ad támpontokat. Erőssége még az iskolák digitális oktatás terén kívánt fejlődésének stratégiai támogatása és a számos gyakorlati segédanyag, mely az alkalmazását online eszközökkel segíti.

Az általános iskolák számára készült digitális tanulási keret 2017. október és 2018. június között 30 iskolában kerül tesztelésre, míg a középiskolai 20 intézményben. Ennek a fázisnak a kiértékelése után kerülhet hivatalosan bevezetésre 2018. szeptemberben.

Mindkét referenciakeret két nagy témakörben (tanítás-tanulás és vezetés) 4-4 területre bontva foglalja össze a releváns sztenderdeket, definiálva a „hatékony” és „különösen hatékony” gyakorlatokat az IKT oktatási integrációja területén. A két oktatási szinten összesen 8 táblázat írja le a tanulás és tanítás eredményeit, melyeket alább sorolunk fel (a két szinten nagyjából azonosak a megfogalmazások, ezeket nem ismételjük). Az egyes sorok hatékony és leghatékonyabb gyakorlatainak leírására jelen tanulmányban csak egy-egy példa bemutatására van lehetőség. A vezetés és menedzsment témához szintén 8 részletesen kidolgozott táblázat tartozik, aminek csak egy részét mutatjuk be.

A hazai szakma számára furcsa lehet, hogy az állítások alig tartalmaznak tartalmi elemeket a digitális technológia területéről, ez egyúttal a tíz évvel korábbi tanulói kerethez képest is nagy változás.

3.2.1.Tanulás és tanítás

1. A tanuló eredményei (learner outcome)

• A tanulók élvezik a tanulást, motiváltak és elvárják, hogy tanulóként teljesítsenek
• A tanulók rendelkeznek a szükséges tudással, képességekkel és attitűdökkel, amelyek alapján megértik saját magukat és kapcsolataikat
• A tanulók bizonyítják az alapfokú oktatás tanterve szerint elvárt szükséges tudásukat, képességüket és attitűdjeiket
• A tanulók elérik a megfogalmazott tanulási célokat az év során

2. A tanuló tapasztalatai/élménye (learner experiences)

• A tanulók célzottan vesznek részt értelmes tanulási tevékenységekben
• A diákok tiszteletteljes interakciókon keresztül, valamint kihívást jelentő és támogató tapasztalatszerzés által gyarapodnak
• A diákok reflektálnak saját tanulási folyamatukra és fejlesztik felelősségtudatukat és felelősségvállalásukat saját tanulásukért (1. példa)

 

sztenderd	hatékony gyakorlat	különösen hatékony gyakorlat
A diákok reflektálnak saját tanulási folyamatukra és fejlesztik felelősségtudatukat és felelősségvállalásukat saját tanulásukért	A diákok használják a digitális technológiát bizonyíték gyűjtésére, rögzítésére és a saját előrehaladásukra való reflektálásra; önvezérelt tanulóként fejlesztik kompetenciáikat.	A diákok a digitális technológiát önvezérelt tanulóként, kreatív módon és kritikusan használják. Képesek arra, hogy értelmes személyes célokat határozzanak meg a jövőbeli tanulásukhoz.

• A megtapasztalják az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és attitűdök fejlesztésének lehetőségeit

3. A tanárok egyéni gyakorlata (teachers’ individual practice)

• A tanár rendelkezik a szükséges tantárgyi és pedagógiai tudással, valamint az osztálytermi munkához szükséges tanagyagszervezési és vezetési képességekkel (classroom management)
• A tanár megfelelő tervezési, előkészítő és értékelő gyakorlatokat választ ki és alkalmaz a tanulók előrehaladásához
• A tanár a megfelelő tanítási megközelítést választja ki és alkalmazza a tanítási célhoz és a tanulói szükségletekhez
• A tanár választ ad az egyéni tanulási igényekre és szükség esetén differenciálja a tanulási és tanulói tevékenységeket

4. A tanárok kollektív és kollaboratív gyakorlata (teachers collective/collaborative practice)

• A tanárok fontosnak tartják a szakmai fejlődést és az együttműködést, és elköteleződnek mellette
• A tanárok együtt dolgoznak a tanterv általi és azon túlmutató tanulási lehetőségek megteremtésén a diákok számára
• A tanárok kollektíven fejlesztik ki és hajtják végre a következetes és megbízható fejlesztő (formative) és minősítő (summative) értékelési gyakorlatokat
• A tanárok szakértelmük megosztásával hozzájárulnak az egész tanári kar épüléséhez (2. példa)

 

sztenderd	hatékony gyakorlat	különösen hatékony gyakorlat
A tanárok szakértelmük megosztásával hozzájárulnak az egész tanári kar épüléséhez	A tanárok együttműködnek annak meghatározásában, hogy a digitális technológiák hogyan használhatók hatékonyan a tanításban, tanulásban és az értékelésben.	A tanárok vezetik és támogatják iskolai kollégáikat abban, hogy közös képet alkossanak arról, hogy a digitális technológiák hogyan szélesíthetik az összes tanuló tanulási lehetőségeit.

