Országtanulmány
Készült: 2018. szeptember
Készítette: Szegedi Eszter

1.     Kontextus

Wales oktatási rendszere alapvetően a brit oktatási rendszerhez illeszkedik, ezért a brit szabályozási környezet és szolgáltatási rendszer lényegében itt is érvényesnek tekinthető. A közös történelmi gyökerek miatt az oktatási rendszer szerkezeti jellegzetességei és a jogi keret nagy része közös Angliával. Ugyanakkor az oktatáspolitika egyre inkább önálló területként működik annak érdekében, hogy jobban illeszkedjen a walesi tartomány és lakosság igényeihez. Ennek megfelelően a walesi oktatási szolgáltatások elsődlegesen a walesi kormány felelősségébe tartoznak, saját oktatási törvényeik és oktatási minisztériumuk van, valamint helyi stratégiákat fogalmaznak meg az oktatásra vonatkozóan. Kiemelt nemzeti törekvés a kétnyelvű Wales megvalósítása, annak ellenére, hogy a lakosságnak csak nagyjából 25%-a tekinthető valóban kétnyelvűnek, de az erre irányuló törekvéseket, a nemzeti identitás erősítését jelentős kormányzati törekvések segítik. Az iskolai oktatásban kötelező a walesi nyelv tanulása, illetve minden hivatalos dokumentum kétnyelvű.

A walesi kormány – láthatóan felismerve, hogy a nemzeti identitás kialakításának, ápolásának egyik legfontosabb színtere az oktatás – rendkívül ambiciózus módon építi és fejleszti a walesi oktatási rendszert, melynek egyik mutatója az új fejlesztési irányokról közölt, könnyen hozzáférhető, nagyszámú és színvonalas online kommunikációs anyag. A kormányzat nemcsak az oktatás átalakításában kezeli kiemelten a digitális transzformációt, hanem nemzeti cselekvési tervet fogalmaz meg, melyhez az elmúlt 3-4 évben számos stratégiai anyagot, akciótervet, kampányt, szolgáltatást rendelt, amelyek sűrűjében nem nehéz eltévedni, ahogy arra a legújabb oktatási stratégia (lásd 2. fejezet) egyik fő célkitűzése finoman utal: „Nagyobb koherencia megteremtésére lenne szükség a különféle reformjavaslatok között, és annak biztosítására, hogy ez a koherencia a folyamat kulcspontjain értékelésre kerüljön.”

1.1.   Digital Wales

A Digital Wales[1] a walesi kormány által 2010-ben kiadott cselekvési keret a digitális átállásról, melynek legfőbb célkitűzése kiaknázni a digitális megoldásokban rejlő lehetőségeket Wales minden állampolgára, gazdasága és üzleti vállalkozásai számára, ezáltal jelentős fejlődést elérni gazdasági és társadalmi szinten. A bevezető leszögezi, hogy a digitális technológiák és az online szolgáltatások megváltoztatták az élet minden területét, ezért biztosítani kell, hogy Walesben mindenki hozzáférhessen a digitális technológiákhoz, és törekedni kell a felkészült és kapcsolatokban gazdag, hálózatosodott (better connected) társadalom és gazdaság kialakítására.

Ez nemcsak az internethez való fizikai hozzáférés javítására irányul, hanem arról is szól, hogy:

• mindenki megfelelő készségekkel rendelkezzen a digitális technológia használatához;
• az online közszolgáltatások javítása;
• gyorsabb internetkapcsolat biztosítása;
• a mobil lefedettség javítása.

A Digital Wales víziójában Wales mint digitális nemzet jelenik meg, a stratégiai által megcélzott fő területek pedig a következők:

• Befogadás: Wales legyen befogadóbb, fenntarthatóbb és virágzóbb társadalom, melynek egyik kulcstényezője, hogy mindenki élvezhesse a technológia előnyeit.
• Képességek: Az IKT-készségek integrált iskolai oktatása, a technológiai megoldások alkalmazása az oktatási módszerek és a tanulás javítására. Az iskolákon kívül is biztosítani kell, hogy mindenki megszerezhesse az online és digitális technológiák használatához szükséges alapvető készségeket és bizalmat. Fontos az iparági szükségleteknek megfelelő szakemberek képzése.
• Gazdaság: A gazdasági növekedés ösztönözése, a walesi cégek támogatása kutatási hálózatokban való részvételre az új digitális megoldások létrehozása és forgalmazása érdekében. Az üzleti szféra támogatása a fejlesztések kiaknázásában, az innováció, a növekedés és az új piacok elérésére terén, különösen a kiemelt nemzeti ágazatokban.
• Közszolgáltatások: Több köz- és kormányzati szolgáltatás kialakítása, a könnyebb hozzáférhetőség és a hatékonyabb felhasználás érdekében, hogy az állampolgárok kényelmesebben igénybe vehessék ezeket a szolgáltatásokat.
• Infrastruktúra: A digitális technológia minden előnyének kiaknázása érdekében 2015-re el kell érni, hogy minden háztartás és üzleti tevékenység hozzáférjen a nagysebességű szélessávú internethez. A lefedetlen területeket meg kell szüntetni, és biztosítani az egyenlő hozzáférést, ennek érdekében a mobil lefedettség javítása is célkitűzés egész Walesben.

Az 1. ábra jól szemléleteti azt a társadalmi víziót, amelyre a kormányzati stratégia épül. A piramis csúcsán a befogadó, fenntartható és jól teljesítő társadalom áll, melynek három pillére a képzett és kompetens állampolgárok (zöld), a virágzó és versenyképes gazdaság (kék) és az átalakított közszolgáltatások (lila). Mindezek alapjaként pedig az elsőosztályú digitális infrastruktúra szolgál.

1. ábra – A digitális Wales megvalósítása (Delivering the Digital Wales, 6. o.)

A stratégiai dokumentum ugyan nem tartalmaz számszerűsített indikátorokat, de a kiinduló állapotot és a korábbi évek tendenciáját egy külön riport mutatja be^[2]. A kormányzati honlapon könnyen hozzáférhetők az éves előrehaladási jelentések, melyek számszerűsített indikátorokat is tartalmaznak, továbbá megtalálható egy projektgyűjtemény^[3], mely az útjára indított intézkedéseket mutatja be rövid leírásokon keresztül, mindenhol megjelölve a kapcsolattartó személyek elérhetőségét is. A fejlesztéseket célzó projektek az alábbi négy nagy témába rendezve találhatók meg:

• Digitális befogadás (digital inclusion): Többek között az internet világából kiszoruló időseket célozza meg a Közösségek 2.0 (Communities 2.0) című projekt. Szintén a hozzáférés kiterjesztését hivatottak segíteni a közkönyvtárak ingyenes internet- és eszközellátottságát támogató, valamint szintén a könyvtárakra fókuszáló, az elektronikus források létrehozását és terjesztését támogató projektek. Több olyan kezdeményezés is van, mely a nemzeti identitást kívánja erősíteni vonzó, digitális megoldások létrehozásával pl. a történelmi múlt online feldolgozása által.
• e-Készségek (eSkills): Ebben a témában több oktatási projekt is helyet kapott, pl. a digitális megoldások osztálytermi használatának új módszerei, és egy egységes nemzeti információs adatplatform kifejlesztése az iskolák, felsőfokú képzések, helyi hatóságok, regionális konzorciumok és más szolgáltatók tevékenységéről az oktatás területén. De van virtuális tanulási környezetekre, gyakornoki programokra, az alapvető munkahelyi készségek fejlesztésére, tudáscserére stb. vonatkozó projekt is, vagy érdemes megemlíteni a lányok számára létrehozott számítógépes klubok működtetését.
• Versenyképesség: Elsősorban az üzleti szolgáltatásokat támogató projektek tartoznak ide több gazdasági ágazatból is (turizmus, helyi kisvállalkozások). Jelentős az e-business világára és az ehhez szükséges készségek fejlesztésére irányuló projektek száma is.
• Közszolgáltatások átalakítása: Ebben a témában is számos projektet mutat be a dokumentum. A közszférára vonatkozó fejlesztéseket külön is tárgyaljuk.

