Országtanulmány
Készült: 2018. szeptember
Készítette: Lehmann Miklós 

Kontextus

Ausztriában a digitális stratégia és az oktatási digitális stratégia megalkotásában több állami intézmény is érintett. Kezdeményezőként ki kell emelni a Kancelláriai Hivatalt (Bundeskanzleramt) közreműködőként, valamint a feladatok gazdáiként a Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztériumot (BMVIT – Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie) és az Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztériumot (BMBWF – Bundesministerium für Bildung, Wissenschaft und Forschung). Ez utóbbi minisztérium az oktatási stratégia kidolgozása és végrehajtása során több egyetemmel és pedagógiai főiskolával szerződött (kizárólagos szerződést nem kötött, nem egyetlen centrumot hozott létre, hanem több, gyakran eltérő irányultságú központot, és felkarolta a helyi kezdeményezéseket is).

2018. január 8-tól a Gazdasági Minisztérium átvette a digitalizálás feladatait a Kancelláriai Hivataltól és a Pénzügyminisztériumtól: ekkor jött létre a jelenlegi Digitalizálási és Gazdasági Minisztérium (BMDW, Bundesministerium für Digitalisierung und Wirtschaftsstandort)[1] Ennek következtében a nemzeti stratégia végrehajtása és monitorizálása elsősorban e minisztérium feladata.

Ausztriában az oktatás feladatai megoszlanak a minisztérium (BMBWF) és a tartományok oktatási igazgatóságai között. A központi szabályozás lehetőségeit az iskolák autonómiája korlátozza: az egyes iskolák tanterveinek kidolgozásához a digitális stratégia ajánlásokat tartalmaz, a megvalósításhoz pedig segítséget nyújt.

Az osztrák oktatási rendszer Ausztriában az oktatási rendszer több ponton hasonlít a magyar rendszerhez. Az oktatás négy szintre tagolható: az elemi oktatás (Primarstufe) az első négy évfolyamot jelenti, a másodszintű oktatás első része (Sekundarstufe I.) a következő négy évfolyamot, a másodszintű oktatás második része (Sekundarstufe II.) a következő 2-5 évfolyamot, végül a felsőoktatásnak megfelelő harmadszintű képzés (Postsekundar vagy Tertiärstufe) a felső szintű szakoktatást, főiskolai és egyetemi képzést öleli fel. Az iskolakötelezettség az első 8 (bizonyos esetekben 9) évfolyamra vonatkozik, az óvoda látogatása nem kötelező. Az oktatás felügyeletét minden szinten az osztrák Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium látja el. Egyaránt központi szabályozás alá esnek az iskolatípusok és a tantervek, az iskolai autonómia viszonylag korlátozott. Ugyanakkor az elemi oktatás és a másodszintű (5–12 évfolyam) oktatás terén a tartományok mint fenntartók saját szabályozást is bevezethetnek, ennek következtében lehetnek eltérések az állami és a tartományi intézmények között. Az egyetemek felügyeletét ugyancsak a minisztérium látja el, de az egyetemi autonómia tág mozgásteret biztosít a felsőoktatási intézmények számára. Ez alól kivételt jelent a pedagógusképzés, amelynek tartalmi keretét a minisztérium határozza meg, a pedagógiai főiskolák pedig tartományi fenntartásban működnek. A digitális stratégia bevezetése során az állami irányítás megkönnyíti az egységes intézkedéseket. A korábbi oktatási reformok egyik gyenge pontjának bizonyult az állami és a tartományi szabályozás különbsége, de a digitalizáció megítélésében tapasztalható egyetértés valószínűsíti, hogy a jelenleg bevezetésre kerülő program az oktatás minden szintjére sikeresen hatást gyakorol.

A digitalizációs stratégia megalapozásában elsősorban nemzetközi és osztrák statisztikai felmérésekre támaszkodtak. A stratégia hivatkozza az Európai Unió DESI eredményeit (Digital Economy and Society Index), amelyre alapozva kijelöli a kiaknázható erősségeket és az elmaradást mutató fejlesztendő területeket (a stratégia megjelenése óta eltelt időszakban a DESI rangsorban Ausztria egy helyet lépett előre, kb. 3 százalékpontos javulással, bár itt nyilván csak a kezdeti intézkedések hatásairól lehet szó).[2]

Az oktatásügy terén az Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium rendszeresen végez felmérést az iskolák infrastrukturális helyzetéről, IKT felszereltségéről, és arról, milyen mértékben veszi igénybe azokat az oktatószemélyzet a tanítási folyamatok során. Ezek az adatok nem nyilvánosak, a stratégia készítése során azonban felhasználták azokat, csakúgy, ahogyan az osztrák statisztikai hivatal vonatkozó felméréseit is.[3] Az infrastrukturális hátteret jól jellemzi, hogy a statisztikai adatok szerint a stratégiák készítése idején (2016–2017.) az iskolák 96%-ában minden teremben rendelkezésre állt az internet, az intézmények 50%-ánál pedig minden teremben elérhető volt a vezeték nélküli hálózat is.[4] Az oktatási minisztérium a stratégia elindítása óta azokat a területeket is külön vizsgálja, amelyek a végrehajtás szempontjából lényegesek. Ezek az adatok sem nyilvánosak, munkaanyagokként készülnek belső felhasználásra a stratégia továbbfejlesztése érdekében. [5]

Az állami és tartományi hivatalokon kívül számos terület kiemelkedő szakembereit, szervezeteit bevonták a programok megalkotásába, így a társadalom jelentős része nyomon követhette a stratégia alakulását. Az oktatási stratégia esetében kikérték a pedagógus szervezetek, iskolai vezetőségek, tartományi oktatási igazgatóságok véleményét is. Az elkészült anyagokat kiterjedt társadalmi diszkusszió keretében véleményezték, vitatták meg. A különböző szintű iskolák és egyetemek részéről széleskörű a program elfogadottsága, kevés ellenző van, de folyamatosan tartanak konferenciákat, vitákat és workshopokat az elvi alapokról, a részletekről, egyes intézkedésekről és a stratégiák továbbfejlesztéséről. Az Innsbrucki Egyetem például vitát szervezett arról, vajon a nyílt forráskódú szoftverek vagy a nagy szoftvercégek termékeire érdemes-e inkább az oktatásban támaszkodni.[6] Mindkét álláspont mellett szólnak erős érvek, de összességében (a stratégiával összhangban) a nyílt forráskódú szoftverek támogatottsága nagyobb.

A társadalmi vita során olyan általános kérdések is felmerültek, mint az oktatás és az iskolák digitalizálásának szükségszerűsége, várható haszna és kára. Többen is osztják azt a nézetet, hogy az elemi oktatás során inkább káros a gyermekek kezébe digitális eszközöket adni, számítógépek és tabletek helyett a kézírásra és más „hagyományosabb” kompetenciák kiépítésére kellene koncentrálni. Ezek a kompetenciák ugyanis a digitális kompetenciáknak is előfeltételeit képezik.[7]

A tartományok szintjén is folyamatos a párbeszéd a digitális oktatás és a stratégia kérdéseiről: ennek egyik jó példája a Tirolban 2013 óta évente megrendezendő eFuture-Day, amelynek megszervezésében a tartomány pedagógiai főiskolája, a tartományi oktatási igazgatósága, a tartományi vezetőség, a helyi médiaközpontok, valamint az oktatási minisztérium működnek együtt.[8] A digitális stratégia kutatási támogatásában az Oktatási Innovációs Alapítvány (IB, Innovationsstiftung für Bildung)[9] is szerepet kapott.

Nemzeti digitalizációs stratégia

Ausztriában egyaránt kidolgoztak általános, valamint speciálisan az oktatás területére érvényes stratégiát (a kettő nem független egymástól). A fő előzmény a 2013-ban kialakított IKT stratégia (IKT-Strategie für Österreich 2014 bis 2018 – Osztrák IKT stratégia 2014-2018)[10], amelyet a Kompetenzzentrum Internetgesellschaft (KIG – Internettársadalom Kompetenciaközpont) állított össze. Ennek elsődleges célja az volt, hogy Ausztriát a világ első 5 IKT-nemzete közé emelje: az ország a 2013-as NRI (Network Readiness Index) rangsorban a 19. helyet foglalta el. A stratégia három kiemelt terület fejlesztési céljai köré rendezte a szükséges intézkedéseket:

1. táblázat: Az Osztrák IKT stratégia 2014-2018. kiemelt területei és intézkedései 

Oktatás	Rugalmas munkaerőpiac
	IKT alkalmazás a munkakörökben
	IKT munkavállalók arányának növelése
	Tudományos vezetőszerep az IKT terén
	Digitális szakadék csökkentése, esélyegyenlőség
	IKT kompetenciák bevezetése
Egészségügy	Idősek önálló életvezetésének biztosítása
	Generációk együttélésének javítása
	Életminőség javítása megelőzéssel és szűréssel
	Megtakarítás az egészségügy terén
Vállalkozások	Vállalkozások versenyképességének, alkalmazkodóképességének javítása
	Ausztria nemzetközi versenyképességének javítása
	Vállalkozások számának növelése
	Vállalkozások IT-megoldásainak ösztönzése
	Munkahelyteremtés IKT befektetésekkel
	Kormányzati megtakarítások az e-kormányzat bevezetésével

(forrás: https://www.kig.gv.at/entwicklungen/2013-10_Eckpunkte_fuer_eine_IKT_Strategie_v3.pdf?6kdmtn 8-10. o. Hozzáférés: 2018. július 3.)