 

3.2.2.Vezetés és menedzsment

1. A tanulás és tanítás vezetése

• A fejlődés kultúrájának elősegítése, az együttműködés, az innováció és a kreativitás a tanulásban, tanításban és értékelésben
• Az elkötelezettség előmozdítása a befogadás, az esélyegyenlőség és az egyes tanulók holisztikus fejlesztésének terén
• A tanterv tervezésének és végrehajtásának menedzselése
• A tanárok szakmai fejlődésének támogatása, mely a gazdagítja a pedagógusok és a diákok tanulását

2. Szervezés és irányítás (managing the organization)
3. Iskolafejlesztés vezetése (leading school development)
4. A vezetés kapacitásfejlesztése (developing leadership capacity)

3.3.   Informatika érettségi

A Stratégia 2017-es cselekvési tervében szerepelt egy új informatika tantárgy elindítása a középiskola magasabb évfolyamain (Senior Cycle). Egy 2018. július 23-i miniszteri sajtóközlemény[27] jelentette be azt, hogy 2018 őszétől már megkezdődnek az ennek megfelelően választható képzések. A sajtóközlemény szerint az informatika érettségi (Leaving Certificate Computer Science, LCCS) specifikációja arra koncentrál, hogy a programozás és a számítógépes gondolkodás hogyan alkalmazható a problémák megoldására, és hogyan befolyásolja a számítástechnika a körülöttünk lévő világot. A tanulók főbb tanulási területei a következők:

• számítógépes gondolkodás;
• problémaelemezés informatikai értelemben;
• a programozási nyelvek és a számítógépes programok olvasása, írása, tesztelése és módosítása;
• kreatív design;
• számítástechnikai tervezés, például weboldalak, digitális animációk, szimulációk, játékok, alkalmazások és robotrendszerek;
• az informatika etikai, történelmi, környezeti és technológiai aspektusai –hogyan befolyásolja az IKT a társadalmi és gazdasági fejlődést.

3.4.   Iskolai útmutatók a tanulási keretek használatához

2009-ben készült az első Iskolai kézikönyv az e-tanulás megtervezéséhez és végrehajtásához (Planning and Implementing e-Learning in Your School Handbook[28]). Ennek újabb verzióját a 2015-ös új Stratégia megvalósításának keretében dolgozták ki A digitális tanulás tervezési útmutatója (Digital Learning Planning Guidelines[29]) néven. Az első kézikönyv azt mutatta be, hogy milyen tevékenységek által tudják az iskolák az IKT megoldásokat integrálni a tanítási-tanulási folyamatba öt irányvonal mentén:

• vezetés és tervezés;
• IKT a tananyagban;
• szakmai fejlesztés;
• e-learning kultúra;
• IKT-infrastruktúra.

A második, továbbfejlesztett változat már számos módszertani elemet is tartalmaz. A részletes útmutató az intézményi stratégiaalkotás szemléletét alkalmazza, szorosan ráépülve az iskolák számára a 2017/18-as tanévtől elérhető digitális tanulási keretre (Digital Learning Framework for Schools[30]), melyet az alkalmazást támogató jó gyakorlatokat bemutató videók egészítenek ki.

2. ábra – A digitális tanulás tervezési kontextusa (Digital Learning Planning Guidelines for post primary schools, 1. o.)

A 2. ábra összegzi az eddig bemutatott szakpolitikai dokumentumok kapcsolatát:

• a digitális oktatási stratégia célkitűzéseivel összhangban kidolgozott
• digitális tanulás referenciakeret (külön az általános és a középiskolai korosztályra) mentén kell kialakítani
• az iskolák számára készített digitális tanulást tervező útmutató támogatásával
• a digitális tanulási tervet.

Az iránymutatások felvázolják a digitális tanulás intézményesítésének lépésről lépésre történő tervezési fázisait, és bemutatják azt a folyamatot, ahogyan az iskolák saját digitális tanulási tervüket kialakíthatják. Az irányelvek kulcseleme a digitális tanulási referenciakeret, amely alapján saját tanulási és ütemterv készíthető a digitális technológiák oktatásba és a tanulásba való beágyazására.

Az NCCA működtet egy ACTION[31] névre keresztelt portált, melyben megmutatja (és a leírásban is hangsúlyozottan nem elmondja), hogy hogyan építhetik fel a tanulási folyamatot a tanterv mentén. A közzétett anyagokat tanárok és más szakemberek közösen fejlesztették ki, céljuk a hasznos ötletek megosztása és útmutatás nyújtása a tananyag élővé tételében a diákok számára.