A leírások szerint a kormányzati szándék az, hogy a különböző ágazatokhoz tartozó területeken elindított számos digitális projekt egymást kiegészítve és támogatva valósuljon meg. A programok finanszírozása vélhetően nagyobbrészt kormányzati forrásokból történt meg, ezek között több pályázható formában. Jelenleg is több pályázati lehetőséget találni a kormányzati honlapon digitális témákban. Ezek közül számos – és köztük brit források is – a vidék technológiai fejlesztésére és az idősebb emberek bevonására irányul.

A kormány külön blogot is működtet Digital and Data Blog[4] címen, amelyen többek között sikertörténeteket is megosztanak. Az egyik ilyen történet egy többéves folyamat leírása, melynek során az online fizetés elterjesztését célozták meg a vidéki területeken. A bejegyzés lényegretörően, de sokoldalúan fogalmazza meg a siker kulcsát, kitérve benne a megvalósítás kezdeti szakaszában elkövetett hibákra is.[5]

Számos ingyenes tréning is elérhető annak érdekében, hogy minél inkább be tudják vonni a digitálisan inaktív rétegeket is. Néhány példa ezekből:

• Digitális tevékenységek inspirálása a gondozó otthonokban – 2,5 óra
• Felnőttek támogatása az online környezetben való biztonságos navigáláshoz – 3 óra
• Digitális eszközök álláskeresőknek
• Bevezetés az egészségügyi és jóléti digitális eszközök használatába

1.2.   Wales nemzeti jövőképe, kormányzati törekvések és kommunikáció

Well-being of Future Generations (Wales) Act 2015[6] címen jelent meg az a 2015-ös törvény, mely szintén a nemzeti jövőkép tudatos építését célozva vázolja fel, hogy milyen feladatai vannak Wales közigazgatásának a következő években. Az új törvény hangsúlyozza, hogy a közintézményeknek élen kell járniuk a fejlődésben, és ambiciózus célokat tűz ki elsősorban a kormány számára. Leszögezi, hogy a közigazgatási szerveknek döntéseik során figyelembe kell venniük, hogy munkájukkal hatással vannak ügyfeleikre, az állampolgárokra. A törvény címét magyarra fordítva talán olyasmit írhatunk, hogy „A jövőbeli nemzedékek jólléte” (Wales), tartalmát tekintve pedig Wales társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális jóllétének javításáról szól. Lényege, hogy mit tehetnek a közintézmények hosszú távon annak érdekében, hogy az emberek és közösségek együtt tegyenek a problémák megelőzéséért, összehangolt megközelítéseket alkalmazva. Az azonos szemléletmód kialakításának érdekében a törvény hét jólléti célt fogalmaz meg (lásd 2. ábra).

A törvény egész szellemisége a közösségépítésre és az állampolgári bevonódásra épül fel. Kijelöl egy jövőbeli nemzedékekért felelős biztost, amelynek szerepe a jövőbeli generációk érdekeinek védelmezése, valamint létrehozza a közszolgálati tanácsokat (Public Services Boards, PSB) Wales minden egyes helyhatósági kerületében. Minden PSB-nek feladata javítania a térség gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális jóllétén. A törvény lényegét rövid animációs videó[7] magyarázza el, a dokumentum pedig 46 nemzeti indikátort fogalmaz meg.

Ezekben ugyan a digitális célkitűzések direkt módon nem szerepelnek, de a digitális oktatási stratégia kontextusához a kormányzati logika és kommunikáció megértése fontos. Az alábbi ábra egyes körcikkeiben jelennek meg a legfontosabb alapvetések. A sárgától az óramutató járásaával azonos irányban haladva a világoskékig ezek a következők: jól teljesítő Wales / rugalmasan alkalmazkodó Wales / egészségesebb Wales / egyenlőbb Wales / az összetartó közösségek országa / gazdag kultúra és virágzó walesi nyelv / a globális válaszok országa

2. ábra – Jólléti célok (Well-being of Future Generations, 3. o.)

A jövőképre ráépülő, 2016-ban megjelent egyszerű, világos (16 oldalas) kormányprogram, a Taking Wales Forward 2016-2021[8] ezzel szemben kiemelt prioritásként fogalmazza meg a digitális transzformációt. A miniszteri bevezetőben kemény szembenézést olvashatunk a Brexit következményeivel, melyben expliciten megfogalmazódik a várható recesszió, amely miatt fel kell készülni a megszorításokra és az ehhez szükséges átalakulásokra. A dokumentum 6 fejezete – lényegében hat nagy beavatkozási terület – közül a harmadik a Törekvések és tanulás (Ambitious and Learning), melyen belül fontos részterület a Digitális befogadás (Digital Inclusion). Ennek két fő célkitűzése, hogy

• kiemelt prioritásként kezelje az iskolák szupergyors szélessávú internethez való hozzáférésének biztosítását;
• valamint hogy támogassa az iskolák digitális kompetenciájának kiépítését és a fiatalok programozási/kódolási képességének fejlesztését.

A negyedik nagy terület az Együttesen és kapcsolódva (United and Connected), melyben azt fogalmazzák meg, hogy elsőként a közszolgáltatásokat kell digitalizálni, élen járni a lehetőségek kiaknázásában, például az egészségügy és az oktatás terén. Ezen belül az egyik részterület a Digitális összekapcsolódás (Digital Connectivity), mely szintén két alcélt fogalmaz meg:

• digitálisan összehozni az embereket azáltal, hogy minden walesi háztartásban kiépítik a megbízhatóan működő szélessávú internet szolgáltatást;
• annak támogatása, hogy a népesség 95%-a rendelkezzen a 21. században szükséges alapvető digitális készségekkel rendelkezzen.

2.     A digitális stratégia Walesben

2.1.   A kormány digitális stratégiája

„Először a kormányzati szolgáltatások terén kell megteremteni a digitális átállást.” – így szól a walesi kormány digitális akciótervének (Welsh Government Digital Action Plan 2017-2020[9]) mottója.

A cselekvési terv missziójában is megfogalmazódik, hogy a lakossági szolgáltatások minőségét javítani kell az állampolgárok szükségletei alapján, melyek közül számos digitális átállást igényel. A stratégiához kapcsolódó intézkedéseknek a digitális kultúrára való átállásra kell irányulniuk, ez áll a digitális szakpolitika középpontjában, amely támogatja az üzleti folyamatokat és célkitűzéseket. A digitális tudás fejlesztése (digital capability) beágyazódik a stratégiába, és hangsúlyosan jelenik meg benne, hogy a hatékony vezetés nélkülözhetetlen a digitális transzformáció során. Kormányzati oldalról ezt azzal is megerősítik, hogy a nemzeti digitális stratégia megvalósítását is olyan személy vezeti (Julie James, Minister for Skills and Science), aki elkötelezett és megfelelő tudással is rendelkezik a területen. Emellett pedig felállítottak egy szenior kormányzati tanácsadókból álló csoportot (Digital and Data Group-ot, a továbbiakban: tanácsadó csoport), ami a tanulás, együttműködés és a jó gyakorlatok megosztásának fóruma.

