A tanulók digitális kompetenciáira vonatkozó követelményrendszerek a közoktatásban – Skócia

Tudástár , , , , , , , , , , , , , ,

Országtanulmány
Készült: 2018. szeptember
Készítette: Szegedi Eszter

1.     Kontextus

Az elmúlt 4-5 évben átfogó és sokrétű kormányzati kezdeményezést indítottak útjára Skóciában annak érdekében, hogy minél jobban kiaknázhassák a digitális technológiák térhódítása nyújtotta lehetőségeket. A tervezett változásokat a sajtóközleményekben Skócia digitális jövője – Digitális gazdaság néven kezdik emlegetni. A skót kormányzati stratégia ambiciózus tervet ír elő annak biztosítására, hogy Skócia felkészüljön a digitális jövőre, melynek szerves részét képezi a készségfejlesztés. Ennek keretében a teljes kormányzati portálrendszer is megújításra került, jelenleg egyszerre érhető el a korábbi[1] és az új verzió, ez utóbbi még beta-verzióként, de a jövőbeli tervezéssel és szolgáltatással kapcsolatosan bővebb és jobban áttekinthető tartalommal. A fő stratégiai területeket a következőkben jelölték ki:

  • Skócia digitális jövője (Scotland’s Digital Future)
  • Kapcsolódás (Connectivity)
  • Digitális gazdaság (Digital Economy)
  • Digitális részvétel (Digital Participation)
  • Digitális közszolgáltatások (Digital Public Services)

A 2014 márciusában elkészült Készségekbe való beruházás terve (Skills Investment Plan[2], SIP), melyet a kormány készségfejlesztéssel foglalkozó hivatala (Skills Development Agency) dolgozott ki, a témát munkaerő-piaci szempontból közelíti meg. A SIP a privát és közszféra partnerségére épülő program, amely biztosítja a piac számára a digitálisan felkészült munkaerőt, illetve az egyének számára a magas minőségű munkalehetőségeket a digitális szektorban. A SIP akciótervet fogalmaz meg egyrészt a közintézmények, másrészt az ipar, illetve az oktatás szereplői számára, az együttműködést, közös befektetést ösztönözve. A digitális iskolák (Digital Schools) program is erre a megközelítésre épül, az ipar és az oktatásügy szereplőit hozza össze, hogy közösen dolgozzanak minőségi IKT-képzések megvalósításán. A digitális világ (Digital World[3]) szintén a digitális készségek munkaerő-piaci hasznára hívja fel a figyelmet.

A SIP víziója szerint szükség van a tehetségek fejlesztésére és megtartására, a digitális technológiai szakemberek arányának növelésére az összes szektorban. Az első célkitűzés arra irányul, hogy több tehetséget vonzzanak be a vállalkozások azonnali készségigényeinek kielégítésére, és választ adjanak az IKT- és digitális technológiai készségek iránti szükségletre. A második célkitűzés a jövőre irányul, a kereslet és kínálat közti szakadék megszüntetésére. Ennek lépései, hogy az ágazat nagyobb merítéssel rendelkezzen a tehetség-utánpótlás terén; közösen dolgozzon az oktatási rendszer továbbfejlesztése érdekében, hogy az megfeleljen a munkaadók igényeinek; továbbá építse ki az IKT és a digitális technológia ágazatának karrierlehetőségeit.

A SIP megközelítése az erős munkaerő-piaci orientáció ellenére is inkább interdiszciplináris és nem technicizáló:

„Bár a számítástechnika mint külön tárgy különösen fontos az ipar számára, egyre elterjedtebb az a megközelítés, miszerint más tantárgyi területeken átívelően (különös tekintettel a STEM tárgyakra) integrálva is fejleszti a digitális és IKT-készségeket, így a tantárgyakon átívelő megközelítés is szerepet játszhat abban, hogy a megfelelő készségek és ismeretek birtokában a fiatalok ezt a karriert válasszák.”