4.     Mérés, értékelés

Ahogyan a Stratégiában sem, az ír rendszerben sem válik el élesen egymástól az értékelés és a tanulási-tanítási folyamat. A magyarországi gyakorlattal szemben úgy tűnik, hogy ennek egységben való kezelésében jóval előrébb tartanak, bár számos riport épp az értékelési rendszer gyengeségét, a szisztematikus folyamatok hiányát emeli ki. Az ír rendszer holisztikus szemlélettel gondolkodik az iskoláról, az értékelés elemei egymással összhangban az iskolára, a tanárokra és a tanulókra is vonatkoznak. Az értékelés alapvetően az iskolaigazgató felelőssége, ő határozza meg a pedagógusok értékelésének szempontjait és a pedagógusokkal közösen alakítják ki a tanulói értékelések módszereit. Éppen ezért egységes értékelést az IKT területén sem találhatunk, a most bevezetés alatt álló digitális tanulási referenciakeret és a kapcsolódó Útmutató megközelítése is ezt az iskolai autonómiát tükrözi: legfőbb céljuk az iskolák képessé tétele a színvonalas oktatásra, tanulásra és értékelésre.

Az iskola önértékelése a hivatalos meghatározás szerint a belső iskolai áttekintés együttműködő, inkluzív és reflektív folyamata. Ennek a folyamatnak bizonyítékokon alapuló megközelítésnek kell lennie, amely magában foglalja az információk gyűjtését különböző forrásokból, és az azok feldolgozása után való ítéletalkotást. Mindennek pedig a diákok tanulásban való előrehaladása a célja[32].

Írországban az általános iskolában nincs kötelező kimeneti mérés. A tanulók értékelését az iskoláknak maguknak kell megtervezniük. Ehhez számos támogató szolgáltatás áll rendelkezésre. Szintén az oktatásért felelős tárca működteti az ír nemzeti tantervhez kapcsolódó online felületet[33]. Ezen a felhasználóbarát felületen a képzési szintek szerint lehet az egyes tantárgyakra keresni, ahol megtalálhatók a tantárgyi követelmények. Ugyanerről az oldalról tölthetők le az iskolai útmutatók az értékelés megtervezéséhez. Az általános iskola számára az Assessment in the Primary School Curriculum: Guidelines for School[34] útmutató áll rendelkezésre. Ebben strukturált folyamatként jelenik meg az osztálytermi értékelés bemutatása (lásd 3. ábra).

Ahogyan az a lenti ábrán is nyomon követhető, az értékelés állandóan jelenlévő folyamat, mely beágyazódik a tanítás és tanulás folyamatába az alábbiak szerint:

• az új tanulási folyamat tervezésekor épít az értékelési információkra és a tantervi célokra;
• megosztja a diákokkal, hogy az új tanulás mire terjed ki;
• felfedezteti a diákokkal, hogy hogyan néz ki a sikeres tanulás;
• megfelelő módszereket és tanulásszervezési stratégiákat használ;
• gyűjti és rögzíti az információt arról, hogy mit és hogyan tanulmak a diákok.

Az alsó középfokú (Junior Cycle) oktatás tanulói értékelésének támogatására jelenleg egy online értékelési eszköztár áll fejlesztés alatt, mely a minőségbiztosítás egyik alapvető eleme lesz.

3. ábra – Az értékelés, mint az osztálytermi folyamat része (Assessment in the Primary School Curriculum: Guidelines for School, Figure 1. 8. o.)

Írországban – ahogyan korábban is említettük – az iskolák fejlett önértékelési kultúrával rendelkeznek, így nem meglepő, hogy az új digitális stratégia bevezetése kapcsán az iskolák maguk kérték, hogy legyen benne önértékelési útmutató is. Az új kézikönyv kiegészíti az iskolai önértékelési folyamatot, azaz a School Self-Evaluation[35] (SSE) folyamatát, mely egy belső iskolai felülvizsgálat reflektív folyamata. A pedagógusok ennek segítségével módszeresen megvizsgálhatják, hogyan tanítanak és hogyan tanulnak a diákok, ami segíti az iskolákat és a tanárokat a tanulói eredményesség javításában. A kézikönyvek vezetik az iskolákat abban, hogy vállaljanak felelősséget saját fejlődésükért és legyenek aktívak ezen a téren.

Az IKT a tanulói teljesítménymérés területén is egyre fontosabb szerepet tölt be. 2013–2015 között sikeresen működött az EUfolio elnevezésű EU-s finanszírozású digitális portfólió projekt, amelynek további kiterjesztése a Stratégia 2018-as, értékelést és statisztikákat is tartalmazó cselekvési tervének[36] összefoglalója alapján sikeresen megvalósult 2017-ben, 2018-ban pedig folytatódni fog (ePortfolio).

A tanárok digitális kompetenciaszintje nincs befolyással a tanári karrierre, a fejlesztés önkéntes és nem kötelező jellegű, nem kapcsolódik hozzá szankció vagy fizetésemelés.

Mivel az új digitális oktatási fejlesztések iskolákba való bevezetése csak 2017 őszén kezdődött meg, még nem sokat lehet tudni arról, hogy a stratégiában foglaltak hogyan valósulnak meg az osztálytermekben. A megkérdezett ír szakértők a tanfelügyeleti jelentésekbe belepillantva arról számoltak be, hogy még nincs nyoma az új irány beválásáról, nehézségeiről való visszajelzéseknek.

