Országtanulmány
Készült: 2018. szeptember
Készítette: Dr. Benkei-Kovács Balázs

 

Bevezető

Az anyag három ország összefoglaló leírásának részeként született. Az európai frankofón országok (Franciaország, Belgium és Luxemburg) digitális fejlesztési programjainak áttekintése komplex szakmai kihívás. Méretüknél és a lakosság heterogenitásánál fogva is különböző jellegű országokról van szó, amelyekben az oktatásirányítási rendszert eltérő szakpolitikai kultúrák határozzák meg. Franciaország úttörő a digitális oktatási eszközök és módszerek tesztelése és bevezetése terén, gyakran zajlik intenzív szakpolitikai diskurzus a területen, mégis le van maradva Luxemburg és Belgium mögött a gazdaság digitalizációját illetően. Ez a látszólagos ellentmondás az országok méretbeli különbségére is visszavezethető: egy jelentősen nagyobb méretű rendszert nehezebb átalakítani, mint egy kisebb méretű, dinamikusan fejleszthető struktúrát, még abban az esetben is, hogyha a fejlesztések néhány évvel később indultak meg egy adott területen.

1. táblázat: A digitális társadalom- és oktatásfejlesztés a frankofón országokban

	Belgium	Franciaország	Luxemburg
A digitális pedagógiai fejlesztések szempontjából jellemző rájuk	reflektív- értékelő-követő attitűd	intenzíven fejlesztő-reformáló	kreativitásra és nem tradicionális eszközökre fókuszál
Elfoglalt pozíciójuk a DESI európai ország-rangsorban (2018)	8. hely	19. hely	5. hely
Rendelkeznek-e önálló Digitális Oktatási Stratégiával?	Nem. A digitális képzésfejlesztés a Vallon Digitális Stratégián belül valósul meg.	Igen: Digitális Oktatási Stratégiájuk („Plan numérique pour l’Éducation”) 2015-ben indult.	Nem. A „Digital (4) Education” program a Digitális Luxemburg projekten belül valósul meg.
Használnak-e nemzeti szintű digitális kompetenciamérő eszközöket?	Igen, elsősorban a tanulók számára, de ez kivezetés alatt van jelenleg.	Igen, körülbelül 15 különféle mérőeszközzel rendelkeznek, többek között tanárok és tanulók számára.	Nem lelhető fel ilyen eszköz a beszámolókban.
Milyen fázisban áll a DigComp európai keretrendszer, illetve ehhez kapcsolódó eszközök adaptációja?	A szakpolitikában tervezik bevezetését, beszélnek róla előadásokban és publikációkban is említik, de egyelőre terv szintjén marad.	2018. szeptemberében indul a PIX online kompetencia mérő eszköz (amely kiváltja a 15 különböző egyéb mérést)	Egyelőre kormányzati szinten nem foglalkoznak a kérdéssel.

 

Kontextus

Belgium lakosságának közel egyharmada frankofón. A francia anyanyelvű, azaz vallon régió önálló parlamenttel és törvényhozó szervvel rendelkezik a belga szövetségi államon belül. Így a digitális fejlesztés Belgiumban tulajdonképpen három szinten zajlik, amelyek részben összehangoltak: a szövetségi állam központi szintjén, valamint a központi rendszerhez igazodóan, azonban mégis eltérő módon a flamand és a francia (vallon) közösségeken belül.

A vallon alap- és középfokú iskolarendszer[1] sutrukturálisan a frankofón országok iskolarendszereihez hasonlóan épül fel. Általános iskolába jellemzően 6–12 év között járnak a tanulók. Ezt követi a középfokú oktatás, melynek teljes időtartama 6 tanévet ölel fel: az alsó középfokú oktatás két osztály, a felső középfokú oktatás pedig négy osztály elvégzését jelenti. A kötelező iskoláztatás felső határa a 15. életév.

Belgium az európai digitális társadalmi és gazdasági index évenként ismétlődő felmérésének országrangsorában előkelő, ugyanakkor az 5. és 8. pozíciók között váltakozó helyen szerepel. Kisméretű országként komoly gazdasági érdeke fűződik a területen való további előrelépésre, és a nemzetközi mezőnyben elfoglalt pozíciójának megerősítésére.

1.Nemzeti digitalizációs stratégia

1.1. Szövetségi digitális stratégia

A központi belga kormányzat 2013 óta törekszik intenzív átfogó digitális stratégia kidolgozására, amelyre a további gazdasági fejlődés motorjaként kívánnak támaszkodni. A szakterület első kormányzati dokumentuma a Gazdasági Minisztérium égisze alatt született Digitális Akcióterv Belgiumért (Un Agenda numérique pour la Belgique – 2013) néven. (http://digitalbelgium.be/fr/)

Az akciótervet egy szövetségi szinten lefolytatott felmérés előzte meg: a lakosság és a gazdaság digitális infrastrukturális fejlettségét már 2012 óta vizsgálják éves rendszerességgel Belgiumban. A felmérés eredményeit az „Információs társadalom barométere” (Baromètre de la société de l’information) elnevezésű kiadványban adta közre az SPF gazdaságkutató intézet. A kiadvány fő célja a digitális fejlesztési politika támogatása, valamint Belgium nemzetközi színtéren elfoglalt pozíciójának folyamatos nyomon követése, az európai Digital Agenda paraméterei mentén. A belga sajtó elemzése[2] szerint az átfogó nemzeti szintű digitális stratégia megjelenése erősen összefügg az Európai unió által megfogalmazott elvárásokkal és irányelvekkel.

A 2013-ban elindított akcióterv – széles körű társadalmi konzultációt követően – végül 2015-ben emelkedett átfogó nemzeti szintű, gazdaságélénkítő stratégiává. Belgiumban a legmagasabb politikai szinten foglalkoznak a digitalizáció fejlesztésének kérdéskörével. A Digitális Stratégia hivatalos elindításakor, 2015. április 20-án, az államfő Charles Michel tartott sajtótájékoztatót [3], kiemelve ennek a programnak a fontosságát az ország jövője és gazdasági sikeressége szempontjából. Az államfő fél évvel korábban, a 2014. évi kormányalakítást követően bízta meg a nemzeti szintű digitális terv kidolgozásával Alexandre De Croo miniszterelnök-helyettest, aki a Digitális Fejlesztésért, a Telekommunikációért és a Postáért felelős miniszteri posztot is betöltötte. A vallon közösségben szintén befolyásos politikai szereplő lett a digitalizáció fejlesztéséért felelős kijelölt személy is: Pierre-Yves Jeholet vallon elnök-helyettes is egyben. A miniszter tárcája alá tartoznak a gazdasággal és az iparral, a kutatásokkal és az innovációval, a digitalizációval, a munkaügyekkel és a képzéssel kapcsolatos szakterületek.

A 2015. évi „Digitális Belgium” stratégia három – indikátorszámokkal is mérhető – fontos célt tűzött ki az ország elé a következő öt évre. A fejlesztési program elsőként azt szorgalmazza, hogy az európai országok DESI-indexszel (Digital Economy and Society Index[4]) kifejezett rangsorában Belgium 2020-ra kerüljön az első három hely valamelyikére. Másodsorban ezer start-up vállalkozás létrehozását tűzték ki célul ugyanezen határidőig. A harmadik elvárás a program kapcsán az, hogy a „digitális forradalom” révén az informatikai szektorban 50 ezer új álláshely kerüljön kialakításra (Baromètre, 2018, 4.).

A stratégiában megfogalmazott pozitív elvárások nem alaptalanok: Belgium az európai országok rangsora alapján stabilan tartja magát az éllovasok között, 2017-ben csak Luxemburg és Hollandia, valamint a dobogós Finnország, Svédország és Dánia álltak előtte (Baromètre, 2018, 7.).

1.2. Vallon Digitális Stratégia

A nemzeti szintű stratégiához igazodva a vallon kormányzat még 2015 decemberében elfogadta a régióban Vallónia Digitális Stratégiáját (Digital Wallonia – Stratégie numérique de la Wallonie).

