Rabul ejtő Seholország – DTH-fődíjas projekt a Berzsenyiből 

Casubertas, Divers Atlas, Aquaverdia, Jakindia, Agalonia, Butalónia és Naakau – hét állam, amely a lehetséges világok legjobbikát, vagy éppen legrosszabbikát képviseli. A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium 10/a osztályának diákjai alkották meg őket a 2019-es Digitális Témahéten. Wiki-szócikkek, imázsfilmek, prezentációk, fotók tanúskodnak arról, hogy az utópiák és disztópiák világa meghódította a diákokat. És nem csak őket: a Seholország projekt elnyerte a Digitális Témahét intézményi fődíját. A két projektgazdát, dr. Mezei Mónika történelemtanárt és Kerek Roland magyartanárt kérdeztük a részletekről. 

 Javaslom, kezdjük az alapoknál. Mi volt a projekt fő célja? 

Kerek Roland: Az, hogy a diákok elmerüljenek az utópiák és a disztópiák témakörében. Tizedik osztályban irodalomból és történelemből is hasonló témákkal foglalkoztunk, a felvilágosodás került terítékre. Ezzel kapcsolatban hosszasan elidőztünk Robinson Crusoe-nál, Gulliver utazásainál, és elolvastuk Orwell 1984 című regényét is. Tulajdonképp ez adta az ötletet, hogy menjünk mélyebbre, közösen csináljunk egy projektet.  

Mezei Mónika: Történelemből is épp a felvilágosodást tanultuk, megismerkedtünk különböző társadalomelméletekkel, utópiákkal, antiutópiákkal, no és alkotóikkal, mint például Campanella, Morus Tamás. Így össze tudtuk kapcsolni a két tantárgyat, ami szintén nagyon fontos volt a csoportmunka mellett.  

Hogyan teremtették meg „Seholországot? 

Kerek Roland: A diákok csoportokban dolgozva, digitális eszközök segítségével felépítettek hét virtuális világot, megalkotva történelmi, földrajzi, vizuális struktúrájukat. Történelmi eseményeket találtak ki és helyeztek el egy digitális idővonalon, létrehozták a kitalált állam himnuszát, címerét és zászlaját. Videót készítettek, amely a virtuális országokat népszerűsítette, végül prezentációt állítottak össze, amelyben bemutatták a projekthét során megteremtett világot. 

Korábban is dolgoztak már együtt? 

Kerek Roland: A tavalyi Digitális Témahéten is ugyanebben a felállásban vettünk részt az osztállyal, így mindannyian fel voltunk készülve arra, mi várható. 

Mezei Mónika: A Berzsenyiben a 90-es évektől létezik humán tagozat, emelt óraszámban tanulnak a diákok magyar irodalmat és nyelvet, történelmet, latint és még másik két idegen nyelvet. Ennek a koncepciónak a központi eleme az is, hogy az egyes tárgyakat tanító tanárok együttműködjenek egymással, legyenek közös projektek.  

Mennyit készültek a Témahétre, mire minden összeállt és belevághattak a projekt megvalósításába? 

Mezei Mónika: Nem keveset, de rengeteg tapasztalatot szereztünk a tavalyi Témahéten, amit most hasznosítottunk az előkészületek során, illetve a megvalósítási szakaszban is 

Kerek Roland: Először mindig az ötlet születik meg már az év elején, és kell jó néhány hónap, mire minden a helyére kerül. Ez persze attól is függ, hogy hol tartunk épp a tananyagban, mert alapvetés, hogy a Témahét tartalma illeszkedjék az aktuális tanmenethez. A projektet húszórás időkeretben valósítottuk meg, ennek legalább a kétszeresét fordítottuk a tervezésre és az előkészületekre. A gyerekeket el kellett kérni bizonyos órákról, a saját óráinkat el kellett cserélni, elő kellett készíteni a munkára az eszközöket és szoftvereket, össze kellett állítani a projekt levezénylését segítő anyagokat, dokumentumokat.  

Milyen eszközöket használtak a munkához? 

 Kerek Roland: A projekt megvalósításának meghatározó eszköze a kollaboratív munkát támogató PBWorks nevű felület volt. Hét csoportunk volt, így hét laptopot használtunk, okostévét, okostelefonokat, vágóprogramokat. Szorosan együttműködtünk az iskola rendszergazdájával, ami megkönnyítette a munkánkat. 

 Hogy fogadták a diákok a Digitális Témahetet? 

 Mezei Mónika: A tavalyi „kaland” után kifejezetten várták. A csoportok összetételéről Rolanddal közösen döntöttünk. Fontos volt, hogy nagyjából homogén, több szempontból vegyes csapatok szülessenek. A diákok nagy kedvvel vágtak bele minden egyes feladatba, láthatóan élvezték a teammunkát. 

 Kerek Roland: Szerettük volna, ha minden csoportba kerül olyan, aki jól ír, aki jól rajzol, aki jó szervező, és figyeltünk arra is, hogy körülbelül azonos létszámban szerepeljenek lányok és fiúk a csapatokban 

 Mi volt a legnagyobb kihívás az Önök számára? 

 Kerek Roland: Talán az lehet sokaknak riasztó a digitális pedagógiában, hogy nincs egy kialakult módszertana. Rengeteg segédlet és ajánlás létezik, de nincsenek egyértelműen rögzített módszertani elvárások. Mivel ez a rendszer állandóan változik, folyamatosan alkalmazkodni kell, így jelentős szerepe van az intuíciónak, az önálló felfedezésnek.  