5.     Tanulástámogató mechanizmusok

5.1.   Támogató mechanizmusok, kommunikáció

Az implementációt támogatja a konkrét akciótervek kidolgozása már a Stratégia szintjén. Az implementációt az oktatásért felelős tárca koordinálja, és a folyamatban szintén kulcsszerepet tölt be a már korábban is említett PDST Technology in Schools (lásd 18-as lábjegyzet). Kiemelten fontos a külső, nemzetközi szakértők bevonása, a folyamatos monitorozás és jelentések elkészítése, a releváns partnerekkel való folyamatos konzultáció, valamint a kommunikációra és disszeminációra fektetett hangsúly.

Az implementációt egy 28 oldalas akcióterv segíti, a Digital Strategy for Schools Action Plan 2018, amely egyrészt összefoglalja a 2017-es év legfontosabb eredményeit, másrészt táblázatos formában kijelöli a 2018-ra tervezett tevékenységeket.

Az intézményi szintű implementációt az előző fejezetben ismertetett Útmutatók támogatják, amelyek a digitális referencia keretekhez szorosan kapcsolódnak. Az Útmutatók abban nyújtanak segítséget, hogy az intézmények a digitális keret alapján hogyan tudják a saját digitális tanulási terveiket (digital learning plan: a DL plan az eLearning plan kifejezést cserélte le a korábbi stratégiából) kidolgozni, továbbá a tanárok számára is hasznos útmutatást nyújtanak az óratervezésben. Az útmutatók ennek megfelelően felhasználóbarát módon készültek el, lépésről lépésre bemutatva a DL plan kidolgozásának elemeit, gyakorlati perspektívából, és különböző kontextusokból kiindulva, folyamatosan hivatkozva a keretrendszer elemeire.

Szintén fontos a tanároknak szóló eLearning kurzusok elérhetővé tétele. A nemzeti stratégia említést tesz a peer-to-peer tanárképzésekről, illetve bemutatja a Switch-on workshopokat^[37] és releváns esettanulmányokat.

A pedagógusok közötti segédanyagok, innovatív gyakorlatok megosztásának egyik fontos kezdeményezése a Digitális iskolák megkülönböztetése című program (Digital Schools of Distinction[38], a DES irányítása alatt), amely az IKT eszközök sikeres iskolai integrálását értékeli, valamint az Iskolák digitális bajnoksága (School Digital Champion Programme[39], a DCENR irányítása alatt), amely pedig a tanulók saját ötleteit díjazza. Ezek a programok fontos szerepet töltenek be az innovatív példák megosztásában.

A Stratégia kiemeli annak fontosságát, hogy az intézmények hozzáférjenek nagyszámú, minőségi digitális tananyaghoz: a Scoilnet[40] – a minisztérium hivatalos oktatási portálja –, illetve az Arts and Education Portal[41] két fontos forrás ebből a szempontból. A NDS említést tesz ezen kívül a TES Connect[42] digitális tananyagtárról, amelyet 2013-ban az ír tanárok 84%-a igénybe vett, 2012-ben pedig 1,18 millió anyagot töltöttek le az oldalról – a statisztikák szemléltetik az igényt.

A Scoilnet portálon a képzési szintek és a tantervi kategóriák szerint lehet keresni digitális tananyagtartalmakat, a tantervi kategóriák további alkategóriákra oszlanak.

Érdemes belepillantani pl. a The Journey of a Strawberry című oktatófilmbe[43]

4. 4. ábra – A Scoilnet portál kereső rendszer

5.2.   Pénzügyi források

Az IKT-infrastruktúra fejlesztéséhez és a Stratégia megvalósításához szükséges források az éves kormányzati költségvetésben 5 évre szólóan vannak betervezve (összesen 210 millió €)[44]. Ebből 2017-ben 14 millió €-t a szélessávú internet kiépítésére, 3,6 millió €-t pedig a stratégia bevezetését szakmailag támogató kormányzati szolgáltató központ, a PDST finanszírozására fordítottak. Ennél nagyságrendekkel több forrás fordítódik az oktatási központokra a tanárok folyamatos szakmai fejlődésének támogatására (333.000 €), innovatív projektekre (beleértve az eTwinninget és a Digital Schools of Distinctiont, 206.000 €).

Az következő években várhatóan egyéb finanszírozási mechanizmusok is lesznek:

• Vezeték nélküli infrastruktúra biztosítása az iskolákban
• Az általános iskolák hálózati korszerűsítése
• Képzések biztosítása
• Informatika tantárgy (computer science)

5.3.   Előrehaladás

A Stratégia kiemeli, hogy az az implementáció sikerességének vizsgálatára biztosítani kell a folyamatos kutatást és elemzést, továbbá bevonni a belső intézményi és a külső értékelés visszacsatolásait, amelyet a minisztérium felügyelőszerve végez (Departments’ Inspectorate).