A stratégia első változatának vitája során a társadalom bármely résztvevője észrevételt tehetett; végül 24 szervezet állásfoglalása és számos magánszemély hozzászólása nyomán állt elő a fenti változat.[11]

Az IKT stratégia kiemelte, hogy az infrastruktúra fejletlensége komoly akadálya az IKT eszközök és eljárások terjedésének, ezért szorgalmazta szélessávú hálózat kiépítését (ezt 100 Mbit felett tartja elfogadhatónak, szemben a későbbi digitális stratégia gigabites hálózatával, de ez az adott időszakban messzemenően megfelelő volt).

Részben az infrastruktúra és a technológia gyors fejlődése, részben az IKT stratégiában lefektetett célok és hangsúlyok túlhaladottsága tette szükségessé 2015-től kezdve egy új stratégia kidolgozását. Míg korábban lényeges szempontnak számított a mobilitás és a költséghatékonyság, valamint a közpénzek megtakarításának kérdése, addig az újabb stratégia már inkább egy megváltozott társadalom és a digitális környezet kihívásai felé tekint: a stratégia a digitalizálást egy, az élet minden területét érintő jelenségként kezeli, így egyaránt foglalkozik a mindennapokkal, az új esélyekkel és kihívásokkal, ahogy a demokratikus intézményekkel és a versenyképességgel is.

A jelenlegi nemzeti digitalizációs stratégia 2016-ban látott napvilágot, a program Digital Roadmap Austria elnevezés alatt fut.[12] A stratégia kidolgozásának folyamatát a Kancelláriai Hivatal (Bundeskanzleramt) koordinálta, a munkában mintegy száz szakértő vett részt, akiket az állami vezetésből, különböző minisztériumokból és állami hivatalokból, a tartományok és városok vezetéséből, valamint kutatási intézményekből és szakmai szervezetekből hívtak meg. Az így létrejövő munkaanyagot nyilvános vitára bocsátották, amelyhez online módon lehetett csatlakozni. A stratégia jelenleg érvényes formáját az észrevételek figyelembevételével alakították ki. A konzultáció oldala jelenleg is aktív, jól dokumentálja a különböző kérdésekhez és programpontokhoz beérkezett véleményeket.[13]

A stratégia korszerű honlapon keresztül ismerteti a programpontokat és a szükséges intézkedéseket. Gondot fordítottak arra is, hogy a stratégiát elhelyezzék a digitális környezet evolúciójának, valamint az érzékelhető és várható nemzetközi trendek kontextusában is. A dokumentum tizenkét tézisből indul ki, amelyek előre vetítik az intézkedések rendjét is:

1. Minden állampolgár bevonása, a digitális szakadék felszámolása.
2. Korai fejlesztés és annak fontossága, hogy minden gyermek sajátítsa el a digitális kompetenciákat.
3. Alapjogok és emberi jogok érvényesítése, civil kurázsi támogatása.
4. Gyors és folyamatos internetelérés biztosítása mindenki számára.
5. Új munkahelyek és képzett munkaerő biztosítása.
6. Új üzleti és foglalkoztatási modellek, új jogi szabályozással.
7. Digitális vállalkozások ösztönzése: Ausztria tartozzon a vezető digitális gazdaságok közé!
8. Tudomány és kutatás támogatása a digitális lehetőségek kiaknázására.
9. Az európai digitális belpiac aktív formálása.
10. Hatékony adatvédelmi szabványok bevezetése.
11. Minőségi sajtószabadság és civil hálózati vitafórumok biztosítása és ösztönzése.
12. Akadálymentes e-közigazgatás.

A tézisek azt hivatottak jelezni, hogy a digitalizálás által érintett különböző területeken milyen fejlesztési elveket kell szem előtt tartani. A stratégia olyan konkrét példákat is hoz a különböző területekre, amelyeknek a jele már most világosan látható, és várhatóan a közeljövőben, a programban felvázolt 2025-ig terjedő időszak alatt komoly átalakulást indukálnak: ilyen az 5G hálózatok megjelenése (ezen a téren Ausztria vezető szerepre törekszik, külön stratégiát dolgoz ki, és 2020-ra kiépítendő hálózatával az 5G bevezetésének pilot-országává kíván válni), a 3D nyomtatás elterjedése, a tárgyak internete (ide értve az önvezető autókat), a mesterséges intelligencia vagy a tudásmegosztás felszabadítása az Open Access, MOOC és hasonló platformok segítségével.

A helyzetelemzés, nemzetközi összehasonlítás alapján a stratégia ugyancsak 12 területre bontva írja le az intézkedési tervet. Ezek a területek az (1) oktatás, (2) egészségügy, (3) gazdaság, (4) kutatás és innováció, (5) integráció és inklúzió, (6) energetika és környezetvédelem, (7) munka és munkahelyek, (8) politika és igazgatás, (9) mobilitás és közlekedés, (10) média és kultúra, (11) infrastruktúra, (12) biztonság és megbízhatóság. A területek összefüggéseinek bemutatására egy jól áttekinthető diagramot is közöl a dokumentum, amely különösen fontos a több területet is átfedő intézkedések megértésére.

Bár a felsorolás nem jelent egyben rangsorolást is, de jelzésértékű lehet, hogy első helyen az oktatás szerepel. A digitalizációnak megfelelő képzés és továbbképzés, a szakemberek és a digitalizáció előnyeit kihasználni képes polgárok oktatása tehát a digitális átalakulás központi tényezője. A stratégia szerint ezért már az óvodától el kell kezdeni a digitális kompetenciák kifejlesztését, és ügyelni kell arra, hogy a kötelező oktatást egyetlen gyermek se hagyhassa el a megfelelő digitális ismeretek és kompetenciák elsajátítása nélkül. Ugyancsak hangsúlyt helyez a program a MINT tárgyak ösztönzésére (matematika-informatika-természettudomány-technika). Ezen a téren kitér arra is, hogy a nemek arányán is javítani kell, mivel a nők körében még nem elterjedt az informatikai vagy technikai hivatások választása.

A célok érdekében a stratégia három területre bontva adja meg az intézkedési tervet, külön a közoktatás, a pedagógusképzés, valamint a felsőoktatás számára. A közoktatás terén az alábbi intézkedéseket tartja szükségesnek:

• Általános digitális stratégia az iskolai oktatás számára;
• A DigComp ajánlása szerinti kompetenciák közvetítése és ellenőrző mérése;
• Informatikai alapoktatás, játékos programozási és technikai oktatás az elemi iskolákban;
• Felelős médiahasználat kialakítása gyermekkorban, médiakompetencia erősítése felnőtt korosztály számára;
• A szakemberképzés és -minősítés erősítése a lényeges IT szakterületeken;
• Lányok ösztönzése a technikai és IT hivatások választásában.

A pedagógusképzés terére javasolt intézkedések a mindenki számára nyitott oktatást, az esélyegyenlőséget, az oktatás színvonalának emelését a modern digitális pedagógiai eszközök és módszerek bevezetésével, az oktatási anyagok fejlesztését és a folyamatos továbbképzést célozzák:

• A pedagógusok digitális kompetenciafejlesztése, e-learning rendszerek bevezetése és a virtuális pedagógiai főiskola fejlesztése;
• A horizontális tanulás támogatása és az innovatív iskolák hálózatának kiépítése;
• Digitális tananyagok bevezetése, OER (Open Educational Resources) anyagok beemelése és önképzés támogatása;
• Innovatív oktatástechnológiák bevezetése;
• „Bildung 2017” alapítvány létrehozása az innovatív módszertani fejlesztések támogatására (50 millió eurós kerettel);
• Az iskolai infrastruktúra-fejlesztés keretfeltételeinek kidolgozása (különös tekintettel a szélessávú internetelérés és a WLAN hálózat kiépítésére);
• Nyílt forráskódú szoftverek használatának ösztönzése.

A felsőoktatásban javasolt fejlesztések fő céljai a digitális tananyagok kialakítása, az online tanulástámogató platformok fejlesztése, amelyek helytől és időtől független tanítási-tanulási folyamatot tesznek lehetővé, valamint az ehhez szükséges jogi keretek és minőségbiztosítási feltételek kialakítása. Ugyancsak cél az egyetemeken készülő publikációk digitális elérhetősége és terjesztése. Ennek érdekében az alábbi intézkedéseket tartja szükségesnek a stratégia:

• Az e-infrastruktúra fejlesztése a repozitóriumok területén;
• Egyetemeken átívelő rendszer a digitális képzések összegyűjtésére, elérhetőségére;
• Tananyagok hozzáférhetővé tétele a további felhasználás érdekében, a szerzői jogok tiszteletben tartásával;
• A digitális kompetenciák továbbképzésének támogatása a felnőttoktatásban, az ezt célzó digitális nonformális és informális tanulási formák, MOOC-ok ösztönzése.