2.     A digitális oktatási stratégia Skóciában

2016 szeptemberében adták ki a Tanulás és a tanítás fejlesztése a digitális technológia használatával (Enhancing learning and teaching through the use of digital technology[4]) című nemzeti oktatási stratégiát, melyről széles körű társadalmi párbeszédet kezdeményeztek, azzal a szándékkkal, hogy a következő évek jogalkotási folyamatához – melynek fókuszában az oktatási kabinet közlése szerint az oktatási rendszer átalakítása áll – inputot gyűjtsenek a digitális transzformáció sikere érdekében.

2.1.   A stratégia előzményei

Az első iskolai IKT-stratégia 1999. és 2007. közt volt életben, a dokumentum a Nemzeti Tanulási Keret (National Grid for Learning) elnevezést kapta. Az implementációs program négy területet fedett le:

  1. infrastruktúra és internetkapcsolat
  2. digitális tartalom és tanulási források
  3. képzés
  4. webszolgáltatások

Az elemzés elkészítését segítő skót kormányzati szakértő – aki az Education Scotland révén aktívan részt vett az új stratégia implementálásában is – elmondása alapján az első stratégia nagyon sikeres volt, és megfelelő kormányzati forrásokkal ellátva, jól működött. A stratégia kidolgozása egybeesett a tantervet érintő reformokkal, így volt rá lehetőség, hogy az új nemzeti tantervbe szervesen beépüljenek az IKT-fejlesztés szempontja is. Végül a kormányváltás és a pénzügyi világválság miatt 2008 után az oktatási szektorból kivont források vetettek véget a folytatásnak. A következő években nem volt külön digitális oktatási stratégia, azonban a kormány folytatta a szélessávú internet bevezetését az állami iskolákba, illetve létrehozták a Glow nevű online tanulási platformot, ami a mai napig sikeresen működik.

2.2.   A 2016-os digitális oktatási stratégia tartalma

A 2016-os Enhancing learning… című, jelenleg érvényben lévő digitális oktatási stratégiát (a továbbiakban Stratégia) a skót kormány dolgozta ki az Education Scotland[5], illetve a General Teaching Council (GTC)[6] részvételével. Az implementációt megelőzően nem határoztak meg hivatalos kiindulási alapot és technikai feltételeket, azonban a fejlesztőknek hozzáférése volt az iskolákat érintő vizsgálati jelentésekhez, amelyek képet adnak az intézmények jellemzőiről a digitális tanulási lehetőségeket illetően.

A digitális technológia már a Stratégia kidolgozását megelőzően is szerves része volt az oktatási rendszernek, mind a nemzeti kerettantervet tekintve (Curriculum for Excellence, amelyet 2010–2011-ben implementáltak), mind a pedagógusképzést, mind pedig a GTC által felállított szakmai sztenderdek (professional standards) szempontjából. A 2016-os Stratégia arra irányul, hogy az oktatás résztvevői minél jobban ki tudják használni ezeket a – részben már adott – lehetőségeket.

Az új digitális oktatási stratégia széles körű konzultációt követően került kidolgozásra, amelybe bevonták a gyerekeket és a fiatalokat is (ennek konkrét lépéseit a D melléklet tartalmazza). A Gyermekparlament (Children’s Parliament) 92 gyermeket vont be a konzultációba[7], és megállapították, hogy a gyerekek többsége jellemzően már birtokol valamilyen digitális eszközt, tisztában van annak használatával és a kapcsolódó veszélyekkel is. Oktatási szempontból a gyerekek úgy gondolták, hogy a tanulást a digitális eszközök használata élvezetesebbé teszi, és a fő problémát az eszközök hiánya, illetve a tanárok korlátozott digitális készségei jelentik. A Young Scot nevű ifjúsági szervezet további 250 fiatalt vont be a konzultációba[8], és ugyanerre a következtetésre jutottak.