A kormány honlapján^[10] – a nemzeti konzultáció valós szerepét alátámasztva – főmenüpontból érhetők el a különböző nemzeti konzultációk eredményei. Az oktatás területén többek között az alábbi témák szerepeltek az elmúlt pár év konzultációi közt:

• Az oktatás szabályozási környezetének módosítása (a tanárok értékelésével kapcsolatos információk), 2018
• A kötelező közoktatás utáni oktatási és képzési rendszer reformja
• Adatgyűjtés az iskolai munkaerő-ellátottságról

A konzultációk eredményét kérdések és válaszok formájában közlik, feltüntetve a válaszolók listáját és a walesi kormány válaszát.

Az első Digitális Cselekvési Terv (Digital Action Plan) 2014-ben indult el, mely a tanácsadó csoport szerint jelentős eredményeket ért el a digitális készségek, a vezetés, a szolgáltatások és az adatkezelés területén. Kiemelt hangsúlyt fektettek a walesi közszféra munkatársainak digitális készségfejlesztésére.[11] A második, jelenleg érvényben levő cselekvési terv azonban további terveket tűz ki, melyet három szlogenben foglalnak össze:

1. Ott kell lenni, ahol az állampolgárok vannak (Be where citizens are)
2. A walesi polgárok képessé tétele/felhatalmazása (Empower Welsh citizens)
3. A források hatékony fehasználása (Use our resources efficiently)

A digitális transzformáció az állampolgárok szemszögéből sok dolgot jelent: szolgáltatások elérése, online fizetés, online véleménycsere lehetősége, jogszabályok és szakpolitikák monitorozása, helyi állampolgári jogok gyakorlása és a döntéshozatalba való beleszólás. Fontos megjegyezni, hogy világosan érzékelhető a szövegeken és a konkrét célokon is, hogy kifejezetten az állampolgárok szemszögéből közelítik meg a szükséges változásokat és a kormányzat saját magára vonatkozóan fogalmaz meg elvárásokat.

A digitális stratégia hat beavatkozási területet jelöl ki:

• Vezetés: inspiráló és magabiztos digitális vezetők minden szinten, a kihívásokra és fejlődésre felkészült csapatokkal
• Transzformáció: jelentős szervezeti változások a digitális megoldásokra való átállás érdekében; egymással kapcsolódó szolgáltatások kialakítása átfogó szervezeti megközelítésben (ezen belül online adaptív tesztek alkalmazása az olvasás és a számolás iskolai oktatása terén)
• Készségek és munkaerőpiac: a munkaerőbe fektetett bizalom, valamint minőségi szolgáltatások nyújtása a megfelelő eszközökhöz és technikákhoz való hozzáférés biztosításán keresztül
• Oktatási platformok, szolgáltatások
• Digitális párbeszéd és elkötelezettség
• Adatok: az adatvagyon megnyitása és hasznosítása

Az állampolgárok igényeire való építés kapcsán a stratégia felteszi a kérdést, hogy mitől lesz valami digitálisan jó (What’s good digital?). Ennek megválaszolása egyben a stratégia alapelve is: egyszerű és felhasználóbarát megoldások, melyben nem abból kell kiindulni, hogy mit szeretnénk az állampolgárok kezébe adni, hanem abból, hogy ők használnának szívesen. Ez lesz a kulcsa annak, hogy az eszközök már az első használat során is sikerélményt nyújtsanak, vagyis a közszférának kell élen járnia a digitálisan jó megoldások megtalálásában. A cselekvési terv könnyen olvasható, és tartalmaz esettanulmányokat, pl.:

• Hogyan módosították az először egynapos digitális készségfejlesztő képzést két félnaposra a felhasználói szükségletek szerint.
• Hogyan épültek be a stratégiába a fiatalokkal ifjúsági ügyekben a közösségi médián keresztül történt konzultáció eredményei.

A kormányzati stratégiát több előzetes értékelés és értékelési eszköz figyelembevételével véglegesítették, amely folyamat során azonosították a kiinduló és az elérendő szintet is.[12]

2.2.   A digitális oktatási stratégia és új tanterv Walesben

2.1.1. Az ezredfordulót követő walesi oktatási reformok

Wales az 1988-as brit oktatási reformot követően a közös alaptantervet követte, melynek fő célkitűzése a diákok lelki, erkölcsi, kulturális, szellemi és fizikai fejlődésének előmozdítása, valamint a tanulók felkészítése a felnőtt élet lehetőségeire, felelősségére és tapasztalataira az 1944. évi oktatási törvényben meghatározottak szerint. A 2002-ben megújult oktatási törvény előírja a kötelező tantárgyakat és képzési programokat, de nem írja elő az egyes tantárgyak óraszámát, és más téren is nagy szabadságot hagy az iskoláknak. Ezzel nagyjából egy időben felerősödik Wales törekvése az oktatás nemzeti alapokra helyezésére, ezért változtatásokat vezetnek be az iskolák regionális irányításában, majd bevezetésre kerül a saját nemzeti (walesi) alaptanterv. A főbb fejlesztési területek között megtalálható a vallási nevelés, a szexuális nevelés, a személyes és a szociális nevelés, a karrier és a munka világa, és kiemelten fontos a walesi nyelv oktatásának kötelezővé tétele.

2008-ban adták ki a 3 és 19 év közötti tanulókra vonatkozó képességkeretet (Skills framework for 3-19 year olds[13]), mely nem tantervként, hanem egyfajta vezérfonalként, tervezőeszközként kívánja támogatni a walesi oktatást. A Walesi Képesítési, Tantervi és Értékelési Hatóság (The Qualifications, Curriculum and Assessment Authority for Wales) által jegyzett kiadvány a tanterv fókuszába a következő négy fejlesztési területet állította[14]:

• gondolkodás;
• kommunikáció;
• IKT-készségek;
• számolási műveletek.

Tehát a közoktatásban fejlesztendő készségek között már 2008-ban is kiemelt szerepet kapott az IKT-készségek fejlesztése. A fenti dokumentumban leírt IKT-készségek keretének, vagy a tanulási programnak a követése – az értékeléssel együtt – törvényi előírás az iskolák számára a 7–14 éves korosztály oktatásában. 14 éves kor után a diákok dönthetnek magasabb szintű informatikai ismeretek tanulása mellett, vagyis választhatnak a GCSE[15] képesítések közül, amelyet 16 éves korukig kell elvégezniük. Ugyanakkor Walesben az iskolai tananyag nem előíró jellegű, nincs megszabva, hogy hány órában és mit tanítsanak az iskolák egy adott tantárgy keretében.

Az 1. táblázat az IKT-készségek tantervi fejlesztését és a szükséges előrehaladást mutatja be (Skills framework for 3-19…, 21a-21b o.). Az oszlopokban balról jobbra haladva látható a fejlődési irány, a haladás kumulatív, a következő szintre való lépés előtt be kell mutatni a fejlődést.

2.1.2. Az alaptanterv

A 2009-es PISA eredmények keltette csalódást követően került bevezetésre egy kötelező jellengű nemzeti tanulói követelményrendszer (címében az anyanyelvi és számolási készségekre fókuszálva: National Literacy and Numeracy Framework[16], LNF), valamint a kapcsolódó sztenderdizált mérések. A LNF célja, hogy segítse a pedagógusokat abban, hogy e két kompetenciaterület fejlesztését beillesszék az 5–14 éves tanulók minden tantárgyába. A keret használatát egy online eszköz[17] támogatja, melyben kiválasztva a megfelelő kompetenciaterületet és életkort, megjelenik a szükséges tanulói tudás leírása az egyes tematikus komponensek alatt, valamint minden egyes leíráshoz kapcsolódnak példaként szolgáló anyagok, egyes esetekben osztálytermi segédanyagok is.