A nemzeti digitalizációs stratégia azt is szorgalmazza, hogy a gazdaság egyes területeire külön fejlesztési stratégiákat dolgozzanak ki. Így készült el az oktatás terén a Schule 4.0 stratégia, de további programok is készültek, melynek összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza:

2. táblázat: A nemzeti digitalizációs stratégia alstratégiái az egyes területekre

Schule 4.0	Oktatás digitalizációja
Breitbandstrategie 2020	Szélessávú optikai hálózat kiépítése
5G Strategie	5G mobilhálózat kiépítése
FTI-Strategie	Kutatási, technológiai és innovációs stratégia
Open Innovation Strategie	Innovációk elterjesztését célzó stratégia
IP-Strategie	Szellemi tulajdon védelmét célzó stratégia
Kreativwirtschaftsstrategie	Stratégia a kreatív gazdaságért
Gründerlandstrategie	Vállalkozások ösztönzését célzó stratégia
efit 21	Digitális képzést ösztönző stratégia
IKT-Strategie	Átfogó IKT stratégia
Cybersicherheitsstrategie	Kiberbiztonsági stratégia
E-Government Strategie	E-kormányzati stratégia
Open Government Data Strategie	Átlátható és átjárható közigazgatást célzó stratégia
Positionspapier Open Source Software	Nyílt forráskódú szoftverek alkalmazását ösztönző stratégia
Big Data	Big Data megoldások az irányításban

(forrás: Digital Roadmap Austria, 23. o. https://www.digitalroadmap.gv.at/fileadmin/downloads/digital_road_map_broschuere.pdf Hozzáférés: 2018. július 3.)

Az infrastruktúra fejlesztésére központi keretből 1 milliárd eurót biztosítanak a 2020-ig terjedő időszakra. A többi területre vonatkozóan az az általános szabály érvényesül, hogy szövetségi szinten az érintett minisztériumok költségvetéséből finanszírozzák a kiadásokat. Az oktatás terén az iskolák autonómiájának tiszteletben tartásával az iskolafenntartó viseli a költségeket: az iskolák maguk dönthetnek a beszerzésekről, annak függvényében, hogy miként illesztik be saját tantervükbe a stratégia ajánlásait. A továbbképzések az iskolák és pedagógusok számára ingyenesek, azokat az oktatási minisztérium (BMBWF) költségvetéséből finanszírozzák.

Az oktatási stratégia sajátosságai

Schule 4.0 cím alatt az Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium 2017-ben hozta nyilvánosságra az oktatás területére elkészített átfogó stratégiát.[14] A dokumentum súlypontja a közoktatáson, az iskolakötelezettséggel érintett éveken van. A stratégia négy pillérre támaszkodik: a digitális alapképzés, a pedagógusok digitális kompetenciái, az infrastruktúra, valamint a digitális tananyagok és -eszközök fejlesztésére.

Digitális alapképzés

Az elemi szintű oktatásban játékos módszerek bevezetésére van szükség a technika és a problémamegoldás kérdéseire fókuszálva. Ebben leginkább a 3. és 4. osztály érintett. Az alapszintű oktatás végére (4. évf.) minden gyermeknek el kell sajátítani az alapvető digitális kompetenciákat. Ehhez szükség van a tantervek módosítására, a meglévő médiaoktatás kiegészítésére, ennek tekintetében a „digi.komp4” keretrendszert tekintik irányadónak (bővebben lásd a keretrendszerek tárgyalásakor).

A másodszintű képzés első felében a hangsúly az általánosan használt szoftverek és applikációk használatára kerül, de ennek a periódusnak a végére (8. évf.) a gyerekeknek a közösségi oldalak használatához, az információtechnológiához és a különböző digitális információs formák kezeléséhez szükséges kompetenciákkal is rendelkezniük kell. Mind a négy érintett évfolyamban bevezetésre kerül a „Digitális alapképzés” c. gyakorlatok tématerve, heti 2–4 órás oktatással. Az iskolai autonómia tiszteletben tartásával az iskolák maguk döntenek, miként illesztik ezt be saját tantervükbe: külön tantárgyként, vagy más szaktárgyak tanmenetébe integrálva. A kompetenciafejlesztésben a „digi.comp8” keretrendszer ajánlásait alkalmazzák. A periódus végén ellenőrzik a célzott kompetenciák elsajátítását (erre a „digi.check” módszert alkalmazzák, bővebben lásd a keretrendszerek és a mérés tárgyalásakor).

Pedagógusok digitális kompetenciái

A pedagógusok számára szükséges kompetenciák tekintetében a digi.kompP modell az irányadó (bővebben lásd a keretrendszerek tárgyalásakor). 2017 őszétől minden újonnan munkába álló pedagógusnak kötelező elsajátítania a standardizált kompetenciákat, amelyről a következő felépítésű portfolióban tesznek tanúbizonyságot:

• Digitális kompetencia ellenőrzése (digi.check) a munkába lépéskor;
• Moduláris képzés teljesítése 6 kredit értékben a digitális szakdidaktika köréből, 3 éven belül;
• Digitális oktatási tevékenység önértékelése.

A későbbiekben a szakdidaktikai képzést már a pedagógusképzés évei alatt el lehet végezni. A moduláris képzésen kívül biztosítani kell a továbbképzési lehetőségeket a digitális kompetenciák terén, amely az iskolák és a pedagógusképző főiskolák közötti együttműködésben is lehetséges (kihelyezett képzések), valamint a Virtuális Pedagógiai Főiskola kínálatának felhasználásával.[15] Ugyancsak a továbbképzések támogatására jött létre egy központ a Felső-ausztriai Pedagógiai Főiskolán (Pädagogische Hochschule Oberösterreich)[16], és egy oktatástechnológiai labor a Bécsi Pedagógiai Főiskolán (Pädagogische Hochschule Wien).[17]

Infrastruktúra és IT felszereltség

A minisztérium keretszerződést köt az internetszolgáltatókkal az iskolák internetelérésének biztosítására, az iskolán belüli hálózatok kiépítéséhez pedig ajánlásokat nyújt. A súlypont a kötelező oktatással érintett iskolákon van. Ebben az oktatási tárcán kívül a Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a tartományok vezetése is érintett.

A koncepció szerint az 5. évfolyamba kerülő diákokat (86 ezer fő) tabletekkel, a 9. évfolyam tanulóit (84 ezer fő) pedig laptopokkal szerelik fel. Emellett erősítik a saját eszközökre alapuló oktatást (BYOD – Bring Your Own Device), amely a stratégia elkészítése idején már az iskolák 35%-ában működött. Mivel az osztrák iskolákban az internet-ellátottság és wifi lefedettség igen jó, a tanárok alapozhatnak a diákok saját okostelefonjaira és tabletjeire, és az oktatás során belátásuk szerint használhatnak különböző applikációkat. A BYOD azért is kerülhet az ajánlott módszerek közé, mert nem, vagy csak kis mértékben jelent költséget az iskolák számára; mindemellett a saját eszközök használata kitágítja a tanítás-tanulás lehetőségeit, és összeköti az oktatást a mindennapi tevékenységekkel.

Digitális tananyagok és eszközök

A stratégia egyszerű és gyors hozzáférést szorgalmaz a digitális tananyagokhoz, támogatva a nyílt forráskódú anyagok használatát (OER – Open Educational Resources). Az osztrák Eduthek oldalán fejlesztik a felhasználható anyagok adatbázisát.[18]

A stratégia bevezetése a 2017/2018-as tanévben kezdődött meg azzal, hogy (1) az elemi oktatásban beindítottak egy 130 iskola és 13 pedagógiai főiskola részvételével zajló projektet az informatikai és problémamegoldó gondolkodás megalapozására,[19] és (2) 177 iskolában pilot programként elindították az 5–8. évfolyamra tervezett „Digitális alapképzés” oktatást.

(1) Az informatikai és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére kidolgozott projekt-alapú képzés hat tanulási terület bevonását célozza: az alkotás, az interakció, a prezentáció, a felfedezés, a tapasztalatcsere és a fejlesztés egyaránt szerepet kap a projektekben. A megvalósításhoz BeeBot-okat, Lego robotkészleteket, valamint a robotok kódolásához szükséges programokkal felszerelt iPad tableteket használnak fel. A projekteket a pedagógiai főiskolákon létrehozott laborokban dolgozzák ki és elemi iskolákban valósítják meg.