A kapcsolódó akcióterv a következő lépéseket emeli ki:

• A Stratégia implementálásának folyamatos vizsgálata a DES által, rendszeres jelentések készítése.
• A kontinuitás biztosítása a felsőoktatási és továbbképzési szektorral.
• Külső partnerségek kialakítása.
• EU-s szintű stratégiai projektekben való részvétel.
• Etikus és biztonságos internetezés témájára vonatkozó ismeretterjesztés, különös tekintettel a szülőkre, gondviselőkre.
• Tanulási segédanyagok kidolgozása cyber-bullying témában.
• Az intézmények önértékeléshez és monitorozáshoz szükséges eszközök biztosítása.

A Digitális stratégia 2018-as akciótervének (Digital Strategy Action Plan 2018[45]) összefoglalója alapján a fő eredmények ezen a területen: 2017-ben létrehozták az megvalósítást támogató tanácsadó csoportot (Implementation Advisory Group-ot, IAG), amely az implementáció felügyelésében és folyamatos értékelésében kulcsfontosságú eredmény. Az IAG szintén 2017-ben, létrehozott egy Kiváló digitális iskolák alapot (School Excellence Fund Digital) amely az iskolák közötti kooperációt és közös projektek létrehozását támogatja. A Stratégia cselekvési tervét követve pedig számos további kezdeményezés született pl. biztonságos internet témában.

A 2015–2020-ra szóló stratégiához minden évben új cselekvési tervet készítenek, melyhez előzetesen értékelik az előző év eredményeit. A 2018-as digitális stratégiai cselekvési tervet 2018. június 8-án tette közzé az oktatási miniszter. A sajtóközlemény (lásd 27. lábjegyzet) szerint több mint 80 tevékenység került célkitűzésre a következő 10 hónapra, amelyek a digitális technológia tanulásban rejlő lehetőségeinek maximalizálását célozzák. A digitális stratégia 2017. évi cselekvési terve 94%-os teljesítési aránnyal valósult meg, a mintegy 120 akcióból/intézkedésből 113 indult el, a fennmaradó 7 program továbbgördül 2018-ra.

A 2018-as akcióterv legfontosabb elemei a következők:

• szeptembertől bevezetik az informatika (computer science) tantárgy záróvizsgát.
• Az NCCA együttműködik egy iskolai hálózattal, hogy feltárja, hogyan lehet a kódolást (programozást) a legjobb módon integrálni az általános iskolai tantervbe.
• A digitális tanulás referenciakeret bevezetését értékelni fogják, és az alapján fejlesztik tovább annak érdekében, hogy az iskolák tudják értékelni magukat a digitális képességek terén.
• Az Iskolai Kiválósági Alapban (School Excellence Fund[46]) elindulnak a Digitális projektek.
• Körlevélben fogják kiadni az iskoláknak az okostelefonok és a táblagépek használatát – ez szükségessé teszi majd, hogy az iskolák, valamint az iskolaközösségek (beleértve a tanulókat és a szülőket is) elköteleződjenek azok használata iránt.
• Továbbra is javítani kell az iskolai szélessávú internet szolgáltatásokat, folytatódik a 210 millió eurós befektetési program.

A stratégia megvalósulását számos monitoring tevékenység kíséri: a DES éves monitoring jelentést készít a reformok előrehaladásáról, valamint a tanfelügyelet (Inspectorate) külön értékelési sablont dolgoz ki 2018-ban az iskolai előrehaladás értékelésének támogatásához. A megkérdezett szakértő szerint a legutolsó jelentésekben ezek még nem szerepelnek, de felhívta a figyelmemet egy 10 évvel korábbi riportra[47], mely a tanfelügyelet nagyobb szabású tematikus elemzései közé tartozik, és amelyben a 2008 előtti tanfelügyeleti tapasztalatokat összegezték. Tekintettel az ebben foglalt adatok elavultságára, ennek tartalmát jelen elemzésben részletesen nem ismertetjük, de átolvasva a riportot világos képet lehet kapni arról, hogy a most folyamatban lévő digitális oktatási stratégia bevezetését milyen kiinduló állapotra építették. A számadatok mellett fejlesztési szempontból jóval izgalmasabbak az értékelési és megfigyelési szempontok, amelyek alapján az iskolákat vizsgálták. Több ponton is megállapítja a riport, hogy noha a tanárok önértékelései szerint az IKT eszközök használata jelen van az oktatásban és a diákok digitális készségei fejlődnek ennek eredményeképp, az elvégzett felmérések ezt nem bizonyították.

A szakértő elmondása szerint egyelőre az iskolák honlapján sincs hozzáférhető anyag a digitális oktatási stratégia megvalósulásáról, így nagy valószínűséggel erre 1-2 év múlva érdemes újra visszatérni.

5.4.   Sajtóvisszhang, kritikák

Véletlenszerűen belepillantva néhány újságcikkbe, a sajtóvisszhang nem mutat egyértelmű lelkesedést a reformok iránt.