A vallon stratégia egy átfogóbb gazdaság- és társadalomfejlesztési programba illeszkedik, amelyet Marshall Terv 4.0-nak neveztek el: egyszerre utalva a digitális fejlődés által előmozdított technológia-vezérelt gazdaságra (Ipar 4.0), és a gazdasági fellendülést célul kitűző Marshall-tervre[5]. A Marshall Terv 4.0-ban a következő fő fejlesztési területeket határozták meg: 1. A képzés munkaerő-piaci kongruenciájának erősítése, valamint az emberi erőforrásokra való építkezés. 2. A vállalati innovációk és növekedés ösztönzése révén az ipari fejlesztés támogatása. 3. Területfejlesztés és infrastrukturális fejlesztések biztosítása. 4. Az energiaipar és energia-felhasználás hatékonyságának növelése. 5. A digitális innováció támogatása. (Plan Marshall 4.0, 2015)

A belga rendszer sajátossága, hogy a vallon közösségben működő Digitális Iskola (École numérique) program időben megelőzte mind a nemzeti digitális stratégia bevezetését, mind a francia nyelvű közösség átfogó digitális stratégiájának kialakítását. Ez az iskolafejlesztő program már 2011-ben elindult, és működő pillérként integrálódott a később létrehozott, magasabb szintű digitális stratégiákba. A Digitális Iskola program (L’école numérique de demain) létrehozására kormányzati szakértői munkacsoport tett javaslatot 2011-ben, korábbi empirikus kutatások és felmérések eredményeire építve. Az új program elsődleges célja az intézmények eszközparkjának fejlesztése lett, a Cyberécole és Cyberclasse[6] programok továbbfejlesztéseként.

A Digitális Iskola program támogatására digitális pedagógia projektekkel pályázhatnak az intézmények. A program indulásakor, 2011-ben 28 díjazott iskola kapott támogatást a 176 pályázó közül. 2013-ban 72 intézmény került kiválasztásra a 450 pályázóból. 2014-ben már 200 intézmény kapott támogatást, majd 2017 során – egy jelentősebb, 6.100.000. EUR keretösszegből – 500 projektet finanszíroztak az 1176 beadott pályamunka közül. 2018-ban csökkent a nyertes pályázók száma (325 projekt), azonban az egy-egy intézményre jutó támogatás a nagyobb felhasználható keretnek (6.850.000 EUR) köszönhetően tovább nőtt.

A Digitális Iskola program támogatási rendszere tehát a közoktatási intézményeknek több mint egyharmadát elérte A tanulói populáció oktatását a 2016/2017. tanévben összességében 2800 közoktatási intézmény látta el, ebből 1934 általános iskola, 550 pedig középfokú intézmény, melyek tagiskoláikkal együtt 4455 képzőhelyet jelentenek. A vallon közoktatásban összesen 1 millió 62 ezer diák tanul, akik közül 503 ezer fő jár általános iskolába, 368 ezer fő középiskolába, 37 ezer tanuló speciális felzárkóztató intézményekbe, 154 ezer tanuló pedig felnőttképzésben vesz részt. (Baromètre, 2018, 9.)

A pályázatok kiírása, elbírálása és értékelése a Vallon Digitális Ügynökség (Agence Numérique de la Wallonie) feladata.

A kutatás során felkerestük az Ügynökséget a digitális kompetenciarendszerek működése tárgyában, és interjút készítettünk André Blavier kommunikációs vezetővel. Blavier úr tájékoztatása szerint Belgiumban számos IKT fejlesztéssel kapcsolatos döntés szövetségi szinten történik. Az Agence du Numérique (mostantól ADN Ügynökség) közfeladatot ellátó szervezet, amely a digitalizáció fejlesztéséért felel Vallóniában, elsősorban gazdasági és oktatási területeken. A szervezetet 2015-ben hozták létre, a Wallon Digitális Stratégia támogatása, megvalósítása és nyomon követése[7] céljából, kutatási-fejlesztési és disszeminációs feladatkörökkel. A szervezet az 1999-től működő Vallón Telekommunikációs Ügynökség (Agence Wallonne des Télécommunications – AWT) jogutódjaként, annak funkcióit is átvette. Az ADN ügynökség közvetlen munkatársainak[8] száma 40 fő alatt van, strukturális tekintetben a kormányzati háttérintézmények között a Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Ügynökség (Agence pour l’Entreprise et l’Innovation- AEI) fennhatósága alá tartozik. Az ADN Ügynökség állítja össze a Vallon Oktatás Digitális Barométerét, és ez a szervezet felelős többek között a Digitális Iskola program megvalósításáért és ellenőrzéséért. A program nyomon követését éves gyakoriságú, kérdőíves módszerű vizsgálattal valósítják meg. Az ADN ügynökség írja ki a pályázatot, határozza meg a sikeresség kritériumait és választja ki a győzteseket. A projektalapú támogatási rendszer eredménye nem teljesen transzparens, az iskolák számára nem kötelező feltüntetni a honlapjukon, hogy nyertek-e a pályázaton. Továbbá – Blavier úr elmondása szerint – nem kötelesek nyilvánossá tenni az interneten a projektjeik tartalmát, megvalósítását sem. Az ADN Ügynökség azonban az ellenőrzéskor belső monitoring módszerekkel ezt nyomon követi. Az 2018. év újdonsága, hogy komolyabb elemzés készül arról, hogy az elmúlt években allokált források és digitális eszközök milyen mértékben hasznosulnak az egyes intézményekben. Ez az összefoglaló kiadvány 2018. szeptembertől lesz elérhető az ADN Ügynökség honlapján. A Digitális Iskola programban tehát a pályázat bíráló bizottságának értékelése („validation”) mellett, egy utólagos hatékonyságmérésre („évaluation a posteriori”) is sor kerül.

A Digitális Iskola programban az intézmények pedagógia projektekhez kötődően, önálló döntésük alapján vesznek részt, változó sikerességgel.

A vallon oktatási intézmények számára azonban törvényi kötelezettség, hogy az intézményi és képzésfejlesztési stratégiájukban tervet készítsenek a digitális oktatási eszközök és módszerek helyi szintű alkalmazásáról, bevezetéséről. A Kiváló Oktatás Egyezménye (Pacte pour un Enseignement d’Excellence) elnevezésű program célja, hogy magasszintű, a tanulók igényeihez minél jobban alkalmazkodó oktatási szisztéma alapját teremtse meg Belgium oktatási intézményeiben.[9].

Kiváló Oktatás Egyezménye széleskörű társadalmi egyeztetés eredményeként született meg: a 2015-ben indított konzultáció két éven át zajlott. A 2017 tavaszán meghirdetett programhoz számos területen komoly reformok kapcsolódnak (például a tanév ütemezésének, tanórák időtartamának átstrukturálása). Az intézményeknek fokozatosan[10] 2018, 2019 és 2020 során el kell készíteniük a saját intézményi stratégiájukat. Ebben a dokumentumban a helyi szintű digitális fejlesztési stratégiának is meg kell jelennie, két fő területre részletesen kitérve: a tanárok digitális szakmódszertani, valamint a tanulók digitális kompetenciáinak a fejlesztésére, illetve magára az informatika-oktatásra. Az általános iskolák közel 30%-a, illetve a középfokú oktatási intézmények fele már rendelkezik digitális stratégiával (Baromètre, 2018, 82.), azonban az intézmények többsége számára még megvalósítandó feladat ennek kidolgozása.

A szövetségi szinten létrehozott Digital Belgium program 5 fő pilléren nyugszik. (www.digitalbegium.be). Az első a digitális infrastruktúra hálózata; a második a digitalizáció iránti bizalom és a biztonságos internet; a harmadik az e-közigazgatás átfogó rendszere; a negyedik a digitális gazdaság, az ötödik pillér pedig az ehhez szükséges kompetenciák kialakítását és a szakterület munkaerőpiaci aspektusait érinti. Az öt prioritás mindegyikéhez különböző operatív programok tartoznak.

A vallon közösség a nemzeti stratégiához kapcsolódó saját stratégiai dokumentumában strukturális tekintetben követi a nemzeti modellt. Vallónia Digitális Stratégiájában szintén 5 nagyobb pillér található, amelyhez 9 stratégiai cél, 22 intézkedési terület és 50 operatívabb célfeladat tartozik. A stratégia kialakításáért és implementációjáért felelős szervezet a korábban már említett „Digitális Ügynökség” (ADN Ügynökség), amely a vallon digitalizációval kapcsolatos honlapot is gondozza (www.digitalwallonia.be).