(2) A „Digitális alapképzés” tárgy oktatása az egy éven át tartó pilot programot követően a 2018/2019-es tanévben kötelező jelleggel országosan bevezetésre kerül. Ennek során a törvényileg biztosított iskolai autonómiát tiszteletben tartják: korlátot jelent azonban a tárgy kötelező jellege és a minisztérium által meghatározott óraszám (ez utóbbi a négy évfolyamra számolva heti 2–4 órát ír elő, tehát a négy év alatt legalább két éven keresztül, heti 1 órában szükséges a tárgyat oktatni. Ugyanakkor az iskolák autonóm módon dönthetnek a tárgy önálló vagy szaktárgyba integrált oktatása között, megengedve a kevert modellt is (egy-egy évben integrált, más években önálló tárgyi oktatás).[20] Szintén szabadon döntenek az iskolák abban, mely évfolyamokon vezetik be a tárgyat, azonban a 2018-ban az ötödik osztályt megkezdő tanulóknak mindenképp részt kell venniük négy év során a törvényben előírt legalább heti 2 órányi képzésen. A megkötések mellett tehát négy dimenzió mentén dönthetnek az iskolák az implementációról: a terjedelem, a négy év alatt érintett évfolyamok, a bevezető évfolyamok és a foglalkozások formája.[21]

A 2018 őszén kezdődő tanévben kötelező jelleggel kerül bevezetésre a médiakompetencia oktatása.[22] A tervezet szerint ebben az évben mindkét szinten fokozatosan, felmenő rendszerben vezetik be az oktatásba a tárgyakat és módosított tanterveket, kezdve az 1. és 5. évfolyammal. A médiakompetencia nem kizárólagosan digitális tartalmakkal foglalkozik, hanem az alábbi négy fő területre fókuszál:

1. Erőszakmentes kommunikáció és vita
2. Kritikai gondolkodás és kreatív gondolkodás
3. Médiareflexió és médiatermékek létrehozása
4. Internethasználat és tanulás az interneten

A tárgyhoz készített munkafüzet (az interneten egyelőre sajnos csak néhány példa található, a tartalom fejlesztés alatt áll) felhasználja az interaktív oktatás lehetőségeit és ötleteket ad a tanároknak a digitális tartalmak beemelésére, a médiakompetenciák gyakorlati elsajátítására. A pilot program eredményeiről jelenleg még nem áll rendelkezésre információ.

Az iskolákban van lehetőség külön szakemberek alkalmazására a digitális stratégia megvalósításával összefüggésben, ez az iskola fajtájától és a vezetőség döntésétől függ. A segítő személyzet egyaránt nyújthat támogatást a tanulók és a pedagógusok számára „IT menedzser” vagy „e-learning koordinátor” pozícióban.

Digitáliskompetencia-keretek

Az oktatási stratégia mellett részletesen kidolgozták a tanulók és a pedagógusok kompetenciarendszerét; ennek áttekintése közvetlenül is mindenki számára elérhető a digitális kompetenciafejlesztés oldalán.[23] Az oktatásban különböző szinteken elérendő kompetenciákat nagyjából az oktatási rendszer első három szintjéhez igazították, és ennek megfelelően hozták létre a digi.komp4, digi.komp8, digi.comp12 kereteit, valamint negyedikként a pedagógusok számára mérvadó keretet: digi.kompP. A kompetenciakeretek felhasználják az EU által ajánlott DigComp és DigCompEdu referencia kereteket, az osztrák oktatási rendszer sajátosságaihoz igazítva, életkorokhoz kötve, illetve az egyes kompetenciákat finomabban kibontva (ld. 6–9. táblázatok). A különböző szintek keretei példafeladatokat is tartalmaznak, amelyek az iskolák számára útmutatásként szolgálnak a digitális kompetenciafejlesztés beillesztéséhez saját tantervükbe. Ugyancsak megtalálható minden szint teljesítéséhez egy online teszt is, amelynek végén a tanuló és a pedagógus visszajelzést kap az adott szint követelményeinek teljesítéséről (digi.check4, digi.check8, digi.check12, digi.checkP – jelenleg nem mindegyik elérhető).

3. táblázat: digi.comp4 – az elemi iskolákban az első négy évfolyamon kialakítandó kompetenciák területei az adott korosztálytól elvárt egyes kritériumokkal

Információs technológia, ember és társadalom	Az IT jelentősége a gyermekek életében ·       Képes a környezetében lévő lényeges információtechnológiai alkalmazási területek megnevezésére. ·       Ismer olyan területeket, amelyeken a számítógép nem helyettesítheti az embert. ·       Elgondolkodik saját digitális médiahasználatán, és megbeszéli azt szüleivel és tanítóival.
	Felelősség az IT használatában ·       Képes a valós és a virtuális világ megkülönböztetésére. ·       Képes digitális identitásának alakítására a világhálón. ·       Tudatában van, hogy nyomokat hagy az interneten, és ennek megfelelően viselkedik. ·       Ismeri a saját és mások adataihoz fűződő alapvető jogokat. ·       Tiszteletben tartja a szerzői jogokat (zene, film, szöveg, szoftver) és a személyes adathoz fűződő jogokat, különösen személyes képek esetében. ·       Ismeri az információs technológiák használatának kockázatait, és tudja, hogyan viselkedjen adott helyzetben. ·       Tisztában van az interneten kialakult ismeretségek veszélyeivel, és szükség esetén képes segítséget kérni. ·       Tudja, hogy az interneten üzleteket is kötnek és ezek kockázattal járhatnak.
	Adatvédelem és adatbiztonság ·       Tudja, hogy léteznek fenyegetést jelentő kártékony programok, melyek különösen internethasználat és adatcsere közben jelentenek veszélyt. ·       Tisztában van azzal, hogy van lehetőség a számítógépe védelmére, és tudja, kihez fordulhat adott esetben. ·       Tudja, hogy vannak olyan adatok, amelyekhez nem férhet hozzá, és hogy a jogosulatlan hozzáférés bizonyos esetekben büntetést vonhat maga után.
	Fejlődés és IT hivatások ·       Meg tud nevezni olyan foglalkozásokat, amelyeknél fontosak a számítógépes rendszerek. ·       Nagy vonalakban ismeri a kommunikációs technológia fejlődésének történetét.
Informatikai rendszerek	Technikai eszközök és céljaik ·       Meg tudja nevezni a mindennapi életben alkalmazott digitális eszközöket, és képes azok felelősségteljes használatára. ·       Meg tudja nevezni az adattároló eszközöket és képes azok használatára.
	Személyes informatikai rendszerek felépítése és használata ·       A tanulásban felhasználja a digitális eszközöket és az internetet. ·       Be tud kapcsolni, majd leállítani egy számítógépet. ·       Képes szabályosan be- és kijelentkezni. ·       Képes programokat futtatni és dolgozni bennük. ·       Képes egy rendszerben fájlokat rögzíteni, keresni és megnyitni. ·       Képes adatokat beilleszteni, áthelyezni, másolni és törölni. ·       Képes a számára megengedett platformok használatára.
	Adatforgalom a hálózatokon ·       Képes hálózatok használatára információkereséshez és azok megjelenítéséhez. ·       Képes hálózatok használatára a kommunikáció céljából. ·       Képes hálózatok használatára kooperáció céljából.
	Ember-gép interakció ·       Tudja, hogy a digitális eszközöket (az emberhez képest) másképp kell kezelni, és képes azok mindennapi használatára.
Felhasználás	Dokumentáció, publikáció és prezentáció ·       Képes szövegeket beírni és formázni. ·       Képes elemeket másolni, beilleszteni, áthelyezni és törölni. ·       Képes szöveget javítani és szükség esetén helyesírási ellenőrzést igénybe venni. ·       Képes a munkáit képekkel és ábrákkal alakítani és azokat megfelelően megjeleníteni. ·       Képes digitális rajzokat és képeket alkotni, alakítani. ·       Képes digitális hang- és videóanyagok használatára.
	Számítás és vizualizálás ·       Megérti egy táblázat felépítését. ·       Képes táblázatot létrehozni és alakítani. ·       Képes életkorának megfelelő számítások elvégzésére. ·       Képes diagramot létrehozni.
	Információ keresése, válogatása és rendszerezése ·       Ismeri a gyermekeknek szánt keresőprogramokat és képes azok használatára. ·       Munkája során képes az internetről származó információ felhasználására.
	Kommunikáció és kooperáció ·       Képes digitális üzeneteket írni, elküldeni és fogadni. ·       Ügyel az internetes érintkezés hangnemére. ·       A kooperatív munka során felhasználja a digitális eszközöket.
Koncepciók	Az információ megjelenítése ·       Képes a mindennapi információ kódolására és dekódolására.
	Adatok strukturálása ·       Képes adatok megragadására, rögzítésére és módosítására.
	Utasítások automatizálása ·       Képes egyszerű utasítások megértésére és végrehajtására. ·       Képes egyszerű utasítások előállítására.
	Koordináció és a programok futtatásának irányítása ·       Tudja, hogy a számítógépes program utasítások sorba rendezésével jön létre.

(forrás: https://digikomp.at/index.php?id=542&L=0, Hozzáférés: 2018. július 16.)

Az oktatás második szintjén megismétlődik az első szint felosztása, de az egyes területeken magasabb szintű képességeket kell felmutatni (digi.comp8). A keret megalkotásában szem előtt tartották, hogy számos fiatal számára a nyolcadik évfolyam elvégzése egyben az oktatásból való kilépést is jelenti – azaz, a nyolcadik évfolyam végére rendelkeznie kell a mindennapi felnőtt élethez szükséges általános digitális kompetenciákkal. Ezért különösen fontos, hogy ebben az időszakban az iskola kialakítsa az internet megfelelő használatának ismeretét és tapasztalatát, de emellett a tanuló tisztában legyen azzal is, miként kapcsolódik a digitális környezet a szakmai, társadalmi, gazdasági, oktatási, politikai világhoz, valamint a szabadidő eltöltéséhez. Ugyancsak ezen négy év alatt kell felkészülni az egész életen át tartó tanulás digitális formáira is. Ehhez legalább heti egy olyan óra kell, amely digitális gyakorlatot tartalmaz, bármely szaktárgyhoz kapcsolódóan, valamint ehhez kötődik a bevezetésre került új, egy féléves „Digitális alapképzés” kurzus, melynek célja a kompetenciakeretben meghatározott alapkompetenciák szisztematikus felépítése.