• A legtöbb középiskolai tanár betiltaná a mobiltelefont az iskolában

Egy 2018. márciusi hír[48] szerint a legtöbb középiskolai tanár mobiltelefon-tilalmat szeretne az iskolában, elmondásuk szerint romlik a fegyelem, aminek hátterében gyakran áll a mobiltelefonok órai használata. Maguk a tanárok egyébként szintén használják a közösségi médiát, 68%-uk Facebook felhasználó, és 36%-uk használja a Snapchat-et, de körülbelül 17%-uk még mindig nem rendelkezik hozzáféréssel nagy sebességű szélessávú internethez az osztályteremben.

• A diákoknak felvételeket kell majd benyújtaniuk az új testnevelés érettségi vizsgához[49]

A már korábban ismertetett 2018. júliusi sajtóközleményből derült ki, hogy informatika mellett a testnevelés érettségi is megújul ősztől (Leaving Cert Physical Education a Physical Education). A diákok kötelesek lesznek elküldeni az állami vizsgabizottságnak azokat a videókat, amelyek bizonyítják sportteljesítményeiket, a digitális eszközökhöz pedig támogatást nyújt az állam. Bruton miniszter úr megjegyezte, hogy e két új tantárgy tapasztalatai azt is eredményezhetik, hogy a digitális technológiát szélesebb körben használják majd fel más tantárgyak értékelésében is.

• Láttuk, hogyan viselkedik a Facebook. Itt az ideje, hogy megvédjük gyermekeinket![50]

Írország új online biztonsági akcióterve szinte elhanyagolható, állítja egy civil aktivista[51], aki elégedetlen a kormány által kiadott dokumentummal. Elmondása szerint a tervben a kormány alábecsüli a gyermekbiztonság garantálásában betöltött szerepét, és túlságos jóindulatot feltételez a globális cégekről (mint Google, Facebook).

• Az ír tanári érdekképviselet állásfoglalása[52] a Digitális stratégia az iskoláknak 2015–2020 bevezetése kapcsán

Az ASTI (Association of Secondary Teachers, Ireland) középiskolai tanárokat összefogó legfontosabb egyesület Írországban. A 16.500 tanárt képviselő szervezet szakmai szövetségként működik, amely a pedagógus szakma véleményét és érdekeit képviseli bejegyzett szakszervezetként, védi a tanárok jogait, valamint küzd a bérezési és foglalkoztatási feltételek javításáért.

A bevezetésre kerülő stratégia kapcsán alapvetően megerősítő és pozitív visszajelzést ad a néhány oldalas dokumentum. Abban a kérdésben, hogy a középfokú oktatásban a diákoknak milyen IKT-készségekkel kell rendelkezniük, a következőket fogalmazza meg:

• Fontos, hogy a fiatalok rendelkezzenek megfelelő készségekkel a technológia használatához a tanulás támogatása érdekében; a tanulóknak el kell sajátítaniuk ezeket az alacsonyabb szintű készségeket, mivel ezek támogatják a magasabb szintű képességek kialakítását, mint például az önálló tanulás, a csapatmunka, a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás. A témakör az iskolák tágabb értelemben vett társadalmi kontextusában is fontos szerepet játszik az elismert digitális szakadék ellensúlyozásában.
• A konzultatív dokumentumban bemutatott három megközelítés – nevezetesen a technológia-ismeretek, a technológia-elmélyítés és a tudás létrehozása – ebben a tekintetben nagyon fontosak.

A tabletek használatával kapcsolatos kutatás megmutatta, hogy a tabletekkel rendelkező iskolák még mindig a megvalósítás kezdeti szakaszában járnak, alulbecsülték a programok használatával járó többletmunkát, illetve technikai problémáik adódtak, például az e-könyvek és alkalmazások biztosítása terén, valamint a nem megfelelő internetszolgáltatással.

A pedagógusok érdekképviselet terén megjegyzik, hogy az iskolai tanárok számának csökkenése megnehezítette az iskolák feladatát az IKT-integráció támogató környezetének megteremtésben. Az esettanulmányok rámutattak, hogy az IKT használata hatékonyabb volt ott, ahol az iskolában valaki felelősséget vállalt az IKT bevezetésének irányításért és a koordinációért. Hasonlóan hatékonyabb volt a folyamat, ha az a tanárok közti együttműködésre épült. Összességében megállapítják, hogy a költségvetés csökkentése, az infrastruktúra elavultsága, a tanárhiány, IKT-koordinátorok finanszírozásának nehézsége mind hátráltatják a folyamatot és nem szabad hagyni, hogy nagy különbségek alakuljanak ki az iskolák között.

Az IKT-koordinátor szerepe abszolút meghatározó, a velük folytatott interjúk többsége kiderítette, hogy ők maguk szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni a pedagógiára, mint a rendszer karbantartására, és együtt dolgozni a kollégákkal e téren. Ehelyett azonban általában jelentős idő megy el technikai vagy hibaelhárítási ügyekre. Ezért az új Junior Cycle keretrendszer végrehajtásáról szóló vitáknak hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy az iskolák nem tudnak komplex innovációs gyakorlatot megvalósítani megfelelő és koncentrált vezetési struktúrák hiányában.