A vallon stratégiában a szövetségi stratégiához képest erősebben jelennek meg a gazdasági és a humánerőforrás-fejlesztési prioritások. Az első pillér az informatikai szektor megerősítése, amely a program központi eleme. Erre épül a második pillér, amely a fejlett informatikai szektorra támaszkodó digitális gazdaság erősítése. A harmadik pillér az internetes hálózat és az okos megoldások fejlesztésére fókuszál (’smart cities’, ’smart farming’). A negyedik pillér az e-közigazgatás átfogó rendszerének kialakítását takarja. Az ötödik pillér pedig a megfelelő kompetenciák kialakítására és a munkaerőpiaci aspektusra fókuszál. (Digital Wallonia – Stratégie numérique de la Wallonie, 2015.) Az oktatás önálló alterületként az 5. pilléren belül jelenik meg. Belgiumban azonban stratégiai szinten holisztikus módon kapcsolják össze a digitális kompetencia-fejlesztés összes célcsoportját: a tanulókat, a szakképzésben résztvevőket, a már dolgozó állampolgárokat és az álláskeresőket, tehát mindazon csoportokat, akik hozzájárulhatnak a digitális gazdaság erősítéséhez.

1. ábra: Vallónia Digitális Stratégiájának 5 pillére

Forrás: https://www.digitalwallonia.be

A stratégiához kapcsolódó egyes pillérek fejlődésének előrehaladását külön-külön követik nyomon. A digitális oktatás területe kapcsán a vallon Digitális Ügynökség készít átfogó elemzéseket (Agence du Numérique, 2018.), míg a gazdasági jellegű értékeléseket inkább külső szakértő cégek készítik.

A vallon digitális stratégia tervezési szakaszában[11] is jól elkülönült már a „Kompetencia és munkaerő” humánfejlesztési pillérhez tartozó területen belüli két eltérő szektor (a közoktatás és a felnőttképzés), és a hozzájuk tartozó operatív célrendszerek. A stratégiához rendelt 50 célfeladat közül 12 tartozik szűkebben ide, részletes költségvetési kerettel alátámasztva. A megvalósítási terv 5.1. pontja a közoktatási intézmények infrastrukturális és hálózati fejlesztését célozta meg (M 39-43. célfeladatok). Az 5.2 pontban pedig a digitális kompetenciák egész életútra kiterjedő fejlesztésének az elősegítését támogató intézkedések találhatók (M 46-50 célfeladatok). A két képzési területre egyaránt vonatkozik a tanárok digitális módszertani képzésének (M 44.), valamint egy szakmódszertani központ és digitális adatbázis (M45) létrehozásának a terve.

2. táblázat: A közoktatási területhez kapcsolódó célfeladatok a Digitális Vallónia Stratégián belül

M 39. (5.1) Az iskolák felszerelése olyan belső hálózattal, amely lehetővé teszi az internet oktatási célú használatát minden osztályteremben.

40. (5.1) A digitális módszertani projektek pályázati rendszerének további fenntartása, az iskolák támogatása számítógépparkjuk kiépítésében, és a BYOD-megoldások („hozd magaddal az otthoni eszközödet”) meghonosításában.

M 41. (5.1) Az iskolák számára felhő-alapú, biztonságos digitális tanulási platformok kiépítésének támogatása.

M 42. (5.1) A személyes technikai háttértámogatás rendszerének kiépítése az intézményekben.

M 43. Az informatika oktatás fejlesztése a közoktatás keretein belül.

M 44. A digitalizáció támasztotta igényeknek megfelelő tartalmak beépítése a tanárok alap- és továbbképzési programjaiba.

M 45. A tanárképzést támogató digitális adatbázis és szakmódszertani központ létrehozása.

Forrás: Rapport du Conseil du Numérique (2015): Digital Wallonia, 103-125.

Az informatika tantárgy oktatása a 2008/2009. tanévtől vált általánossá a belga közoktatásban: az alsó középfokú oktatás szintjén kötelezően választott tantárgy keretében (Informatika vagy Bevezetés az informatika néven) került bevezetésre a tantervi programba. A középiskolai tanulmányok során (14–18 éves kor között) a tanulóknak lehetőségük volt további, fakultatív informatikai kurzusokon való részvételre, akár több év időtartamra kiterjedően is. Az általános iskolában továbbra is fakultatív kurzusok keretében vagy tantárgyakon átívelő módon zajlik a digitális kompetenciák fejlesztése (Joris-Henry, 2014, 117.)

A fejlesztési szándék indokolt, ugyanis a felmérések azt mutatják, hogy a vallon iskolák a digitális eszközök területén elmaradásban vannak, akár a szomszédos Franciaországgal, akár a flamand tartományokkal hasonlítjuk őket össze (3. táblázat). A 2017 során lefolytatott IRUNE (Infrastructure, Ressources et Usages du Numérique dans l’Enseignement) kutatás első pillére tárta fel ezt a helyzetet részletesen, míg a második pillér elsősorban a tanárok gyakorlatára és kompetenciáira fókuszált.

3. táblázat: A vallon iskolák IKT eszközökkel való felszereltsége – nemzetközi összehasonlításban

100 tanulóra jutó IKT-eszközök[12]	Vallónia	Brüsszel	Franciaország		Flamand tartományok
	2017		2009	2016	2008	2012
Általános iskola	7,7	4,0	7,9	10,1	15,5	17,4
Középiskola	16,5	13,4	24,5	35,3	33,9	56,5

Forrás: Baromètre, 2018, 13.

4. táblázat: A vallon iskolák IKT eszköz felszereltsége, iskolatípusonként

100 tanulóra jutó IKT-eszközök[13]	Vallónia 2009	Vallónia 2013	2017
			Vallónia	Brüsszel	FWB[14]	Németnyelvű iskolák[15]	Összes
Általános iskola	4,0	5,1	7,7	4,0	6,9	12,6	7
Középiskola	10,1	13,8	16.5	13,4	15,5	43,6	15,9
Speciális (felzárkóztató) intézmények	11,6	11,6	16,8	22,7	17,6	na.	17,7
Felnőtt- oktatás	5,2	6,1	7,5	8,6	7,7	na.	7,7
Összesítve	6,6	8,5	11,2	8,7	10,6	22,8	10,8

Forrás: Baromètre, 2018, 13.

A rendelkezésre álló eszközparkon belül 79% az asztali számítógépek és 8% a laptopok aránya, a táblagépek pedig a 13%-át teszik ki a gépparknak. A projektorok és az interaktív táblák esetében Vallónia még az 5 évvel ezelőtti európai statisztikákhoz képest is le van maradva. Az internet lefedettség sem biztosított teljes mértékben, csupán az iskolák 88% rendelkezett előfizetéssel a felmérés idején (5. táblázat). (Forrás: Baromètre, 2018, 17.)

5. táblázat: Internet-penetráció a vallon iskolákban

Az internet-penetráció aránya a frankofón belgiumi iskolarendszerben	Általános iskola	Középiskola	Speciális (felzárkóztató) intézmények	Felnőtt oktatás	Összesen
Vallónia	87 %	97 %	91 %	70 %	88 %
Brüsszel	90 %	98 %	91 %	100 %	93 %
Frankofón területek együtt	87 %	97 %	91 %	74 %	88 %
Németnyelvű közösség iskolái	100 %	100 %	100 %	na.	100 %
Összesítve	87 %	97 %	91 %	74 %	88 %

Forrás: Baromètre, 2018, 17.

Az internet-penetrációs adatokkal összevetve megállapítható, hogy a wifi hálózat kiépítettsége kifejezetten gyenge regionális szinten (6. táblázat).

6. táblázat: A wifi-hálózat kiépítettsége a vallon iskolákban

A wifi-hálózat kiépítettsége az internet-előfizetéssel rendelkező intézményekben	Általános iskola	Közép-iskola	Speciális (felzárkóztató) intézmények	Felnőtt oktatás	Összesen
Elérhető a tanulók, tanárok és a munkatársak számára	15 %	17 %	22 %	55 %	18 %
Csak tanárok és a munkatársak számára elérhető	48 %	58 %	46 %	22 %	49 %
Csak az adminisztratív munkatársak számára elérhető	8 %	7 %	13 %	2 %	8 %
Nincs wifi-hálózat	22 %	14 %	15%	16 %	20 %
A megkérdezett nem tudja	6 %	4 %	3 %	5 %	5 %

Forrás: Baromètre, 2018, 21.