4. táblázat: digi.comp8 – a másodszintű képzés első négy évfolyamán (Sekundarstufe I.) kialakítandó kompetenciák területei az adott korosztálytól elvárt egyes kritériumokkal

Információs technológia, ember és társadalom	Az IT jelentősége a társadalom életében ·       Képes az információtechnológia lényeges felhasználási területeinek megnevezésére. ·       Ismer olyan területeket, amelyeken a számítógép nem helyettesítheti az embert.
	Felelősség az IT használatában ·       Fel tudja becsülni viselkedésének hatásait a virtuális (játék) világokban. ·       Ismeri az információs technológia használatának veszélyeit és kockázatait, tudja, miként kerülje el azokat. ·       Tudatában van annak a kockázatnak, amelyet az interneten megismert emberek jelentenek. ·       Tudja, hogy az interneten üzleteket is kötnek és ezek kockázattal járhatnak. ·       Tudatában van, hogy az interneten nyomokat hagy hátra, melyek alapján beazonosítható, ezért ennek megfelelően viselkedik. ·       Képes digitális identitását az interneten alakítani és a manipulációs lehetőségeket felmérni. ·       Ismeri a saját és mások adataihoz fűződő jogokat és kötelességeket: a szerzői jogokat (zene, film, képek, szövegek, szoftverek), a személyes adatok védelmének jogát, különösen a személyes képmáshoz fűződő jogot.
	Adatvédelem és adatbiztonság ·       Ismeri annak lehetőségeit, hogy miként győződhet meg számítógépe védelméről, és tudja, kihez fordulhat szükség esetén. ·       Különbséget tud tenni adatvédelem és adatbiztonság között. ·       Tudja, hogy vannak olyan adatok, amelyekhez nem szabad hozzáférnie, és hogy a jogosulatlan hozzáférés büntetendő cselekmény.
	Fejlődés és szakmai perspektívák ·       Nagy vonalakban ismeri az információs és kommunikációs technológia, valamint az informatika fejlődésének történetét. ·       Meg tud nevezni olyan foglalkozásokat, amelyeknél különösen fontosak a számítógépes rendszerek. ·       Meg tud nevezni információtechnológiai szakmákat.
Informatikai rendszerek	Technikai eszközök és céljaik ·       Tudja, hogy sok, a mindennapi életben alkalmazott készüléket lehetséges számítógéppel irányítani, meg tud nevezni és képes használni ilyeneket. ·       Meg tudja nevezni a számítógéprendszerek fontos elemeit (beviteli, megjelenítő és központi egységek), le tudja írni azok funkcióját és képes használni azokat. ·       Gyorsan képes használni a szokásos beviteli eszközöket. ·       Képes helyesen összekapcsolni a fő elemeket és képes felismerni a kapcsolati hibákat (billentyűzet, egér, nyomtató, USB-eszközök). ·       Ismeri a különböző adathordozókat és képes használni azokat.
	Személyes informatikai rendszerek felépítése és használata ·       A tanulásban felhasználja az informatikai és a hálózati eszközöket. ·       Be tud kapcsolni, majd leállítani egy számítógépet. ·       Képes szabályosan be- és kijelentkezni. ·       Ismeri a standby és az energiatakarékos üzemmódokat. ·       Meg tud nevezni szoftverfajtákat, és tudja, milyen felhasználási területekhez kapcsolhatók. ·       Meg tud nevezni felhasználói programokat és azok adattípusait. ·       Képes objektumokat beilleszteni, áthelyezni, másolni és törölni. ·       Képes egy rendszer helyes alakítására, alkalmazására és adatainak strukturált adminisztrálására. ·       Képes adatok célzott rögzítésére, keresésére és megnyitására (helyileg, helyi hálózaton és az interneten egyaránt). ·       Képes programok elindítására, képes azokkal dolgozni, adatokat rögzíteni és nyomtatni. ·       Képes különböző eszközök között adatokat cserélni. ·       Képes tanulói platform aktív használatára. ·       Meg tudja védeni adatait és tisztában van az adatvesztés kockázatával. ·       Fel tud sorolni operációs rendszereket. ·       Ismeri az operációs rendszerek fő feladatait és képes azok lényeges funkcióinak használatára.
	Adatforgalom a hálózatokon ·       Meg rudja különböztetni a lokális és globális hálózatokat, és képes azokat adatcserére használni. ·       Képes egy számítógépet a hálózathoz csatlakoztatni. ·       Ismeri a hálózatok funkcióit és szolgáltatásait (pl. adatszolgáltatás, nyomtatás és bejelentkezés), képes azokat használni. ·       Meg tudja nevezni a hálózatok fő komponenseit. ·       Meg tudja nevezni és használni az internet alapvető szolgáltatásait.
	Ember-gép interakció ·       Képes a digitális eszközökkel való interakció különböző lehetőségeinek használatára. ·       Tudatában van annak, hogy a digitális eszközökkel folytatott interakció függ az adott eszköztől és operációs rendszertől. ·       Képes kezelni egy grafikus felhasználói felület alapvető szolgáltatásait.
Felhasználás	Dokumentáció, publikáció és prezentáció ·       Képes szövegeket beírni, formázni, másolni, beilleszteni, áthelyezni és törölni. ·       Képes szöveget átírni és korrigálni. ·       Képes dokumentumokat és prezentációkat képekkel, ábrákkal és más objektumokkal alakítani. ·       Képes digitális szövegeket, hang- és videóanyagokat aktuális formájukban, különböző eszközökkel és alkalmazásokkal használni és alakítani.
	Számítás és vizualizálás ·       Megérti egy táblázat felépítését. ·       Képes táblázatokban egyszerű egyenletekkel számításokat végezni és korának megfelelő feladatokat megoldani. ·       Képes táblázatot formázni. ·       Képes számsorokat megfelelő diagramon megjeleníteni.
	Információ keresése, válogatása és rendszerezése ·       Meg tud nevezni olyan lényeges információforrásokat az interneten, amelyek az iskolai és a személyes információszükségletei szempontjából hasznosak, és képes ezeket értelmesen és célzottan használni. ·       Különböző szolgáltatásokkal és megfelelő kulcsszavakkal képes az interneten az igényelt információ keresésére. ·       Ismeri és tudja alkalmazni az információforrások megbízhatóságának kritériumait. ·       Képes mások számára az interneten talált információ megosztására a források megjelölésének szabályai szerint, a szerzői jogok tiszteletben tartásával. ·       Képes átalakítani és felhasználni az interneten talált adatokat más alkalmazásokkal.
	Kommunikáció és kooperáció ·       Meg tud nevezni jelenlegi információs és kommunikációs rendszereket. ·       Képes email és fórumok használatára az információcsere, a diszkusszió és az együttműködés érdekében. ·       Képes a közösségi oldalak értelmes és felelősségteljes használatára. ·       Képes regisztrálni és bejelentkezni internetes szolgáltatásokra, valamint személyes adataival felelősségteljesen bánni. ·       Tiszteletben tartja az internetes érintkezés szabályait (netikett).
Koncepciók	Az információ megjelenítése ·       Képes a mindennapi információ kódolására és dekódolására.
	Adatok strukturálása ·       Képes programok segítségével adatok megragadására, rögzítésére, módosítására, rendszerezésére, keresésére és válogatására. ·       Ismeri a különböző adattípusokat (egész szám, tizedes szám, szöveg, dátum, igazságérték), amelyekre ügyelnie kell az adatfeldolgozás során. ·       Megérti a könyvtári (fájl) struktúrákat és képes néhányat alkalmazni. ·       Képes táblázatokat különböző alkalmazásokban létrehozni és módosítani.
	Utasítások automatizálása ·       Képes egyértelmű utasításokat (algoritmusokat) követni és végrehajtani. ·       Képes egyszerű utasításokat (algoritmusokat) szóban és írásban megalkotni. ·       Képes egyszerű algoritmusokat a mindennapokból megnevezni és leírni. ·       Képes egyszerű programok előállítására megfelelő fejlesztői környezetben.
	Koordináció és a programok futtatásának irányítása ·       Le tudja írni a hétköznapi programok futtatását.

(forrás: https://digikomp.at/index.php?id=557&L=0, Hozzáférés: 2018. július 16.)

A harmadik szinten már nagyobb eltérések is vannak annak függvényében, hogy az informatikai rendszerek specializáltabb alkalmazási területei is megjelennek. Ezeket a kompetenciákat a 9–12. évfolyamon szükséges elsajátítani (ez egyben bemenetet is jelent a felsőoktatási képzéshez). Itt is megtalálható az ellenőrzéshez szükséges online teszt (digi.check12),[24] amely anonim módon nyújt visszajelzést a tanuló vagy a pedagógus számára.