A kormányzati portálról a követelmények leírása mellett könnyen elérhetők a tantervi tervező segédletek, a gyakran ismételt kérdésekre adott válaszok és egyéb, az oktatás tervezését, vagy a továbbképzést támogató szakmai anyagok.

2.1.3. Az új oktatási stratégia és a tantervi reform

Wales 2017-ben saját nemzeti stratégiát és cselekvési tervet fogalmazott meg az oktatásra vonatkozóan Oktatás Walesben: Nemzeti küldetésünk, cselekvési terv címen (Education in Wales: Our national mission, Action plan 2017–21[18]). A dokumentum három szinten fogalmazza meg a reformtörekvéseket (kormányzat, helyi hatóságok és szolgáltatók, iskolák); és elkötelezetten úgy tekint az iskolára mint tanuló szervezetre. A legfontosabb beavatkozási területeket egyetlen oldalon elrendezve összegzik a dokumentum elején (illusztrációként lásd a mellékletben, 9. ábra), a változások előnyeit pedig a tanulók, a pedagógusok, az iskolák és azok helyi partnerei szemszögéből is bemutatják.

Az új cselekvési terv kiemeli a már elért eredményeket, melyek közül számos a brit rendszerről való szisztematikus leválásról szól, többek között a nemzeti tanterv bevezetésével, az önálló kompetenciakeret kidolgozásával (lásd 3. fejezet), valamint az brit oktatási rendszerben kötelező GSCE vizsgák[19] átdolgozásával. A bevezetés előtt álló új tanterv kapcsán ismertetésre kerül, hogy a korábbi szinteket (Foundation Phase, Key Stages 2, 3, 4) előrehaladási szakaszok váltják fel, amit hat tanulási-tapasztalati területbe (Areas of Learning and Experience, AoLE) szerveznek (ezek közül a hatodik foglalkozik a digitális tanulással):

• kifejező művészet (expressive arts)
• egészség és jóllét (health and well-being)
• humán tárgyak (humanities)
• nyelvek, írásbeli műveltség és kommunikáció (languages, literacy and communication)
• matematika és számolási műveletek (mathematics and numeracy)
• tudomány és a technológia (science and technology)

A reformok kulcselemei: a megbízható pedagógiai kutatások alkalmazása, a rendszer egészének fejlesztése a hatékony együttműködés által, a tananyagfejlesztés, új – a fejlesztő értékelésre nagyobb hangsúlyt fektető – értékelési rendszer bevezetése (ezen belül is a személyre szabott, számítógépalapú adaptív és diagnosztikus képességfejlesztés alkalmazása), valamint új elszámoltathatósági intézkedések a tantervi és értékelési reform hatékony támogatása. A tantervi reform bevezetését 10 éves távlatban tervezik, az új tanterv végleges kidolgozását követően két évvel később vezetik be az első belépő évfolyamon, felmenő rendszerben. A folyamat bevezetését segítik a tesztelésben résztvevő iskolák (pioneer schools^[20]), a pilot programok eredményeit pedig folyamatosan közzéteszik. Az első eredmények 2018 nyarán kerültek publikálásra.

Az új stratégia és tanterv kiemelten kezeli a digitális kompetenciák fejlesztését, és a technológia lehetőségeinek kihasználását a tanulásban. A megjelenéskor a készítők kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2017-ben kidolgozzák a digitális tanulás szakmai programjának keretrendszerét az iskolák számára^[21]. Az új tanterv bevezetéséhez kötődően is széles körű társadalmi konzultációt folytattak, melynek részletes összefoglalása a kormányzati válaszokkal együtt szintén elérhető a honlapon^[22]. Az eredmény alapvetően pozitív, a legtöbb kétség főként a gyakorlati megvalósításra vonatkozóan fogalmazódik meg.

 

1. Táblázat – IKT-készségek kerete

Információk és ötletek keresése és fejlesztése	Legyen tudatában annak, hogy az információ számos formában létezik.	Kezdjen el segítséggel különböző információforrásokat találni.	Keressen megfelelő információkat az adott forrásokból egyszerű kereséssel, változatos tevékenységek támogatására.	Találja meg a releváns információt az adatfájlokban és az internetes forrásokban kulcsszó és többszavas keresés alkalmazásával.	Találjon meg különféle típusú információkat az IKT-források széles köréből, beleértve az adatfájlokat, a DVD-ket, az internetet és a nem IKT-forrásokat, mint pl. írásos jegyzetek, listák, diagramok; a releváns információk kiválasztása.	Határozza meg a megfelelő információforrásokat, keressen információt többszörös keresési kritériumok alapján, és értelmezze őket; válassza ki, hogy a különböző célokhoz mi szükséges.
		Kezdjen tartalmakat létrehozni és ötleteket fejleszteni, szövegek és a képek kombinációjával.	Tartalmak létrehozása és ötletek fejlesztése / modellezése adatfeldolgozással adott forrásokból, támogatva a tevékenységeket számos tantárgyban. Kezdjen el kérdéseket feltenni az információforrások megbízhatóságával kapcsolatban.	Információk és ötletek fejlesztése / modellezése konkrét célokra különböző forrásokból származó adatok feldolgozásával, az adatok pontosságának és megbízhatóságának ellenőrzésével.	Információs tartalmak létrehozása és finomítása; ítélje meg az információk megfelelőségét, pontosságát és relevanciáját.	Szerezzen olyan új információkat, amelyek alapján döntéseket hozhat és következtetéseket vonhat le.
Információk és ötletek létrehozása és bemutatása	Legyen tudatában annak, hogy az információs és kommunikációs technológiák által ötleteket kommunikálhat.	Használjon adott IKT-forrásokat ötleteinek létrehozásához, bemutatásához és a biztonságos megosztáshoz, beleértve a szöveg- vagy szógyűjteményeket, képeket.	Hozzon létre ötleteket és mutassa be azokat valamilyen közönség előtt egy adott célhoz rendelve, kombinálva az információ különböző formáit, beleértve a szöveget, képeket, hangot.	Hozzon létre és prezentáljon információkat és ötleteket az információ különböző formáinak egyesítésével (többek között szövegek, képek, grafikonok, zenefájlok), komolyabb közönség előtt bemutatva a munkát.	Az információk és ötletek egységes és különböző célokra történő létrehozása és bemutatása különböző forrásokból származó információk egyesítésével, a közönség igényeinek megfelelően.	Olyan információk és ötletek létrehozása és bemutatása, amelyek megfelelnek a célnak és a közönségnek, különböző elrendezések és technikák kiválasztása és használata különböző feladatokhoz.
			Információk biztonságos megosztása másokkal, beleértve az e-mail használatát, virtuális tanulási környezeteket (VLE).	Különböző információs formák biztonságos megosztása másokkal, beleértve az e-mail mellékletek használatát, virtuális tanulási környezetet (VLE).

3.     Tanulói követelmények, digitális kompetenciakeret

3.1.   Az érvényben lévő tanterv IKT-követelményei

A jelenleg még érvényben lévő walesi alaptanterv (Curriculum[23]) egy jól strukturált és gazdag honlapról érhető el, tantárgyanként és életkoronkénti bontásban. Az IKT-készségek fejlesztése külön tantárgyként jelenik meg a képzés 2. és 3. szakaszától (11–14 éves korosztály). A tantervek több fázisban 2008. és 2015. között készültek vagy újították meg őket a közzétett dátumok szerint. Az informatika tanterv (Information and communication technology[24]) 2008-ban készült.