A Stratégia összesen 39 oldal, sűrűn fordulnak elő benne ábrák és szövegdobozok, esettanulmányok – jól tagolt, könnyen olvasható szakmai szöveg. A négy fő terület, mely a stratégia bevezetését, céljait és megvalósítását is lefedi, a következő:

  1. A digitális technológia oktatáshoz adott értéke – a tanulás és tanítás szempontjából; a tanulási eredmények szempontjából; a digitális készségek elsajátítása szempontjából
  2. A Stratégia által kijelölt célok elérése – négy cél került megfogalmazásra:
  • tanárképzés IKT területen
  • a tanulók digitális eszközökhöz való hozzáférésének javítása
  • a digitális technológia integrálása a tanterv és az értékelés minden területére
  • az innováció és beruházások serkentése az IKT és oktatásügy metszéspontján
  1. Implementáció
  2. Az eredmények mérése

A dokumentum e négy cél mentén fogalmaz meg konkrét lépéseket, mind nemzeti, mind pedig helyi önkormányzati szinten, a következő 3–5 év távlatában. A nemzeti, az önkormányzati, illetve az intézményi szintű hatáskörökhöz kapcsolódó konkrét lépések összefoglalása a négy cél mentén táblázatos formában kerül összehasonlításra a 4–6. oldalon.

A stratégiai alapelvek, amelyek a Stratégia kidolgozását vezették, a B mellékletben vannak leírva a dokumentum végén. Ezek a következők:

  • elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni,
  • helyi vezetés, nemzeti szintű támogatás (a helyi önkormányzatoknak nagyon nagy a szerepe, mivel ők ismerik legjobban a lokális viszonyokat, az állam a támogatást, a forrásokat, és a kereteket biztosítja),
  • kollaboráció, partnerség támogatása,
  • méltányosság, egyenlő esélyek,
  • a stratégia beágyazottsága szakpolitikai szinten,
  • fenntarthatóság és megfizethetőség,
  • folyamatos felülvizsgálat és fejlesztés.

A C melléklet listaszerűen megemlíti azokat a releváns stratégiákat, kutatásokat, útmutatókat és kezdeményezéseket, amelyekhez a Stratégia kapcsolódik, amelyek eredményeire épít, vagy amelyekben a digitális készségek szempontja hangsúlyosan megjelenik (pl. a kidolgozás alatt álló STEM stratégia).

A Stratégia elsősorban a digitális technológia oktatásra és tanulásra tett pozitív hatására fókuszál. Megállapítja, hogy a digitális technológia integrált használata hatással van a tanulók digitális készségeire is, amely kiemelten fontos a 21. században. A Stratégia ebből a szempontból a korábban ismertetett 2014-es Készségekbe való beruházás tervre (SIP) épít. A tanulás és tanítás szempontjából a minőségi tananyaghoz való hozzáférést, a személyre szabott oktatás lehetőségét, a kollaboratív tanulás lehetőségét, a tanulók motivációjának serkentését, a digitális értékelési módszerek előnyét, és a méltányosságot említi. Az online távoktatás lehetővé teszi, hogy mindenki hozzáférjen ugyanazokhoz a minőségi tananyagokhoz – ezt a Stratégia egy rövid esettanulmány formájában mutatja be. A digitális technológia tanulási eredményekre tett pozitív hatását egy 2015-ben készült szakirodalmi áttekintő szemlélteti – az inkluzív oktatás itt is hangsúlyos, emellett kiemelik a szülők nagyobb bevonódásának fontosságát, illetve a munkaerőpiacra való felkészítést.

2.3.   A stratégia négy célja és sikerkritériumai

A Stratégia által megfogalmazott első cél a tanárképzést érinti. Ezen a területen a három átfogó cél, amelyek mentén táblázatos formában konkrét akcióterv is készült, a következő (16–17. o.):

  1. A digitális technológia és készségek szempontjának integrálása a tanárokra vonatkozó karrieren átívelő szakmai sztenderdek meghatározásába
  2. Digitális technológia és tanárképzés
  3. Formális és informális szakmai fejlődési lehetőségek biztosítása

Az akcióterv jól felépített, az egyes lépések kijelölik a szereplőket, vagy konkrét weboldalakra, programokra hivatkoznak (pl. a GTC 2017-ben felülvizsgálja a szakmai sztenderdeket, nemzeti fejlesztési portál létrehozása[9], nemzeti digitális tanulási hét rendszeres szervezése; e-learning modulok fejlesztése a Glow nevű online platformra[10]).

A tanári szakmai sztenderdekre vonatkozó dokumentumok[11] hellyel-közzel már tartalmazzák a digitális készségek fejlesztésének szempontját, azonban GTC frissíteni fogja ezeket a Stratégia nyomán, szigorúbban megkövetelve az IKT-hoz kapcsolódó szakmai készségeket.