Ezek alapján nem meglepő, hogy jelenleg a tanórai keretek között folyó IKT-eszközhasználat is kevéssé intenzív: az általános iskolai tanórák 30%-ánál, a középiskolai oktatásban az órák 46%-ánál, a felnőttképzés esetében pedig a tanítási alkalmak 55 %-ánál fordul elő. (Baromètre, 2018, 23.)

A tanári kompetenciák hiányára még a későbbiekben visszatérünk. Az IRUNE felmérés kimutatja azt is, hogy az emberi erőforrás hiánya jelentősen befolyásolja az iskolák digitális háttértámogatásának helyzetét. Az olyan főállású munkatársak ugyanis, akik a digitális eszközök használatával kapcsolatban támogatást biztosítanak (informatikusok, szakmódszertanosok és technikusok együttvéve), a megkérdezett iskoláknak mindössze 51%-ban dolgoznak. Ehhez képest a szakmódszertani segítséget is nyújtó pedagógusok az intézmények egynegyedében tevékenykednek.

2. Kompetenciakeretek

Belgiumban jelenleg még nem vezették be az európai szinten ajánlott DigComp 2.1 digitális kompetenciakeretet. A Digitális Belgium programért felelős kormányzati szervezet, a Digitális Ügynökség (Agence du Numérique) foglalkozik a területtel fejlesztési feladatként. A szervezeten belül a vallon digitalizáció képzési és munkaerőpiaci területéért felelős Pascal Balancier úr [16] tájékoztatása szerint egyelőre csak tervezik a referenciakeret bevezetését a belga iskolarendszerbe. (Mérőeszközként a francia fejlesztésű PIX digitális platform béta verzióját használják jelenleg azok, akik méréseket is végeznek a területen, ez azonban nem tekinthető rendszerszintűnek. Középtávú tervük, hogy felveszik a Francia Oktatási Minisztériummal a kapcsolatot, és bekapcsolódnak a PIX továbbfejlesztésének szakmai munkájába.)

A Jan de Craemer által szerkesztett 2017-es országjelentésből az is kiderül, hogy Belgium flamand tartományaiban is csak tervezik egyelőre a nemzeti keretrendszer kidolgozását. (Craemer, 2017, 4.)

A vallon digitális oktatási barométer 2018. évi kiadása is középtávú tervként fogalmazza meg mind a tanulói keretrendszerek, mind a pedagógusi kompetencia keret kialakítását (Baromètre, 2018, 87.). Ezek a fejlesztések az utóbbi évek európai szintű szakmai fejlesztéseire támaszodnak majd. (DigComp 2013. és 2016.) Eddig francia nyelvre a kompetencia keretnek csupán az első változatát (DigComp 1.0.) fordította le a francia Oktatási Minisztérium, a második (DigComp 2.0.) és harmadik (DigComp 2.1.) változatai csak angol nyelven érhetők el a belga kutatók számára (Baromètre, 2018, 30.). Az IRUNE 2017 kutatás során ezért szinte alig ismertként könyvelték el az eszközt, és az intézményvezetők körében sem építették be a felmérésbe.

Ugyanakkor a helyi szintű oktatáspolitikusok elkötelezettségét mutatja, hogy a digitális kompetenciakeret kérdése marginálisan ugyan, de említésre került a Vallon Közösség Parlamenti ülésének 2017. november 22-i napján, több napirendi pontot érintően is[17].

A tanulói kompetenciák felmérésének területén korábban (2003 és 2016 között) a Passeport TICE mérőeszközt használták, amelyet a 4. fejezetben fogunk részletesen bemutatni.

Rendkívül árulkodó a Barométer felmérése abban a tekintetben, hogy mennyire nem része jelenleg a pedagógiai gyakorlat fejlesztésének a tanulói digitális kompetenciák értékelésére való felkészítés. Az oktatók számára tartott képzések között, a megkérdezett intézményvezetők véleménye alapján az alábbi sorrend állítható fel a tanár-továbbképzések tematikus típusai szerint (7. táblázat): míg a ’Szoftver- és eszközhasználat’, valamint ’A digitális eszközök beépítése a pedagógia gyakorlatba’ a lista elején hangsúlyosabb szerepet kap, addig ’A tanulási célú digitális eszközhasználat pedagógiai támogatása’ vagy ’A tanulók digitális kompetenciáinak felmérése és értékelése’ témák egyáltalán nem kapnak hangsúlyt a belga tanárok továbbképzése során.

7. táblázat: A digitális oktatás fejlesztését támogató tanártovábbképzések típusai Belgiumban

	Külső helyszínen biztosított továbbképzés	Belső képzés az oktatási intézményben	Egyáltalán nem biztosítanak képzést a területen
Az IKT-eszközök használata	30%	36 %	34%
Szoftverek és applikációk használata	31%	31%	38%
A digitalizáció beépítése a pedagógia gyakorlatba	31%	25%	44%
A digitalizáció beépítése a tanulási folyamatba	29%	23%	48%
Pedagógia portálok használata	19%	25%	58%
A tanulási célú digitáliseszköz- használat pedagógiai támogatása	15%	22%	63%
Az IKT osztálytermi tanulásba integrálásának előnyei és korlátai	18%	14%	67%
Digitális szimulációk és IKT alapú tanulás	16%	9%	74%
A tanulók digitális kompetenciáinak felmérése és értékelése	9%	9%	81%

Forrás: Baromètre, 2018, 29.

Egy korábbi felmérés adataiból (2011) nagyon hasonló kép tárul elénk a belga tanárok IKT továbbképzései kapcsán. A digitális pedagógia terjedésének korábbi szakaszában a továbbképzéseknek közel fele fókuszált az eszközök és szoftverek használatára, egyharmaduk pedig a technikai jellegű ismeretek átadására (Linux, Mac OS X, Joomla, Dreamweaver). Mindössze a megtartott továbbképzések egyhatoda foglalkozott a digitális eszközök pedagógiai folyamatba való integrációjával, és a digitális tanulás támogatásával. (École numérique de demain, 2011, 16.)

Az oktatási rendszer szintjei tekintetében azonban a megtartott továbbképzések kifejezetten egyenlőtlenül oszlanak meg (2. ábra). Az alapfokú oktatási intézmények tanárai számára csupán feleannyi képzési lehetőséget biztosítottak a területen, mint a középfokú oktatási intézmények oktatói számára. (Baromètre, 2018, 29.) (Ahogy azt korábban már említettük, az alapfokú intézményeknek az eszközökkel való ellátottsága is jóval szerényebbnek mondható.)

2. ábra: A digitalizációhoz kapcsolódó tanártovábbképzések száma intézménytípusokként

Forrás: Baromètre, 2018, 30.

A vallon tanárok továbbképzését több szervezet biztosítja párhuzamosan, melyek közül a legjelentősebb az IFC, a Karriertámogató Képzési Intézet (Institut de la Formation en cours de Carrière – http://www.ifc.cfwb.be/)

3. Tanulástámogató megoldások, jó gyakorlatok

3.1.Digitális Útlevél (Passeport TIC[19])

A Digitális Útlevél (Passeport TIC) programot 2003 szeptemberében indították útjára, részben a francia B2i (Brevet informatique et internet – Informatikai és internet tanúsítvány) mintájára. Az eszközt fokozatosan bővítették-fejlesztették az elmúlt 13 év során, különböző életkorú tanulók számára. Az első változata eredetileg a középfokú oktatásban tanulók számára készült el, amit 2009-ben kiegészítettek az általános iskolásoknak szóló felmérő-munkafüzettel. Ezt 2015-ig szintén folyamatosan bővítettek a tudásszintek és feladatok, önértékelő táblázatok változatossága tekintetében is. Az értékelő rendszert hivatalosan a 2016/2017. tanévtől kivezették, mivel a franciákhoz hasonlóan egy európai szempontból kompatibilis mérőeszköz bevezetését tervezik.