Az előrehaladás szintjei:

1. Megalapozó szint (Foundation Phase, 3–7 éves korosztály): Ebben az életszakaszban az IKT holisztikusan és integráltan jelenik meg a tanulásban. A megértésen és a széles körű tapasztalatszerzésen van a hangsúly, a cél az információ megtalálása, ötletek bemutatása, az életkori sajátosságoknak megfelelően.
2. Második kulcsfontosságú szakasz (Key stage 2, 7–11 éves korosztály): A tanulóknak meg kell tanítani, hogy milyen típusú információk szükségesek a feladataik ellátásához és hogy hogyan találhatják meg ezeket az információkat. Ahogy növekszik az informatikai eszközök és digitális források köre, úgy az információnak egyre inkább relevánsnak kell lennie, meg kell tanulniuk, hogy hogyan dolgozzák fel és kommunikálják a változó forrásokból kapott információkat, és hogyan fejlesszék az ötleteik megosztásának képességét is a különböző célközönség számára.
3. Harmadik kulcsfontosságú szakasz (Key stage 3, 11–14 éves korosztály): Az előző szakaszban megszerzett információ relevanciájáról és megbízhatóságáról szóló tudást felváltja a források vizsgálata és szelektálása. Meg kell tanítani, hogy miként lehet biztonságos és hiteles információforrásokat használni. A cél az IKT-készségek széles körének használata: források keresése, információelemzés, kommunikáció, prezentáció és megosztás; valamint növekvő precizitás a munkában, önellenőrzés. Az IKT használatának előnyei és korlátai – társadalmi, etikai, erkölcsi és gazdasági hatások.

A dokumentum tanulási program része (Programme of Study) rövid, pontokba szedett leírást tartalmaz az egyes szinteken fejlesztendő képességekről és arról, hogy milyen lehetőségeket lehet kínálni a tanulók számára a tantárgyi oktatás során, valamint leírásra kerültek a tanulási célok is. A tantárgyi útmutató (Subject Guidance^[25]) oldalán az egyes tantárgyi jó gyakorlatokat, esettanulmányokat bemutató szakmai leírások, videók és egyéb segédanyagok érhetők el.

14 éves kor után a diákok saját maguknak állítják össze a tantervet egy széles kínálati palettából. A különböző végzettségekhez tartozó tantervi keretet független és minősített szervezetek kínálják, melyeket a Walesi Képesítési hatóság szabályoz.

3.2.   Digitális kompetenciakeret

A Digitális kompetenciakeret már egy új tanulási keretbe illeszkedik[26], mely a STEM tárgyakra fókuszál. Fejlesztése 2015-ben indult, kidolgozásáért az Education Directorate of the Education and Public Services Group (Oktatási és Közszolgáltatási Csoport Oktatási Igazgatósága) volt a felelős. A fejlesztés 2016 óta elérhető, több felülvizsgálat, folyamatosan zajló iskola tesztelések és a visszajelzéseken alapuló javítás után a használatba vétel hosszabb távon tervezett. 2018-tól minden iskola számára kötelező az eszköz tanulása és tapasztalatok gyűjtése, mely alapján a rendszert 2019-re véglegesítik. A fejlesztés során egyáltalán nem vették figyelembe a DigComp, DigCompEdu és DigCompOrg kereteket, így azoktól a walesi rendszer szerkezetében jelentősen eltér.

A kompetenciakeret a 3 és 16 év közötti tanulókat fedi le, valamint kitér a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére is. Ez utóbbiak számára tanulási utakat határoz meg (RfL Routemap – routes for leraning), melyben három lépésbe (A, B, C steps) strukturálva mutatja be a speciális nevelési igényű tanulók számára felvázolt tanulási lehetőségeket. A megalapozó szinthez tartozik az óvoda (nursery), a befogadó évfolyam (reception) az 1. és a 2. osztály, ezek a 3 és 7 év közötti tanulók szintjei. Az általános iskolának a 3–6. évfolyam felel meg a 7–11 éves tanulók számára, míg a 7–9. osztály a középfokú oktatás alsó szintje a 11–14 évesek számára. A 10. és a 11. évfolyam a 14–16 éves tanulók középfokú oktatása.

A tanulói keret tervezői olyan folyamatban gondolkodtak, melyben a megszerzett tudáskészlet évről évre egyre nehezedik, a készségek gazdagodnak. A kompetenciakeret lehetővé teszi az összes iskola számára, hogy megismerje az elvárásokat és annak megfelelően tervezze meg a felkészítést. Egy általános iskola például könnyen utánanézhet, hogy mit várnak el a középiskolában, és igazodnia kell ehhez a tanulási folyamat tervezésében, vagyis biztosítania kell, hogy a tanulók megfelelő felkészültséggel lépjenek át a következő oktatási szintre. A digitális kompetencia ugyanakkor nem jelenik meg a tanulók bizonyítványában.

A keretrendszer – szem előtt tartva a digitális kompetencia transzverzális jellegét – holisztikusan közelíti meg fejlesztést, és a tesztelésben részt vevő kísérletező iskolák (pioneer schools), valamint a szakemberek javaslatai alapján 4 azonosan fontos részterületre és azok további elemeire tagolódik. A keretrendszer évfolyamokra lebontva adja meg az egyes készségelemek leírását (mire lesz képes a tanuló?), és osztálytermi ötletek közlésével segíti a megértést. Az iskolák saját feladata, hogy megismerjék és megértsék a referenciakeretet és kialakítsák a kereszttantervi megoldásaikat a digitális kompetencia fejlesztésére irányuló stratégiájukban, melynek része kell legyen a gyakorlatba való átültetés terve is.

A keretrendszer többféleképpen is elérhető a kormány honlapjáról[27]:

• letölthető excel táblázat formájában;
• elérhető minden fontos információt tartalmazó infografika formájában;
• találhatók hozzá tantervi sillabuszok, a bevezetést támogató útmutatók és oktató videók;
• valamint lehet használni az online, interaktív formát is (lásd 7. ábra).

A 4 fő terület és a kapcsolódó alterületek:

• Állampolgárság (Citizenship)
  • Identitás, imázs és hírnév (Identity, image and reputation)
  • Egészség és jóllét (Health and well-being)
  • Digitális jogok, licenszek és tulajdonjog (Digital rights, licensing and ownership)
  • Online viselkedés és számítógépes zaklatás (Online behaviour and cyberbullying)
• Interakció és együttműködés (Interacting and collaborating)
  • Kommunikáció (Communication)
  • Együttműködés (Collaboration)
  • Tárolás és megosztás (Storing and sharing)
• Alkotás (Producing)
  • Tervezés, gyűjtés és keresés (Planning, sourcing and searching)
  • Digitális anyagok létrehozása (Creating)
  • Értékelés és javítás (Evaluating and improving)
• Adat- és számítástechnikai gondolkodás (Data and computational thinking)
  • Problémamegoldás és modellezés (Problem solving and modelling)
  • Adat- és információs műveltség (Data and information literacy)

 

Nyitóoldal, szűrési lehetőségek:

 

Az online eszközben elsőként ki kell választani, hogy mely évfolyam tantervét szeretnénk látni, majd a négy fő tantervi területből választhatunk, beleértve azok alább ismertetett alterületeit is. A választás után megjelennek a tanulási eredmények rövid leírásai, továbbá az azokhoz kapcsolódó osztálytermi segédletek. Az egyes osztályszintek kényelmes gördítősáv használatával nézhetők végig, egy-egy képernyőkép általában 3 egymást követő évfolyamot mutat egyszerre.