 Mezei Mónika: Miközben van egy elvárás a tanárok felé jelzem, nagyon helyesen , hogy módszertanilag folyamatosan megújuljanak, addig az oktatási rendszer keretei nem változnak. A tananyag, amit át kell adnunk a diákoknak, hatalmas, így sajnos kétszer is meg kell gondolnunk, hogy elpepecselünk-e mással is, vagy pedig zúzunk tovább a könyvben. Ez az ellentét viszont óhatatlanul konfliktusokat szül az egyes részvevők között, és a pedagógusok lelkében is. Szerencsés volna az igen szorosra húzott kereteket tágítani, hogy legyen lehetőség több hasonló aktivitásra a tanév során.  

 Mi volt a legfontosabb tapasztalata az idei Digitális Témahétnek? 

 Mezei Mónika: Ahogyan tavaly, úgy idén is bebizonyosodott, hogy fontos a közös, teremtő munka. A diákoknak végre nemcsak befogadniuk kell, hanem aktív személyes közreműködésükkel létre kell hozniuk valamit. Sajnos erre nincs mindig lehetőség egy 45 perces órában, 36 tanulóval. 

 Kerek Roland: Érdemes egymás felé fordítani a diákokat, megteremteni a lehetőséget arra, hogy kilépjenek a hagyományos tantermi felállásból, közösen alkossanak, elmélyülhessenek egy témában. Az egész tanévet többek között az előbb említett okok miatt sem lehet ilyen módon végigvinni, azonban egyes projektelemek, például a csoportmunka vagy az információszerzés és –feldolgozás módszertani újdonságai, megjelenhetnek a hagyományos tanórai keretek között is.  

 Hol osztják meg tapasztalataikat a pedagóguskollégákkal, illetve a téma iránt érdeklődőkkel? 

 Kerek Roland: A Berzsenyi honlapján részletesen beszámoltunk a projektről, és a hagyományos tanári fórumokon, illetve rendezvényeken is hallattunk magunkról. Emellett ott voltunk idén júniusban a DOKK-on: a Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás külön programeleme volt a Digitális Témahét elismert projektjeinek díjátadója. A tavalyi Témahetet követően pedig több webináriumon is előadtam a projektről az érdeklődő kollégáknak a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ szervezésében. 

 Lépjünk távolabb a Témahéttől: használnak digitális eszközöket a hétköznapi tanórákon? 

 Mezei Mónika: Ez tanár- és tantárgyfüggő. Majdnem minden teremben vannak interaktív tábláink, a matematikát tanító kollégák szívesen és gyakran használják is ezeket. Én történelemtanárként még nem találtam olyan programokat, amelyek a gimnáziumban alkalmazhatóak lennének, viszont multimédiás anyagok, filmek videók vetítésére rendszeresen használom az okostáblát. Nem ördögtől való a mobiltelefon sem, ezért gyakran kézbe vesszük a tanulókkal az óráimon. A wifink nem túl acélos, de a tanulók egy része rendelkezik mobilinternettel, és mivel ilyenkor csoportban dolgoznak, ez nem okoz problémát.  

 Kerek Roland: Vannak kötelező digitális eszközeink, mint például az E-napló, vagy akár a honlap, ami tele van hasznos funkcióval. Van egy digitális osztálytermünk, a Google Tanterem, ez tökéletesen alkalmas a feladatok kiosztására, feldolgozására, a diákokkal való új típusú kommunikációra, például magyarórán. 

 Mit szólnak a szülők a digitális eszközök iskolai használatához vagy épp a Digitális Témahéten megvalósított projektekhez? 

 Mezei Mónika: Döntő többségük bízik abban, hogy olyan helyre hozta a gyermekét, ahol jó dolog történik velük. De a diákok is szokták mondani: nem is gondolták volna, hogy ezt vagy azt a programot erre vagy arra is lehet használni. Hiába digitális bennszülöttek, nekünk is sikerül megismertetnünk velük olyan programokat, alkalmazásokat, technikai újdonságokat, amelyek az ismeretszerzésüket, a tanulásukat szolgálják, és előtte nem tudtak a létezéséről.  

Kerek Roland: A pozitív visszajelzések mellett azért egy-egy negatív megjegyzés is eljutott hozzám, miszerint miért kényszerítjük arra a diákokat, hogy még az iskolában is a számítógép előtt üljenek, miközben ők szülőként épp azon fáradoznak, hogy odahaza „levakarják a gyereket a számítógépről. Erre az a válaszom, hogy az olyan iskolai aktivitások, mint a Digitális Témahét, éppen arra vezetik rá a tanulókat, hogy mi mindenre lehet használni a számítógépet, a mobiltelefont, a tabletet a játékon és a csetelésen kívül.  

Jövő tavasszal is lesz a Berzsenyiben Digitális Témahét?  

Mezei Mónika: Természetesen! Még javában ötletelünk a projekten, de a szikra már megvan: a dualizmushoz és a digitális újságszerkesztéshez kapcsolódik a témánk. A többi egyelőre legyen a mi titkunk. 

Fotók: Berzsenyi Dániel Gimnázium Honlapja
Az interjút készítette: Fülöp Attila, a DPMK munkatársa

 

Csatlakozzon Ön is intézményével is a Digitális Témahéthez, és nyerjen értékes díjakat, hasznos eszközöket a pedagógusok és a diákok számára!

Regisztráció a Digitális Témahétre: digitalistemahet.hu/regisztracio/iskola

Regisztráció a szakmai műhelyekre: Digitális Témahét 2020 – Indul a szakmai műhelysorozatunk

További információk:

dpmk.hu
digitalistemahet.hu
Digitális Témahét Tanári Fórum
Digitális Témahét Facebook oldal
Digitális Témahét YouTube csatorna

A Digitális Témahét a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ koordinálásában, az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása c. projekt keretében, valamint az EMMI támogatásával került megrendezésre.