A vallon oktatási minisztérium Digitális Útlevél csoportjának (Cellule Projets TICE) munkatársai 2016 óta vesznek részt a tantervek vallon tartományban zajló áttekintésében. Ennek célja a digitális kompetenciák tantárgyakon átívelő beépítése az iskolai kerettantervekbe. A Digitális Útlevél osztály munkatársai közül Hedwige D’Hoine csoportvezetővel készült szakmai interjú.

„A Passeport TICE célja, hogy egyfajta igazolást adjon a megszerzett digitális kompetenciákról. A kompetenciák kialakítását tantárgyakon átívelő módon képzelték el a fejlesztés során (’compétences transversales’). Az eredeti elgondolás szerint elvileg bármilyen szakos tanár sikerrel alkalmazhatta volna óráin az eszközt. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy a felhasználó pedagógusok 99%-a mind a középfokú, mind pedig az alapfokú oktatásban az informatikaoktatók közül került ki. Más oktatók (matematika-, irodalomtanárok) elvétve alkalmazták a módszertani eszközt, melynek hátterében D’Hoine asszony véleménye szerint a bizonytalanság állt. „Az évek során az volt az érzésünk, hogy egyfajta félelem alakult ki a tanárokban az informatikai eszközök használatát illetően. A gyakorlatban, a mindennapi életben inkább hajlamosak őket használni, mint munka közben, az oktatás során. Tehát foglalkoznak informatikával, anélkül, hogy ezt képesek és hajlandóak lennének átültetni a pedagógia gyakorlatba Ezt a félelmet azzal magyaráztuk, hogy nincs meg hozzá a végzettségük-képzettségük, ami bizonytalanná teszi őket. A vallon Oktatási Barométerből kitűnik, hogy az idősebb generáció tagjai még a magánéletben is kevéssé használnak okoseszközöket. Ráadásul a továbbképzések száma is korlátozott ezen a területen.” „Egy-egy iskolából rendszerint egy oktató (és egy osztály) vett részt egy adott évben az Digitális Útlevél programban, ami tanárok 1%-át jelentette, bár konkrét statisztikai adattal nem rendelkezünk. A vállalás önkéntes volt, az iskolaigazgatók nem köteleztek senkit a részvételre. A Digitális Útlevél programnak volt egy meghatározott forgatókönyve. Szeptember elejére megküldtük a programba jelentkezett osztályoknak az Digitális Útlevél nyomtatványt, amellyel egész évben dolgozhattak. A Digitális Útlevél alapvetően önértékelési alapú, a feladatokat – a tanári szabadság jegyében – az oktatók állították össze hozzá. Külön képzést nem szerveztünk számukra, sőt tartalmat sem biztosítottunk a használatához. Azonban, segítségképpen, a honlapunkon is elérhető volt egy mintafeladatokat tartalmazó adatbázis.[20] Az oktatóknak emellett telefonos pedagógiai tanácsadást biztosítottunk, amennyiben erre a részükről igény jelentkezett.” „Az önértékelési szakasz végét tavasszal egy komolyabb formális vizsga zárta. Ezt a vizsgát független szakértői bizottság állította össze a Passeport TICE központ megbízásából a második félév elején. A bizottság oktatókból, adminisztratív fejlesztőkből és tanfelügyelőkből állt. A központilag összeállított felmérés azt szolgálta, hogy célzott módon vizsgálják meg a tanulók digitális kompetenciáit, és valóban hiteles legyen annak az eredménye.” 3. ábra: A Digitális Útlevél éves szintű forgatókönyve Belgiumban (2003–2016) Forrás: saját összeállítás az interjú alapján „A tanulók számára ez a rendszer kevésbé merev vagy szigorú, ugyanakkor mégis komoly tanulási lehetőséget biztosított, amely formális vizsgával és igazolással zárult.” Ezen a rendszeren mára túllépett a belga oktatáspolitika. A módszertani eszközhöz tartozó dokumentumok a mai napig elérhetőek a honlapon, azonban mérés-értékelés már nem kapcsolódik hozzá. Az utolsó feladatsor 2016-ban készült. A központ munkatársainak véleménye szerint szükség volna valamilyen új eszközre a megszűnt Digitális Útlevél helyett: „Nem vagyok elégedett a jelenlegi helyzettel, illetve azzal az elgondolással, hogy csak tantárgyakba beépítve szerepel majd a tantervben a digitális kompetenciafejlesztés” – mondta Hedwige D’Hoine, konkrét intézkedésekről azonban nem tudott beszámolni. A belga iskolai tantervek áttekintése és átdolgozása ugyanakkor a DigComp európai eszköz figyelembevételével történik. A fejlesztőmunkában oktatók, egyetemi szakértők, szaktanácsadók egyaránt részt vesznek.

A Digitális Útlevél (Passeport TIC) használata során az volt a cél, hogy a tanulók számára lehetővé tegyék egy kiemelt fontosságúnak tartott digitáliskompetencia-csomag elsajátítását. Az eszköz módszertani érdekessége, hogy egyszerre kétféle módon biztosították a pedagógia értékelés lehetőségét. Formatív módon a tanulási folyamat során maga az útlevél tulajdonosa, a tanuló számára jelentett visszacsatolást, az elvégzett feladatokhoz kapcsolódó önértékelés mentén. Szummatív szempontból pedig az év második felében esedékes kompetenciamérés adott egy objektívabb, tanúsítvánnyal is elismert visszacsatolást.

Franciaországgal szemben, ahol a B2i tanúsítvány kötelező volt a szakközépiskolai végzettség megszerzéséhez, Belgiumban a digitális útlevél használata teljesen fakultatív volt. Egy korábbi kutatás szerint a Digitális Útlevelet 2009-ben a középiskolák 20%-ban, az általános iskoláknak pedig az 5%-ban használták. (École Numérique de demain, 2011, 14-15.)

A Digitális Útlevél önértékelő eszközként[21] a kompetenciák három szintjét különböztette meg: 1. szint: Egyes feladatok segítséggel történő elvégzése. 2.szint: Az autonóm feladatelvégzés képessége. 3. szint: Bizonyos feladatok és funkciók elmagyarázásának képessége, a tudástranszfer szintje[22]. (Tehát az arról való magasabb, „meta-” vagy mesterszintű gondolkodás kompetenciája.)

3.1.1. A Passeport TIC kezdő kompetencia csomagja[23]

A Digitális útlevél első csomagja a 8–12 éves korosztálynak szól. Ezen az első csomagon belül a digitális útlevél fejlesztésének utolsó szakaszában már elkülönítették a „Mini” és az „Alap” szintet.

A „Mini” szintet általános iskolai alsós tanulóknak szánták. Ennek a célcsoportnak az esetében a következő öt digitális kompetencia-terület fejlesztése került a középpontba: 1. A számítógép használatának alapjai (bekapcsolás, kikapcsolás, mentés, fájlok kezelése). 2. A számítógépes dokumentumok használata (szövegszerkesztő és a képszerkesztő programok működésének alapjai, és a képek továbbításának képessége). 3. Az internetes navigáció első lépései. 4. Számítógépes kommunikáció és üzenetküldés alapjai. 5. A megfelelő biztonságos és etikus magatartás alapjai.

A második szint a valódi „Alap” szint, amely már a felsősöknek (10–12 éves tanulók) szól. Az 5 fejlesztendő kompetenciaterület itt is megegyezik, azonban az egyes területeken belül már komolyabb, differenciáltabb készségek kialakítására törekszenek. A számítógépes dokumentumok kezelése esetében (2. modul) már a táblázatkezelő programok használatához, valamint a prezentációk készítéséhez és bemutatásához kötődő alap-funkciók ismerete is megjelenik. Ezen a szinten a szövegszerkesztés kapcsán 9 részfeladat és készség szerepel.

3.1.2. A Passeport TIC középhaladó csomagja

A második csomag elsősorban az alsó középiskolások (13–16 éves tanulók) számára készült. Az 5 kompetenciaterület azonos, bár részletesebb kidolgozású, és helyenként más elnevezést kap[24].