 A keresés eredménye:

3.  ábra – Digitális kompetenciakeret, online eszköz a tanterv bemutatására (Digital Competence Framework Launch)

Carmarthenshire tartományban egy IKT tanácsadó szolgáltató szervezet elkészítette a helyi iskolák számára a Digitális Iskolák Stratégia 2018–2021[28] című mindössze 12 oldalas színes, illusztrált dokumentumot, mely leszögezi, hogy a walesi kormány Digitális kompetenciakerete nem azonos a korábbi IKT-készségek keretével, mivel a digitális kompetenciára úgy kell tekintenünk, mint a három kereszttantervi fókusz egyikére az írástudás és a számolás mellett. A digitális készségek fejlesztése áll a középpontban, amely a tantárgyak és más tanulási tevékenységek széles skáláján alkalmazható, és a tudás átvihető a munka világára. Ez a meglévő erőforrásokra építő hároméves digitális iskolai stratégia felvázolja, hogy az elkövetkező években hogyan tervezi az iskolákban az információs és kommunikációs technológiai szolgáltatásokat biztosítani annak érdekében, hogy az iskolák megfelelő technológiával rendelkezzenek a digitális kompetenciakeret megvalósításához. A Digitális Iskolák Stratégia célcsoportja az iskolák, a tanárok és az iskolai dolgozók, a fenntartó képviselői és a helyi hatóság vezetése.

A stratégia lényege, hogy az iskolai szolgáltatások nagy részét felhőalapú szolgáltatássá alakítják át, melyet a kormány digitális tanulási platformján[29] terveznek működtetni, ez lesz az alapja az iskolák jövőbeli tanulásának az osztályteremben és otthon is. A fizikai infrastruktúra fenntartási költségeinek csökkentését az eszközök frissítése és cseréje által oldják meg a tervek szerint.

A platform fejlesztése 2014 óta folyamatos, bevezetésének egyik kezdeményezője és szakmai támogatója a 2012 óta működő Nemzeti Digitális Tanulási Tanács (National Digital Learning Council[30], NDLC), melynek létrehozása már válasz volt egy korábbi szakmai tanácsadó testület ajánlásaira. A platformon több mint 100.000 kétnyelvű és minőségbiztosított oktatási segédanyag érhető el, melyek jól lefedik az egyes életkori szakaszoknak megfelelő témaköröket. A platformra regisztrálhatnak iskolák, tanárok és tanulók is, a tartalomhoz és a közösségi erőforrásokhoz bejelentkezés után lehet hozzáférni. A technológiai megvalósítás elsősorban a Google felhőalapú szolgáltatásaira épül.

2018 júniusában kezdődött meg egy nagyszabású kísérleti folyamat mintegy 200 iskola részvételével, amelyek visszajelzéseikkel lehetővé tették a 2018. szeptember 24-re tervezett teljes körű bevezetés előtti szükséges módosításokat.

A walesi tantervnek akadtak kritikusai is. 2014-ben az IKT terén Angliában elindított tantervi reform bevezetésekor egy BBC hír szerint[31] veszélyben vannak a walesi iskolák, mert behozhatatlanul lemaradhatnak a digitális oktatás terén – figyelmeztetett a walesi kormány egyik tanácsadója. Angliában 2014 szeptemberétől kötelezővé tették az általános és középiskolás tanulók számára a számítástechnikát és a programozást/kódolást. Mivel a walesi kormány többéves távlatban kívánta megújítani saját tantervét és végrehajtani az átfogó tantervi reformot, ezért Dr. Crick szerint – aki egyébként egyik szerzője azoknak a tanácsadói jelentéseknek, melyre később a walesi kormány a reformokat alapozta, továbbá tevékenyen részt vett később a Digitális kompetenciakeret kidolgozásában is – ez azt jelenti, hogy egy generáció ki fog maradni a létfontosságú készségek fejlesztéséből.

4.     Mérés, értékelés

4.1.   Tanulók

A Digitális kompetenciakeret nem írja elő központilag az értékelést. A keret célja a diákok képességeinek (erősségeinek és gyengeségeinek) felmérését, fejlesztő értékelését támogatni, de nem célja, hogy a leírtak alapján minősítő értékelés készüljön.

A walesi kormány oktatási portáljának Értékelés és célmeghatározás című[32] oldaláról a tanterv szerint érhetők el a különböző értékelést támogató útmutatók. Maga a tanterv leírása tartalmazza a fejlődési utakat és azok ismérveit, így az értékelés a tantervbe ágyazottan jelenik meg. A tanterv definiálja a fejlesztendő készségek széles körét a 3–19 éves tanulókra, és iránymutatást is ad a folytonosságról és a fejlődésről. A tantervek megvalósítását minden esetben tanári útmutatók is támogatják, melyek a pedagógiai folyamat tervezésében nyújtanak segítséget. A tantárgyi útmutató a kulcsfontosságú üzeneteket foglalja össze, pl. az információs és kommunikációs technológiák oktatásáról, tanulásáról és a szükséges fejlődésről. A szakmai segédanyag közli a tanulók számára az egyes képzési szintekhez meghatározott sztenderdeket és bemutatja, hogyan használják a szintek leírását, hogy a legpontosabban lehessen megítélni a fejlődést.

A walesi oktatási rendszerben a tankötelezettség végén leteendő kötelező záróvizsga tantárgyai között az informatika is szerepelhet, magasabb szinten ebből az anyagból a GSCE rendszerben lehet vizsgát tenni. Walesben jogszabályban foglalt feladat a diákok IKT készségeinek értékelése 14 éves korban (Key Stage 3), de egyelőre nem kötelező ennek alapjául használni a digitális kompetenciakeretet. Az értékelés több módszerrel is zajlik a tanítás-tanulás folyamatába építve: elméleti tesztek, gyakorlati feladatok, projektalapú értékelés.

A középiskolában (Key Stage 4) jóval sokszínűbb az oktatási portfólió a hazaihoz képest, számos rövid és hosszabb kurzusból választhatnak a diákok, melyek önálló szakképesítésként is elvégezhetők. Magát az oktatási szolgáltatást is számos – többek között piaci – szereplő nyújtja, hivatalosan pedig öt nagy regionális vizsgaközpont szervezi. Ezek kínálata az érettségibe beszámító rövid kurzusuktól kezdve a különböző szakképesítések és felnőttképzési – köztük tanár-továbbképzési – kurzusokig terjed. Informatikai területen a kínálatban szerepel az hazai informatika tantárgyhoz hasonló Information and Communication Technology, valamint a digitális vizualizációt és médiát középpontba állító kurzusok.

Ez utóbbira példa az öt nagy képesítési központ egyikeként működő Pearson Edexcel[33] által kínált Digitális alkalmazások című (Certificate/Diploma in Digital Applications, CiDA/DiDA)[34] szakképesítések a kreatív tanulók számára. A kurzus elvégzéséről külön tanúsítvány kapnak a tanulók. A CiDA és a DiDA képzések célja a tanulók felkészítse a digitális szektorban való aktív szerepvállalásra, a kreatív iparágak igényeinek kielégítésére. Az oktatási tartalomba beletartozik a képalkotás, a kreatív multimédia, a weboldalfejlesztés és a számítógépes játékok tervezése és gyártása. A CiDA egy alacsonyabb fokú minősítést adó 120 órás kurzus, melynek folytatása lehet a 240 órás magasabb szintű végzettséget adó DiDA, mindkettő értelmezhető a középfokú oktatást lezáró GCSE-rendszeren belül. Wales legnagyobb regionális vizsgaközpontja a WJEC (Welsh Joint Education Committee[35]), melynek kínálatában számos IKT-készségekhez kapcsolódó kurzust találunk[36].