A második cél a digitális technológiához való hozzáférésről szól. A digitális infrastruktúra egyenletlensége problémát jelent – sok oktató nem él ezekkel a lehetőségekkel, más intézményekben pedig nem állnak rendelkezésre. Ezen a területen fontos témaként merül fel a biztonságos internet – a Stratégia a Cyber Resilience Strategy for Scotland[12] című 2015-ben készült dokumentumra épít. Ez a dokumentum a virtuális biztonság növelését tűzi ki célként, részben az állampolgárok számára biztosított tanulási lehetőségek, illetve ismeretterjesztés útján.

A harmadik cél a digitális technológia interdiszciplináris integrálásáról szól, mind a tanterv, mind pedig az értékelés terén (e-assessment). A stratégia szakít azzal az elképzeléssel, hogy a digitális ismeretek egy speciális szakterülethez kapcsolódnak, amelyhez csak az erre szakosodott pedagógusoknak van hozzáférése.

A harmadik célhoz kapcsolódó akcióterv (26–27. o.) kiemeli a tanterv felülvizsgálatának szükségességét, illetve a pedagógusok támogatásának fontosságát (mindkét területen az Education Scotland a főszereplő). Az értékelést, minősítéseket érintő reformok a Skót Képesítési Hivatal (Scottish Qualifications Authority, SQA) hatáskörébe tartoznak.[13]

A negyedik stratégiai cél a változás és innováció vezetőinek támogatása, erősítése, felhatalmazása (leaders of change – a definíció alapján ez bárki lehet, aki bármilyen innovációt, változást elősegít, akár lokális szinten vagy pedagógusként az osztályteremben).

A digitális oktatási stratégia négy sikerindikátort jelölt ki:

  • A Glow oktatási platform használatának volumene
  • Kvalitatív adatok az ellenőrzési jelentések alapján (school inspection reports)
  • Intézmények digitális díjai (pl. Digital Schools Award)
  • Statisztikai adatok (pl. OECD ICT kérdőív a PISA keretein belül)

3.     Digitális kompetenciák

A digitális kompetenciákat a nemzeti kerettanterv foglalja magába (Curriculum for Excellence[14]), amelyet az Education Scotland dolgozott ki és kezel. Nicholas Morgan tanácsadó elmondása szerint: „ismerjük az európai példákat (DigComp, stb) de fontosnak tartottuk, hogy kidolgozzuk a saját, nemzeti kompetenciarendszerünket, azokkal a kompetenciákkal, amelyek a helyi társadalom és ipar számára értékesek és relevánsak.”

A 2017-ben publikált Benchmarks Technologies[15] (a technológia tantárgy tantervi referenciakerete) részletesen leírja a diákok által az általános iskolai és az alsó középfokú oktatás során elsajátítandó készségeket. A diákok 14 éves korig tanulnak kötelezően IKT-t, ezt követően a tárgy nem része többé a mindenki számára kötelező tantervnek, de opcionálisan választható. A Benchmarks az egyik legfontosabb forrás, amely a pedagógusokat a tanulás, oktatás és értékelés terén támogatja, önértékelési folyamatukat segíti, definiálva az egyes területekhez kapcsolódó tanulási eredményeket. A dokumentum összefoglalja és bemutatja a digitális írástudáshoz, illetve az informatikához köthető mutatókat a különböző szinteken, a pedagógusok által könnyen használható formában. A digitális írástudás a mindenki számára kötelezően elsajátítandó készségeket foglalja magában, az informatika pedig a magasabb szintű számítástechnikai tudást.

Az egyes életszakaszokhoz tartozó tantervi leírások a tanulási eredményre fókuszálnak, és a tanárok számára olyan iránymutatást tartalmaznak, amely alapján könnyen el tudják dönteni, hogy a tanulók elérték-e a kívánt szintet. Példaként a következő táblázatban a legkisebbekre (early stage – óvoda és 1. osztály, 3–6 évesek) vontakozó készségeket fordítottuk le a digitális írástudás területén.