1. A számítógépes munkakörnyezet kezelése (7 készség)
2. Dokumentumok kezelése és létrehozása (Szövegszerkesztés – 14 készség; Táblázatkezelő – 7 készség; Prezentációs technikák – 5 készség; Képszerkesztés – 3 készség)
3. Internetes navigáció és információ-keresés (7 operatív készség)
4. Számítógépes kommunikáció (6 operatív készség)
5. Biztonságos és felelős IKT-használat (6 operatív készség)

3.1.3. A Passeport TIC haladó csomagja

A harmadik szintű, haladó csomag a felső középiskolások (16–18 éves tanulók) számára készült. A kompetenciaterületek azonosak a középhaladó szinten jelen lévőkkel. Itt azonban a számítógépes munkakörnyezet kapcsán már megjelennek a hálózat-alapú együttműködésre vonatkozó készségek is. Az első kompetenciaterülethez 10 készség, a második egységhez 22, a harmadik és negyedik egységhez mindössze 6-6 kompetencia, az utolsó kompetencia területhez (biztonságos és felelős IKT használat) pedig 8 kompetencia tartozik.

A Digitális Útlevél egyes csomagjai között alapvetően egyre differenciáltabbakká válnak a kompetenciák. Előfordul a különböző szintű csomagok között az egyes területeken belül ismétlődés is. Ez a redundancia nem csupán a készségek mélyebb elsajátítását célozta, hiszen előfordulhatott, hogy egy tanuló csak az egyik vagy másik szintű tanúsítványt szerezte meg.

8. táblázat: A digitális útlevél különböző szintjein mért készségek száma

Kezdő („Mini”) szint	21 kompetencia
1. (alap) szint	41 kompetencia
2. (középhaladó) szint	55 kompetencia
3. (haladó) szint	52 kompetencia

Forrás: Saját összeállítás a http://www.enseignement.be alapján

A digitális kompetenciákat mérő Passeport TIC módszertanilag jól átgondolt, alapkészség-fejlesztő eszközrendszer, amely részben független tanúsítványt adott az iskolai tantervhez képest azon tanulóknak, akik dolgoztak vele és sikerrel szerepeltek a kompetenciaméréseken. Az előnye egyben a hátránya is volt: a mérőeszköz és a köréje felépített pedagógiai tanácsadó szolgálat önálló alrendszerként működött. Az eszköz nem vált általánossá, fakultatív jellege révén elsősorban a haladóbb szellemű iskolákban és pedagógusok körében volt elterjedt, felzárkóztatásra kevéssé volt alkalmas.

A DigComp 2.1. (2017) európai referencia keret 5 fő kompetenciacsoportjába tartozó tartalmi elemek közül szinte minden terület megtalálható a Digitális Útlevél eszköz kompetencia területei között: az információgyűjtés és digitális írástudás (1), a kommunikáció és együttműködés (2), valamint a digitális biztonság (4) erősebben, míg a digitális tartalmak létrehozása (3) és a probléma-megoldási kompetenciák (5) kisebb mértékben szerepeltek benne.

• IKT-oktatást támogató honlapok

A Digitális Iskola program tantermi megvalósulását a belga oktatási tárca módszertani-fejlesztő osztályánál futó, több párhuzamos program is segíti. Az egyik ilyen az „IKT eszközök osztálytermi hasznosításával” (TICE en classe) foglalkozik, annak számos aspektusát érintve (pl. a szociális hálók felhasználási lehetőségei, a tükrözött osztályterem vagy a kollaboratív tanulás módszertana és annak támogatása. http://www.enseignement.be/index.php?page=0&navi=3210).

Ugyanakkor a módszertani tanácsok mellett a régió egy olyan honlap fenntartását is támogatja, amely a multimédiás tananyagok mellett tananyagként is felhasználható ötlettárat és jógyakorlat-gyűjteményt is közzé tesz a Youtube-ra rímelő Éducatube nevű fórumon (http://educatube.be/homepage.php)

A tanárok kölcsönös tudásmegosztásának másik platformja a 141 ezer regisztrált felhasználóval rendelkező, korábbi pedagógus-egyesületből kinövő portál: http://www.enseignons.be. A honlap nagy előnye a praktikusság: itt már nem elméleti vagy módszertani kereteket és tanácsokat, hanem akár változtatás nélkül átvehető, azonnal alkalmazható tananyagokat találnak a tanárok a kurzusaik előkészítéséhez. Az adatbázisban való keresést tantárgy-specifikus szűrési mód is segíti.

3.3. Populáris megoldások

Digital Champions[25] elnevezéssel illették azt – a belga digitális fejlesztési stratégia szolgálatában álló –kormányzati programot, amely átfogó módon célozza meg az állampolgárok kompetencia fejlesztését. A program elnevezése és szlogenje – igazodva ahhoz a kormányzati célkitűzéshez, hogy az európai DESI felmérésben az ország kerüljön dobogós pozícióba – azt hangsúlyozza, hogy minden belga frankofón állampolgárnak mesterszinten kell értenie az IKT-eszközök alkalmazásához, a közös gazdasági siker érdekében.

A Digital Champions programnak az egyik populáris, közvetve a digitális kompetenciák fejlesztését bátorító kezdeményezése a Digitális Párbaj alprogram (https://www.digitalduel.be/). A projekt elvileg meghirdeti az x, y, z generációk „versenyét”, és a gamifikáció eszközeivel „kihívás elé állítja a résztvevőket”: azaz egy online felületű digitális kompetenciamérésbe vonja be a résztvevő állampolgárokat. Az online készségfelmérő teszt nem hosszú, 10 területet mér fel egy-egy kérdéssel, melyek között az internethasználat biztonságát, az adatkeresési technikák alkalmazását, a szociális hálók használatának képességét és egyéb általános digitális kompetenciákat mér fel. A kiértékeléskor azonban a kitöltőket további fejlődésre sarkallja, utat is mutatva a lehetséges irányokba, a felnőttképzés felé terelve az állampolgárt. Ez az eszköz tulajdonképpen inkább a felnőtt populációnak szól, a „Párbaj” jellege csupán egy mediatizált szlogen[26], ami az érdeklődés felkeltésére szolgál.

Az egyik legkülönlegesebb, a felnőtt és fiatal felnőtt korosztály számára létrehozott, képzési helyszínként és közösségi térként is működő kezdeményezés a Brüsszel[27] központi vasúti pályaudvarának részbeni átalakítása során létrejött Be central (https://www.becentral.org/). Itt egy olyan „Digital Campus” képzőközpontot nyitottak meg, ahol startup-ok, civil szervezetek, egy programozó iskola és egyéb innovatív digitális vállalkozások kaptak helyet.

4. Mérés, értékelés

A tanulók digitális kompetenciamérésével kapcsolatos rendszeres országos vizsgálatról nem tudunk beszámolni Belgium esetében. Éves gyakorisággal készülnek azonban felmérések az állampolgárok digitális eszközhasználatának nyomon követése céljából, részben a Digitális Vallónia, részben az Eurostat számára. Ilyenek például: A vallon állampolgárok digitális felhasználói szokásainak felmérése – Baromètre 2015 des usages numériques des citoyens wallons[28]; A vallon állampolgárok digitális érettségének felmérése – Baromètre 2017 de maturité numérique des citoyens wallons [29].

Emellett az elmúlt évtized során három nagyobb volumenű, átfogó, időben egymástól kissé távol eső szakpolitikai felmérés készült el, amely a vallon oktatás digitális helyzetét taglalja (a 2009.[30], 2013.[31] és a legutolsó, már többször hivatkozott 2018. évi Barométer vizsgálat eredményei).

Az iskolák IKT-eszközökkel kapcsolatos felszereltsége, valamint a tanárok képzésének és továbbképzésének témaköre, és kompetenciájuk vizsgálata mindhárom kutatásnak tárgya. Ezek helyzetfeltáró vizsgálatoknak tekinthetők, azonban a tanári kompetenciák vizsgálata terén csupán megközelítő pontosságúak, mivel az eredmények a megkérdezettek önértékelésén és önbesorolásán alapszanak.

A legfrissebb, IRUNE 2017 (Infrastructure, Ressources et Usages du Numérique dans l’Enseignement en 2017) kutatásban 2500 pedagógus véleményét kérdezték meg pedagógiai gyakorlatuk és saját IKT kompetenciáikról.