4.2.   Intézmények

Magukra az oktatási intézményekre is létezik értékelési útmutató[37]. A 2017 végén elkészült, kizárólag online elérhető eszköz az iskolavezetőket támogatja abban, hogy a lehető legjobban kihasználhassák a digitális lehetőségeket, beleértve a szélessávú internetet, a helyi hálózati infrastruktúrát és a számítástechnikai eszközöket a digitális tanulás elősegítése érdekében. Az útmutató egyfajta önértékelési eszközként is felfogható a digitális oktatásra való átállásban megtett haladásról.

Az iskolák felügyeletét az Estyn, az Oktatási és Képzési Főfelügyelőség végzi, aki ellenőrzi a minőséget és sztenderdek betartását, továbbá tanácsadással és útmutatással szolgálnak a minőségi szabványok elérése érdekében.

5.     Tanulást-tanítást támogató szolgáltatások

Az előzőekben számos olyan – a walesi kormányzat által finanszírozott és folyamatosan fejlesztett – portált mutattunk be, amely tanárok, tanulók, intézményvezetők, szülők számára készült a különböző támogató szolgáltatások részeként. Az alábbiakban azt foglaljuk össze, hogy milyen rendszerszintű támogatást nyújt a walesi kormány az oktatás szereplői számára.

5.1.   Iskolák támogatása

Walesben a tantervi előírások teljesítését legfőképpen a partnerkapcsolatok kiépítése támogatja. Minden walesi iskola felelős a Digitális kompetenciakeret végrehajtásáért, a walesi kormány ezt fejlesztési szemléletű szakpolitikai irányítással támogatja – derül ki a minisztériumi politikai tanácsadóval készített szakértői interjúból. Az iskolákat szakmailag a regionális oktatási konzorciumok támogatják abban, hogy a kompetenciakeret elvárásait a napi pedagógiai gyakorlat szintjére lefordítsák, a tanfelügyelet (Estyn) pedig ellenőrzi őket.

A walesi kormánynak számos kommunikációs csatornája van, ahol a kulcsüzeneteit közvetíti az iskolák felé. Központilag egy elektronikus hírlevelet használnak (DYSG[38]), valamint működtetnek egy tantervi blogot[39], melyen elérhetők pl. a Digitális kompetenciakeretet már használó iskolák esettanulmányai. Az új fejlesztések részeként indították útjára a HWB[40] nevű digitális tanulási platformot is, ahol a digitális eszközök és erőforrások nemzeti gyűjteménye érhető el. Ezek közül sokat az iskolák fejlesztenek.

Az oktatási tárca által megfogalmazott legfontosabb elérendő cél, hogy az iskolák megértsék, hogyan lehet a lehető legjobban kihasználni a kiépített digitális infrastruktúrát, beleértve a szélessávú internetet, a helyi hálózati infrastruktúrát és számítástechnikai eszközöket a digitális tanulás elősegítése érdekében.

Egy további tanítást-tanulást támogató portál a National Grid for Learning (NGfL) Cymru[41], mely igyekszik összegyűjteni a különböző oktatást és tanulást támogató IKT-alapú tananyagokat. Az NGfL Cymru-ra feltöltött anyagokat a tanárok írják a diákok szükségleteit szem előtt tartva, népszerűsége többek között a kétnyelvűségben rejlik, így sokoldalúan támogatja a walesi tanterv megvalósítását. A szolgáltatást széles körű partnerség biztosítja, melyben az összes walesi regionális hatóság, az oktatási bizottságok, állami és piaci szolgáltatók együtt vesznek részt. A szolgáltatás legfontosabb területei:

• Ingyenes hozzáférés az online segédanyagokhoz, amelyek alkalmasak minden korosztály számára
• Színes és érdekes tananyagok életkorok és témák szerint
• Interaktív táblán használható források
• Óratervek és munkalapok
• A Cymreig (walesi kultúra) tananyagot támogató forrásai
• Példák bevált gyakorlatokra

5.2.   A tanárok támogatása

Az oktatási tárca célkitűzése az, hogy az összes tanár képes legyen a digitális kompetencia fejlesztésére saját tanórájának keretében. A digitális úttörő iskolák visszajelzései és a regionális oktatási konzorciumok támogató szolgáltatásai mellett fejlesztés alatt áll egy szakmai tanulási igényeket rögzítő eszköz (Professional Learning Needs Tool), melyet arra terveztek, hogy segítse a tanárokat azon területek azonosításában, ahol már magabiztosnak érzik magukat és azon területek feltárásában is, ahol további fejlődésre van szükségük. A felhasználók folyamatos visszajelzései rendkívül fontos szerepet játszanak az eszköz fejlesztésében, illetve a Digitális kompetenciakeret jelenlegi formájának létrehozásában is[42].

A pedagógusok támogatását fogja szolgálni az a szakmai fejlődési keret is (Digital Professional Learning Framework), melynek célja, hogy segítséget, támogatást és útmutatást nyújtson a tanároknak és a vezetőknek a tanulók hatékony digitális tanulási tapasztalatainak fejlesztésében. A tanári fejlesztőeszköz a folyamatos szakmai fejlesztés szemléletmódjára és az iskolák mint tanuló szervezetek modellre épít. Jelenleg egy interaktív verzió kidolgozása van folyamatban, melyet 2018 őszén hoznak nyilvánosságra.

A HWB digitális tanulási platform zárt rendszere a tanárok számára is számos támogató szolgáltatást kínál. A HWB fejlesztése központilag finanszírozott, a kétnyelvű digitális eszközöknek és forrásoknak a walesi iskolák 84%-a rendszeres felhasználója. A tanulási platform folyamatos fejlesztés alatt áll az iskolák igényeinek kielégítése érdekében. A platform különféle szolgáltatásai között megtalálhatók a következők:

• HWB Networks: az oktatási szakemberek szakmai együttműködésének zárt, online tere, amely támogatja és megkönnyíti a jó gyakorlatok megvitatását és megosztását;
• HWB osztályok: biztonságos online tantermi lehetőségek a tanulók számára, illetve a tanulók és a tanárok online együttműködésének támogatására;
• HWB feladatbank: a tanárok megoszthatják egymással az online tanulói feladatokat, melyre visszajelzéseket lehet adni (és kapni);
• Tanulói eredmények (real time mark book): az egyes feladatokat kitölthetik a tanulók, melyet a pedagógusok nyomon követhetnek ezzel a funkcióval; a tanárok egyaránt kapnak adatokat az egyéni, a csoportos és az iskolai teljesítményről is.

A walesi kormány számos további, központilag finanszírozott programmal támogatja az oktatás digitális transzformációját. Az iskolákat arra ösztönzi, hogy legyen mindenhol digitális koordinátor, aki intézményen belül támogatást tud nyújtani a tanároknak. A HWB platform indulásakor kidolgozott egy központi továbbképzési programot, melynek keretében ún. digitális vezetőket képeztek ki, akik az iskolákban segítették a digitális tanulási programok elindulását. Ez a program sikeresen eljutott minden walesi iskolába, 4 év alatt körülbelül 14.000 tanár vett részt benne.