5. táblázat: digi.comp12 – a 12. évfolyam végére kialakítandó kompetenciák területei

Információs technológia, ember és társadalom	Az IT jelentősége a társadalomban ·       Le tudja írni az informatikai rendszerek használatának területeit és azok társadalmi-gazdasági hatását. ·       Célirányosan képes alkalmazni és használni az informatikait rendszerekről megszerzett tudását az iskolai és a személyes életében. ·       Ismeri az informatikai rendszerek hatását a mindennapokra, a társadalomra és a gazdaságra, konkrét példákat tud mondani annak előnyeire és hátrányaira.
	Felelősség, adatvédelem és adatbiztonság ·       Le tudja írni jogait és kötelességeit az informatikai rendszerek használatára vonatkozóan, el tudja magyarázni az adatbiztonság és adatvédelem lényeges aspektusait. ·       Képes az informatikai rendszerekről, illetve jogairól és köteleségeiről szerzett tudását saját és munkakörnyezete szempontjából felelősségteljesen használni, személyes adatainak, valamint mások adatainak tekintetében. ·       Képes gondoskodni az általa használt informatikai rendszerek védelméről és biztonságáról. ·       Képes reflektálni az alkalmazott informatikai rendszerekkel szembeni saját felelősségére. ·       Képes felbecsülni és értékelni az informatikai rendszerekkel folytatott tevékenységének következményeit. ·       Képes megítélni az adatok és informatikai rendszerek védelmi intézkedéseit.
	Az informatika története ·       Le tudja írni az informatika fejlődésének mérföldköveit és meg tudja nevezni a meghatározó személyeket. ·       Képes az informatika történetéről megszerzett tudását az aktuális fejlődésre alkalmazni. ·       Meg tudja különböztetni az informatika történetének rövidéletű és hosszúéletű ötleteit és azok megvalósítását.
	Fejlődés és IT hivatások ·       Meg tud nevezni olyan foglalkozásokat, amelyekben az IT alkalmazása meghatározó szerepet játszik. ·       Az iskolában megszerzett IT tudását és tapasztalatát képes pályaválasztása érdekében felhasználni. ·       Fel tudja becsülni az IT gazdasági és társadalmi jelentőségét a különböző foglalkozási területeken.
Informatikai rendszerek	Technikai alapok és funkciók ·       Le tudja írni az informatikai rendszerek komponenseit és meg tudja magyarázni funkcióikat, összhatásukat. ·       Megérti az informatikai rendszerek alapvető technikai fogalmait. ·       Megfelelően képes használni egy perifériákkal felszerelt számítógépes rendszert. ·       Meg tudja ítélni különböző digitális eszközök technikai tulajdonságait és teljesítményét. ·       Képes egyszerű hibák diagnosztizálására és megoldására.
	Operációs rendszerek és szoftverek ·       Le tudja írni és megmagyarázni az operációs rendszerek fő feladatait és működésmódját. ·       Meg tud nevezni szoftverkategóriákat és azok alkalmazását. ·       Képes egy operációs rendszer konfigurálására és fontos funkcióinak használatára. ·       Meg tud ítélni egy szoftvert a feladat szempontjából és képes megindokolni egy adott szoftver választását.
	Hálózatok ·       Meg tud nevezni különböző internetes szolgáltatásokat és le tudja írni, meg tudja magyarázni azok alkalmazási lehetőségeit. ·       Képes számítógépes hálózatok használatára. ·       Képes különböző internetes szolgáltatások használatára és konfigurálására. ·       Meg tudja becsülni a hálózatok technikai tényezőit azok minősége és a biztonság szempontjából. ·       Meg tudja ítélni különböző internetes szolgáltatások alkalmazási lehetőségeit.
	Ember-gép interakció ·       Le tudja írni az ember-gép interakció különböző módjait és képes megmagyarázni a fogyatékkal élők számára történő akadálymentesítés kérdéseit. ·       Biztonságosan és gyorsan képes alkalmazni az ember-gép interakció különböző módjait. ·       Digitális környezetét lokálisan és a hálózaton is képes saját igényeihez alakítani. ·       Fel tudja becsülni az ember-gép interakció felhasználóbarát jellegét és képes megítélni annak jelentőségét a felhasználóra nézve.
Alkalmazott informatika	Alkotások a digitális médiában ·       Képes leírni az általánosan használt médiaformátumokat és tulajdonságaikat. ·       Képes megvilágítani digitális médiumok létrehozásának szempontjából fontos alapvető irányelveket. ·       Képes szabványos szoftverek használatára az írásos levelezés, a dokumentáció, a publikáció, a multimediális prezentáció és a kommunikáció terén. ·       Képes eredményeinek összeállítására és belőlük multimédia-prezentáció létrehozására. ·       Képes szöveges, hang-, kép- vagy filmes digitális anyagok feldolgozására, előállítására és publikálására. ·       Relevancia és dizájn szempontjai szerint képes reflektálni digitális termékekre.
	Kalkulációs modellek és vizualizálás ·       Képes strukturált és táblázatos adatok alapfogalmainak magyarázatára és a táblázatos műveletek megnevezésére. ·       Meg tudja magyarázni az informatikai funkció fogalmat. ·       Le tudja írni a digitális vizualizálás lehetőségeit. ·       Képes kalkulációs modelleket problémák megoldására alkotni és alkalmazni. ·       Ki tud értékelni adatsorokat a megfelelő szoftver alkalmazásával. ·       Igény szerint képes adatokat vizualizálni. ·       Képes megítélni kalkulációs modellek és számítási eljárások helyénvalóságát és képes alternatív eljárásokat ellenőrizni. ·       Meg tudja ítélni, mennyire megfelelőek különböző vizualizálási módok.
	Információ keresése, válogatása és rendszerezése ·       Meg tud nevezni olyan információs forrásokat, amelyek hasznosak és szükségesek az iskolai és a személyes információs szükséglete szempontjából. ·       Meg tud nevezni lokális és hálózati információkeresési és információrendezési eljárásokat. ·       Le tudja írni a digitális tudásmenedzsment lehetőségeit. ·       Megfelelő szolgáltatások használatával és megfelelő keresési módszer megválasztásával képes információt és digitális tartalmat célzottan keresni és válogatni. ·       Képes a személyes tanulásmenedzsment keretében információt és digitális tartalmakat strukturált módon rögzíteni és hozzáférhetővé tenni. ·       Képes saját tanulási folyamatainak szervezésére információstechnológiai eszközökkel. ·       Munkájához képes hálózatos információs rendszer létrehozására és használatára. ·       Képes reflektálni az információ relevanciájára és minőségére. ·       Képes megítélni az adat- és információrendezés eszközeit és módszereit.
	Kommunikáció és kooperáció ·       Képes megnevezni az információcsere és a kooperatív munka lényeges webes alkalmazásait és meg tudja magyarázni azok alapjait. ·       Képes hálózatok, webes alkalmazások értelmes és felelősségteljes használatára az információcsere, a diszkusszió és a kooperatív munka érdekében. ·       Képes megítélni a kommunikációs és kooperációs rendszerek szituációnak megfelelő alkalmazását, ismeri azok jelentőségét, képes reflektálni jelentőségükre.
Gyakorlati informatika	Az információfeldolgozás fogalmai ·       Ismeri az informatikai fogalmakat és meg tudja világítani azokat példák segítségével. ·       Képes használni az informatikai fogalmakat konkrét feladatok elvégzése során.
	Algoritmusok, adatstruktúrák, programozás ·       Meg tudja magyarázni az algoritmus fogalmát. ·       Megérti az egyszerű algoritmusokat és képes azok magyarázatára. ·       Meg tudja magyarázni a számítógépes algoritmusok alkalmazását. ·       Képes egyszerű feladatok informatikai modellezésére. ·       Képes egyszerű algoritmusok tervezésére, formális megjelenítésére, implementálására és tesztelésére. ·       Képes egy program megítélésére egyszerű példák alapján.
	Adatmodellek és adatbanki rendszerek ·       Le tudja írni és példák segítségével meg tudja magyarázni az adatbank fogalmát és a lényeges szakkifejezéseket. ·       Meg tudja magyarázni a különböző adatbankmodelleket, táblázatokat, azok kapcsolati mintáit és más adatbanki objektumokat. ·       Képes adatok strukturált (táblázatos) rendezésére, lekérdezésére és kiértékelésére. ·       Meg tudja ítélni a táblázatokat komplexitás, adattípus, redundancia és integritás szempontjai szerint.
	Intelligens rendszerek ·       Meg tudja magyarázni az emberi és a gépi intelligencia közti különbséget. ·       Képes intelligens informatikai rendszerek használatára.

(forrás: https://digikomp.at/index.php?id=585&L=0, Hozzáférés: 2018. július 16.)

A különböző szintű kompetenciarendszerek láthatóan egymásra épülnek, az iskolai fejlesztés összefüggő folyamatát képezik. Az egyes kompetenciarendszerek leírása minden szinthez kapcsolódóan ajánlott gyakorlatokat is tartalmaz, amelyeket a pedagógusok beépíthetnek saját praxisukba. A gyakorlatok lényegében teljesen kidolgozott foglalkozások különböző típusú feladatokkal, szemléltetéssel; így ez az oldal egyben a digitális kompetenciafejlesztés egyik gyűjteményének is tekinthető. A feladatok vendégként, bejelentkezés nélkül is megtekinthetők (külföldről is láthatók). Felépítésük változó, gyakran rövid videós bevezetéssel kezdve, különböző feladatsorok formájában vezetik a tanulót az ismeretek elsajátításához. Mindegyiknél külön segítséget jelent a pedagógus számára, hogy metaadatként az egyes feladatokkal fejleszthető kompetenciák (a keretben meghatározott módon) is fel vannak tüntetve. Ugyancsak ez a portál ad otthont a kompetenciafejlesztéshez kapcsolódó e-learning kurzusoknak.[25]

A pedagógusok számára összeállított kompetenciakeret ráépül az oktatási keretekre: a belépő fázisa a digi.comp12 kompetenciaszintje, amely egyben a három szint közül a 0. szint.[26] A következő szint (1. jelöléssel) a pedagógusképzés alatt elsajátítandó kompetenciákat öleli fel, végül a harmadik szint (2. jelöléssel) a munkába állást követő első öt évben megszerzendő kompetenciákat sorolja fel.