A belga oktatók életkora és az IKT-eszközhasználata közötti előfeltevésként megfogalmazott összefüggés a felmérés alapján alátámasztást nyert: a fiatalabb, 30–40 év közötti kollégák inkább használják a mobileszközöket, míg az idősebbek (50 felettiek) lassabban nyitnak az újabb okoseszközök irányába, közel 40%-uk nem rendelkezett 2017-ben okos-telefonnal sem. (Baromètre, 2018, 45.) Táblagépekkel az oktatók fele rendelkezik, e-book olvasóval pedig közel 10 %-uk. A tanári kompetenciák hiányosságait egyéb kutatások is megállapították, mint Joris és Henry (2013).

A 2500 megkérdezett tanár digitális oktatói kompetenciáira csak indirekt módon lehetett rákérdezni. Az önértékelésen alapuló önbesorolású módszer mellett elsősorban azokat a képzési alkalmakat vették számba, amikor ilyen típusú ismereteket sajátítottak el. A vallon pedagógusoknak a reprezentatív vizsgálat eredményei alapján 72%-a részesült képzésben karrierje során[32] legalább egy alkalommal az eszközhasználatot illetően, 54%-uk pedagógiai-szakmódszertani területen, 17%-uk pedig a programozás terén. A megkérdezett tanárok egyharmada nyilatkozik magáról úgy, hogy mélyebb ismeretek nélkül „elboldogul” ezekkel az eszközökkel. (Baromètre, 2018, 63.)

A felhasznált internetes platformok tekintetében a teljes oktatói minta eredménye azt mutatja, hogy az oktatók közel fele használja a Facebook oldalt, míg a valóban oktatási céllal kialakított internetes felületekre csak az oktatók egytized vagy még kevesebb része látogat el rendszeresen.

9. táblázat: A belga oktatók által említett és látogatott digitális platformok

Facebook	48 %
Enseignement.be	8 %
Enseignons.be	8 %
Pinterest	7 %
Fórumok	5 %
Google drive	3 %
Fronter	2 %
Oktatói blogok	2 %
Moodle	2 %
Szaktárgyi oktatáshoz kötődő honlapok	2 %
Dropbox	2 %

Forrás: Baromètre, 2018, 63.

A tanulókat az IKT-használat területén külön nem mérik szintekre bontott EU-szabvány alapú kompetencia-mérő eszközökkel. A tanulói kompetenciák kapcsán a Barométer felmérésben azzal összefüggésben publikáltak adatokat, hogy a belga iskolákban milyen típusú informatikai készségeket oktatnak, amelyek az európai kompetencia keret egyes területeihez köthetőek.

4. ábra: A DigComp 2.1. tartalmának közvetett megjelenése a belga általános és középfokú oktatásban

Forrás: Baromètre, 2018, 31.

A DigComp 2.1. keretéből négy kompetencia terület feletethető meg a fenti grafikon adatainak: egyaránt megjelennek a biztonság (4), digitális tartalmak kialakítása (3) és a problémamegoldás (5) kompetenciacsoportjai. Az internethasználat összefogja a kommunikáció és együttműködés (2) valamint az információkeresés és digitális írástudás (1) európai kompetencia-területeit, amelyek ezáltal a belga közoktatási rendszerben leginkább előtérben vannak, és az intézmények több mint 50%-ában valamilyen tanóra keretében oktatják őket. A 4. ábrán a harmadik komponenstől lefelé haladva felismerhető azonban, hogy arányaiban a két utolsó kompetencia-terület nagyon kevéssé van jelen az oktatási gyakorlatban.Forrás: Baromètre, 2018, 31.

5. Összegzés

A belga francia közösség iskolái kismértékű infrastrukturális elmaradottsággal küzdenek az IKT-eszközök terén, amit a tanári kar nagyobb arányú lemaradása kísér. Ennek a helyzetnek részben oka, hogy a korábbi kutatásokban felismert szükségleteket nem orvosolták időben, és nem valósult meg a területen a tanártovábbképzések általánossá válása. A középfokú oktatási intézmények előnye az alapfokúakéhoz képest jelentősnek mondható, mind a felszereltség, mind a tanárok felkészültsége tekintetében.

A rendszerben működő jó gyakorlatok (Passeport TIC) csak sporadikus módon, alacsony arányban valósultak meg, amit az EU elvárásokhoz és keretrendszerekhez történő lassabb igazodás kísér. A Digitális Belgium stratégiában megfogalmazott elvárásokhoz képest az elmúlt években kismértékű visszalépést lehetett diagnosztizálni. a DESI-statisztikában Belgium néhány helyet visszacsúszott, ahelyett, hogy előre tudott volna lépni.

A vallon rendszer sajátossága és erőssége, hogy részben önálló arculattal rendelkezik a szövetségi szakpolitikán belül a flamand tartományokhoz képest, és ehhez saját eszközöket és programokat is kidolgoztak a szakemberek (Digitális Párbaj, Digitális Útlevél). A vallon rendszer szakpolitikusai a lehetőségeknek megfelelően törekednek a francia rendszerben kidolgozott gyakorlatok átvételére, adaptálására. Ugyanakkor komolyabb gyengeségként értékelhető jelenleg az átfogó kompetenciamérés hiánya mind a pedagógusok, mind a tanulók oldalán.

Önmaguk számára a legfontosabb fejlesztési területeket az alábbiakban fogalmazták meg az Agence du Numérique által kiadott Digitális Barométerben:

1. A tanárok alap- és továbbképzésnek erősítése a területen.
2. Az iskolák infrastrukturális ellátottságának további fejlesztése.
3. Technikai és logisztikai háttértámogatás.
4. A kezdeményező pedagógusok és innovációk szakmódszertani támogatása.
5. Erősebb együttműködés az oktatásban érdekelt felek és szereplők között. (Baromètre, 2018, 85)

A magyar fejlesztés számára tanulságos lehet a Digitális Útlevél eszköz kapcsán további vizsgálódás, a kapcsolatfelvétel a hazai fejlesztők és a belga oktatási tárca erre szakosodott osztálya között.

 

Források

• Agence du Numérique (2018): Baromètre 2017 de maturité numérqiue des citoyens wallons, 39.p. https://www.digitalwallonia.be/fr/publications/citoyens2017
• Agence du Numérique (2018): Baromètre Digital Wallonia – Éducation & Numérique Infrasturcture, ressource et usages du numérique dans l’éducation en Wallonie et a Bruxelles. 92.p.
• AWT (Agence Wallonie de Télécommunication) (2010): Enquête 2009 sur l’usage des TIC dans l’éducation en Wallonie, 35. p. http://www.ecolenumerique.be/qa/wp-content/uploads/2011/07/UsagesTICetEducationWallonie2009.pdf
• AWT (Agence Wallonie de Télécommunication)(2013): Equipement et usages TIC 2013 des écoles de Wallonie. 64. p. https://content.digitalwallonia.be/post/20180322084626/2013-AWT-Barom%C3%A8tre-Equipement-Usage-TIC-Ecoles-Wallonie.pdf
• Craemer , Jan De (2017): Belgium – Flanders. Country report on ICT in Education, Kiadja: European Schoolnet (EUN), 21p. Forrás: http://www.eun.org/
• L’école numérique de demain » (2011): Développer les compétences numériques en Wallonie , Un nouveau plan TIC au service de l’éducation, Kiadja: Régionne wallonne, 40. p. http://www.ecolenumerique.be/qa/wp-content/uploads/2011/07/Rapport2011_TaskForce_EcoleNum%C3%A9rique.pdf
• Joris, Noémie – Henry, Julie (2013): Maîtrise et usage des TIC : la situation des enseignantsen Belgique francophone, in. Sciences et technologies de l’information et de la communication (STIC) en milieu éducatif, Clermont-Ferrand, France. 12. p. https://edutice.archives-ouvertes.fr/edutice-00875643v2
• Joris, Noémie – Henry, Julie (2014): L’enseignement de l’informatique en Belgique francophone : état des lieux, In. Bulletin de la société informatique de France, n° 2, p. 107–126. http://www.societe-informatique-de-france.fr/wp-content/uploads/2014/02/1024-2-joris-henry.pdf
• Rapport du Conseil du Numérique (2015): Digital Wallonia – Proposition pour un plan du Numérique au Vice-Président du Gouvernement wallon, Ministre de l’Economie, de l’Industrie, de l’Innovation et du Numérique, Jean-Claude Marcourt. Gouvernement Wallon, 130 p.
• Sogepa-SRIW (2015a): Économie du numérique – Regards sur l’économie wallonne, 108. p.
• Sogepa-SRIW (2015a): Économie par le numérique – Regards sur l’économie wallonne, 140. p.
• SPF Économie (2017): Baromètre de la société de l’information, Kiadja: Service public fédéral Economie, P.M., 117. p. https://economie.fgov.be/
• Digital Belgium: http://digitalbelgium.be/fr/
• Digital Wallonia – Stratégie numérique de la Wallonie: https://www.digitalwallonia.be/fr
• Plan Marschall 4.0 Vallóniában: http://planmarshall.wallonie.be/
• Le Pacte d’Excellence: http://www.pactedexcellence.be/

Valamint a lábjegyzetekben felsorolt honlapok és egyéb digitális források, melyek letöltése 2018. június és július folyamán zajlott.