Egy másik szakmai fejlesztési program a pályán lévő tanárok számára a Technoteach[43], mely 2014 óta fut sikeresen a walesi kormány és a Tudományos Akadémia kezdeményezésére a Swansea Egyetem szervezésében.

2017-ben jelent meg a tanárképzési programok új akkreditációs útmutatója[44], mely szerint erőteljes hangsúlyt kell fordítani a hallgatók digitális kompetenciáinak fejlesztésére, illetve felkészíteni őket a digitális tanulás osztálytermi vezetésére.

5.3.   Közösségi támogatás

A Digitális Közösségek (Digital Communities Wales^[45]) a walesi kormány által támogatott kiemelt projekt a „digitális befogadás” növelésére. Számos képzést kínál a projektekben részt vevő munkatársak és önkéntesek számára, akik feladata, hogy támogassák a digitális világból kiszoruló embereket. A projekt megvalósítóinak feladata, hogy digitális téren kevésbé jártas embereknek megmutassák és megtanítsák, hogy hogyan tudják igénybe venni az egészségügyi és jóléti szolgáltatásokat.

Az önkénteseket jutalmazzák, azokat a fiatalokat pedig, akik hozzásegítenek másokat, hogy részt tudjanak venni online közösségekben – ez jellemzően generációk közti tanulást is jelent – Digitális hősöknek nevezik (Digital Heroes).

A diákoknak nyújtott tanulási lehetőségek közül érdemes kiemelni a programozást és kódolást népszerűsítő Technocamps[46] néven futó szakköröket, táborokat.

 

Lábjegyzetek:

[1] Kormányzati honlap: Delivering a Digital Wales; Vezetői összefoglaló; Teljes dokumentum

[2] Delivering a Digital Wales – Evidence Pack to Support the Main Document

[3] Digital Wales Directory of Projects

[4] Digital and Data Blog – Connecting and sharing

^[5] RPW Online – a digital transformation success story

^[6] https://gov.wales/topics/people-and-communities/people/future-generations-act/?lang=en

^[7] https://gov.wales/topics/people-and-communities/people/future-generations-act/future-generations-act-video/?skip=1&lang=en

^[8] Taking Wales Forward 2016-2021

^[9] Welsh Government Digital Action Plan 2017-2020

[10] Digital First

[11] Érdemes megnézni a brit kormány honlapját, melyen a közszférában dolgozók számára kínál különböző képzési programokat: https://gdsacademy.campaign.gov.uk/ Ezek a walesi kormány dolgozói számára is elérhetők.

[12] A digitigm ajánlásai, a 2010-ben cégek számára kidolgozott ajánlások és a 2013-as brit kormányzati stratégia alapján fogalmazódott meg, hogy a korábbi stratégia kiinduló állapota egy 2-es szint (basic level) volt, melyről sikerült fellépni a 3-as (intermediate level) szintre, de 2020-ig a cél az 5-ös (optimal level) szint elérése.

[13] Skills framework for 3-19 year olds

[14] Különösen a gondolkodás fejlesztését bemutató ábra érdekes a tanulmányból a hazai tantervi fejlesztők számára, valamint érdemes belepillantani a digitális készségek fejlesztését leíró táblázatba is. Ugyan ezek 10 évvel ezelőttiek, de az újabb alaptantervekben ma is hivatkozzák mint referenciapontot, és a hazai oktatásra vonatkozóan is kínálnak érdemi gondolatokat. Ezért a tanulmány végén mellékletben közöljük.

^[15] A GSCE – General Certificate of Secondary Education a brit oktatási rendszerben (ez alá tartozik Anglia, Wales, és Észak-Írország, azonban Skócia oktatási rendszere nem) a középfokú oktatást lezáró vizsga, kb. a hazai érettséginek felel meg. A GCSE rendszeren belül a tanulók több tantárgyból is vizsgáznak választásuk szerint. Minden egyes GCSE-minősítés az adott témakörben önálló képesítést jelent, és több ilyen képesítés együttesen elfogadott a 16 éves korban záródó kötelező oktatás zárásaként (lényegében az érettségi minősítés helyett). A GCSE-minősítések külső vizsgáztatáson alapulnak.

^[16] National Literacy and Numeracy Framework

[17] Learning Wales – Raising Standards Together > Guidance and information > LNF

[18] Education in Wales: Our national mission, Action plan 2017–21

[19] A cselekvési tervben a GSCE vizsgák átalakítását a reformok egyik legfontosabb sikereként említik (made-in-Wales qualifications).

[20] Pioneer schools – digitális úttörő iskolák

[21] A kormányzat által működtetett szakmai blogon (Curriculum for Wales) a tantervi reform jól felépített, követhető struktúrában van bemutatva, számos tanulmány és videó prezentációval együtt. Az új tantervről szóló videó: New school curriculum; a digitális kompetenciákról szóló videó: Digital competence. Az egyszerű és lényegretörő összefoglalások választ adnak a mi, miért, hogyan és mikor fog megváltozni kérdésekre. A rövid válaszokat többek között videók egészítik ki, köztük olyan is akad, melyen iskolás gyerekek kérdeznek egy szakpolitikai tanácsadót, hogy miért kell változtatni a tanterven? A közérthető válaszok két fókusza, hogy azért, hogy jövő orientált legyen, és hogy nagyobb hangsúly helyeződhessen az egyéni életpálya építésre, és a tanulók döntéseire saját egyéni tantervük összeállítása során.

[22] Successful Futures: Independent Review of Curriculum and Assessment Arrangements in Wales. A report on responses to the Great Debate

[23] Learning Wales – Raising Standards Together > Curriculum

[24] Information and communication technology in the National Curriculum for Wales

[25] Learning Wales – Raising Standards Together > Curriculum > Subject Guidance

[26] Science, Technology, Engineering and Mathematics (STEM) in education and training

[27] Digital Competence Framework – honlap a tantervhez kapcsolódó segédletekkel

[28] Digital Schools Strategy 2018-2021

[29] HWB digitális tanulási platform és közösség

[30] National Digital Learning Council: a honlapról évekre visszamenőleg elérhetők az ülések jegyzőkönyvei.

[31] Wales’ schools ‘left behind’ in digital age, experts claim, 2014.05.23. A cikk folytatása csaknem három évvel később született meg: Slow broadband speeds have left 28 primary schools facing problems using online learning resources, it has emerged, 2017.04.05. A walesi oktatási reformokra – kivéve a szexuális oktatás átalakításának témáját, valamint egy cikket a vidéki deprivációról az internet hozzáférésben – más cikk alig található a BBC-online-on.

[32] Assessment and target setting

[33] https://qualifications.pearson.com/en/qualifications/digital-applications-cida-dida/about.html

[34] Digital Applications

[35] http://www.wjec.co.uk/

[36] Például: Applied Information and Communication Technology, Computer Science, Design and technology

[37] Education digital guidance

[38] http://learning.gov.wales/dysg-newsletters/?lang=en

[39] https://curriculumforwales.gov.wales/

[40] HWB digitális tanulási platform és közösség

[41] National Grid for Learning

[42] A 2016-ra elkészült első változatra adott visszajelzéseket feldolgozták és 2017 júliusában beépítették a referenciaeszközbe, mely jelenlegi formájában azóta működik, de a 2022-ben esedékes kötelező alkalmazása előtt még 2019 tavaszáig további átalakításokra, finomításra van lehetőség.

[43] http://www.swansea.ac.uk/itwales/technoteach/

[44] Criteria for the accreditation of initial teacher education programmes in Wales

[45] Digital Communities Wales

[46] http://www.technocamps.com/en