6. táblázat: digi.compP – a pedagógusoktól elvárt digitális kompetenciák rendszere

0. szint	Digitális kompetenciák és informatikai képzés (az érettségi szintje szerint)
1. szint	Élet a digitális környezetben
	Digitális alkotások létrehozása
	Digitális oktatás és tanulás
	Digitális szakoktatás
	Digitális oktatási adminisztráció
	Digitális kommunikáció és kollaboráció az iskolaközösségben
2. szint	Professzionális egyéni továbbképzés

(forrás: http://www.virtuelle-ph.at/wp-content/uploads/2016/09/digi.kompP-Grafik-und-Deskriptoren-1.pdf Hozzáférés: 2018. július 16.)

Míg az európai keretrendszer (DigCompEdu) a kompetenciák rendszerén, az egyes kompetenciák összefüggésein alapul, addig a digi.compP a folyamatos és fokozatos fejlődésen, valamint a kompetenciák egymásra épülésén: az érettséginek megfelelő kompetenciát belépő szintnek tekinti, majd halad a specializáltabb ismeretek felé (a szinteket nem kompetencia-területeken belül különbözteti meg). A pedagógusképzés során a hallgatók az egyes kompetenciákat egymásra épülő módon sajátítják el. Így például először a „D” szintnek megfelelő, a tanítás-tanulás folyamatában szükséges általános digitális kompetenciákat, ezt követően a szaktárgyak specializált digitális kompetenciáinak megismerése következik, az „E” szintnek megfelelően. A rendszer részeletes leírásából kitűnik, hogy messzemenően figyelembe vették a DigCompEdu ajánlásait is, és a kompetenciakeretet a pedagógusképzés folyamatához illesztették.

A keretrendszer mellé elkészült a minősítést elősegítő teszt is digi.check név alatt (lásd bővebben a Mérés, értékelés fejezetben).[27]

Tanulástámogató megoldások

Ausztriában létezik saját fejlesztésű MOOC platform: az iMooX[28] informatikai, matematikai, fizikai tárgyú kurzusokat kínál, de portfoliójában megtalálhatók az internettel és a médiaismerettel, médiakompetencia fejlesztésével kapcsolatos kurzusok is. Ezen a platformon megtalálható a pedagógusok számára készített „Médiakompetencia a tanításban” kurzus is, amely a pedagógusképző egyetemek és főiskolák képzési rendjébe illeszkedik.[29] Amennyiben a kurzust a pedagógiai szakokra beiratkozott hallgató veszi fel, az online zárófeladatok mellett több ausztriai egyetemen tehet vizsgát, személyes jelenléttel, digitális formában. Az online zárófeladatok önértékelésen alapulnak, a kurzus sikeres elvégzésének feltétele a 75% feletti teljesítmény. A kurzus különálló online formában beszámít a pedagógustovábbképzésbe; előfeltétele nincs, minden pedagógiai hivatás esetében ajánlott. A kurzust több egyetem médiapedagógiai, informatikai és pedagógiai szakemberei állították össze, egymással együttműködve.

A digitáliskompetencia-fejlesztés portálján (eeducation.at) a fejlesztés minden területére és minden korosztály számára találhatóak kidolgozott e-learning kurzusok.[30] A legtöbb kurzus teljesen nyitott, de vannak olyanok is, amelyek csak a regisztrált felhasználók számára elérhetők. A portál céljait feltételezhetően jobban szolgálják a szabadon elérhető kurzusok. Ezen a portálon intézményi bejelentkezés is lehetséges, amely a teljes iskola programban való részvételét támogatja. Ugyancsak itt található a Microsoft Office 365 programcsomag igénylésének és támogatásának lehetősége, az osztrák kancellária és a Microsoft közötti együttműködés keretében. A portál végzi az egyes iskolák minősítését is az e-learning rendszerek és a digitális oktatás (ebben az egyik szempont a digi.check rendszerének alkalmazása és az ott elért eredmények), a pedagógiai innováció és az eredmények disszeminációja szempontjai szerint. A minősítést az iskolák különböző kitűzőkkel jelezhetik saját honlapjukon.[31]

A Burgenlandi Pedagógiai Főiskola (Pädagogische Hochschule Burgenland) 2011-ben hozta létre a Virtuális Pedagógiai Főiskolai Központot (Bundeszentrum Virtuelle Pädagogische Hochschule, VPH), amelynek fókuszában a digitális stratégia bevezetése óta a pedagógiai kompetenciafejlesztés áll.[32] Az oktatási minisztériummal kötött szerződés értelmében a portál számos ingyenes e-learning anyagot és online kurzust kínál, továbbá az innovatív digitális pedagógiai módszerek fejlesztőközpontjaként összefogja a terület kutatásait és kezdeményezéseit. Az online képzési kínálatban egyaránt szerepelnek pedagógushallgatóknak szóló kurzusok, a pedagógusképzésben oktatókat célzó kurzusok, és a gyakorló pedagógusok számára nyújtott továbbképzési modulok. Az oktatók számára évente egyszer online konferenciát is szerveznek. A VPH jó példa lehet hálózatosodás előnyeinek kihasználására az oktatás és továbbképzés terén: a központ csak részben épít saját kurzusaira és anyagaira, működésének támogatását a különböző szintű oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok munkáinak bevonása, más intézmények kurzusainak koordinálása jelenti. A portálon megjelennek külső MOOC-ok és OER-ek is.

Nagyon jó kezdeményezés a mikrotanulás egy módszerének, a „kávéscsésze-tanulás”-nak (coffeecup learning) a beemelése a kompetenciafejlesztés kínálatába,[33] amely abból az elképzelésből indul ki, hogy nem mindig van idő (vagy szükség) egy teljes továbbképzés egyhuzamban történő elvégzésére. A tanulási forma előnye a teljes idő- és helyfüggetlenség: akár a munkahelyen, akár otthon, akár utazás közben elvégezhető, csupán valamilyen internetkapcsolattal rendelkező eszköz kell hozzá (elegendő egy okostelefon).

A program a kompetenciafejlesztést apró részfeladatokra bontja, amelyek modulárisan épülnek egymásra. Minden modul 5 egységből áll, ezek egyenként pedig legfeljebb 10-15 percig tartanak; elvégzésük egy-egy „kávébab” megszerzését jelenti, az ötödik kávébab után a résztvevő tanúsítványt kap a modul elvégzéséről. Az egységek egy rövid videóból, magyarázó szövegből és ellenőrző kérdésekből állnak. A rendszer használatához regisztrálni kell a VPH oldalán.

Mérés, értékelés

A kompetenciamérésre és az elsajátított kompetenciák (ön)ellenőrzésére a digi.check rendszer szolgál.[34] Az online teszt nem csupán a pedagógusok számára nyújt visszajelzést arra vonatkozóan, hol tartanak a diákok a fejlődésben és melyek a fejlesztendő területek, hanem a gyermekek számára is követhető minősítési rendszert kínál. A teszt szintjei a kompetenciarendszer egyes szintjeinek (digi.comp4, digit.comp8, digi.comp12, digi.compP) felelnek meg. A programban regisztrált iskolák az első szint esetén a gyermekek számára útlevelet rendelhetnek, amelyekbe a teszt egyes feladatait elvégezve matricákat kapnak; a szint teljesítését a matricák összegyűjtése jelenti. A teszt kérdései jelenleg nem minden esetben hozzáférhetők. A feladatok felépítése azonos sémát követ. Minden teszt önértékelő kérdéssorral kezdődik, a kérdések mindegyike 4-es skálán méri fel, miként vélekedik a kitöltő saját digitális kompetenciáiról. Ezt követően a kompetenciakeret szerinti négy fő területnek megfelelő feladatok következnek, többnyire feleletválasztós formában. Az értékelés a teljes kitöltést követően válik láthatóvá, visszajelzést adva a tanulónak és tanárának.

Ezen a rendszeren belül végezhetik önminősítésüket a pedagógusok is. Bár a portál alapesetben iskolai bejelentkezést kér, anonim módon is elvégezhető.[35] A teszt a digi.compP nyolc szintjére épül, mindegyikre meghatározott feladatsort alkalmaz; a szint kiválasztása után feleletválasztós kérdések mérik fel a pedagógus kompetenciáit.