A dokumentum leszögezi azt is, hogy az IKT tanulási környezetbe történő bevezetése önmagában nem eredményez pedagógiai változást, sokkal inkább az oktatásban való felhasználása kapcsolódik össze elválaszthatatlanul a tudás természetével, és a jövőbeni szakpolitika középpontjában ennek kell állnia. A kihívás az, hogy felkészült pedagógusok legyenek, ezt pedig csak a szakmával való partnerségi szellemben lehet megvalósítani, és ennek ki kell terjednie a tanárképzésre, a pályakezdő pedagógusok támogatásra, a folyamatos szakmai fejlődésre és a teljes iskolai tervezésre, beleértve a vezetői struktúrákat is. A fejlesztés példátlan lehetőséget biztosít a szakmának a pedagógiai és a reflexiós gyakorlatok terén a bevonódásra.

A digitális technológia térnyerése újfajta kihívás elé állítja az oktatási rendszert. A szabadon elérhető tanulási források és a digitális eszközökkel megteremtett új tanulási környezetek növekvő elérhetősége az oktatási struktúra egészét érinti.  Alapvető fontosságú ebben az állandóan változó kontextusban a tanárok folyamatos szakmai fejlődési lehetőségeinek biztosítása. Ebben a kontextusban különösen hangsúlyos a minőségi tanulási lehetőségek elérhetővé tétele, illetve az elérhető képzések minőségi fejlesztése. A jelenleg elérhető tanár-továbbképzések gyakran nem elég hatékonyak. A képzések megtervezésénél érdemes az önreflexióra, illetve a társas értékelésre, megfigyelésre. Fontos továbbá, hogy a képzések iskolai szinten illeszkedjenek az intézmény szakmai céljaihoz, ne kizárólag a pedagógus egyéni érdeklődésén múljon, hogy fejleszti-e IKT készségeit. Előnyös, ha az iskola támogatja a társas tanulást célzó kezdeményezéseket. A pedagógusok egyre gyakrabban alapítanak online tanulóközösségeket, amelyek hatékonyan működnek, mivel alulról szerveződő jellegük miatt közvetlenül illeszkedni tudnak a tanárok napi szintű tapasztalataihoz és szakmai kihívásaihoz. Fontos, hogy a folyamatos szakmai fejlődést érintő szakpolitikai intézkedések figyelembe vegyék ezeket a kezdeményezéseket.

Összességében a dokumentumelemzések azt mutatják, hogy noha Írország nem tekinthető éllovasnak a digitális transzformáció terén, az oktatási rendszer átalakítása szisztematikusan zajlik e tekintetben, és kifejezetten nagy hangsúlyt fektetenek a pedagógusokat és iskolákat támogató szolgáltatások kiépítésére.

 

Lábjegyzetek

[1] Statement of Common Purpose 2011-2016

[2] National Digital Strategy, 2013

[3] National Broadband Plan, National Payments Plan, Action Plan for Jobs, eGovernment Strategy, eHealth strategy

[4] A cselekvési tervek több évre visszamenőleg elérhetők a Minisztérium (Department of Business, Enterprise and Innovation) honlapján.

^[5] ICT Skills Action Plan 2014-2018

[6] Digital Strategy Action Plan 2018

[7] A minisztérium honlapján több ilyenről is lehet olvasni: www.dcenr.gov.ie/nds.

[8] ICT in Schools: Inspectorate Evaluation Studies, 2008

[9] Smart Schools = Smart Economy

[10] Investing Effectively in Information and Communications Technology in Schools 2008-2013

[11] Belülről kifelé haladva ezek a következők: digitális tartalom és szoftverek (digital content and software) > szakmai fejlesztés / tanácsadás és támogatás (professional development / advice & support) > szélessávú internet / hardver eszközök / technikai támogatás (broadband / hardware / technical support) > strukturális támogatás (support structures)

[12] A dokumentum 27–30. oldalán részletes lebontás található arról, hogy 2008. és 2013. között milyen méretű iskolákba milyen mennyiségű IKT eszköz beszerzését támogatják, valamint az iskoláknak nyújtható online és személyes tanácsadói szolgáltatások mértékéről is.

[13] Digital Strategy for Schools 2015-2020

[14] UNESCO ICT Competency Framework for Teachers (első verzió: 2008., megújított verzió: 2011.)

[15] Az eredeti dokumentum nagyobb arányban használja az ICT vagy digital skills, mint a competence terminológiát, de párhuzamosan és nem egymástól megkülönböztetve. Jelen tanulmánynak nem célja a készség / képesség / kompetencia kérdéskörben a terminológiai nehézségek feltárása és tisztázása. Az eredeti mintát is alapul véve stratégiai szövegkörnyezetben a digitális kompetencia és IKT-készségek alatt általában ugyanazt értjük, ahol jelentősége van a megkülönböztetésnek (pl. tantervi kérdések), ott pontos fordítást igyekszünk adni az angol eredeti feltüntetésével együtt.