  1. Táblázat – A digitális írástudás tantervi referenciakerete a korai fejlesztési szakaszban (Benchmarks Technologies, o.)
Tantervi szervezők (lényegében a tantárgyak) Tapasztalatok és eredmények a tanulás, tanítás és értékelés tervezéséhez A szakmai megítélést támogató referenciaértékek (a tanároknak)
Digitális írástudás Digitális termékek és szolgáltatások felhasználása sokféle környezetben, célzott eredmények elérése érdekében Ismeri a digitális technológiákat és használni tudja a tanultakat problémák megoldására, ötletek és gondolatok megosztására.

·       Felismeri a különböző típusú digitális technológiákat.

·       Meghatározza a különböző digitális technológiák legfontosabb összetevőit.

·       Egy adott jelszóval rendelkező eszközbe bejelentkezik.

·       Különböző alkalmazások ikonjait azonosítja.

·       Megnyitja és bezárja az előzetesen mentett fájlt.

·       Azonosítja és következetesen használja a záró ikont.

·       A digitális technológiákat felelős módon és megfelelő gondossággal használja.
A felelősségteljes információkeresés, feldolgozás és kezelés Használni tudja a digitális technológiákat, felfedezi, hogy hogyan tud információt találni és keresni.

·       A konkrét információk keresésekor azonosítja és használja a képeket és a kulcsszavakat.

·       Demonstrálja, hogy érti, hogy az információk hogyan találhatók meg a weboldalakon szövegként, hanganyagként, képként és videóként.

·       Érti, hogy engedély nélkül nem szabad használni a mások tulajdonában lévő anyagokat.
Rugalmasság a kibertérben és internetes biztonság Képes digitális felfedezéseket tenni, biztonsággal és biztonságosan játszani és kommunikálni.

·       Megmutatja, hogy érti a megfelelő viselkedést és nyelvhasználatot a digitális környezetben.

·       Érti a jelszavak fontosságát, például a hozzáférést az iskolai rendszerhez.

A referenciakeret minden életszakaszra kibontja a releváns készségeket. A technológia tantárgyon belül két téma tartozik ide:

  • Digitális írástudás elemei: eszközhasználat, információ keresése, feldolgozása és menedzselése, biztonságos internet
  • Informatika elemei: számítástechnika, számítástechnikai gondolkodás, számítógépes technológia, számítástechnikai megoldások (computing science: computational thinking, computing technology, computing solutions)

4.     Mérés, értékelés

Skóciában nincs keretrendszer, a központi tanterv (Curriculum for Excellence) a fent bemutatott módon rendelkezik az európai DigComp kerethez hasonló tartalmi aspektusokkal. A Stratégiához kapcsolódóan az Education Scotland tantervi útmutatókat[16] tesz közzé az egyes fejlesztési területekhez, ami elvárásokat tartalmaz a diákok előrehaladásával kapcsolatban. A Stratégiában is kiemelt átfogó cél, hogy a mérés-értékelés minden esetben térjen ki a digitális technológiákkal kapcsolatos kompetenciákra és tantervre, de azokat nem mérik tesztek vagy vizsgák segítségével. A tanár felelőssége a diákok előrehaladását felmérni a leírt tanulási eredmények alapján, a megadott referenciákhoz viszonyítva.

A központi tanterv rendelkezik a tanulók által elsajátítandó digitális kompetenciaterületekről is. Ezek a technológia tantárgy alatt szerepelnek, amely 14 éves korig van jelen a kötelező tantervben, 13 kulcsterületet fogva át:

  • Tudatosság a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatban (múlt, jelen és jövő), beleértve azt is, hogyan működnek.
  • A technológia hatása, hozzájárulása és kapcsolódása az üzleti élet, a gazdaság, a politika és a környezet vonatkozásaihoz
  • Digitális termékek és szolgáltatások használata sokféle környezetben, célzott eredmények elérése érdekében
  • Felelősségteljes keresés, feldolgozás és kezelés
  • Rugalmasság a kibertérben és internetbiztonság
  • A világ megértése a számítógépes gondolkodás révén
  • A számítástechnika megértése és elemzése
  • Számítástechnikai megoldások tervezése, építése és tesztelése
  • Élelmiszer- és textiltechnológiák
  • Modellek/termékek tervezése és építése
  • Az anyagok felhasználásának feltárása
  • Ötletek, fogalmak és termékek ábrázolása a vizuális média különféle eszközeivel
  • Mérnöki alkalmazások