A pályakezdő pedagógusok számára 2017 őszétől kezdve kötelező a digitális portfolió készítése, amely a digi.checkP kompetenciamérésen, valamint egy 6 kreditértékben elvégzett digitális pedagógiai stúdiumon, és a saját pedagógiai tevékenységére reflektáló, digitális portfolióként benyújtható önértékelésen alapszik. Ennek támogatására létrehoztak egy oldalt, amely regisztrálja a kompetenciamérés eredményét, segítséget nyújt a továbbképzések kiválasztásához a kínálat megjelenítésével, valamint lehetőséget biztosít az önértékeléshez elkészített portfolió feltöltésére, regisztrálva ezzel a pedagógusok kompetenciafejlődését.[36] A teszt sikeres kitöltését, a kreditek megszerzését és a portfolió feltöltését követően nyomtatható tanúsítvány készül, egyben a pedagógus munkahelye is értesítést kap a követelmények teljesítéséről.

Összefoglaló értékelés

Az alábbiakban megkísérlem felsorolásszerűen összefoglalni a három vizsgált ország (Németország, Svájc, Ausztria) digitális stratégiáinak legfontosabb tanulságait az általánosság különböző szintjein, amelyek közös pontokként a digitalizálás folyamatában lényegi kérdésekként merülnek fel.

• Az oktatás lassú ütemben változó rendszer, de a digitalizálás szempontjából társadalmi szinten az egyik legerőteljesebben ható tényező. Olyan programra van szükség, amely nem generációváltáshoz köti a digitális kompetenciák fejlesztését, hanem szakértő segítők bevonásával, a pedagógusok támogatásával állítja át a helyi tanterveket és tanmeneteket a digitalizáció előmozdítása érdekében.
• Az otthoni környezet hatása, a szülők bevonása a digitális kompetencia fejlesztésébe olyan erőteljes tényező, amely hozzájárul az oktatás sikeréhez, mivel a digitális eszközhasználat túlnyomó része otthon, de legalábbis az iskolán kívül valósul meg.
• Rendszerszintű gondolkodásra van szükség: az elkülönültnek tűnő rendszerek a digitalizáció folyamatában összekapcsolódnak, ezért a stratégiát is ennek megfelelően kell alakítani. A digitalizációban összekapcsolódnak a társadalmi jelenségek és a gazdasági folyamatok.
• A digitalizáció aktív alakítására van szükség, nem csupán alkalmazkodásra. Ki kell használni a meglévő nemzetgazdasági erősségeket és fejleszteni kell a digitalizáció szempontjából elmaradott, de kulcsfontosságú területeket.
• Az önálló fejlesztések támogatása összefügg a nemzetgazdaság egyes területeinek függetlenségével, a nagyobb szoftvercégektől, hálózati rendszerektől való függés csökkentésével.
• Európai és globális nemzetközi keretek figyelembevételére is szükség van: a digitalizáció nyomán nem létezhet elkülönült nemzetgazdaság, a fejlesztéseket a globális gazdaságban megszerezni kívánt szerephez kell igazítani. A jelentősebb szerephez fejlett oktatás és képzett munkaerő szükséges.
• A vállalkozói önállóság ösztönzése a digitalizáció kulcskérdése (innovációk, kutatások, startup-ok), a központilag irányított fejlesztések nem tudják kihasználni az egyéni kreativitást és kezdeményezőkészséget.
• A digitalizáció előnyeit csak egy nyílt és nyitott társadalom képes teljes mértékben kiaknázni (ennek oka a digitális hálózatok sajátosságaiban rejlik); szükség van annak a potenciálnak a felhasználásra, amelyet a civil szervezetek, civil kezdeményezések és a szabad állampolgári aktivitás jelentenek.

A tanulmány során felhasznált weblapok gyűjteménye a szerző Diigo felületén elérhető.

 

Lábjegyzetek

[1] https://www.bmdw.gv.at/Seiten/default.aspx (Hozzáférés: 2018. július 1.)

[2] Vö. https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/desi (Hozzáférés: 2018. július 25.)

[3] https://www.statistik.at/web_de/statistiken/menschen_und_gesellschaft/bildung_und_kultur/index.html (Hozzáférés: 2018. július 25.)

[4] Schule 4.0 https://bildung.bmbwf.gv.at/schulen/schule40/index.html (Hozzáférés: 2018. július 3.)

[5] Köszönettel tartozom Stephan Wabának, a BMBWF (Bundesministerium für Bildung, Wissenschaft und Forschung – Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium) munkatársának, aki ebben és számos más kérdésben is sokat segített, akár más minisztériumi kollégái megkérdezésével. A minisztérium részéről szintén segítségemre volt Martin Bauer, valamint az eEducatio részéról Margit Pollek (Bundes- und Koordinationszentrum eEducation Austria).

[6] Über „Bildung 4.0“, „Schule 4.0“ und andere Dinge, die keine Versionierung brauchen (Simon Haller, 2018) https://iis.uibk.ac.at/public/simon/Haller-2018-MI.pdf (Hozzáférés: 2018. július 12.)

[7] Ld. pl. https://science.orf.at/stories/2847017/ (Hozzáférés: 2018. július 12.)

[8] https://www.efuture-day.tsn.at/content/motto (Hozzáférés: 2018. július 12.)

[9] https://innovationsstiftung-bildung.at (Hozzáférés: 2018. július 12.)

[10] https://www.bmvit.gv.at/telekommunikation/politik/ikt_strategie.html (Hozzáférés: 2018. július 3.); https://www.kig.gv.at/entwicklungen/entwicklung-ikt-strategie.html (Hozzáférés: 2018. július 3.)

[11] A hozzászólások és észrevételek megtalálhatók a konzultációról összeállított kötetben: https://www.kig.gv.at/entwicklungen/IKT-Strategie_Beitraege.pdf?6kdmtm (Hozzáférés: 2018. július 3.)

[12] https://www.digitalroadmap.gv.at (Hozzáférés: 2018. július 3.) Kiemelendő, hogy a jelen tanulmányban vizsgált három stratégia közül felépítésében az osztrák hordozza leginkább a digitalizáció szellemiségét: a honlap kihasználja a legújabb webes megjelenítési lehetőségeket, valamint alkalmazkodik a digitális anyagok olvasási és információkeresési sajátosságaihoz.

[13] https://digitalroadmap.cbased.com/de/ (Hozzáférés: 2018. július 3.)

[14] Schule 4.0 https://bildung.bmbwf.gv.at/schulen/schule40/index.html (Hozzáférés: 2018. július 3.). Letölthető változatban több tartományi oktatási oldalon megtalálható, pl. http://www.ocg.at/sites/ocg.at/files/strohmeyer.pdf (Hozzáférés: 2018. július 3.)

[15] http://www.virtuelle-ph.at (Hozzáférés: 2018. július 21.)

[16] Bundes- und Koordinationszentrum eEducation, https://eeducation.at (Hozzáférés: 2018. július 23.)

[17] Future Learning Lab https://zli.phwien.ac.at/lernraeume2/fll/ (Hozzáférés: 2018. július 23.)

[18] Das österreichische Schulportal, https://www.schule.at/startseite.html (Hozzáférés: 2018. július 23.)

[19] Denken lernen, Probleme lösen (Gondolkodni tanulni, problémákat megoldani) https://bildung.bmbwf.gv.at/schulen/schule40/dgb/dlpl.html (Hozzáférés: 2018. július 23.)

[20] A minisztériumi rendelet modellek példáinak bemutatásával is segíti az iskolákat, ld. https://bildung.bmbwf.gv.at/schulen/schule40/dgb/vue_dgb_umsetzung.pdf?6fae05 (Hozzáférés: július 23.)

[21] https://bildung.bmbwf.gv.at/schulen/schule40/dgb/vue_dgb_info.pdf?6f0wc7 (Hozzáférés: július 23.)

[22] Ehhez továbbfejlesztették 2014-ben elkészített médiakompetencia-fejlesztő anyagot: https://www.mediamanual.at/pa/index.php (Hozzáférés: 2018. július 23.)

[23] https://eeducation.at (hozzáférés: 2018. július 16.)

[24] https://digikomp.at/index.php?id=587&L=0 (Hozzáférés: 2018. július 23.)

[25] https://community.eeducation.at (Hozzáférés: 2018. július 16.)

[26] https://digikomp.at/?id=592 (Hozzáférés: 2018. július 16.)

[27] https://eeducation.at/?id=531 (Hozzáférés: 2018. július 16.)

[28] https://imoox.at/mooc/ (Hozzáférés: 2018. július 21.)

[29] https://imoox.at/mooc/local/courseintro/views/startpage.php?id=37 (Hozzáférés: 2018. július 21.)

[30] https://community.eeducation.at (Hozzáférés: 2018. július 16.)

[31] A minősítés szempontrendszerének részletes leírása megtalálható: https://eeducation.at/index.php?id=307&L=0 (Hozzáférés: 2018. július 16.)

[32] http://www.virtuelle-ph.at (Hozzáférés: 2018. július 16.)

[33] http://www.virtuelle-ph.at/coffeecup-micro-learning/ (Hozzáférés: 2018. július 16.)

[34] https://eeducation.at/?id=531 (Hozzáférés: 2018. július 16.)

[35] https://community.eeducation.at/digicheck/#launch, a teszt a kitöltendő mezők üresen hagyásával is indítható; ilyen módon egyelőre csak a digi.comp8 és digi.compP elérhető, a többi kidolgozás alatt áll. (Hozzáférés: 2018. július 16.)

[36] https://www.digifolio.at (Hozzáférés: 2018. július 16.)