[16] A Nemzeti Tantervi és Értékelési Tanács (National Council for Curriculum and Assessment, NCCA) az oktatási minisztériumhoz (DES) tartozik, támogatja a tanterv kidolgozását kutatás, konzultáció stb. útján, illetve oktatási segédanyagokat hoz létre, melyek elérhetők az NCCA honlapjáról: https://www.ncca.ie/en

^[17] Digital Media Literacy Short Course

^{[18] A} DES háttérszervezete, az IKT oktatási integrálását támogatja iskolai, illetve szakpolitikai szinten, kulcsszerepet tölt be a Stratégia implementálásában. A PDST a Promoting and supporting the integration of ICT in education rövidítése, a szervezet feladatkörét 2012-ig a Nemzeti Oktatási Technológiai Központ (National Centre for Technology in Education) látta el.

[19] Az Oktatási Tanács a pedagógus szakma sztenderdjeiért felelős testület, előmozdítja és alakítja a szakmai normákat az oktatásban.

[20] Initial Teacher Training: Criteria and Guidelines for Programme Providers, Revised Edition 2017

[21] Az egyes szinteken fejlesztendő kulcsképességek:

• junior cycle: önmagam menedzselése (managing myself) / jól lenni (staying well) / kommunikáció (communicating) / kreatívnak lenni (being creative) / másokkal való együttműködés (working with others) / információ kezelése és gondolkodás (managing information and thinking)
• senior cycle: kommunikáció (communicating) / személyes hatékonyság (being personally effective) / közös munka másokkal (working with others) / kritikus és kreatív gondolkodás (critical and creative thinking) / információfeldogozás (information processing)

[22] A tantervi leírások elérhetők a minisztérium honlapjáról:

• Digitális média (Digital Media Literacy), Kódolás (Coding), Informatika (Computer science)

[23] ICT Framework a Structured Approach to ICT in Curriculum and Assessment – Revised Framework, 2007

[24] Az angol eredetiben collaboration, de a magyar szaknyelvben ennek még nem terjedt el a tanuláshoz kapcsolt jelentéstartalma, bár egy nemrég zárult európai uniós projekt komoly lépéseket tett ez irányban (lásd: www.effect.tka.hu). A projekt a tanárok kollaboratív tanulását vizsgálta (collaborative teacher learning), melyben a kollaboratív szó olyan együttműködésen alapuló közös tanulási tevékenységre utal, melyben egy tanári közösség konkrétan meghatározott fejlesztési cél érdekében, önkéntes, de aktív részvételre építő szakmai fejlesztési folyamatban vesz részt. A közös tanulás rugalmas és demokratikus kereteit együtt alakítják ki, a folyamatot reflekítv értékelés kíséri.

[25] Digital Learning Framework for Primary Schools

^[26] Digital Learning Framework for Post-Primary Schools

[27] 23 July, 2018 – Minister Bruton Announces Grants for Schools to Support Rollout of Leaving Certificate Physical Education & Computer Science

[28] Planning and Implementing e-Learning in Your School Handbook

[29]Digital Learning Planning Guidelines

[30] Digital Learning Framework for Schools

[31] Assessment, Curriculum and Teaching Innovation on the Net: http://action.ncca.ie/

[32] A Minisztérium által működtetett iskolai önértékelést támogató honlap: http://schoolself-evaluation.ie/

[33] https://www.curriculumonline.ie

[34] Assessment in the Primary School Curriculum: Guidelines for School

[35] School Self-Evaluation

[36] Digital Strategy for Schools 2015-2020. Action Plan 2018

^[37] A Switch-on workshopok a DES és a DCENR partnerségében jöttek létre, középiskolai szinten népszerűsítik a digitális eszközök használatát, a workshop modulok tanárképzési programokban is felhasználásra kerülnek.

[38] Digital Schools of Distinction

[39] School Digital Champion Programme

[40] https://www.scoilnet.ie/

[41] http://artsineducation.ie/en/home/

[42] https://www.tes.com/teaching-resources

[43] The Journey of a Strawberry

^[44] https://www.qqi.ie/Downloads/Eddie%20Ward.pdf

[45] Digital Strategy Action Plan 2018

[46] School Excellence Fund

[47] ICT in Schools – Inspectorate Evaluation Studies

^[48] Most secondary teachers want mobile phone ban in school (Irish Times, 2018.március 27.)

[49] Students will have to record activities for new Leaving Cert PE exam (Irish Times, 2018. július 23.)

[50] We’ve seen how Facebook behaves. Now it’s time to protect our children (Irish Times, 2018. július 18.)

[51] Cyber Safe Ireland

[52] Az ASTI állásfoglalása a Digitális stratégia az iskoláknak 2015-2020 bevezetése kapcsán