 

Lábjegyzetek

[1] A belgiumi vallon oktatási rendszer felépítéséről bővebben az alábbi honlapon lehet tájékozódni: http://www.onisep.fr/

[2] http://www.dhnet.be/actu/new-tech/la-belgique-au-top-du-numerique-mais-avec-des-prix-catastrophiques-51ca64763570b73efa89f552

[3] „A digitális területen a fejlődés lehetőségei szédületesek. Előttünk is áll egy lelkesítő kihívás, amely egyben nehéz megoldandó feladat is. A Digitális Belgium stratégia, növekedést generálva és új munkahelyeket létrehozva, meg fogja erősíteni országunkat.” http://www.xipi.be/l-agenda-numerique-de-la-belgique-est-enfin-la/

[4] https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/desi

[5] Történeti dimenzióban eredetileg a Marshall terv nemzetközi segélyprogram volt a második világháború után, amely George C. Marshall amerikai külügyminiszterről kapta a nevét. A közelmúltban azonban Belgiumban több gazdaság-élénkítő csomagot is elneveztek így, melyek közül első üteme 2005-ben, második üteme a zöldgazdasághoz kapcsolódóan 2009-ben indult. A harmadik ütem a Marshall Terv 2022. nevet viselte, melyet a Marshall Terv 4.0 követett. (Plan Marshall 4.0, 2015, 5.) Valamint: http://planmarshall.wallonie.be/

[6] Ezen programok egymást követően: 1999-től, majd 2005-től zajlottak Belgiumban, és elsődleges céljuk hasonlóan a Digitális Iskola programhoz az intézményeknek számítógépekkel történő felszerelése volt.

[7] https://www.digitalwallonia.be/fr/agence-du-numerique

[8] https://www.digitalwallonia.be/fr/equipe-agence-du-numerique

[9] http://www.pactedexcellence.be/

[10] Az összehasonlító elemzésük alapján a belga iskolák ezen a területen jelentősen le vannak maradva a francia szomszédokhoz képest, akiknél az informatika fejlesztése az intézményi stratégiáknak már része volt az óvodai képzőintézmények 40%-nál, az általános iskolák 70%-nál, és a középiskolák 90%-nál. (Baromètre, 2017, 25.)

[11] Rapport du Conseil du Numérique (2015): Digital Wallonia – Proposition pour un plan du Numérique au Vice-Président du Gouvernement wallon, Ministre de l’Economie, de l’Industrie, de l’Innovation et du Numérique, Jean-Claude Marcourt. Gouvernement Wallon, 130 p.

[12] Az intézményekben rendelkezésre számítógépek, laptopok vagy táblagépek összességével kalkulálva.

[13] Az intézményekben rendelkezésre álló számítógépek, laptopok vagy táblagépek összességével kalkulálva.

[14] FWB: Frankofón területek együttvéve Belgiumban (Vallónia és Brüsszel)

[15] A német nyelvű közösség Belgiumban a frankofón terület keleti peremén él. Adminisztratív szempontból ezért ők francia Belgiumhoz tartoznak, és a frankofón területekre vonatkozó statisztikák készítésekor gyakran megjelennek.

[16] Pascal Balancier előadásában említést tett róla az ED Tech fórumon tartott előadásában is 2018. május 30-án: https://fr.slideshare.net/agencedunumerique/dveloppement-des-comptences-numriques-en-wallonie (6. dia) A DigComp bevezetés híre nem terjedt el széles körben, a Digitális Ügynökség kommunikációs igazgatója, André Blavier sem tudott tájékoztatást adni ez ügyben, ő irányított Balancier úrhoz irányított a kérdéssel.

[17] http://www.pfwb.be/le-travail-du-parlement/doc-et-pub/documents-parlementaires-et-decrets/documents/001578766

[18] Francia Belgiumban a középiskolák és felsőoktatási intézmények is ellátnak felzárkóztató-felnőttképző funkciókat (promotion sociale). Ezen hálózat 163 intézményből áll, 234 képzőhelyen, összességében közel 150 ezer tanulóval, melynek közel egyötöde felsőfokú képzés. http://www.promotionsocialedison.be/structures-de-lecole/structures/

[19]  A világszerte 800 intézményt összekötő Frankofón Egyetemek Szövetsége (Agence Universitaire de La Francophonie) szintén használja a Passeport TIC kifejezést, azonban a jelen tanulmányban bemutatottól eltérő eszközre: a formális felsőoktatási képzés egy kiegészítő dokumentumaként kezelik. https://transfer-tic.auf.org/le-dispositif-transfer

[20] http://www.enseignement.be/index.php?page=27184&navi=3692

[21]Az önértékelési-önbesorolási módszerek hasonló formáival más európai tanulástámogató dokumentumokban is találkozhatunk, mint pl. az Europass nyelvi útlevélben (European Language Protfolio). http://elp.ecml.at/Portfolios/tabid/2370/language/en-GB/Default.aspx Az ilyen típusú oktatási eszközök a magyar pedagógia gyakorlatban nehezebben terjednek, mivel a tanulók elsősorban a külső teljesítmény-értékelésre vannak szocializálva.

[22] Azt gondolhatnánk, hogy ez a meta-szint a fiatalabb gyerekeknél nehezebben jelenik meg. Ennek ellensúlyozására osztották meg Sante tanárnőnek, az Athéné Royale Általános Iskola oktatójának óráin készült videóit. A bemutató filmekben a kisiskolások tesznek bizonyságot arról, hogy képesek a „mesterszint elsajátítására”, és szimuláció keretében meghatározott IKT eszközök működését elmagyarázzák diáktársaiknak. http://www.enseignement.be/index.php?page=27195&navi=3695

[23] Az egyes csomagok letölthetőek a vallon Oktatási Minisztérium honlapjáról: http://www.enseignement.be/index.php?page=27183&navi=3685

[24] Az első kompetencia terület az alapszinten például „A számítógép használatának alapjai” középszinten pedig „A számítógépes munkakörnyezet kezelése”.

[25] https://www.digitalchampions.be

[26] Magyarországon is volt hasonló típusú, népszerű és provokáló című tévéműsor-vetélkedő: „Okosabb vagy mint egy ötödikes?”, amely a TV2 csatornán futott, illetve az interneten jelenleg is találhatóak ilyen címmel alapműveltséget mérő tesztsorok.

[27] A brüsszeli kezdeményezések részben függetlenek a vallon programoktól ezen a területen.

[28]https://content.digitalwallonia.be/post/20180322085654/Digital_Wallonia_Barom%C3%A8tre_Citoyens_2015.pdf

[29] https://content.digitalwallonia.be/post/20180410154711/Barometre-DW-Maturite-Numerique-2017-Citoyens-Wallons.pdf

[30] Usage des TIC dans l’éducation en Wallonie Résultats de l’enquête menée par l’AWT

[31] Equipement et usages TIC 2013 des écoles de Wallonie.

[32] https://fr.slideshare.net/agencedunumerique/constats-et-recommandations-du-baromtre-digital-wallonia-consacr-aux-usages-numriques-des-enseignants