A felső középfokú oktatásban megszerezhető készségeket a Nemzeti Képesítési Leírások (National Qualifications Specifications) tartalmazzák, amelyet a Skót Képesítési Hatóság kezel. A diákok által választható képesítések mind részei a Skót Nemzeti Képesítési Keretrendszernek, mely pontos eligazítást nyújt a képesítés során elsajátítható kompetenciákról, a bemeneti követelményekről és a ráépülő képzési lehetőségekről. Az IKT területen is több végzettség szerezhető meg különböző szinteken, de mivel ez ebben az életkorban már nem kötelező, sokan nem veszik fel ezeket a tárgyakat a vizsgatárgyak közé. A képzési ismertetők számítástechnika (computing science) vagy IKT (information and communications technology) néven találhatók meg[17].

5.     Tanulás támogatása: implementáció és innováció

A Stratégia implementációja nemzeti és helyi önkormányzati szinten valósul meg – a monitorozás a digitális tanulás és tanítás program (Digital Learning and Teaching Programme) hatásköre, amelyet az Education Scotland és a kormány közösen vezet. Az implementációt tekintve az Education Scotland a legfontosabb szervezet, de részt vesznek a munkában különböző kormányszervek és olyan nagy vállalatok is, mint pl. a Microsoft és a Google.

Az elemzéshez készített interjú szerint az előző stratégiához képest kevesebb állami forrás jut az implementációra, különösen a tanárok és iskolavezetők képzésére. A stratégia implementációját különböző források finanszírozzák: a hardveres eszközöket, laptopokat, tableteket, projektorokat, interaktív táblákat stb. a helyi önkormányzatok biztosítják (32 helyi hatóság, amelyekhez az iskolák tartoznak, és amelyek a tanárokat alkalmazzák). Az a tapasztalat, hogy a pénzhiány miatt ritkábban fektetnek be számítógépekbe és laptopokba, és inkább kisebb, de kevésbé hatékony eszközöket – pl. tableteket – vásárolnak. A legnagyobb problémát azonban a tanárképzésbe való csökkentett beruházás jelenti. A korábban elérhető programok, pl. az általános iskolai tanároknak számára szervezett Barefoot Computing[18] (a BT nevű IKT cég szervezte) már nem elérhető. A képzések biztosítása a helyi önkormányzatok felelősségi köre, de kevés jó minőségű képzés érhető el, amely a tanárok számára releváns és érdekes, és a kínálat az ország egyes területei szerint nagyon különböző.

A tanárok vonatkozásában a GTC jelenleg frissíti a tanári sztenderdeket, és az új előírások szigorúbban fogják megkövetelni az IKT használathoz szükséges készségek fejlesztését. Az iskolák pedagógiai asszisztenseket vagy szakembereket nem alkalmaznak. A helyi önkormányzatok szintjén létezhet kisszámú speciális oktatási segédlet, támogatva a regionálisan zajló iskolai fejlesztéseket, de ez a kapacitás korlátozott.

A szakértői vélemény szerint a jó gyakorlatok és az innovatív ötletek disszeminációja még a legtöbb oktató körében fejlesztendő terület, de léteznek rá pozitív példák. Az Education Scotland weboldala közzétesz az IKT oktatásával kapcsolatos jó gyakorlatokat, ezen felül azok a pedagógusok, akik érdeklődnek a digitális oktatás és tanulás témája iránt, informális hálózatok és kezdeményezések útján, önszerveződő módon képzik magukat, kihasználva a közösségi média lehetőségeit.

Skóciában fejlett informális hálózatok állnak rendelkezésre a digitális tanulás területén aktív tanárok számára. Ilyen kezdeményezés például a TeachMeet[19] elnevezésű esemény, egy tanárok által, tanároknak szervezett konferencia, amelynek célja a tudásmegosztás és a szakmai fejlődés. Léteznek olyan tanári hálózatok, amelyeket például a Microsoft támogat, de általánosságban a tanároknak csak kis része csatlakozik ezekhez a kezdeményezésekhez. Az online kurzusok terén növekszik a kínálat.

A helyi önkormányzatok szintjén jellemzőek az innovatív megoldások, illetve a helyi stratégiák kifejlesztése a digitális oktatás területén – pl. Google webes eszközök és Chromebook-ok használata, applikációk, tabletek beszerzése. Több helyen kísérleteznek a „hozd el a saját eszközöd” (bring your own device, BYOD) ötlettel. Azonban a fiatalokat érintő digitális és cyber biztonság, az online bullying, illetve a közösségi média negatív hatásai miatt nem egyhangú ezeknek a kezdeményezéseknek a támogatottsága.

A Nemzeti Digitális Fórum (National Digital Learning Forum[20]) egy 2014-ben létrejött, számos intézményt és szervezetet – GTC, egyetemek, ifjúsági, szülői szervezetek – magába foglaló kezdeményezés, amely a digitális oktatás és tanulás témájával foglalkozik. Honlapjuk igényes, tartalmai folyamatosan frissülnek, különböző forrásokat, híreket, videókat osztanak meg a digitális tanulás témájában. Megemlítendő a Digital Xtra[21] – tanórán kívüli foglalkozások szervezése kifejezetten lányoknak és más, az IKT területen jellemzően alulreprezentált csoportoknak.

Lábjegyzetek:

[1] Korábbi kormányzati portál: Digital Scotland; megújult kormányzati portál: Digital Policy

[2] Stratégia: Skills Investment Plan; holnap: https://www.skillsdevelopmentscotland.co.uk/what-we-do/skills-planning/skills-investment-plans/

[3] Digital World

[4] Stratégia: Enhancing learning and teaching through the use of digital technology; Honlap: Enhancing learning and teaching through the use of digital technology

[5] Az Education Scotland a kormány oktatásüggyel foglalkozó végrehajtó szerve. Honlapjukon külön füle van a digitális oktatásnak, ahol up-to-date módon szerepelnek hírek, releváns információk.

[6] Skócia Általános Tanári Tanácsa 37 taggal működik, 2012-től kezdve ez az első független tanári szervezet, amelynek hatáskörébe tartozik az oktatási sztenderdek meghatározása, az akkreditáció a pedagógusképzésben, minőségbiztosítás és tanácsadás a kormányzati szerveknek.

[7] A konzultációs jelentés: Development of a Digital Learning and Teaching Strategy for Scotland

[8] The Views of Young People on Digital Learning and Teaching

[9] National Improvement Hub

[10] A Glow többször említésre kerül a Stratégiában – ez egy online tanulási tér, amelyet a skót kormány támogat, és az Education Scotland kezel, pedagógusok és tanulók számára elérhető forrásokat, digitális tananyagokat tartalmaz, tanulóközösségek létrehozására és önképzésre egyaránt alkalmas

[11] Standards for Registration: mandatory requirements for Registration with the General Teaching Council for Scotland (2012), Standard for Career-Long Professional Learning (2009), The Standards for Leadership and Management (2012)

[12] Cyber Resilience Strategy for Scotland

[13] Az SQA a skót kormány által fenntartott szervezet, amely nemzetközi szinten is működik, youtube csatornájukra folyamatosan töltenek fel digitális tanulással kapcsolatos anyagokat is

[14] Curriculum for Excellence – az oktatási tárca honlapján

[15] Benchmarks Technologies

[16] Curriculum for Excellence: Technologies

[17] National Qualifications >  Computing Science documents 

[18] Barefoor Computing

[19] TeachMeet

[20] National Digital Learning Forum

[21] Digital Xtra

 

FELHASZNÁLT FORRÁSOK

A három ország (Írország, Wales, Skócia) elemzése során részletesebben is feldolgozott stratégiai dokumentumok, útmutatók:

Ajánlott honlapok, fórumok:

Interjú:

  • Nicholas Morgan kormányzati szakértő – Education Scotland, skót nemzeti testület a tanulás és a tanítás minőségének és javításának támogatására
  • Tom Hamilton oktatási szakértő, kormányzati tanácsadó – University of Stirling

További felhasznált források

Hasonló cikkek